Esti Hírlap, 1982. november (27. évfolyam, 257-282. szám)

1982-11-01 / 257. szám

Magyar küldöttség Borbándi János minisz­terelnök-helyettes vezeté- - sével tegnap küldöttség utazott Ulánbátorba, a magyar—mongol gazdasá­gi és műszaki tudományos együttműködési kormány­közi bizottság XVI. ülés­szakára. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Badamtarin Baldo, a Mongol Népköz­­társaság magyarországi nagykövete. (MTI) Sztambolics Etiópiában Addisz Abeba, november 1. Petar Sztambolics, a Ju­goszláv Államelnökség el­nöke hivatalos etiópiai lá­togatásán Addisz Abebában tegnap pohárköszöntőt mondott a tiszteletére adott fogadáson. Ebben hangsú­lyozta az el nem kötelezett országok mozgalmának és az Afrikai Egységszervezet erősítésének szükségessé­gét. Mengisztu Haile Mariam hangoztatta, hogy az impe­rializmusnak a földrészen a bizonytalanságot növelő agresszív politikája mind Afrika Szarván, mind a Kö­zel-Keleten fenyegeti a bé­két, s ez aggodalmat vált ki a népekből. KUVAIT Losonczi Pál Ahmadiban Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap dél­után megkezdte tárgyalá­sait Szabah al-Ahmad al- Szabah sejk kuvaiti mi­niszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszterrel, aki jelen­leg a tájékoztatási minisz­teri tisztséget is betölti. A találkozón mindkét fél megelégedéssel szólt a két ország kapcsolatainak fej­lődéséről, amihez fontos hozzájáru­lást jelentett a kuvaiti --------------------------------------------------- 4 emír tavalyi budapesti lá­togatása. Ebben a folya­matban újabb állomás Lo­sonczi Pál mostani kuvaiti útja.­­ A nemzetközi kérdések­ről szólva különös hang­súlyt helyeztek az arab egység fontosságára. Érté­kelték a közel-keleti tér­­­­ségben a két felet érdeklő folyamatokat. Ami a mai programot il­leti, Ahmadiba, az ország olajközpontjába látogatott ma délelőtt — kuvaiti tar­tózkodásának második nap­ján — Losonczi Pál. A magyar államfő elő­ször, politikai látogatása keretében fogadta Szaad el-Abdullah el Szelem esz- Szabah trónörökös, mi­niszterelnököt a Szalam­­palotában. Ezután hajtatott mintegy 25 kilométerre levő, a fővárossal szinte egybeépült kőolajközpont­ba. Ahmadi 1946 és 1949 között nőtt ki a sivatag­ból, ahogy felfutott a kö­zeli kőolajmező termelése, s Ahmad sejkről, az akkori uralkodóról nevezték el. Azóta terjeszkedik a ku­vaiti urbánus térség a fő­várostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesz­tési elképzelések alapján épült, számos parkkal, zöld­övezettel rendelkezik — ezek fenntartása, öntözése méregdrága ugyan a siva­tagban, de az olajkincsből erre is futja. Ahmadiban először a re­pülőtér, majd az olajkikö­­tő épült meg, gyorsan fej­lődtek a lakótelepek is. Losonczi Pál programjá­ban a kőolajipari mú­zeum és egy iparnegyed megtekintése, majd egy díszebéd szere­pelt, amelyre a város kor­mányzója hívta meg az El­nöki Tanács elnökét és kí­séretét. USA - VÁLASZTÁSOK ELŐTT Költséges finis Washington, november 1. Rekordösszeget — leg­alább félmilliárd dollárt — költenek az Egyesült Államokban a holnapi kongresszusi választásokra. A féktelen költekezésben New York köztársasági párti kormányzójelöltje — a multimilliomos Lewis Lehman vezet. Lehrman tízmillió dol­lárt költött, nagyrészt sa­ját zsebéből, a kampányra, de vesztésre áll a demokrata Mario Cuomóval szemben, aki „alig” ötmilliót fordított erre a célra. Tízmillión fe­lül lesz a kaliforniai Jerry Brown és a republikánus Pete Wilson párharcának költsége a 33 szabad sze­nátusi hely egyikéért. A 435 képviselőházi he­lyért folyó versenyek résztvevői közül a New Republic című hetilap sze­rint a kaliforniai demok­rata Tom Lantos költötte eddig a legtöbbet újravá­lasztására: 10 milliót. A választók pénzzel való megnyerésének betegsége olyan ragályos, hogy még Edward Kennedy szenátor is közel egymilliót adott ki, jóllehet újraválasztását a szenátusba aligha fenye­getheti veszély. Amerikai elemzők sze­rint a sokszor értelmetlen költekezésnek alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy az egyes jelöltek megvá­lasztása legtöbbször nem a választók hangulatától, hanem attól függ, haj­landók-e elmenni sza­vazni. A keddi közbülső válasz­tásokon — az előrejelzések szerint — az Egyesült Ál­lamok szavazásra jogosult polgárainak várhatóan ke­vesebb, mint negyven szá­zaléka vesz, majd részt. A másik ok, hogy a Wa­­tergate-botrány utáni szi­gorított törvényeket is könnyű kijátszani. Semmi sem korlátozza például a jelölteket abban, hogy sa­ját pénzüket költsék, s ez eleve előnyt jelent a va­gyonosoknak: a száz amerikai szená­tornak körülbelül egy­­harmada jelenleg is mil­liomos. A Köztársasági Párt köl­tekezésben még mindig ve­zet a demokratákkal szem­ben, de úgy látszik, a gaz­dasági visszaesés miatt el­veszített politikai hitelét nem képes pénzzel vissza­nyerni. A Demokrata Párt a vasárnapi amerikai sajtó szerint bizonyosan új man­dátumokat szerez a kép­viselőházban, ahol eddig is fölényben volt, s sokak szerint a szenátusban is, ahol a többség megszerzé­séhez hat új szenátori helyre lenne szükség. A legnagyobb demokratapárti előretörés az állami kor­mányzói hivatalokban vár­ható. A LESZERELÉSI VILÁGHÉT SIKERE Sikeresnek értékelik a Szovjetunióban az október utolsó hetében megrende­zett leszerelési világhetet. A siker elsősorban azt je­lenti, hogy a Keleten és Nyugaton, Európában, Ázsiában és más földrésze­ken megrendezett béke­­nagygyűlések, háborúelle­nes megmozdulások ismét ráirányították a figyelmet a béke megóvásának, a lesze­relésnek a kérdésére. Rotgies Csandra, a Béke­világtanács elnöke úgy nyi­latkozott: kétségtelen tény, hogy a háborúellenes moz­galmak között sokféle irányzat létezik, de mind­egyikükben közös az, hogy tudják: az atomháború ve­szélyének elhárítása ma mindenkinek létérdeke. Várkonyi Péter Prágába utazott Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására, tegnap, rövid munkalátogatásra Prágába utazott. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren je­len volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Kormányülés Gemajel libanoni elnök mai marokkói útja előtt rendkívüli ülést tartott a libanoni minisztertanács. A megbeszélésen részt vett Gemajel államfő. A ta­nácskozáson szó volt Mor­ris Draper amerikai elnöki különmegbízott közel-kele­ti közvetítő tevékenységé­ről, a külföldi csapatok Li­banonból történő kivonásá­ról és a­ libanoni—izraeli katonai bizottság munká­jának felújításáról is. MA DÉLELŐTT Budapestre érkezett Grisa Filipov Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos, ba­ráti látogatásra ma ha­zánkba érkezett Grisa Fili­pov, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke. Kíséretének tagjai: Sztanis Bonev miniszter­elnök-helyettes, az Álla­mi Tervbizottság elnöke, Hriszto Hrisztov külkeres­kedelmi miniszter, Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Boncso Mi­lei­, Bulgária budapesti nagykövete s több más ve­zető személyiség. A magyar, bolgár és vö­rös zászlókkal díszített Fe­rihegyi repülőtéren a ven­dégek fogadására megje­lent Láz­ár György, Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, Roska István külügymi­niszter-helyettes, Sebes­tyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete, s társadalmi, gazdasági életünk több ve­zető személyisége. A kölcsönös üdvözlés után a vendégek vendéglá­tóik kíséretében gépkocsik­ba szálltak, és szálláshe­lyükre hajtattak. A TISZTSÉGVISELŐK MEGVÁLASZTÁSÁVAL Befejeződött a nőkonferencia asszonyok, lányok társa­dalmi helyzetében bekö­vetkezett. A vitában felszólalók kö­zül többen beszéltek a nők foglalkoztatásának, szakmai fejlődésének, előléptetésé­nek lehetőségeiről. Elisme­réssel állapították meg: a nőpolitikai határozat meg­jelenése óta országszerte sokkal több lehetőséget ad­nak a nőknek arra, hogy részt vegyenek a termelő­munkában. Példákkal bi­zonyították: a nők ezreit alkalmazták az új ipari lé­tesítményekben, a mező­­gazdasági termelőszövetke­zetek bővülő melléküze­meiben. A konferencia munká­ját Duschek L­ajosné, a MNOT elnöke összegezte. A konferencia ezután megválasztotta a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak 235 tagját és a ta­nács 35 tagú elnökségét, valamint a tisztségviselő­ket. Az elnök újra Duschek La­­josné lett, alelnökök: Czer­­ván Mártonná dr. a Ruhá­zatipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, Jókai Anna író, Kakucsi Gabriel­la, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnöke, Kiss Imréné, a KISZ Ko­márom megyei Bizottságá­nak első titkára, Makoldi Mihályné nyugdíjas peda­gógus és Nádasi Lászlóné, a Csepel Művek vezér­igazgató-helyettese. A tanácskozás végezté­vel a III. országos nőkon­ferencia szolidaritási nyi­latkozatot fogadott el, ame­lyet eljuttatnak az Orszá­gos Béketanácshoz. A Parlament kongresz­­szusi termében tegnap foly­tatódott a III. országos nő­konferencia. A kormány nevében Markója Imre igazságügy­miniszter üdvözölte a ta­nácskozás résztvevőit. Hoz­zászólásában áttekintette a felszabadulás óta eltelt csaknem negyven esztendő nőpolitikai eredményeit, rávilágítva arra az óriá­si változásra, amely az BRAZIL PROGNÓZIS Korlátozott nyitás Brazília életére napja­inkban választások előtti hangulat nyomja rá bélye­gét. Bár a rádió és tele­vízió nem kapcsolódhat be a választási hadjáratba, a különböző pártok vetélke­dése teljes erővel folyik. A legfontosabb hírközlő szervek folyamatos becslé­seket közölnek a választók valószínű magatartásáról. Ezekből kirajzolódik a no­vember 15-én tartandó vá­lasztások feltételezhető kimenetele. Két hét múlva a hatal­mas latin-amerikai ország­ban a szenátus egyharma­­dát, a képviselőházat, a tartományi törvényhozói gyűléseket és a tanácsokat választják újra. Ezenkívül 17 év óta először közvetlen szavazással döntenek az ál­lami kormányzókról és a polgármesterekről. Latin-amerikai elemzők ezekben a napokban azt vizsgálják, hogy a közel­gő választások mennyi­ben módosíthatják a bra­zíliai „demokratikus nyi­tás” folyamatát. Kongresszusi többségére támaszkodva a kormány törvényerejű rendelettel tiltotta meg pártkoalíciók létrehozását, és elrendelte a „kapcsolt szavazási rend­szert”. Ennek értelmében minden egyes párt kényte­len lesz előterjeszteni a je­löltek teljes listáját, a vá­lasztók pedig nem tehet­nek mást, mint azt, hogy ugyanannak a szervezet­nek a tagjaira adják le szavazatukat. Az egymástól elszigetel­ten fellépő ellenzéki pár­tok legfeljebb hat vagy hét kormányzóságban érhetik el a többséget, jóllehet várhatólag a szavazatok mintegy hatvan százalé­kát szerzik majd meg. Ha az ellenzék a képvi­selőházban elegendő több­séget szerezne, a parla­mentet is ellenőrzése alá vonhatná. Ettől a lehető­ségtől tartva a kormány stratégái megváltoztat­ták az alkotmány módosí­tásának rendszerét és ezen­túl minden módosításhoz legalább kétharmados többség kell. Ily módon a katonai kormány már­is gondoskodott arról, hogy az 1967-ben elfoga­dott, és azóta kétszer mó­dosított reakciós alkot­mány maradjon érvény­ben. Az íg­é5-re tervezett köz­vetett elnökválasztások elvileg az ellenzéknek ked­vezhetnének, ha sikerülne megszereznie a parlamenti többséget. A kormány azonban közbelépett, és is­mét megváltoztatta a já­tékszabályokat. Mindeb­ből latin-amerikai elemzők arra következtetnek, hogy a Brazíliában oly sokat emlegetett politikai nyitás korlátozott lesz. ROLLS-ROYCE Elbocsátások A luxusautóiról híres Rolls-Royce brit cég 750 munkás elbocsátását je­lentette be. Az összesen 4500 dolgozót foglalkoztató vállalat ily módon csak­nem ötödével csökkenti al­kalmazottainak számát.

Next