Esti Hírlap, 1981. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

MINDEN, AMI ÉPÜL, AZ EMBEREKET Budapest lehetőségei, a főváros felelőssége Lázár György látogatása • Tájékoztató, eszmecsere Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Miniszterta­nács elnökét — mint arról beszámoltunk — tegnap a városházán Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fogadta. A kormányfő Bu­dapest politikai, társadalmi, gazdasági helyzetével is­merkedett, tájékozódott a főváros fejlesztési céljairól, megtekintett új létesítmé­nyeket és építkezéseket. A program tájékoztatás­sal kezdődött. Maróthy László arról számolt be, hogy a fővárosi pártszerve­zetek, kommunisták törek­vései a Xll. kongresszus ha­tározatainak végrehajtását szolgálják. Beszélt azokról a konkrét jelenségekről, amelyeknek figyelemmel kísérése politikai munkát, feladatot ad a Budapesti Pártbizottságnak, a főváro­si pártmozgalomnak. — Rend és kiegyensúlyo­zottság jellemzi Budapest politikai, társadalmi életét — mondta —, ám azt is jól tudjuk: napjaink egyik központi témája az élet­­színvonal. Az országos át­lagnál nagyobb volt azok­nak a száma, akik az idén nem kaptak béremelést a fővárosban, az árak növe­kedése pedig elsősorban az alacsony nyugdíjjal ren­delkezőket, a kiskeresetűe­ket és a nagycsaládosokat érinti érzékenyen. A reali­tásokból következik: politi­kai munkánk súlypontjában is az életkörülmények javí­tásának kell állnia, a foko­zott törődés a lakosság gondjaival, az otthonosabb város megteremtése minden korábbi időszaknál fonto­sabb. A Budapesti Pártbizott­ság első titkára szólt a fővá­rosi ipar jelentőségéről — a Budapesten levő gyárak, üzemek adják hazánk ex­portjának felét —, de meg­említette: az ipari rekonst­rukció, a korszerűbb tech­nika meghonosítása gyor­sabb ütemet kíván. Egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet a Bu­dapesti Pártbizottság titká­ra. Az utóbbi időben — más világvárosokhoz képest ez nálunk­­ szokatlan — vala­melyest nőtt az erőszakos bűnesetek száma, a rablás. A megelőzés feltétele a töb­bi között az: több rendőr teljesítsen szolgálatot a fő­város utcáin, így növeked­het a lakosok biztonságér­zete. A részletes fővárosi kör­képet, tájékoztatást így fe­jezte be Maróthy László: " A főváros vezetői rend­szeresen találkoznak a kor­mány tagjaival, s megvitat­ják a budapesti tennivaló­kat, feladatokat. Szándé­kunk, hogy a közösen elha­tározott célok megvalósítá­sát következetesebben el­lenőrizzük, hiszen minden, ami Budapesten történik, a mi felelősségünk. Kiemelt fejlesztés Szépvölgyi Zoltán tájé­koztatójában a városfej­lesztés eredményeiről és terveiről szólt. " Sok budapesti aggó­dott azért, hogy az ország nehezebb gazdasági körül­ményei között folytatódik-e a fővárosi kiemelt fejlesztés — mondta. — S nagy meg­elégedéssel nyugtázták, hogy a kormányzat megte­remtette a fejlődés további lehetőségét. Ez ránk az ed­digieknél is nagyobb fele­lősséget ró. Hiszen azt a sok milliárdot, amit kap­tunk, a leggazdaságosabban kell elköltenünk. A fejlesztési források gondos felhasználása sok takarékos megoldásra kész­tette a városgazdákat. Kö­zülük néhány: nemcsak új iskolákat építenek, hanem a régieket is bővítik, olcsóbb technológia alkalmazásával; a kórházak mellett — fel­használva a meglevő ki­szolgáló eszközöket — pa­vilonok létesülnek, a lehe­tő legkisebbre szorítják a lakásszanálást­ arányt. — Gondunk — mondta a Fővárosi Tanács elnöke —, hogy nincs módunk a laká­sok valóságos költségeiről tájékozódni, mert az építő­ipari vállalatok nem készí­tenek utókalkulációt. Támogatás a kormánytól Lázár György megelége­déssel hallgatta a tájékoz­tatókat, s a főváros veze­tőinek szavaira így vála­szolt : — A Budapesti Pártbi­zottság és a Fővárosi Ta­nács méltó gazdája Buda­pestnek. Nemcsak joga, ha­nem kötelessége is a párt­­bizottságnak : ellenőrizze a fővárosi tervek valóra vál­tását, politikai súlyával késztesse a tárcákat, orszá­gos hatóságokat, hogy a valós célok maradéktalanul, időben teljesüljenek. S az is nélkülözhetetlen, hogy a főváros, a megrendelő, tud­ja és ismerje, miért meny­nyit fizet, hogy pénzét csak tényleges és reálisan elszá­molt munkára költse. Ezek­nek a jogoknak és köteles­ségeknek maradéktalan gya­korlásához, ellátásához a főváros vezetésének a kor­mány minden­­ segítséget megad. — Ebből következik az is — folytatta a kormányfő —, hogy Budapesten nem­csak az anyagi, hanem a szellemi erőforrások telje­sebb kamatoztatása is nél­külözhetetlen. Nem várva a külső segítséget kell az országos átlagnál nagyobb beruházásokat megvalósíta­ni. Budapest jogosan kapott az utóbbi években, s kap a jövő esztendőkben is rangjához méltó fejlesztési lehetőséget. Ám a felhasz­nálás csak akkor lesz iga­zán eredményes, ha a célok megvalósításáért minél több értő, felkészült, tennivágyó ember cselekszik. É S nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy minden, ami épül, készül, az emberért van. Ezért pél­dául a lakásfelújításokat, -korszerűsítéseket úgy kell végezni, hogy a lehetősé­gekhez mérten minél job­ban megőrizzük a családok nyugalmát, s a szép tervek, a jó szándékok ne okozza­nak keserűséget, bosszúsá­got. Érvényes ez a hivata­lok ügyintézésére, vagy ép­pen az időszerű témára, az ötnapos munkahét beveze­tésére is, ami a közlekedés, a szolgáltatás, a kereskede­lem változatlan színvonalú munkáját feltételezi. A Minisztertanács elnöke ezután megtekintett több fővárosi létesítményt, kö­zöttük a felújítás befejezé­se előtt álló Katona József Színházat, amelyben három­­százötven­három néző szá­mára lesz hely az évad megnyitásakor. Járt az épü­lő szemétégetőműnél, ahol négy kazánban óránként hatvan tonna szemetet sem­misítenek majd meg. A kor­mányfő megszemlélte az új­pesti városrészközpontot, a rekonstrukció első ütemét, egy új iskolát, majd az Ár­­pád-híd szélesítését és a Flórián tér rendezését néz­te meg. A százhatvan ágyas Mar­git Kórház nem is olyan régen még a legkorszerűtle­­nebbek közé számított, ám miután ráköltöttek 375 mil­lió forintot, háromszáztizen­három új ágy létesült, és a körülmények is alaposan megváltoztak. A dátumokat megjegyezzük A Margit Kórházban tett látogatással fejeződött be a Minisztertanács elnöké­nek egésznapos budapesti programja, amelyről szóló tudósításunkat két jellem­ző mozzanat felidézésével zárjuk. Újpesten, ahol a város­részközpont rekonstrukció­ját Gérnyi Kálmán, a Fő­városi Tanács elnökhelyet­tese ismertette, beszámolt arról: a területelőkészítés megfelelő, már az 1983-as építések helyét is átadták a szakembereknek. — Csak tartják ezt az előnyt — mondta a minisz­terelnök —, hiszen koráb­ban a lakásépítkezés egyik legnagyobb gondja az volt, hogy az építők nem kapták meg időben a területet, eb­ből pedig az ismert szerve­zetlenségek, hibák származ­tak. Az Árpád-híd rekonstruk­ciójának ismertetéséül egy, a Margitsziget csúcsában felállított tábla is szolgált. Rajta felirat: az első ütem elkészül 1982-ben, a máso­dik 1984-ben. A tájékoztató befejeztével így búcsúzott Lázár György: — Köszönöm az informá­ciót, a dátumokat, a határ­időt pedig — mivel ide kiírták — nemcsak én, de a budapestiek is megjegy­zik ... Horváth István (Bozsán felvételei) MAI BESZÁMOLÓ Ezernél több magtárba várják a A kombájnok megindu­lásának idején, jó aratási napon, a pesti malmok, hatalmas magtárak köz­pontjában tartotta meg ma délelőtt beszámolóját dr. Lénárt Lajos, a Gabo­na Tröszt vezérigazgatója a jövő kenyerünk fogadá­sáról, a gabonaipar felké­szüléséről. Az aratás, a gabona be­takarítása minden eszten­dőben nagy jelentőségű, de az idei esztendő meg­határozó fontosságú. A hatodik ötéves tervidőszak kezdő esztendeje ez, ezért­ megalapozónak is mond­hatjuk. Az időjárás a ka­lászosoknak eddig nem nagyon kedvezett. Az őszi búzát a gazdaságok nem tudták a tervezett terüle­ten elvetni, s ezt a terü­letet az ár-,és belvízkárok még csökkentették is. Az áprilisi, májusi aszályos időjárás rontotta a ter­méskilátásokat, ezen ugyan a június eleji országos esőzések mérsékelten ja­vítottak. ALAPOZÓ ESZTENDŐ A felvásárlási előirány­zatok — mondotta a ve­zérigazgató — összességé­ben kedvezőek. De az idő­járás okozta vetésterület- és terméskiesés miatt a szerződések „árufedezett­­ségében” — vagyis ahová búzát nem lehetett vetni, oda más gabonát vetettek — eltérések lehetnek. Idén 1050 átvevőhelyen fogad­ják a gabonát, a gabona­ipar kapacitása országo­san tizenkét órás műszak­ra számítva napi 295 ezer 560 tonna. Ez két száza­lékkal több mint a tava­lyi. A műszaki felkészülés során figyelemmel voltak a várható időjárási körül­ményekre. Ezért fokozott gabonát gondot fordítottak a szárí­tógépek megfelelő üzem­készültségére, a több mű­szakos munka feltételei­nek biztosítására, az átvé­telt segítő, gyorsító, gép­átcsoportosítás, a műszaki hibaelhárítás megszerve­zésére. BÚZACSÍRA, BORSÓLISZT A raktározási gondok enyhítésére kiemelt fel­adatnak tekintették az ideiglenes tárolók karban­tartását, felújítását és új tárolók építését. Mintegy 45 ezer tonna ilyen új tá­rolótér készült el a gabo­nafelvásárlás idejére. A fejlesztés ellenére sem lesz lényegesen kedvezőbb a raktározási helyzet, mint korábban volt, ezért to­vábbra is szükség van a mezőgazdasági bértárolá­sokra. A gabonaátvevő­helyek nyitvatartását, mint az már évek óta bevált, mindenütt a mezőgazdasá­gi üzemek átadási igényé­hez igazítják. Az ellátási helyzetről szólva elmondotta a vezér­­igazgató, hogy a készletek kiegyensúlyozott, nyugodt ellátást és zavartalan át­menetet biztosítanak az új gabona felhasználásáig. Nagy gondot fordítanak a takarmányellátásra is mind a nagyüzemek, mind a kistermelők részére. A gabonaipar eddigi ha­gyományos termékei mel­lett (liszt, rizs, hántolt borsó) új termékekkel bő­víti választékát. Ilyen új cikk lesz a borsóliszt, az étkezési búzakorpa, a bú­zacsíra. Az új termékeket, amelyek rövid idő alatt népszerűek lettek, nem­csak a gabonaipar szak­boltjaiban, hanem más élelmiszerüzletekben is árusítják. No. .

Next