Esti Hírlap, 1983. augusztus (28. évfolyam, 181-204. szám)

1983-08-01 / 181. szám

• Felfokozott érdeklő­déssel vártam Az észak­­nyugati határszél című, 1959-es angol filmet, ami­kor a műsorújságban lát­tam, hogy a század elején játszódik Indiában, véres és kegyetlen törzsi hábo­rúk idején. Azok közé tar­tozom ugyanis, akik kül­földön már láthatták az új angol Gandhi-filmet. Azt, amelyre idén tavasszal valóságos Oscar-esőt hulla­tott a hollywoodi filmmű­vészeti akadémia, majd nemrég a moszkvai nem­zetközi filmfesztiválon is jelentős sikert aratott. A kiváló Gandhi-film politi­kailag sőt történelmileg is helyére teszi India és a brit birodalom kapcsolatát, alaposan és kíméletlen őszinteséggel ábrázolja az angol gyarmatosítás perfid és kegyetlen módszereit, amellett izgalmas mozinak, látványnak is elsőrangú. Ideje volt már, hogy ilyen önkritk­us filmet készítsen egy brit rendező, sok ko­rábbi hasonló témájú film ugyanis, ez a tegnap este sugárzott, 24 évvel ezelőtti alkotás például, a legke­vésbé sem ilyen. A lázon­gó indiaiakat afféle alacso­nyabb rendű, egzotikus vadembereknek ábrázolja, a maroknyi brit főszerep­lőt pedig, akikhez egy nagyszerű amerikai asz­­szony is csatlakozik, min­den emberi érték hős vé­delmezőinek, félelem és gáncs nélküli lovagoknak, majdnem félisteneknek. Egyébként a film politikai vetülete nem tolakszik elő­térbe, inkább csak ürügy egy sematikus kalandfilm elkészítésére. Angol a film, de egy hollywoodi film megtestesülése, igazából in­diai környezetbe ültetett western. S hogy J. Lee Thompson rendező jó egy évtizeddel India és Pakisz­tán függetlenségének ki­kiáltása után forgatta ezt a régi gyarmati idők iránti nosztalgiától csöpögő fil­met, az úgy látszik, senkit nem zavart. (barabás) ESZTERGOMBAN Nemzetközi gitárfesztivál Esztergomban augusztus 5-én nyitják meg a VI. nemzetközi gitárfesztivált és szemináriumot, amelyre huszonhét országból három­százhatvan résztvevőt vár­nak. Akárcsak az előző al­kalmakkor, most is Angliá­ból, Csehszlovákiából, Gö­rögországból, Lengyelor­szágból és az NDK-ból jön­nek a legnépesebb csopor­tok, de várnak gitárosokat Argentínából, Ausztráliá­ból, Izraelből, Japánból és Kanadából. A kurzus művészeti veze­tője ismét Szendrey-Karper László. A rendezvény célja elsősorban a magyar zenei oktatás legújabb eredmé­nyeinek megismertetése, a hazai és külföldi gitármű­vészek továbbképzése. Az idén először helyet kap a fesztivál programjában a hangszerépítés is. A feszti­vál hallgatói és tanárai Esztergomban, Budapesten és az ország számos más városában hangversenyeket is rendeznek. Az ünnepé­lyes zárókoncert augusztus 18-án, az esztergomi bazi­likában lesz, a kétszáz tagú nemzetközi gitárzenekar műsorában közreműködnek a Győri Filharmonikusok. 2 Osis~fftr£uf%, 1983. augusztus 1.­ hétfő KÖZÖS MÉREGPOHÁR Film egy szegedi Hamletról Igazgató: Szent-Györgyi Albert, rendező: Horváth István A Balázs Béla Stúdió filmet készít a szegedi egyetemisták 1941-ben be­mutatott Hamlet előadásá­­ról és rendezőjéről, ifjabb Horváth Istvánról — jelen­tette a Stúdió nemrég megjelent közleménye. Eb­ben egyúttal adatközlésre hívnak fel mindenkit, aki közreműködött a színjátszó társaságban, aki látta az előadást vagy a témával kapcsolatban bármilyen in­formációt tud nyújtani. Címszerepben A balázsbélások válasz­tott témája valóban filmre kívánkozik. Ifjabb Hor­váth István élete és halála a különleges történet. Ti­zenhat éves sárospataki kö­zépiskolás volt, amikor a kollégium diákszínpadán eljátszotta a címszerepet az angol nyelven előadott Machbethben. Neves pesti színházi szakemberek, kri­tikusok utaztak le Patakra a bemutatóra. Egy évvel később, 1939-ben hasonló országos érdeklődést keltve megrendezte Az ember tra­gédiáját. Már tekintélyes színjátszóköri vezetőnek számított, amikor a Ш. Ri­chard rendezésével és cím­szerepével, a Liliomfi Szil­­vay professzorának meg­személyesítésével tűnt ki, s elnyerte a Shakespeare in Hungary című értekezésé­vel az Erdélyi János kör pályadíját. Horváth Istvánt bizonyá­ra a szabadtéri játékok Tragédia előadása, Hont­­ Ferenc ottani működése vonzotta, amikor tanulmá­nyai folytatásának színhe­lyéül Szegedet választotta. Mi sem természetesebb, azonnal bekapcsolódott a Szent-Györgyi Albert rektor által patronált Egyetemi Színjátszó Társaság mun­kájába, amely Társaság a Hamlet rendezésére kérte föl. A Film, Színház, Iroda­lomban írta Vér György: „Fent a toronyban, a kivi­lágított ablakok mögött az egyetem Hamletje készül, az egyetem nemes színját­szó társasága dolgozik az éjszakában. A társaság lel­ke, mondhatni lelkiismere­te egy fiatal bölcsész, Hor­váth István, aki bár ma­gyar irodalom tanárnak készül, mégis — azt hiszem — a jövő rendezői talentu­ma.” A Film, Színház, Iro­dalomban később, ugyan­csak Vér György írt az 1941. április 1-én — az el­ső szegedi Hamlet előadás 100. évfordulóján — tartott bemutatóról. ..A nagy pre­mieren ott volt mindenki, aki szereti a színházat és az ifjúságot, egész Szeged. Az egyik páholyban a vi­lághírű, Nobel-díjas rektor mosolygó arccal, ez alka­lommal Hamlet-igazgatói minőségben. Öngyilkosság Az előadás az egész ma­gyar sajtóban is regiszt­rált, óriási sikert aratott. Csak a szélsőjobboldal írt bántó hangon róla, mert rossz szemmel nézték a Szent-Györgyi alapította Szegedi Egyetemi Ifjúság körének működését. Ősszel azután Szent-Györgyi tá­vozott a rektori székből, a SZEI új vezetése pedig hi­tet tett a fasiszta szegedi gondolat mellett. A Városi Színház igazgatósága még kinyilatkoztatta, hogy többé nem ad színpadot diákszín­játszóknak. A Hamletet közben Ko­lozsvárott is bemutatták, a kolozsvári Ellenzék így méltatta: „A Hamlethez hasonló vállalkozások az ifjúságot elvonják a feles­leges és káros mozgalmak­tól.” A „káros mozgalmak” el­lenére Horváth két megle­pően bátor vállalkozást ter­vezett. Öt nagy halhatatlan címmel előadóestet hirde­tett meg Ady, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula és József Attila (!) művei­ből. A műsor kialakításá­ban, betanításában Sik Sándor költő, egyházi író, az egyetem magyar iroda­lom professzora volt Hor­váth István segítségére. 1942. március 15-én pedig Petőfi Tigris és hiénáját akarta bemutatni. Horváth István ezt a na­pot már nem érte meg. A Hamlet próbái alatt egy­másba szeretett az ifjú ren­dező és a Gertrudis király­nőt megformáló diákszín­játszó, Tóth Kata. Tragikus szerelmükről A szegedi Ró­meó és Júlia története cím­mel számolt be haláluk 40. évfordulóján a helyi lap­ban Polner Zoltán. A fiata­lok házassággal kívánták kapcsolatukat megpecsé­telni. A szülői ellenkezés talán legyőzhetőnek lát­szott. Kiderült azonban, hogy az intézményesített emberüldözés törvénye ... közéjük állott. Horváth István származása ugyanis anyai részről nem felelt meg a faji előírásoknak. A szerelmesek a fővárosba utaztak, a Carltonban száll­tak meg, s ezúttal először nem a színházi, hanem a rendőri rovatban írtak ró­luk a lapok: az október 17- éről 18-ára virradó éjszaka — mint egy Shakespeare drámában —, méregpohár­hoz nyúltak. A kettős ön­­gyilkosság harmadik évfor­dulóján, 1944-ben, a fiát ra­jongva szerető apa két nappal az október 15-i nyi­las puccs után, önkezével vetett véget életének. Örök színház Horváth István 16—19 éves korában írt, megle­pően érett szemléletről ta­núskodó színházi tanulmá­nyait­ az őt dramaturgiára oktató Hont Ferenc gyűj­tötte egybe örök színház címmel. A könyv Sík Sán­dor előszavával, Hont beve­zető tanulmányával jelent meg. Csomna Béla BRNO A zenei fesztivál programja Meghirdették a 18. brnói zenei fesztivált. A szep­tember 29-től október 9-ig tartó program központi gondolata az idén: Hagyo­mány és jelenidő. A sokré­tű műsorból kiemelkedik a Gunn együttes koncertje történelmi és kortárs japán művekből, a finn rádió FREQ nevű kísérleti együt­tesének modern műsora, a vietnami Dang Thai Son Mozart-, Schumann- és Chopin-zongoraestje, vala­mint a cseh Karel Horky Atlantisz című operájának premierje. A koncertekkel párhuza­mosan négynapos nemzet­közi zenei kollokviumot rendeznek „Új hullám a XX. század zenéjében” címmel. ŐSZI MOZIÚJDONSÁGOK Jön az E. T. FILMEK GYERMEKEKNEK, FELNŐTTEKNEK A gyermek- és diákkorú nézőknek szeptembertől vetítik a tévéből már jól ismert Vízipók — csodapók című rajzfilm-összeállítás moziváltozatát. A hónap végén a filmszínházak Az idő urai című, magyar— francia koprodukcióban ké­szült rajzfilmet tűzik mű­sorukra, amely egy kisfiú világűrbeli fantasztikus ka­landjait meséli el. ELTŰNTNEK NYILVÁNÍTVA December elején Walt Disney alkotásai közül is­mét láthatók lesznek Do­nald kacsa, Popey, a spe­nótevő tengerész és társaik kalandjai. A Tersánszky Józsi Jenő írásából készült bábfilmet, a Misi mókus kalandjait karácsonytól vetítik. Az év utolsó nap­jaiban kerül vászonra a közelmúlt nagy világsikere, Steven Spielberg amerikai filmrendező tudományos­fantasztikus alkotása, az E. T. A mozik négy mese­sorozattal is kedveskednek a gyermekeknek, és műso­rukra tűzik az egy tulipán kelyhében napvilágra jött pöttömnyi kislány, Hüvelyk Panna Japánban készült történetét. A felnőtteknek szóló tu­dományos-fantasztikus fil­mek közül augusztustól ve­títik a Gyilkos bolygó című amerikai krimit, amely a Jupiter harmadik holdján játszódik. Bemutatják a ko­rábban nagy sikerrel ját­szott Őrült nők ketrece című francia—olasz film­­vígjáték folytatását Kémek a lokálban címmel. Októ­berben a western műfaj egyik új darabja, Az álar­cos lovas legendája kerül a nézők elé. November kö­zepétől játsszák a Jorge Amado brazil író Flor asz­­szony két férje című regé­nyének filmváltozatát. A politikai tárgyú fil­mek közül szeptembertől tűzik műsorra Costa Gav­­ras görög származású film­rendező amerikai filmjét. Az Eltűntnek nyilvánítva című film egy Chilében az Allende-kormány megdön­tését követő napokban el­tűnt újságíró felkutatásáról szól. Gyarmathy Lívia filmje, az Együttélés, amely október elejétől látható , a nemzetiségi lét problé­máival foglalkozik. A szovjet filmek hagyomá­nyos novemberi fesztivál­ján egyebek mellett be­mutatják a Rita asszony menyasszony című vígjáté­kot, a Magánélet című filmdrámát; Csillaghullást, amely 1942-ben játszódó háborús történet és a Ne­gyedik röpke éjszaka című, a mannheimi filmfesztivá­lon nagydíjat nyert ifjúsági filmet. DÉLIBÁBOK ORSZÁGA Az európai szocialista országok filmterméséből látható lesz a csehszlovák Panelsztori című alkotás, amely a modern lakótelepi életforma szatírája. A hen­tessegéd című szlovák film­drámában két magyar szí­nész, Koncz Gábor és Pécsi Ildikó is jelentős szerepet alakít. A 30-as évek Var­sójában játszódik a Vabank című lengyel bűnügyi víg­játék. Több új magyar film is a közönség elé kerül au­gusztustól. Bemutatják Szálkai Sándor Elcserélt szerelem, Kézdi Kovács Zsolt Visszaesők, Mészáros Márta Délibábok országa, Szomjas György Könnyű testi sértés, Kardos Ferenc Mennyei seregek, Gyön­gy­össy Imre és Kabay Bar­na Jób lázadása, valamint Bódy Gábor A kutya éji dala című filmjét. (MTI) Egry József születésének 100. évfordulója alkalmából a művész válogatott grafikáit mutatja be a Tihanyi Mú­zeum kiállítása. Képünkön: a Csellókoncert című lap. A KORONÁZÁSI PALÁST RESTAURÁLÁSI TERVE Lóhere a gallérban Hazai és külföldi textil­kutatók és -restaurátorok többszöri konzultációja után hamarosan megkezdődik a koronázási palást restaurá­lási tervének kidolgozása. A csaknem ezeréves Kel­mén István király és fele­sége, Gizella korabeli kép­mása látható, a felirat pon­tosan jelöli az 1031-es év­számot és a neveket. A szé­les körben elterjedt tév­hittel ellentétben azonban a palást nem lehetett ál­lamalapító királyunké, mi­vel eredetileg miseruha volt, s valószínűleg csak a XIII. században alakították át koronázási palásttá. A palást hányatott tör­ténete során alaposan meg­rongálódott és szennyező­dött. Ehhez nagyban hoz­zájárult, hogy a többi ko­ronázási jelvénnyel együtt kétszer is a föld mélyén őrizték. A palást három sűrű, egy­másra varrott rétegből áll, az első a bizánci eredetű, vörös-zöld mintás selyem­­szövet. Ennek mintája azonban már csak kis felü­leten, nagyon kopottan ész­lelhető. A palástot első ízben va­lószínűleg a XVII. század­ban javították, újabb szö­vetre varrták rá, de egyes hímzéseket nem az eredeti helyükre illesztettek visz­­sza. A második javítás fel­tételezhetően 1848 előtt történt, s egy hímzett fel­irat, „Szente" talán a javí­tó nevét őrzi. A harmadik „restaurálást” Ferenc Jó­zsef megkoronázása előtt végezte Klein Matild divat­árus néhány segédjével. A feltételezések szerint ekkor bérelték úgy újra a palás­­­tot, hogy a nyakrészén ösz­­szehúzták, ráncolták. A mostani vizsgálat során ezt a ráncolást kibontották, a múlt századi bélést kivet­ték, így fedeztek fel egy le­felé mutató kezet, és egy magasba tartott tálon két madarat. Megbontották a gallért is, s ekkor derült ki, hogy a ma látható gyöngy­díszítés legalábbis kétréte­gű, valószínű, hogy eredeti­leg csak a gallér szegélyén volta­k gyöngyök. A gallért kibontva bukkant elő egy rózsaszín selyempapírba burkolt négylevelű lóhere, ezt talán az utolsó javítás­kor varrták bele. □ FILMSZEM-DÉL­­UTÁN lesz augusztus 9-én, kedden délután 6-kor Kő­bányán, az Újhegyi Ifjúsá­gi Klubban. Ugyancsak keddi napon, augusztus 16- án, délután 6 órakor „Nyá­ri humor” címmel Maksa Zoltán humorista tart elő­adást, 30-án délután 6 óra­kor pedig Áprily Géza tart country-estet. □ ROHMANN IMRE zongoraestje augusztus 3- án, szerdán este 8 órakor lesz a Zenélő Udvarban. Közreműködik: Hargitai Géza, Láposi János, Gyur­­kó Julianna és Lukácsházy István. A programban: Schubert Négy Impromptu és Pisztráng-ötös című mű­ve szerepel.

Next