Esti Hírlap, 1982. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-01 / 27. szám

SZÍNHÁZ, VÍZMŰ, KENYÉRGYÁR Gyorsmérleg az építkezésekről Metró mentén föld fölött • Árpád-híd, Flórián tér Az Örs vezér téri szak­orvosi rendelőintézet szer­kezetépítése a múlt év vé­gére befejeződött, s már a belső kőművesmunkáknál tartanak. A XVIII. kerületi szakorvosi rendelő műsza­ki készültségi foka 30 szá­zalékos, az építkezés 1982. december 31-re előrelátha­tólag elkészül, az üzembe helyezés 1983-ra várható — tájékoztatták az MTI mun­katársát a Fővárosi Tanács beruházási főosztályán. Átadások A Madách Kamaraszín­ház rekonstrukciójánál az építőmunkákkal elkészül­tek, hozzákezdtek a néző­téri acélszerkezetek, illetve az épületgépek szerelésé­hez. A színházat még az idén átadják. A Budapest Sportcsarnok műszaki át­adása december 16-án be­fejeződött, a jelenlegi hiánypótlási munkák a próbaüzemelést nem aka­dályozzák. A Csepel III-as Vízmű 1-es szakaszán elkészült a szigetújfalui vízmű, az alacsony nyomású vezeték és a dél-budai főnyomóve­zeték. Folytatódott a szű­rőház elemeinek elhe­lyezése. Az észak-buda­pesti szennyvíztisztító te­lep mechanikai tisztító­egységének próbaüzemel­tetésénél tartanak. Az épülő kenyérgyárak közül befejezéshez köze­lednek a naponta két mű­szakban 80 tonna kenyeret sütő észak-pesti gyár mun­kálatai. Felszerelték a ke­nyér­- és darabáru-készítő gépsorokat, a kemencéket és a tésztakészítő „vona­lat”. A műszaki átadás február végén, március elején várható. A dél-pesti kenyérgyár, amely 16 óra alatt 88 tonna kenyeret, péksüteményt ad majd, két év múlva áll munkába. Építése megkezdődött, el­készült a külső csatorna- és vízhálózat, befejezték az üzemcsarnok alapozását. Az ugyancsak 1981-ben átadandó Hungária körúti Kenyérgyár kiviteli tervei készek, a munka várhatóan április elején kezdődik. Gyorsvasút A metró észak-déli vo­nalánál a felszínen kiépül­tek az Üllői út fő pályái. Befejeződött a Nagyvárad tér rendezése, a Könyves Kálmán körúti csomópont­ban az FTC sporttelep előt­ti parkolót aszfaltozzák. Az Ecseri úti és a Határ úti csomópontban a kerté­szeti munkáknál tartanak már. Folytatódik a Marx téren a Skála Áruháznak, az aluljárórendszer ke­resztfolyosóinak, valamint az autóbusz-végállomás és a parkolóhely építése. A Boráros tér átépítése a programnak megfelelő ütemben halad, a befejezés tervezett időpontja 1982. december. A szentendrei HÉV-et gyorsvasúttá fej­lesztik. Már átadták a bé­kásmegyeri állomást, itt elkészült a vágányhálózat, s valamennyi vasúti biz­tosítóberendezés. Tovább tart a gyorsvasúti követel­ményeknek megfelelő biz­tosítóberendezések telepí­tése Békásmegyer és a Batthyány téri végállomás között. Az Árpád-híd—Fló­rián téri nagyberuházás munkálatai a jóváhagyott ütemterveknek megfele­lően haladnak. Beemelték a pesti oldali hídág ele­meit, s megkezdődött a budai Duna-ág feletti sze­relés is. A Margitszigetre vezető leágazás betonozá­sa elkészült. A Flórián té­ren a felüljáró cölöpaljai­nak építésénél tartanak, a hídfeljáró déli oldalán már kész a déli szervizút és a hozzátartozó járda. JÁKI PAMUT M­ajorfonó Fonoda létesítéséről kö­tött megállapodást a La­kástextil Vállalat és a jáki Egyetértés Termelőszö­vetkezet. Ennek értelmé­ben a gyenge termőhelyi adottságú tsz egyik major­jában harminc gépet be­fogadó csarnok épül, ahol százhatvan jáki­ asszony évente 1100 tonna pamut végfonalat készít a válla­latnak. A beruházás költ­sége 26 millió forint, az összeget fele-fele arányban teremti elő a két partner. A Latex fonó- és szövő­gyárának szüksége van a tsz dolgozói által készített termékekre, a termelőszö­vetkezet évente 7 millió fo­rint garantált nyereséghez jut, a jáki lányok és asz­­szonyok állandó, biztos el­foglaltsághoz és fizetéshez jutnak e munka révén. A fonoda építése és szerelé­se az év végére fejeződik be. (MTI)­ ­:íiuiiiiií mim un mii hím mi ti min II ti hím ni un Min iiiiiiiiiiiiiiii in um ni ni 111111111111111111 mm II hm in Iliim mm mi minim iiiiiiiiiiiiiiiiiimtiiiiiiiiiih: HŰTŐGÉP­SZERVIZ V., Kecskeméti u. 5. XIV., Egressy út 62—64. 174—713 174—557 836—202 A LEHEL hűtőgépek garanciális szervize. milROMOS­ SZÖVETKEZET Autópálya Az M3-as autópálya fő­városi bevezető szakaszán a Csanády György utca— Felszabadulás útja között a pályaépítésnél tartanak. A Felszabadulás útján a közúti felüljárók szerke­zete kész, építik a Hungá­ria körúti felüljárórend­szert, befejeződött­­ a Tele­ki Blanka utcai közúti fe­lüljáró szerkezetének ki­alakítása. Az Amerikai úti gyalogos-aluljáróban már a burkolók dolgoznak. Andai György Csak a győztesnek szabad? N Nem írja Székely Éva,­­ ’ hogy kinek a mondása­­ ez. Sírni csak a győztesnek­­ szabad! Lehetséges, hogy ő­­ maga találta ki. Akár ő,­­ vagy bárki más, akkor is­­ vitába szállok vele, vitába­­ én! Mert mi az, hogy csak­­ a győztesnek szabad sírni? [ És az olvasónak nem sza- I bad? Akkor én mindvégig I tilosban jártam, miközben I ezt a külsejére karcsú, tar- I talmában annál tettebb kö­­­­tetet olvastam. I Igenis, szabad — sza­­j badjon! — sírnia az olvasó- I nak is, ha Székely Éva szép­­ és okos, mértéktartóan sze­­­­rény, elbűvölően embersé­­­­ges önéletrajzi könyvecsk­é­­­­jét a kezébe veszi. Mert ha­­ csak kicsit is érző ember,­­ úgysem tudja megállni sí­­­­rás nélkül.­­ Hogyan képzeli el azt a­­ szerző, hogy meg tudom­­ őrizni hűvös tartózkodáso­­­­mat, amikor leírja: Pluhár­­ István­ ma is idegborzolóan iható közvetítését hallgatva­­ a százméteres gyorsúszás­­ berlini olimpiai döntőjéről,­­ Csík Ferenc győzelméről,­­ akkor és ott, a rádió mel­­­­lett határozta el — kilenc­­­­éves korában —, hogy egy­­­­szer majd neki is szólni fog „a világ legszebb dal­lama", a magyar Himnusz, mert ő is olimpiai bajnok­ságot nyer. De akkor se tudom visz­­szafojtani könnyeimet, ami­kor arról olvasok, hogy a tízéves kislány hogyan áll ki bátran, szemtől szembe verekedni fiúellenféllel is, amikor kigúnyolják és meg­alázzák. Egy pöttömnyi lány — hiszen felnőtt korára is kisnövésű maradt! —szem­ben , a nagy, erős f­iúkkal, mintegy az egész világgal, nem bízza másra, maga kí­vánja megvédeni a becsü­letét! És ugyanez a leány már bakfiskorban — tehát még kiszolgáltatottabb lelkü­let­­tel, még érzékenyebben és sérülékenyebben — ott áll az úszómedence rajtkövén, testét előrefeszítve, a start­­pisztoly dörrenésére várva, amikor nem a pisztoly, ha­nem az emberi ostobaság és gonoszság hatalmas ro­baja hallik, az parancsol­ja le egy másodperccel víz­be ugrása előtt őt a rajt­­kőről, mert nem „fajtiszta”, s így nem versenyezhet. Nemcsak benne omlik össze egy világ, az olvasóban is, aki újra átéli vele — hát hogyne sírna is vele — az­­ úszónő-írónővel együtt, leg-­­­alábbis belülről, a néhai­­ drámát. ■ Igen, folyvást könnyezni­ kell ezen a könyvön,­­ mert oly sallangmentesen,­ kristálytisztán beszéli el­­ a szépet, a jót is, a csú-­ nyát, a gonoszát is. Jelző-­ mentesen, puritán előadás- \ móddal. Ahogy tömören le- \ írja egy ismeretlen férfi \ egymondatos, de életmentő\ parancsát („Vegye le a csil­ \ lagot, maga szerencsétlen!”) \ az ugyanúgy szívenütő,\ mint a napi százszori ug­­­rálás­ végig, oda-vissza a\ csillagos ház öt emeletén­­ — edzésképpen. Mert itt,­­ a halál mindennapos ár-­­nyékában sem mond le ar-­­ ról a céljáról, hogy egy-­­­szer érette húzzák majd fel­­ a piros-fehér-zöld lobogót­­ a legmagasabb árbocra,­­ hogy végül mégis olimpiai­­ bajnok legyen. Ő, és a versenyek, a­­ győzelmek, az aranytrófeák­­ izgalmas pillanatai! Az ed-­­­zői korszak, Andrea, Zá-a­nya, és tanítványa, aki a­­ végén csak tizedmásodper-­ cek híján... A magánélet­­ boldogtalanságai, s a­ könyv végén a szemműté-­­ tek, a csaknem megvakulás,­ s az utolsó percben jött: gyógyítás megrendítő drá-­­ mája... : Hírni nemcsak a győz-­ tesnek­, de minden, ka-­­tarzist átélő olvasónak is­­ szabad. 1 Barabás Tamás 1 A Ganz-s­rávag acélszerkezeti gyárában készülnek az át­építés alatt álló Árpád-híd egységei. Az ország leghosz­­szabb és legnehezebb hídjába 8509 tonna acélszerkezetet építenek. A gyárból — összeszerelésre — a lágymányosi hídgyárba kerülnek az elemek, ahonnan uszályok viszik a hídépítéshez. (MTI Fotó : Tóth Gyula felvétele) 8 MILLIÓ CSIRKE Tyúkfarmok — exportra Újabb ketreces tojóháza­kat adott el a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szovjet partnerének, a Traktoroexportnak. A na­pokban aláírt 42 millió ru­beles szerződés alapján az idén 138 kétszintes beren­dezést szállítanak a Szov­jetunióba. A Rába moson­magyaróvári üzemében ké­szülő tojóházakból már több mint egy évtizede ex­portálnak, azt annak ide­jén éppen a szovjet part­nerek igényére, közös mun­kával fejlesztették ki. Ed­dig több mint 2500 ilyen farmot létesített a Komp­lex a Szovjetunióban, amelyekben 73 millió tojót helyezhetnek el. Az idén szállítandó tojóházakba csaknem 8 millió csirkét telepítenek. A szovjet pia­con kívül ezek a tojóházak keresettek más szocialista országokban, Csehszlová­kiában és Romániában is, valamint több közép- és közel-keleti, valamint ázsiai országban. Hagyományokat védő bizottság kutatja Mesterségek emlékei Társadalmi munkában • Cél: önálló múzeum Az ipar emlékeit, hagyo­mányait megőrizni, össze­gyűjteni, ápolni voltakép­pen éppoly fontos feladat, mint a tudomány történe­tének vagy a történelem krónikájának feljegyzése. E hiányt pótló feladatra vállalkozik az Ipari Mi­nisztérium keretében nem­rég életre hívott ipari ha­gyományokat védő bizott­ság. Elsőként az asztalos- és kárpitosipar emlékeit, tárgyait kívánják össze­gyűjteni. A munka már megkezdődött, sok értékes anyag jött össze , s a táv­lati terv egy önálló mú­zeum létesítése. Az eddigi eredmények­ről s a további feladatok­ról, teendőkről kérdezzük Ézsiás Pálnét, az MTESZ Faipari Tudományos Egye­sületének társadalmi mun­katársát, aki a munkát ösz­­szefogja, irányítja. JÁRJÁK AZ ORSZÁGOT — Mentő-gyűjtő akciónk az MTESZ keretében in­dult meg, még az Ipari Mi­nisztériumban létrehozott bizottság megalakulása előtt. A munkában koráb­ban közreműködött a Bú­toripari Fejlesztési Inté­zet is; társadalmi munká­saik járták az országot, igyekeztek felkutatni a szakmára vonatkozó vala­mennyi emléket. Mi nem bútorokat gyűjtünk első­sorban, hiszen az egyes ko­rokra, korszakokra jellem­ző darabok megtalálhatóak az Iparművészeti Múzeum­ban. Célunk, elsősorban, a bútorkészítés történetére vonatkozó tárgyak, szak­mai leírások, fotók, szer­számok összegyűjtése, ame­lyeknek segítségével nyo­mon követhető, hogyan, milyen technológiával, mi­lyen anyagok felhasználá­sával készültek egykoron a bútorok. Érdekel bennün­ket az is, hogyan éltek, ta­nulták szakmájukat a ko­rábbi századok mesterei. Gyűjtőmunkánk egyik iz­­­galmas része: a szakma munkásmozgalmi emlé­keinek felderítése. Mint is­meretes, a hajdani aszta­los daloskörökben sok-sok, később ismert vezető ne­velkedett. A társadalmi munkások járják az országot, gyára­kat, üzemeket, s felkeres­nek önállóan dolgozó kis­iparosokat is. Találtak több asztalosdinasztiát, ahol ez a mesterség generációkon át apáról fiúra szállt. ÉRDEKES TÖRTÉNETEK Az idős mesterek sok ér­dekes történettel gazdagí­tották az iparág krónikáját. Beszámoltak arról, miként tanulták ők a szakmát, mi­lyen eljárásokkal, milyen anyagokból készítettek el egy-egy speciális bútort. Fontos része volt a mun­kának, a levéltárak, könyvtárak tanulmányo­zása is; több értékes fel­jegyzést, rajzot találtak. — 1979-ben pályázatot hirdettünk, amelyben ipari tanuló, tanár, főmérnök, nyugdíjas igazgató, s nyug­díjas kárpitos is részt vett. Gyárak, üzemek krónikája készült el így, s azonkívül a szakmáért sokat tett em­berek élettörténetét feldol­gozó munkák kerültek a bíráló bizottság elé. Két el­ső, három második és há­rom harmadik díjat adtak ki. Feldolgozták a pályá­zók egyebek között a veszprémi Balaton Bútor­gyárnak, valamint Sopron és környéke asztalosipará­nak történetét. A szekszár­di Theisz Lőrinc család visszaemlékezései — ahol az asztalosmesterség im­már a negyedik generá­ción át kíséri a családot — ugyancsak hasznosak, értékesek voltak, teljesebbé tették a mesterség történe­tét. A családnak egyéb­ként saját gyűjteménye van. A nyolcvanhat éves, idős mester még ma is dol­gozik a restaurátor a Bé­ri Balogh­­Ádám Múzeum­ban, s a szakmában arról nevezetes, hogy ő hozta helyre Liszt Ferenc zongo­ráját. AJÁNLAT A GYÁRAKNAK Eddig tizenháromezer emléktárgy gyűlt össze. Kö­zöttük a háború előtti hí­res Lingel Bútorgyár és a Steindl-műhely munkájá­ra vonatkozó becses emlé­kek, fotók, rajzok, szakmai ismertetők. Addig is, amíg a távlati terv, az önálló múzeum megvalósulhat, a bizottság ajánlotta a bútor­gyáraknak, asztalos- és kárpitosüzemeknek, léte­sítsenek önálló házimúzeu­mot. Halász Júlia

Next