Esti Hírlap, 1984. július (29. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-02 / 154. szám
AUTOMATIZÁLÁSI VILÁGKONGRESSZUS Elektróda a szervezetben Nyomja meg a gombot • Marad az egyensúly Ma kezdődött Budapesten a Nemzetközi Automatizálási Szövetség IX. világkongresszusa. A nagyszabású nemzetközi rendezvényről kérdezzük Gertler Jánost, a nemzetközi programbizottság elnökét. Harminchét téma — A Nemzetközi Automatizálási Szövetség háromévenként megrendezésre kerülő világkongresszusán mindig a legfontosabb, legaktuálisabb témák kerülnek megvitatásra, s ezek közül is elsősorban azok, amelyekben új eredményeket sikerült felmutatni. A világkongresszuson összesen 37 témáról lesz szó, egyebek között az ipari folyamatok automatizálásáról, az automatizált vezérlés programozható és intelligens eszközeiről, a mesterséges intelligencia hazai kutatásairól és a világtendenciákról, valamint a folyamattervezésről és vezérlésről, a környezetszennyezés megakadályozásáról. — Hat központi plenáris előadás hangzik majd el, amelyeken hat különböző, rendkívül érdekes, aktuális témáról számolnak majd be nemzetközileg elismert szakemberek. — A témák közül talán az automatizálás biológiai alkalmazásáról szóló beszámoló tartalmazza a legtöbb, közérdeklődésre számot tartó új kutatási és gyakorlati eredményt. A kutatások ugyan már régóta folynak, de most értek meg a feltételek a gyakorlati alkalmazásra. Ehhez ugyanis mindenekelőtt szükséges volt, hogy ismerjük az élő szervezet szabályozó rendszereit —, s ez még korántsem teljesen tisztázott kérdés. — Néhány szabályozórendszer működéséről már vannak ismereteink, de a többi feltárása a további kutatások feladata. Ugyancsak elengedhetetlen feltétel volt az is, hogy parányi méretű számítógépek készülhessenek, s olyan anyagokra is szükség volt, amelyet a szervezetbe minden különösebb probléma nélkül lehet beültetni. Az automatizálás biológiai alkalmazásainak kutatása összetett kérdés tehát, s külföldön ma már létezik egy új mérnöki ág, amely ezzel foglalkozik: a biomedikai technika. csat ki, amelyek hasonlóak a szervezetben az izmot működtető ingerekhez. A szabályozó egy mikroszámítógép. A betegnek csupán csak egy gombot kell megnyomnia, s az előbb vázolt folyamat végén képes lesz arra, hogy egy lépést tegyen. A beteg mozgásának részleteit tehát a számítógép irányítja, s az gondoskodik arról is, hogy a beteg egyensúlyban maradjon, ne essen el. Szó lesz a világkongreszszuson különböző ipari folyamatok automatizálásáról is. A szabályozás már száz éve elkezdődött, de akkor még csupán néhány műszer segítette az emberi munkát. Századunk negyvenes éveiben jutott el a fejlődés arra a fokra, hogy az ember munkájának egy részét már egy szerkezet, a szabályozó végezhette. De mégis az ember tekintette át az egész folyamatot, s ő döntött a munka további menetében. A számítógépre volt szükség ahhoz, hogy ezt a feladatot az embertől függetleníteni lehessen. Ma már az ipari folyamatok bonyolultak, s jelenleg egy korszerű üzem irányítása számítógépek hálózatával megy végbe. Egyegy részfeladatot kis számítógépek végeznek, egyszerű döntéseket hoznak, például kapcsolókat, szelepeket állítanak. Ezek fölött azonban újabb számítógépek őrködnek: az alsószintű számítógépektől információt kapnak, áttekintik az alacsonyabb szintű számítógépek működését, s utasításokat adnak. Hierarchiakísérletek — E témakörben ma a legizgalmasabb az úgynevezett hierarchia kérdése. Ennek lényege: melyek azok a feladatok, amelyeket egy-egy számítógépnek el kell látnia, mi az az információ, amelynek áramlania kell ebben a rendszerben. Nagyon fontos a megbízhatóság is, mert például ha egy számítógép elromlik, akkor nem szabad leállnia az egész üzem munkájának. A számítógép rendszerrel működő ipari létesítményekben azonban megoldható, hogy ilyen esetben a másik számítógép automatikusan átvegye a meghibásodott komputer funkcióját. Ez a probléma azonban még nincs teljes mértékben megoldva. Halász Júlia Ipari folyamatok — Hallhatnánk egy gyakorlati példát? — Például, ha valakit baleset ér, és megsérül a gerincvelő, akkor a végtagokat mozgató izmok és a gerincvelőből kiinduló idegek között megszűnik a kapcsolat. Az izmok megbénulnak, mert nem kapnak „utasítást” a mozgásra az idegrendszertől. A jelenleg folyó kísérletek most ezen kívánnak segíteni. Beültetnek az izmokba kis elektródákat, amelyek vezetékkel egy szabályozóhoz vannak kötve. A szabályozó villamos ingereket be Állomáskorszerűsítés Nagyszabású rekonstrukció kezdődött a hatvani vasútállomáson. Korszerűsítik az állomás vágányhálózatát, s ezzel párhuzamosan megemelik a peronokat. Az utóbbival az utasok le- és felszállását teszik kényelmessé. Jövőre mintegy 50 millió forintos költséggel aluljárót is építenek. Ezzel nemcsak a vágányok megközelítésének balesetveszélyességét csökkentik, de egyszerűsítik a vágányok által „kettévágott” hatvani lakótelepek közötti közlekedést is. A Heves megyei Tanács éppen ezért 10 millió forinttal hozzájárul az építés költségeihez. A korszerűsítés során új, nagy teljesítményű integradominó rendszerű biztosító berendezést is felszerelnek. Ezzel állítják majd a váltókat és a sínpályák jelzéseit. A berendezésnek új épületet emelnek. Az elmúlt években a Híradástechnikai Gépgyár bővítette gyártmányai sorát. Ma már a szerszámgépeken, autóvizsgáló műszereken, kábelszigetelőkön kívül környezetvédelmi berendezéseket is készít a HITEKA. A legújabb műszerrel ellenőrzik a járművek zajszintjét és a kipufogógáz összetételét. Felvételünkön a gázelemző készülék szerelése. XII. KERÜLET Kevesebb A XII. kerületben évente négy-öt kis alapterületű — 12—20 négyzetméteres — kiutalható üres helyiség odaítéléséről döntenek a tanácsnál, s mert a hegyvidék jellegű városrészben kevés az üzlet, az ellátatlan területeken elsősorban a kereskedelmi vállalatok igényeit elégítik ki. A kerületben mintegy 10 esztendővel ezelőtt kezdték meg az üzletlakások felszámolását a városrész főútvonalain, a kereskedelmi és városképi szempontból fontos területeken. Sok gond forrása azonban, hogy az üzletlakásokban élők többsége olyan idős, kis jövedelmű nyugdíjas, akinek nincs pénze a cserelakásért kért használatba vételi díj kifizetésére, vagy olyan család, amelynek nincs érvényes lakásigénylési kérelme. Az évek óta tartó program eredményeként főként a Nagyenyed utca, a Böszörményi út, az Alkotás, a Márvány, a Királyhágó, a Városmajor utca vonalán csökkent jelentősen az üzletlakások száma, s ezzel párhuzamosan fejlődhetett a kereskedelmi hálózat. Az Ingatlankezelő Vállalatnál nyilvántartott 65 üzletlakás közül 35 ma már más célt szolgál. A tanács ipari és kereskedelmi osztálya a lakosság ellátása és a szolgáltatói igények kielégítésére több cipésznek, fodrásznak, órásnak, asztalosnak és szabónak adott ilyen megüresedett helyiséget. A többi között korábbi üzletlakásban nyílt gyógyvízmintabolt, férfikozmetika, lakásfelszerelést és házi kenyeret árusító bolt is. A tervek szerint a továbbiakban ismét nyílhatnak így üzletek, például a Böszörményi úton, a Márvány utcában, a Kékgolyó utcában és a Városmajor utcában. (MTI) MEGNYERTE A ZATHURECZKY- VERSENYT Koncertmester ereklyével A művésszel beszélgetek, aki négy esztendeig őrzi Zathureczky Ede hegedűjét. A mester halálának huszonötödik évfordulóján hozta haza a hegedűt a volt feleség, Lendvayné Elfer Vera, s adta át ünnepélyesen a tavalyi Hubay— Zathureczky hegedűverseny győztesének, Szabadi Vilmosnak. Négyévenként mindig más kapja majd, mindig a Zathureczky hegedűverseny győztese. ♦ ♦♦ Elsőnek egy tavaly főiskolát végzett, huszonöt éves fiatalember az ideiglenes tulajdonos. Fehér tornacipő, homlokba hulló haj, kissé borostás arc. Kamaszos mosoly és sok komikus mozdulat. Színész akart lenni — meséli — vagy futballkapus, esetleg építészmérnök. De már háromesztendős korában hegedűst, zenei előképzőt végzett abban az iskolában, ahol az édesapja tanított. Ő nem emlékszik rá, de mesélik, hogy rajongott a hegedűért, egészen hatéves koráig. — Aztán kezdődött az utálat hattól tizenhat esztendős koromig. Csak a szüleim iránti tisztelet, a szüleim akarata tartott. Apám főiskolát végzett hegedűtanár volt, az anyám diplomás énekesnő, aki miattam mondott le karrierjéről. Az „utálat” korszakában csehszlovákiai nemzetközi versenyt nyert, szakközépiskolát végzett és felvették a Zeneművészeti Főiskolára. Gyakorolt, fellépett, vizsgázott. — Aztán tizenhat éves koromban tisztulni kezdett minden, mint aki kifelé tart egy alagútból, már világosan láttam a célt, így mondja a fiú, aki most a Filharmónia szólistája, az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere — 1982-ben megnyerte a Magyar Rádió országos hegedűversenyét és tavaly a Hubay—Zathureczky versenyt. Koncertezik itthon, külföldön, járja az országokat és levelezik zenekarokkal. — Minden vágyam és reménységem, hogy a magyar zenekarok színvonalát, világhírnevét növeljük. Erről beszél, miközben szórakozottan simogatja borostás állát — nem szeret borotválkozni és a hegedű feldörzsöli az érzékeny bőrt. — Szakállt azért nem növesztek, szakállas szólistát még nem láttam. Frakkban/ szmokingban kényelmetlenül érzi magát, ha muszáj, viseli. Fellépni nagyon szeret, közönség előtt — az az igazi. Lámpaláza szinte alig, a versenyzés sem okoz komoly gondot — csak jól kell időzíteni a formát. Hogyan él? — A szombaton lezajlott hangversenyre úgy készültem, hogy hét hét alatt kétszázhatvannyolc órát gyakoroltam. Egy ötször ötméteres, akusztikailag csillapított szobában — mint egy börtönben, mondja jókedvűen — állok a kottatartó előtt, mellettem két magnetofon, az ablakon függöny, azonnal felveszem, amit játszom, a villany a kottatartóra világít. Itt tölt el napi hat órát. Előtte fut és gimnasztikázik is, ha mód van rá, a Szigeten. — Édesanyámmal szeretnék több időt tölteni és persze szerelem is van ... De mindenekelőtt a zene. A régi hegedűjét édesapjától kapta, a Zathureczkyhegedű ereklye, amit kézbe véve csodál. — Tanárom, Halász Ferenc Zathureczky-tanítvány volt. A mester sok felvételét meghallgattam, a Bartók-hegedűversenyt is többek között... ♦ ♦♦ Hobbija a régi hangszerek, kották tanulmányozása. Ősztől tanítani fog a főiskolán. Hallgatói a hegedűtudásán kívül talán szerénységét és rendkívül természetes, rokonszenves modorát is megtanulják. Bende Ibolya Mérnökpálya vagy kapu Tornacipő, borostás arc Napi hat órát gyakorol FEHÉR ÉS HALVÁNYPIROS Tündérrózsák a dísztóban A szegedi József Attila Tudományegyetem Európahírű botanikus kertje szinte állandóan újabb és újabb látványossággal fogadja vendégeit. A több mint 5000 fajta növény közül most a tündérrózsának van a legtöbb csodálója. A kert artézi vízzel táplált és sziklakerttel övezett langyos vizű dísztávában ezekben a napokban tömegével nyílik a pompás virág. A tó partmenti szakaszát szinte elborították a kerek, sötétzöld színű levelek, amelyek közepén színes virágok tarkállnak. A hazai fehér tündérrózsák mellett az Indiában honos halványpirosakat is megismerhetik itt az érdeklődők. Ugyancsak üde színfoltjai a kertnek a vízi jácintok. Ezeknek gyökerei nem kapaszkodnak a talajba, s így valóságos úszó virágszigeteket képeznek. (MTI) Erdészeti társulások Három termelőszövetkezeti erdőgazdálkodási társulás alakult Szolnok megyében a mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonát képező, több mint tízezer hektár erdőterület gondozására és fejlesztésére: az együttesen 4700 hektárnyi jászsági erdőket a jászfényszarui Béke Tsz irányításával létrejött Arbora Lignum társulás műveli, gondozza majd; az abádszalóki Lenin Tsz vállalkozása 2600 hektár Tisza menti erdőre terjed ki; a tiszai öntözőgazdaságok együttműködése pedig 3100 hektár zöldövezet szakszerű fejlesztését tervezi. A társulatok programjában a vadgazdálkodás számára szükséges erdősávok, fásított területek létrehozása, gondozása is szerepel. A nagyüzemi táblák kialakításával párhuzamosan ugyanis az erdősávok száma, területe alaposan megcsappant, s így sok helyen ma már nincs a mezei apróvadaknak megfelelő búvóhelye. A társulások tervet készítenek a kitermelt haszonfa feldolgozására és hasznosítására is.