Esti Hírlap, 1981. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA KÖZGYŰLÉSE Előtérben a külgazdasági egyensúly megteremtése Új feladat: érdekképviselet • Nemzetközi tevékenység (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatai — számuk csaknem ötszáz — az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek, gazdasági társulások, inté­zetek, intézmények. Örven­detes, hogy az utóbbi évek­ben erőteljesen gyarapodott a mu­nkába bekapcsolódó mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek száma. Eredményes együttműködés A Kamara nemzetközi tevékenységét részletezve a beszámoló hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben a fejlett tőkés országokból ér­kező delegációk és üzlet­emberek elsősorban saját exportpiacaiknak bővítése érdekében keresték a köz­reműködést. Ez adott lehe­­­­tőséget arra, hogy a meg­beszélések egyúttal a ma­gyar exportérdekek érvé­nyesítésének is alkalmas fórumai legyenek. A Nem­zetközi Kereskedelmi Ka­marával eredményes együtt­működés folyik. 1979-ben átszervezték és kibővítet­ték a Kelet-Nyugati Bizott­ságot, amelyben a fejlett tőkés országok és hét szo­cialista ország kamarája képviselteti magát. "A ha­zai képviselet elismerése, hogy a KGST-tagországok és Jugoszlávia határozata értelmében a nemzetközi bizottság társelnöki tisztét a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke tölti be. A nemzetközi tevékenység formája zömében a külföl­di társszervekkel kialakí­tott munkakapcsolat. Az úgynevezett viszonylati ta­gozatok száma 19, és jelen­tős a hazai részvétel több nemzetközi szervezetben is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben például a ma­gyar munkaadók képvisele­tét a Kamara látja el. A Kamara állandó kül­földi kiküldöttei Moszkvá­ban, Berlinben, Londonban, Párizsban és — 1979 végé­től — Új-Delhiben működ­nek. A magyar gazdasági és műszaki napok — éven­te három-négy országban rendezik meg — hozzájá­rultak ahhoz, hogy a tag­vállalatok mind a kollek­tív export-, mind a sajá­tos üzleti tevékenységüket érvényesíthessék. Az infor­máció lényege, hogy komp­lex magyar berendezéseket, mezőgazdasági rendszere­ket ajánljanak, mutassanak be. A Kamara i muikájának egyik eredménye, hogy a külföldi lapokban és folyó­iratokban évente több száz magyar vonatkozású gazda­sági cikk jelenik meg. Tagozatok, bizottságok wes-i fesztiválon elnyerve az Ezüst Oroszlán díjat — sikert arattak. Segítség a döntésekhez A Magyar Kereskedelmi Kamara jövőbeni feladatai­ról szólva az elnök szóbeli kiegészítőjében hangsúlyoz­ta a konzultáció kettős te­vékenységét. Egyrészt biz­tosítani kell, hogy a köz­ponti irányító szervek a gazdasági koncepció kiala­kításában, a döntéseket előkészítő munkában igé­nyeljék a kamara segítsé­gét, ugyanakkor gondos­kodni kell arról, hogy a tó vállalatok kollektív vé­leménye a kamarai testü­letek útján valósághűen el­jusson az irányító szervek­hez. Mindig és egyre fo­kozottabban szem előtt tar­tandó követelmény, hogy a népgazdasági és a vállalati — csoport — érdekek eset­leges ellentmondásainak feloldásával az össztársa­dalmi érdek érvényesüljön. A Kamara nemzetközi te­vékenységét teljes mérték­ben a külgazdasági­­egyen­súly megteremtésének szol­gálatába kell állítani. A szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő országbeli partnerekkel exportpia­caink kiterjesztése érdeké­ben háromoldalú együtt­működési lehetőségek fel­tárására kell törekednünk. (Lapzártakor a tanácsko­zás tart.) A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatai a ha­zai gazdaság fejlesztését elősegítő testületi tevé­kenységüket 14 szakmai ta­gozatban, 8 szakbizottság­ban és az ország egészére kiterjedő 5­­f­­ületi szerve­zetben, továbbá a tájékoz­tatási és propaganda bi­zottságok keretében fejtik ki. A szolgáltató jellegű fel- uiiiniiiiiiiiiiimiii:>iiiiiiiiiiii.....iiimiinni iiiiiiiiiiiimhmiimiimimmi iimiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiiiiii-'kerületi Tanács művelődési ilkalmi ÁRUK HÁZA VÁLLALAT HETI AJÁNLATUNK: férfiingek NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL 105 forinttól 140 forintig -33. Kapható: II., Mártírok útja 31 IV. , Árpád út 56. V. , Kálvin tér 3. XVIII., Vörös Hadsereg útja 125. XXL, II. Rákóczi Ferenc út 129. Az Öntödei Vállalat kőbányai vas- és acélöntödéjében az új formázó és öntősoron a tervek szerint ebben az esz­tendőben több mint 4500 tonna acélöntvényt készítenek. Javultak a munkakörülmények, a fizikai munka mini­málisra csökkent, így készülnek a különféle járműipari öntvények s szivattyúházak. Képünkön, az új formázó­soron készülnek a homokformák. (MTI Fotó : Fehér József felvétele) Gyorsabb az építés Műszaki fejlesztéssel pó­tolják a hiányzó munkaerőt a Zala megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Az idén például már előregyártott felvonóaknákat, építenek be a középmagas, tíz-tizenegy szintes épületekbe, s ezzel nagy mennyiségű fenyő­deszka zsaluzóanyagot taka­rítanak meg, s ami nem ke­vésbé fontos, épületenként 25—30 ács munkáját nélkü­lözhetik. Anyag- és élőmun­ka-megtakarítást eredmé­nyezett a válaszfalak előre­­gyártása is. A vállalat ipa­ri üzemében készülő vasbe­ton falakat az építkezése­ken csak a helyükre kell emelni. Különösen a lakás­építés szakipari munkáit gyorsítják meg azáltal, hogy az előregyártott hom­lokzati faelemekbe már a gyártó üzemben festve és üvegezve építik be az abla­kokat. A tapasztalatok sze­rint az építkezések szerelő­­ipari jellegének erősítése minőségi javulás hozott. A műszaki fejlesztés másik fontos célkitűzése, hogy ne emelkedjenek a lakások, gyermekintézmények építé­sének, költségei.* PEDAGÓGUS-ÉLETÚT Képzőtől a kerületig Más nemzedék — más módszer ♦ Rossz helyett a jót — Miről kérdez? — önmagáról. — Arról beszélni a leg­nehezebb. Az életrajzomat mondjam föl? Semmi iga­zán nagyot nem tettem, mégis, örömmel tekintek pályámra, vissza. Mindig azt csináltam, csinálhattam, amit szerettem. Nem tűz­tem ki nagy célokat magam elé, csak apróbbakat. Ami ezeket illeti, talán voltak sikereim. HATVAN PENGŐ Ungvári József, a XIV. laotthonos osztályok, a nap­közi helyébe lépő klubfog­lalkozás. Szerencsés ember­nek tartom magamat azért is, mert cselekedni akaró és tudó munkatársak vol­tak és vannak körülöttem. Szükség is volt erre, hi­szen hatalmasat fejlődött ez a kerület, öt új általá­nos iskola épült, 1200 óvo­dai férőhely. — Sokan szeretik elver­ni a port az is­kola ügyén. — Magam is „átéltem” nem egy tantervi reformot, módosítást. Mit mondjak a mostaniról? Vannak, akik azt keresik, mi a rossz ben­ne. Holott inkább a jót kel­­lene. A lehető legjobban megoldani a benne meg­határozottakat, hogy tény­leg a valóságos hibák — mert bizonyára vannak — kerüljenek a felszínre. Ré­gi tapasztalat, hogy mindig van ellenállás az újjal szemben. Magam úgy ér­zem, túlhangsúlyoztuk gye­rekeink túlterhelését. Pe­dig csak arról van szó: az a gyerek a túlterhelt, aki a tanuláson kívül — ez a munkája — szülői óhajra még vagy hatféle dologgal foglalkozik. Áz, aki sok­szor hallja, hogy túlterhelt, maga is elhiszi. SZERETNI IS ... — A mai ifjúság? — Sokszor és sok helyen elmondtam, így nincs ér­telme kérdezni. Mert nem jobb és nem rosszabb az előző nemzedékeknél, csak egyszerűen más. Aki peda­gógiai módszereivel nem tud alkalmazkodni ehhez a más ifjúsághoz, eredményt sem fog elérni. Éppen a mai pedagógiai képzésünk gyengéjének érzem, hogy a szükségesnél kevesebb szó esik a hivatástudatról, ar­ról, hogy szeretni is kell a gyereket. A tanár—diák vi­szony együttműködés. Ha a tanulóból hiányzik a szándék­, a legjobb pedagó­giai módszer is kudarcot vall. Aki igazán fiatalokkal dolgozik, lélekben mindig maradjon fiatal. Széky Péter osztályának vezetője — így mondja — negyvenkét esz- t tendeje dolgozik pedagógus-­­ pályán. Egyetlen kitérővel, s mert miután elvégezte a „ „képzőt"­, állás híján kötő­ Bálvány Kálmánt évek óta­ tanulónak állt. Aztán a be­­nem hívták­­ szinkronizálni,­­­tt száz pengőt hamarosan mivel néha még a saját­­ havi hatvanra cserélte, szájmozgását sem tudta­­ Zuglóban, az elhagyott hanggal követni, nemhogy a gyermekek otthonában lett a másét. Most azonban vol­­k nevelő. („ívekre. Igaz, köz­lami meggondolás folytán - ben megjártam Jugoszlá­­nrégis ráesett a választás.­­ viát, a bori tábort. Aztán a Bálvány mester önérzete-­ felszabadulás után sok he­ten kopogtatott a produk-i iyen, sok beosztásban dok­­­iós szoba ajtaján, és nagy-­­ goztam, ahol kellett. 1937 vonalú könnyedséggel kétek óta vagyok párttag, a Sze­­dezte a gyártásvezetőtől: | cialista Hazáért Érdem­— Miről is lenne szó, t érem kitüntetettje.”) Frédikém? — Tanár, tanulmányi fel­— így rendkívül fontos , ügyelő, pártiskolai előadó, feladat várna rád... —| iskolaigazgató, adjunktus, kezdte kissé feszélyezetten, nem pontos az időrend, Sumák Alfréd gyártásvezető nem teljes a fölsorolás. Itt, jó. — És kit kellene szinkro- o­nizálnom? — Egy süketnémát... ! A levegő egy pillanatra­­ megállt a produkciós szó-1 bábán, majd Bálvány Kál-k­­án felbődült: § — Ezzel az orgánummal? § — Kérlek, ez egy rendkí­­­vül fontos kulcsfigura —­ magyarázta Sumák Alfréd. f — Ő menti meg a herceg-t . ? nőt, és a kémfőnök rábízzak szivesebben­ minden titkát, mert nem­ tudja kifecsegni... — És mit kell ezen az­ alakon szinkronizálni? —s méltatlankodott Bálvány­i Kálmán. A gyártásvezető az író­k­naak, hatósági asztala mögött védelmet kev, és gazdasági résve válaszolta: — A lépteit! Zuglóban 1966 óta, tizenötö­dik esztendeje az osztály vezetője, most megy nyug­díjba. — Azt hiszem, dolgoztam mindazokon a területeken, amelyek az osztályhoz tar­toznak, amelyek irányítá­sáért másfél évtizede fele­lős vagyok. — Mire emlékszik leg­— A gyerekekre, amikor közvetlenül velük foglal­kozhattam. Mert nem köny­­nyű a művelődési osztályok dolga. Intézmények sorát kell közvetlenül irányító­­pedagógiai feladatokat­­ egyként becsülettel ellátni.­­ Az Ifjúságért KISZ-érdem-Szilvány Kálmán másnap ,­éremre vagyok kitüntető­­ismét rövidinkát ivott, ő­seim közül a legbüszkébb, a színházban mindenkinek , s arra, hogy az utóbbi it­­előre köszönt, megdicsérte t­zenöt esztendő alatt meg­­a felesége főztjét, és igazat­­ annyi olyan kezdeményezés adott a fiának, hogy Pet­e indult útra kerületünkből. Péter valóban a legkitű-­ amelyik azóta mindennapi nőbb színészegyéniség. A gyakorlat a fővárosban Ágh Tihamér , vagy országszerte. Az isko­ ­ ELEGTÉTEL A Zöld Vadászhoz cím­­zett vendéglátóipari adatok egyike a tagvállala-­­­tok középszintű vezetőinek­­ külgazdasági továbbképzé-­­ se. Az utóbbi öt évben a­­ tanfolyamokon 799 szakem-­­ ber vett részt. A kívülállók­­ számára talán a legkézzel- a létesítmény talponállóié foghatóbb a Kamara film- § nak sok vihart és razziát bizottságának munkája. § megért törzsközönsége jog-Tavaly ötödször rendezték Igal bámult, amikor Bál­­, Ivany Kalman jellemszmesz meg a reklámfilmmel fog- E­gs alkoholista egyik napról lalkozó propagandisták­ban-­­ a másikra, szinte minden folyamat. Hatását fémjelzi,­­ átmenet nélkül, áttért a vi­­hogy a magyar reklám- és s­zonylag olcsó, ám megle­­, ... .,, E hetesen karcos kovidika­propagandafilmek az utob- i­ról a torkot szelídebben si­bi két évben számos nem-­­­mogató, de lényegesen drá­­zetközi — 1979-ben a can- i gább debrői hárslevelűre,­­ mert váratlanul feltupíroz-­­ ták az önérzetét. Telefonon­­ értesítették ugyanis, hogy a I közeli napokban egy szink- t ronszerepről szeretnének I tárgyalni vele. I — Vége a méltánytalan I mellőzésnek — forgatta a véreres szemeit a Maligán­­- díjas színész. — Tudtam,­­ hogy nem nélkülözhetnek­­ sokáig, hiába áskálódtak s eddig egyesek oly sokat él­ik le nem... I Bálvány Kálmán megdi- I­csőülése tudatában járt- I kelt ettől fogva a színház­­­­ban, és főrendezőnek nem­­ köszönt vissza, a meglehe- I tősen fiatal és kellemes­­ külsejű drámai szendének E félreérthetetlen szerelmi I ajánlatot tett, otthon szidta­­ a felesége főztjét és meg- I verte a gyerekét, mert azt a É véleményét nyilvánította,­­ hogy Pór Péter rendkívül E vonzó egyéniségű színész, I aki a tinédzser lányok kö­­­­rében a népszerűségi rang- I lista élén áll. I S aztán eljött végre az I elégtétel napja, amikor Bál­­kyány Kálmán felkaptatott a E szinkronfilmgyár végte­­­­lennek tűnő lépcsősorán.­­ Nagy pillanat volt ez, mert

Next