Esti Hírlap, 1983. július (28. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-01 / 155. szám
UNIVERZÁLIS GYÁRTMÁNYCSALÁD Ipari ventillátorok több méretben A Szellőző Művek és az NDK-beli légtechnikai vállalat, a Kombinat Luft und Kältetechnik, megállapodott abban, hogy a magyar cég átveszi az ipari ventillátorok egyik univerzális családjának gyártását és a jövőben ellátja ezekkel az NDK-piacot és a hazai megrendelőket. A por és füstgáz elszívására, valamint a friss levegő szolgáltatására egyaránt alkalmas ventillátorcsalád kisebb tagjait néhány esztendeje a magyar vállalat készíti NDK-beli partnere részére jó minőségben, most pedig ezek mellé vették át a nagyobbakat is. Így a jövő évtől kezdve már az egész ventillátorcsaládból — a félméteres átmérőjűtől egészen a kétméteresig — az NDK-beli megrendelők igényeit teljes egészében a Szellőző Művek elégítik ki. VESZPRÉM Rekonstrukció az Óvárosban Megkezdődött Veszprémben az Óváros és a várkörnyéki műemléknegyed rekonstrukciójának második szakasza. Két utcán és három téren együttesen több mint 30 műemlék és műemlék jellegű épületet újítanak fel. A többségük idegenforgalmi és kulturális, tudományos célokat szolgál majd. A rekonstrukció első ütemében a város utóbbi években kialakított modern centrumot és az Óvárost elválasztó öreg házakat hozták rendbe. A földszintjükön modern üzletsort alakítottak ki, a felső szintjeiken pedig komfortossá tették a régi lakásokat. A felújítás második szakaszában a Szabadság és a Vörös Hadsereg tér legértékesebb épületeit állítják helyre. Közöttük van a város egyik legjellegzetesebb építménye, a tűztorony is. A várban — az egyházi tulajdonban lévő épületek kivételével — megszüntették a lakásokat, s az ilyen módon felszabadult épületek felhasználásával a város és a megye kulturális, tudományos központjává fejlesztik ezt a szinte páratlan műemlék együttest. FIATAL JELÖLTEK Új rendszerű tudósképzés Nemcsak cím • Naprakészen Ki az, aki ma hazánkban tudományos fokozat birtokosa lehet? Tapasztalatok bizonyították: a címek mögött nem minden esetben állt elmélyült, magas színvonalú kutatómunka. Gyakran az elsődleges cél az áhított doktori, kandidátusi fokozat megszerzése, s a kutatások társadalmi hasznossága csak másodrendű. Szinte általános a vélemény: új, egységes, következetesebb elveket, módszereket kell kidolgozni. Mindezeket figyelembe véve ült össze tavaly az Elnöki Tanács és a Minisztertanács, s a kutatóképzés reformját tűzte napirendre. Az eredmény: rendelet a tudományos továbbképzésről. A „gyám” szerepét a Tudományos Minősítő Bizottság vállalta az Akadémia égisze alatt. Mennyiben újult meg a régi rendszer? Hogyan segíthetik a kutatási eredmények a gazdasági-társadalmi fejlődést? Magasabb mérce A tudományos továbbképzés új rendszere változást jelent a követelményekben és a képzés feltételeiben. Jóval magasabb mércét állít a jelöltek elé. Eddig hazánkban két út vezetett a tudományos kutatómunkához. Egyrészt a tudományos ösztöndíjas gyakornoki munkn, egyetemeken, kutatóintézetekben, amelynek végállomása a doktori cím elérését jelentette, másrészt az aspirantúra, amelynek célja, a kandidátusi fokozat megszerzése volt. Most közös nevezőre hozták a két képzési rendszert. A cél: a korábbihoz képest magasabb szinten egymáshoz közelíteni a tudományos fokozatokat. Kísérleti eredmények A magasabb színvonalat már az új felvételi vizsga is garantálja. A jelentkezők nyelvtudását, korábbi tudományos munkáját, diplomaeredményét tudományos „karakterét” sokkal szigorúbb követelmények alapján bírálják el. A képzési idő egységes: hároméves kutatómunka oktatási intézményekben, kutatóintézetekben és vállalatoknál. Ez idő alatt olyan szakdolgozatot kell készíteni, amelynek társadalmi hasznossága vitathatatlan. Nagyobb hangsúlyt kaptak a különböző vállalati ösztöndíjak is az államiak mellett. Ez szintén újdonságnak számít. S ami a legfontosabb: megfiatalodtak a tudósjelöltek. Diploma előtt álló egyetemi hallgatók is jelentkezhetnek kutatómunkára, ha erre tehetséget és elhivatottságot éreznek. A felvételi vizsgák befejeződtek. A „kísérleti" eredmények azonban ma még sok kérdésre várnak választ. Jóllehet a felvételi követelményeknek a jelentkezők többsége eleget tett, tudományos kutatásra mégsem javasolhatók. Nemcsak azért, mert felkészültségük néhol hiányos. Sokkal inkább egy társadalmi arányeltolódásról van szó. A csaknem hétszáz jelentkező nagy része inkább „elvont" kutatómunkára érez kedvet. Nyelvészek, történészek, régészek, zenetudósok, pedagógusok, jogászok várakoznak a kutatóintézetek ajtajában. Ugyanakkor a társadalmi fejlődés, a gazdasági haladás számára elsőrendűen fontos tudományágak mintha lemaradtak volna a versenyben. A vártnál kevesebb a műszaki érdeklődésű kutatójelölt, az agrárszakember, a közgazdász. Pedig az új rendszer egyik feladata a hiánykutatások megszüntetése lenne. Gyorsabb ritmus Nehezíti a helyzetet, hogy az intézményi ösztöndíjakat kizárólagkutatóintézetek adták ki. Hová tűntek az iparvállalatok, a mezőgazdasági üzemek, a műszaki gazdálkodó szervek? Mi lehet az oka a passzivitásnak? Tény, hogy a képzési rendszer pénzügyi fedezete ma még nem tisztázott A tudományos-technikai haladás megkövetelné a vállalatoknál a naprakész kutatásokat. A felgyorsult ritmusú gazdasági versenyben a naprakészség csakis így lenne elérhető. Az üzemek, gyárak többsége azonban még meglevő kutatóapparátusát sem tudja kellőképpen honorálni, így hát nem várható el, hogy „külsősöket" fizessen a munkáért. Arról nem is beszélve, hogy a vállalatok többsége nincs felkészülve fontos kutatásokra, még saját területükön sem. Így hát nem csoda, ha a szakemberek lelkesedése megcsappan a „társadalmilag hasznos" területek iránt. Babucs Éva RÁKOSMENTE: Családi vasárnap klubok munkatársai az elmúlt két évben személyes érdeklődéssel, kérdőíves közvélemény-kutatással felmérték a városrész lakóinak kulturális igényeit. Az információkat hasznosítva felülvizsgálták, s az idén már új szempontok szerint tervezték meg a hétvégi programokat. A felnőtteknek szervezett programok közül igen népszerűnek bizonyult a fafaragótábor. Az 1982-ben készített szabadtéri játékokkal ízlésesen rendezték be a gyerekek számára a Pesti úti új lakótelepen az óvoda melletti játszóteret. A tervek szerint a most alakuló fafaragóklub a jövőben helyet ad az ország különböző területein dolgozó amatőr és hivatásos művészek rendszeres tapasztalatcseréjének is. A rendhagyó programokat továbbfejlesztendő, a Dózsa Művelődési Központban tervezik, hogy idén gyermektáncházat szerveznek, s létrehozzák a tizenévesek klubját. A mindennapi élet kultúráját szolgálják a gyermekeket és felnőtteket egyaránt mozgósító — eddig alkalomszerűen szervezett — családi hétvégék, illetve vasárnapok, ezeket a jövőben rendszeressé kívánják tenni. A rákosmenti művelődési otthonok lakóterületi közművelődési tevékenységét elemző vizsgálat tapasztalatairól számolt be a XVII. kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság a helyi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. A Dózsa Művelődési Központ és a hozzá tartozó Értesítés építkezőknek A Tégla- és Cserépipari Tröszt, a Beton- és Vasbetonipari Művek, az Alföldi Porcelángyár, az Üvegipari Művek, valamint az érdekelt kereskedelmi vállalatok értesítik vásárlóikat, hogy 1983. július 1-től különféle építőanyagok ára emelkedik. Így az egyszeres méretű, kevéslyukú tégla ára 30%-kal, • az üreges, feszített beton födémpallók ára a budapesti gyárban 5%-kal, a szolnoki gyárban 15%-kal, az alsózsolcai gyárban 21%-kal (a miskolci és a dunaújvárosi gyárban előállított termékek ára nem emelkedik), • a félporcelán lakásfelszerelési cikkek ára átlagosan 12%-kal, • a padlóburkoló lapok ára átlagosan 9%-kal, • a 2 mm vastag, húzott síküveg ára 15%-kal. Magas kitüntetése alkalmából az Esti Hírlap kollektívája tisztelettel, szeretettel köszönti immár nyugdíjas főszerkesztőjét, Kelen Béla elvtársat. Huszonegy esztendőn át vezette közösségünket. Több mint 6500 lapszámot jegyzett nevével. A két évtized alatt újságunk a fővárosiak mindennapos beszélgető partnerévé vált. Nagy része van benne. Főszerkesztőként arra nevelt bennünket, hogy elkötelezetten, megújulásra mindig készen, hitelesen, frissen tájékoztassuk az olvasót az ország, a világ eseményeiről. Nevelt, szigorúan, ha kellett, s megértően az újságírás, a szerkesztés naponta ismétlődő gondjaiban. Budapesti ember. Itt született, itt nőtt fel, itt emelte magához a munkásmozgalom — csendes jubileuma, az idén 45 éve tagja a pártnak —, s itt több mint három évtizede a közélet egyik hivatott szervezője. Politikus: volt párttitkár a kerület élén és a csepeli gyárban, dolgozott társadalmi és sportszervezet felelős tisztségében, majd a Budapesti Pártbizottság titkáraként. Régóta szőkébb hazája, Angyalföld egyik országgyűlési képviselője. Szülővárosa, szenvedélye. Budapestért cselekedni tettekben, szóban, meggyőző erővel mindig kész. Ennek elismerése volt, amikor a főváros tanácsa a Pro Urbe aranyéremmel tüntette ki. Barátai száma sokezer, ismerőseié sok tízezer, tisztelőié még ennél is több. Nyugdíjas éveiben ezután is értük, értünk fog választott budapesti és országos tisztségeiben változatlanul dolgozni. Közismert róla —**- ezért is szeretik annyian —, hogy tud őszintén örülni. Büszke a teljesítményre, az országéra csakúgy, mint a sajátjára, vagy a miénkre, két évtizeden át volt munkatársaiéra. örül, ha jó híreket közölhetünk a lapban, s világos, meggyőző érvekkel magyarázza kimondott és nyomtatott szóban gondjainkat. Műhelyünkben napjai zömét nem főszerkesztői asztalánál töltötte, hanem a munkaszobákban; benyitott, magyarázott, szenvedélyesen vitázott, mindig tisztelve beszélgető társa érveit. í nyugdíjas főszerkesz- tető. De csak ebben nyugdíjas. Ma is az, aki volt 45 vagy még több esztendővel ezelőtt, a munkásosztály, a mozgalom elkötelezett fia. Kívánjuk, hogy magával ragadó lendülete, alkotó energiája sokáig gazdagítsa városunk, a budapestiek — valamennyiünk — életét. A Budapesti Pártbizottság határozata A Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában tegnap délután kibővített ülést tartott az Esti Hírlap szerkesztősége. A tanácskozáson jelen volt: Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Király András, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára. Az ünnepségen Maróthy László beszédet mondott. Ismertette a Budapesti Pártbizottság határozatát. Bejelentette: Kelen Bélát, a Budapesti Pártbizottság és végrehajtó bizottságának tagját, az Esti Hírlap főszerkesztőjét érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása alkalmából a Budapesti Pártbizottság felmentette főszerkesztői funkciójából. A testület Paizs Gábort, a Budapesti Pártbizottság tagját, a pártbizottság osztályvezetőjét, érdemei elismerése mellett, felmentette osztályvezetői funkciójából és kinevezte az Esti Hírlap főszerkesztőjévé. Kelen Béla kitüntetése Az Elnöki Tanács Kelen Bélának, az Esti Hírlap főszerkesztőjének a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes munkássága, valamint kiemelkedő újságírói, szerkesztői tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Maróthy László, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára és Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője.