Esti Hírlap, 1981. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
MINDEN, AMI ÉPÜL, AZ EMBEREKET Budapest lehetőségei, a főváros felelőssége Lázár György látogatása • Tájékoztató, eszmecsere Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét — mint arról beszámoltunk — tegnap a városházán Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fogadta. A kormányfő Budapest politikai, társadalmi, gazdasági helyzetével ismerkedett, tájékozódott a főváros fejlesztési céljairól, megtekintett új létesítményeket és építkezéseket. A program tájékoztatással kezdődött. Maróthy László arról számolt be, hogy a fővárosi pártszervezetek, kommunisták törekvései a Xll. kongresszus határozatainak végrehajtását szolgálják. Beszélt azokról a konkrét jelenségekről, amelyeknek figyelemmel kísérése politikai munkát, feladatot ad a Budapesti Pártbizottságnak, a fővárosi pártmozgalomnak. — Rend és kiegyensúlyozottság jellemzi Budapest politikai, társadalmi életét — mondta —, ám azt is jól tudjuk: napjaink egyik központi témája az életszínvonal. Az országos átlagnál nagyobb volt azoknak a száma, akik az idén nem kaptak béremelést a fővárosban, az árak növekedése pedig elsősorban az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket, a kiskeresetűeket és a nagycsaládosokat érinti érzékenyen. A realitásokból következik: politikai munkánk súlypontjában is az életkörülmények javításának kell állnia, a fokozott törődés a lakosság gondjaival, az otthonosabb város megteremtése minden korábbi időszaknál fontosabb. A Budapesti Pártbizottság első titkára szólt a fővárosi ipar jelentőségéről — a Budapesten levő gyárak, üzemek adják hazánk exportjának felét —, de megemlítette: az ipari rekonstrukció, a korszerűbb technika meghonosítása gyorsabb ütemet kíván. Egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet a Budapesti Pártbizottság titkára. Az utóbbi időben — más világvárosokhoz képest ez nálunk szokatlan — valamelyest nőtt az erőszakos bűnesetek száma, a rablás. A megelőzés feltétele a többi között az: több rendőr teljesítsen szolgálatot a főváros utcáin, így növekedhet a lakosok biztonságérzete. A részletes fővárosi körképet, tájékoztatást így fejezte be Maróthy László: " A főváros vezetői rendszeresen találkoznak a kormány tagjaival, s megvitatják a budapesti tennivalókat, feladatokat. Szándékunk, hogy a közösen elhatározott célok megvalósítását következetesebben ellenőrizzük, hiszen minden, ami Budapesten történik, a mi felelősségünk. Kiemelt fejlesztés Szépvölgyi Zoltán tájékoztatójában a városfejlesztés eredményeiről és terveiről szólt. " Sok budapesti aggódott azért, hogy az ország nehezebb gazdasági körülményei között folytatódik-e a fővárosi kiemelt fejlesztés — mondta. — S nagy megelégedéssel nyugtázták, hogy a kormányzat megteremtette a fejlődés további lehetőségét. Ez ránk az eddigieknél is nagyobb felelősséget ró. Hiszen azt a sok milliárdot, amit kaptunk, a leggazdaságosabban kell elköltenünk. A fejlesztési források gondos felhasználása sok takarékos megoldásra késztette a városgazdákat. Közülük néhány: nemcsak új iskolákat építenek, hanem a régieket is bővítik, olcsóbb technológia alkalmazásával; a kórházak mellett — felhasználva a meglevő kiszolgáló eszközöket — pavilonok létesülnek, a lehető legkisebbre szorítják a lakásszanálást arányt. — Gondunk — mondta a Fővárosi Tanács elnöke —, hogy nincs módunk a lakások valóságos költségeiről tájékozódni, mert az építőipari vállalatok nem készítenek utókalkulációt. Támogatás a kormánytól Lázár György megelégedéssel hallgatta a tájékoztatókat, s a főváros vezetőinek szavaira így válaszolt : — A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács méltó gazdája Budapestnek. Nemcsak joga, hanem kötelessége is a pártbizottságnak : ellenőrizze a fővárosi tervek valóra váltását, politikai súlyával késztesse a tárcákat, országos hatóságokat, hogy a valós célok maradéktalanul, időben teljesüljenek. S az is nélkülözhetetlen, hogy a főváros, a megrendelő, tudja és ismerje, miért menynyit fizet, hogy pénzét csak tényleges és reálisan elszámolt munkára költse. Ezeknek a jogoknak és kötelességeknek maradéktalan gyakorlásához, ellátásához a főváros vezetésének a kormány minden segítséget megad. — Ebből következik az is — folytatta a kormányfő —, hogy Budapesten nemcsak az anyagi, hanem a szellemi erőforrások teljesebb kamatoztatása is nélkülözhetetlen. Nem várva a külső segítséget kell az országos átlagnál nagyobb beruházásokat megvalósítani. Budapest jogosan kapott az utóbbi években, s kap a jövő esztendőkben is rangjához méltó fejlesztési lehetőséget. Ám a felhasználás csak akkor lesz igazán eredményes, ha a célok megvalósításáért minél több értő, felkészült, tennivágyó ember cselekszik. É S nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy minden, ami épül, készül, az emberért van. Ezért például a lakásfelújításokat, -korszerűsítéseket úgy kell végezni, hogy a lehetőségekhez mérten minél jobban megőrizzük a családok nyugalmát, s a szép tervek, a jó szándékok ne okozzanak keserűséget, bosszúságot. Érvényes ez a hivatalok ügyintézésére, vagy éppen az időszerű témára, az ötnapos munkahét bevezetésére is, ami a közlekedés, a szolgáltatás, a kereskedelem változatlan színvonalú munkáját feltételezi. A Minisztertanács elnöke ezután megtekintett több fővárosi létesítményt, közöttük a felújítás befejezése előtt álló Katona József Színházat, amelyben háromszázötvenhárom néző számára lesz hely az évad megnyitásakor. Járt az épülő szemétégetőműnél, ahol négy kazánban óránként hatvan tonna szemetet semmisítenek majd meg. A kormányfő megszemlélte az újpesti városrészközpontot, a rekonstrukció első ütemét, egy új iskolát, majd az Árpád-híd szélesítését és a Flórián tér rendezését nézte meg. A százhatvan ágyas Margit Kórház nem is olyan régen még a legkorszerűtlenebbek közé számított, ám miután ráköltöttek 375 millió forintot, háromszáztizenhárom új ágy létesült, és a körülmények is alaposan megváltoztak. A dátumokat megjegyezzük A Margit Kórházban tett látogatással fejeződött be a Minisztertanács elnökének egésznapos budapesti programja, amelyről szóló tudósításunkat két jellemző mozzanat felidézésével zárjuk. Újpesten, ahol a városrészközpont rekonstrukcióját Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese ismertette, beszámolt arról: a területelőkészítés megfelelő, már az 1983-as építések helyét is átadták a szakembereknek. — Csak tartják ezt az előnyt — mondta a miniszterelnök —, hiszen korábban a lakásépítkezés egyik legnagyobb gondja az volt, hogy az építők nem kapták meg időben a területet, ebből pedig az ismert szervezetlenségek, hibák származtak. Az Árpád-híd rekonstrukciójának ismertetéséül egy, a Margitsziget csúcsában felállított tábla is szolgált. Rajta felirat: az első ütem elkészül 1982-ben, a második 1984-ben. A tájékoztató befejeztével így búcsúzott Lázár György: — Köszönöm az információt, a dátumokat, a határidőt pedig — mivel ide kiírták — nemcsak én, de a budapestiek is megjegyzik ... Horváth István (Bozsán felvételei) MAI BESZÁMOLÓ Ezernél több magtárba várják a A kombájnok megindulásának idején, jó aratási napon, a pesti malmok, hatalmas magtárak központjában tartotta meg ma délelőtt beszámolóját dr. Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója a jövő kenyerünk fogadásáról, a gabonaipar felkészüléséről. Az aratás, a gabona betakarítása minden esztendőben nagy jelentőségű, de az idei esztendő meghatározó fontosságú. A hatodik ötéves tervidőszak kezdő esztendeje ez, ezért megalapozónak is mondhatjuk. Az időjárás a kalászosoknak eddig nem nagyon kedvezett. Az őszi búzát a gazdaságok nem tudták a tervezett területen elvetni, s ezt a területet az ár-,és belvízkárok még csökkentették is. Az áprilisi, májusi aszályos időjárás rontotta a terméskilátásokat, ezen ugyan a június eleji országos esőzések mérsékelten javítottak. ALAPOZÓ ESZTENDŐ A felvásárlási előirányzatok — mondotta a vezérigazgató — összességében kedvezőek. De az időjárás okozta vetésterület- és terméskiesés miatt a szerződések „árufedezettségében” — vagyis ahová búzát nem lehetett vetni, oda más gabonát vetettek — eltérések lehetnek. Idén 1050 átvevőhelyen fogadják a gabonát, a gabonaipar kapacitása országosan tizenkét órás műszakra számítva napi 295 ezer 560 tonna. Ez két százalékkal több mint a tavalyi. A műszaki felkészülés során figyelemmel voltak a várható időjárási körülményekre. Ezért fokozott gabonát gondot fordítottak a szárítógépek megfelelő üzemkészültségére, a több műszakos munka feltételeinek biztosítására, az átvételt segítő, gyorsító, gépátcsoportosítás, a műszaki hibaelhárítás megszervezésére. BÚZACSÍRA, BORSÓLISZT A raktározási gondok enyhítésére kiemelt feladatnak tekintették az ideiglenes tárolók karbantartását, felújítását és új tárolók építését. Mintegy 45 ezer tonna ilyen új tárolótér készült el a gabonafelvásárlás idejére. A fejlesztés ellenére sem lesz lényegesen kedvezőbb a raktározási helyzet, mint korábban volt, ezért továbbra is szükség van a mezőgazdasági bértárolásokra. A gabonaátvevőhelyek nyitvatartását, mint az már évek óta bevált, mindenütt a mezőgazdasági üzemek átadási igényéhez igazítják. Az ellátási helyzetről szólva elmondotta a vezérigazgató, hogy a készletek kiegyensúlyozott, nyugodt ellátást és zavartalan átmenetet biztosítanak az új gabona felhasználásáig. Nagy gondot fordítanak a takarmányellátásra is mind a nagyüzemek, mind a kistermelők részére. A gabonaipar eddigi hagyományos termékei mellett (liszt, rizs, hántolt borsó) új termékekkel bővíti választékát. Ilyen új cikk lesz a borsóliszt, az étkezési búzakorpa, a búzacsíra. Az új termékeket, amelyek rövid idő alatt népszerűek lettek, nemcsak a gabonaipar szakboltjaiban, hanem más élelmiszerüzletekben is árusítják. No. .