Esti Hírlap, 1982. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1982-04-01 / 78. szám

KAUCSUK, KOROM, GUMI Másodszor is hasznos Értékes nyersanyagok ♦ Ésszerű felhasználás Az ésszerűbb nyersanyag­gazdálkodásra részletes programot dolgoztak ki az Ipari Minisztériumban. Először is munkacsoporto­kat hoztak létre, hogy meg­vizsgálják, mennyi fa, üveg, textília, gumi, acél és más anyag megy veszendőbe, s mennyit lehetne ebből „megmenteni”, újabb fel­dolgozáshoz alakítani a már egyszer felhasznált anyagot. Technika, színvonal A gumiból készült termé­keket tizenegy hónapig vizsgálták, dr. Török Sán­­dorné, az Ipari Miniszté­rium főmunkatársa vezeté­sével. Cél: az ismeretek birtokában kedvezőbb ter­mékszerkezetet kidolgozni takarékosabb anyagfel­használással. — Milyen tapasztalato­kat szereztek először? — Az egyik leglényege­sebb : a gumiipar egészének, illetve az egyes termék­­csoportoknak hosszú tá­von sem változik a szüksé­ges anyagfelhasználása. Tény, hogy a hazai gumi­ipar anyaghányada maga­sabb az összehasonlításul szolgáló tőkés vállalatoké­nál. Ez egyrészt a magyar félkészáru-termelő üze­mek technikai színvonal­elmaradottságával magya­rázható. Külföldön, itthon — A gumiipar kiemelt alapanyagait, a kaucsukot és a kormot milyen arány­ban használják fel a nagy- és kisüzemek? — Az országban összesen felhasznált alapanyagok csaknem nyolcvan százalé­kát a Taurus Gumiipari Vállalat, majdnem húsz százalékát a cipő-, a ká­bel-, a műanyag-, illetve a tanácsi és a szövetkezeti iparban dolgozzák fel. Ezek a fontos alapanyagok im­portból származnak, ki­sebb arányban tőkésorszá­gokból. — Fokozott feladat a má­sodlagos nyersanyagok fel­­használása? — Sajnos, elmarad más, fejlett ipari országokéhoz képest. A gumiipari alap­anyagokat egy időben elég alacsony árért vettük meg. Eközben elterelődött a fi­gyelem a másodnyersanya­gokról. Időközben felmen­tek az árak. Egyáltalán nem mellékes többé, hogy importáljuk vagy mi gyárt­juk a gumiport. — A VI. ötéves tervidő­szakban milyen javulás várható a másodnyersanyag hasznosításában ? — 1985-re 230 millió fo­rintos beruházást kell vég­rehajtani, amely az újra­­futózási programot lehető­vé teszi. 1985-re 278 ezer személy- és 282 ezer teher­autókerék-abroncskö­­peny új­rafutózását kell el­végezni. Eredményeként mai áron számítva, mint­egy nyolcmillió dolláros megtakarítást érhetünk el. Nagytakarítás a Balatonon Tavaszi nagytakarítást tartanak a Balatonon. A vízügyi dolgozók összegyűj­tik a learatott nád helyén felhalmozódott hulladékot, a nádtörzsekon fennakadt műanyag poharak, fóliák, gumijátékok tömegét. Évek óta nem arattak annyi nádat, mint az el­múlt télen: a tó nádállomá­nyával gazdálkodó két nád­­­gazdaság több mint nyolc­­százezer kévét szállított a tároló- és feldolgozóhelyek­re. Az aratás után visszama­radt ritka és csenevész ná­dat most leégetik, hogy az új termés egységes le­gyen és erőteljesen fej­lődjön. Szükség van a nádasok megújítására, felfrissítésé­re, hogy a vízinövények be­tölthessék a biológiai szűrő szerepét. A munkát idén is akadá­lyozták a télre is kintha­gyott horgászstégek. Ezek­nek a száma meghaladja az ezeregyszázat, s ezek közül félezret engedély nélkül ál­lítottak fel. A tanácsok és a vízügyi hatóság megkezd­te a nád rendbentartását akadályozó és a tó esztéti­kai képét rontó, szabályta­lanul kihelyezett építmé­nyek feltérképezését. A partvidéken is takarí­tanak, megkezdték a lomtalanítást. A siófoki Városgazdálkodá­si Vállalat máris vagontéte­lekben gyűjtötte össze a 70- es út árokpartjára kidobált hulladékokat. (MTI) ZÖLDSÉGET, GYÜMÖLCSÖT VÉD Ózondús tárolás Hosszabb ideig és jobb minőségben lehet megőriz­ni a zöldség-gyümölcs fris­seségét a szabadalmaztatott új hazai tárolási eljárással. A találmány lényege az elektromos ívkisülést elő­idéző berendezés, amely a raktár levegőjében az oxigént ózonná alakítja, ez pedig elpusztítja a ter­ményt károsító gombá­kat. A különleges berendezés­sel a kísérletek kedvező eredményt adtak. A mód­szer elsőként a Pest megyi Zöldért váci tárolójában vizsgázik, ahol a málna, a szamóca, a cseresznye és a meggy tartósítására ren­dezkedtek be. Ugyancsak ez a vállalat felkészül a be­rendezés­ sorozatgyártásá­ra is. A továbbiakban más Zöldért-vállalatokat is el­látnak ózon előállító készü­lékkel, amelynek széles kö­rű elterjesztése növelheti a tárolás gazdaságosságát. (A gombás megbetegedé­sek megközelítően 100 mil­lió forint értékű kárt okoz­nak a tárolásnál.) A készülék hordozható változatát is elkészítik. Ennek előnye, hogy ka­mionokba szerelhetik, s így a gyorsan romlandó áru piaci lehetőségei bő­vülnek. Újabb országokat kapcsol­hatnak a magyar gyümöl­csök importjába. A szakemberek vala­mennyi terményre kidol­gozzák az ózonadagolás technológiáját. (MTI) Egyenlő értékek — Mi lesz azokkal az ab­roncsokkal, amelyeket már nem lehet felújítani? — Ez ma még megol­datlan. Jó volna pedig, ha az ásványolajiparnak kellő, vagy az aszfaltkészítéshez szükséges gumiőrleményt itthon gyártanák, s nem kellene importálni, miköz­ben az abroncshegyeket csak tornyozzák, vagy régi kőbányákba zúdítják. A gumihulladék eltüzelése is hasznot hozhat: 20 ezer tonna eltüzelése tízezer tonna fűtőolaj elégetésével egyenlő értékű. Évente, a számítások szerint, húsz­ezer tonna abroncsot lehet újrafutózni és harminc­­négyezer­­ tonnát másod­­nyersanyagként felhasz­nálni. Nem érdektelen, hogy mikor kezdenek hoz­zá. Pálffy Judit UTCAKÉPEK a Maszek baromfiárus a csarnokban, a pult mögött felirat: — friss, falusi csir­kék, kacsák. — Miről lehet tudni, hogy ez valóban az? — ér­deklődik egy fiatalasszony, kezdő, tájékozatlan. — Az árából kezicsóko­lom — válaszol készsége­sen a fehér sapkás, bajszos férfi, s hangjában semmi gúny. Vita nincs, a fiatalasz­­szony rámutat egy csirké­re meggyőzötten, kis sóhaj­jal.­ ­ Néni a presszóban teát és kávét rendel egyszerre, sa­ját magának­Törzsvendég, látszik a felszolgálónő egyáltalán nem csodálkozó arcán, bó­lint, s pár perc múlva hoz­za a gőzölgő teát és a for­ró kávét. A néni levelezőlapokat címez, egyelőre hozzá sem nyúl az italokhoz. Figye­lem, melyikhez nyúl elő­ször, s vajon miért éppen a kávéhoz. Kavarja, cukrot tesz bele, ráérősen. Kortyol kettőt, tovább írja a lapokat, az­tán újból a csészéhez nyúl. A tea egyelőre nem kerül sorra. Pihenés következik, nézelődés — hátha feltű­nik egy ismerős. A tea nem fogy, a tea hűl, a néni újságot olvas. Csak találgatni lehet, tip­pelni, esetleg csak a forma kedvéért tartja az asztalon a néni a teát. Olcsó, muta­tós, jelzi, hogy az asztal gazdája nemcsak üldögél — fogyaszt. A kávét szereti, de kettő megárt. A tea csak kellék, díszlet, kérés, hogy ne néz­zék ki a kora délutáni sziesztából.­ ­ Fiatalember egy köny­vesboltban, kezében két nylonszatyor, tele papír­­zsebkendővel. — Hol vette a papírzseb­kendőt — kérdezi az eladó­nő —, mostanság, zsebken­dőhiány idején. — A Keletinél — mond­ja a fiú —, de már nincs ... Büszkén néz a saját két csomagjára. Kétévi szük­ségletet szerzett be. Ügye­sen, fürgén. Hogy már hiá­ba mennek oda a többiek, ahhoz ő is hozzájárult. S a többi szemfüles, esetleg so­ha papírzsebkendőt nem használó konjunktúralovag. (bende) Tolóhajó. A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében március 30-án vízre bo­csátották azt a folyami tolóhajót, amely szovjet exportra készült (MTI Fotó : Tótti Gyula felv.) A CIPŐBOLTBAN A LÁBBELIKEN Alit jeleznek a számok ? Gond a vásárlásnál ♦ Új méretezés készül A vásárló kezében for­gatja a jó formájú,­ diva­tos férficipőt, tanácstala­nul böngészi a talpán lévő számokat: 6 és fél, 31 és egy összeolvadt háromje­gyű. Hozzáméri egy másik­hoz, azon 44-es áll, ezt a számozást ismeri, csak hát ez más fazonú, vagyis a választott megfelelhet an­nak is, nem is. Érdeklődik. Az első eladó valamiféle bőségjelölést sejt, a máso­dik azt sem, a harmadik meg „próbálja fel az, aki­nek lesz, majd megtudja, jó-e”, tesz pontot az ügy­re. Az „okvetetlenkedő” leemeli hát a Lottó Áru­ház cipőosztályának „vá­sárlók könyvét” és cipő nélkül távozik ... KÖZÖS NYELVEN A boltok, szakáruházak egy részében (?!) újabban falon függő táblázatból tu­dakolhatjuk — különösebb magyarázat nélkül — mi­lyen számozás minek felel meg. Következésképpen: több féle van érvényben, több félével találkozha­tunk. Aki figyelemmel kí­séri az ez ügyben felettébb szórványos egyéb reklá­mot és a főként ez év ele­jén napvilágot látott új­ságcikkeket, összeáll a kép: azért a táblázat, mert újfajta számozással, pon­tosabban azzal is, van dol­gunk. — Új méretezés a kon­fekcióholmiknál, a kötött­áruknál, a csecsemőruhá­­zatban, s a cipőknél is ... Ez utóbbinál másról van szó, noha „egy napon” em­lítjük valamennyit! — mondom vagy inkább kér­dem Téri Rudolftól, a té­mában legszakavatottabbak egyikétől, a Magyar Szab­ványügyi Hivatal könnyű­ipari osztályának vezetőjé­től.­­ A hazai vásárlók al­kati sajátosságainak a ko­rábbinál jobban megfelelő méretezés jellemzi a ruhá­zati szakma méretprog­ramját a felsőkonfekció­ban, a kötöttáru-, a sport-, az alsóruházatban, a cse­csemőholmiknál. A cipők­nél eleve az alaphelyzet is más: például egy kabátnál, szoknyánál fél vagy akár egy centi differencia sem sokat jelent, a cipő meg már kis eltérésnél is hord­­hatatlan. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet­ben, s annak nyomán már hosszú esztendeje óta szer­te a világon foglalkoznak a vásárlók jogos igényei­nek is megfelelő cipőmé­­retrendszerek egységesíté­sével. A mind nagyobb nemzetközi kereskedelem­ben kiváltképp joggal sür­getik e folyamatot: komoly gondot okoz ugyanis, hogy a gyártók jelenleg többfé­le méretezést használnak. Az eligazodásban „közös nyelv” lehetne a szabvá­nyosított méretrendszer, az azonos alapokon nyugvó méretezés és jelölés. A francia méret, amely főleg Nyugat-, és Közép-Európá­­ban terjedt el, számonkén­ti növekedésének értéke 6,66 milliméter, az angol számozásnál egyhatod inch, azaz 4,23 milliméter, s ez idáig az angolszász orszá­gokban, valamint Nagy- Britanniában volt honos. ÉVEKIG TART — Az új cipőméret­­rendszerben a számozás milliméterben meghatáro­zott metrikus — Mondopo­­int — méretben történik. Lényeges: míg a korábbi­aknál a kaptafa, illetve a talpbélés mérete szerint különböző mértékegység­ben számozzák a lábbeli­ket, az új a lábfej hosszú­ságát és szélességét, bősé­gét veszi figyelembe, azt jelöli. Vagyis minden vá­sárló a lábméretével meg­egyező méretszám szerint kapja az ily módon már pontosan lábra illő cipőt.­­ A híradás szerint a különböző országokban 1980-ra tervezték az új méretezés bevezetésének megkezdését. A folyamat éveket vesz igénybe, mi­ért? — A felkészülés része a kaptafaállomány cseréje, valamint az ipari és keres­kedelmi szakemberek fel­készítése, nem utolsósor­ban a fogyasztók, a vásár­lók alapos tájékoztatása. A felsoroltak első teendőjé­hez tartozik a mi mun­kánk: a lábmérési módsze­rek, a kaptafák és a láb­belik méreteinek szabvá­nyosítása. A Mondopoint cipőszámozási rendszer be­vezetését egyébként eddig huszonegy ország hagyta jóvá, s kezdte meg rá az előkészületeket. Például Franciaországban már több cipőgyár alkalmazza, a Dél-Afrikai Unióban, az NDK-ban és Romániában ugyancsak bevezették, az NSZK-ban a vásárlók fel­készítésénél tartanak. PONTOS TÁJÉKOZTATÁS — Mikorra várható a teljes hazai cipőipar átál­lása? — Másfél, két év. A kaptafapark azonnali ki­cserélésének nincs értelme, felesleges pazarlás lenne, hiszen a divat változásai szerint az időről időre úgyis kicserélődik, termé­szetes elhasználódási ideje ennyi általában. Éppen ezért ebben az átmeneti időszakban javasoljuk, hogy az új jelzések mel­lett a gyártók tüntessék fel a hagyományosakat is, a könnyebb eligazodás érde­kében. Nem kevés cipőről, egyetlen esztendő alatt több tízmillió lábbeliről van szó! A többféle számozás egyidejű megjelenése ter­mészetesen nem pótolhatja a joggal igényelt és köz­érthető, a jelenleginél fel­tétlen jobb vásárlói tájé­koztatást — nemcsak táb­lákon, de sok más egyéb reklámban ugyancsak! —, nem utolsósorban a legbe­­váltabb, igencsak hagyo­mányos módon, a jól kép­zett eladó türelmes, szóbeli magyarázatában is ... Cs. Benkő Judit

Next