Esti Hírlap, 1984. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1984-11-01 / 258. szám
JELENTENI KÖTELES A HATÓSÁG Árulkodó árak Törvényes keretek • Három hónap mérlege Június utolsó napjaiban jelent meg és lépett életbe az Országos Anyag-és Árhivatal elnökének rendelkezése a fogyasztói áremeléssel kapcsolatos lakossági tájékoztatásról. A rendelkezés lényege, hogy valamennyi központi döntésű, valamint gazdálkodó szervezet által kezdeményezett jelentősebb fogyasztói évés díjemelésről az Országos Anyag- és Árhivatal tájékoztatja a lakosságot. Dr. Rácz László, az Országos Anyag- és Árhivatal közgazdasági főosztályvezetője válaszol kérdéseinkre. Húsz nap — Honnan értesül az árhivatal az egyéb árhatóságok és a vállalatok, szövetkezetek tervezett áremeléseiről? — Az árhatóságokat kötelezte a jogszabály arra, hogy az általuk jóváhagyott áremelésekről az árhivatali időben — az életbe lépést megelőzően — tájékoztassák. A vállalatok által tervezett jelentősebb áremelésekről pedig túlnyomó részt a fogyasztásicikk-kereskedelmi vállalatok bejelentései alapján szerzünk tudomást. Egyidejűleg ugyanis olyan rendelkezés is megjelent, hogy a termelők a fogyasztásicikk-kereskedelmi vállalatokkal az életbe léptetés előtt kötelesek közölni áremelési szándékukat. E jelzéseket mi is megkapjuk. S mindezen kívül az árhatóságok közük velünk a tudomásukra jutott egyéb — például szolgáltatói — áremelési szándékokat is. Megjegyzem azonban, hogy ez a tájékoztatási kötelezettség és az ezzel kapcsolatos eljárási rend nem vonatkozik a szabad árformába tartozó mezőgazdasági termékek — például az idénycikkek — áremelésére. — A tájékoztatási kötelezettségnek vannak-e következményei? Azaz: van-e mérlegelési joga az Országos Anyag- és Árhivatalnak? — A törvényes kereteik között van. Ez azt jelenti, hogy 20 nap áll rendelkezésünkre annak kivizsgálására, hogy a bejelentett áremelés valóban megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ha igen, akkor az áremelés a termelői és a kereskedelmi vállalat megállapodásának megfelelő időpontban életbe lép. Ha a bejelentésből egyértelműen nem állapítható meg az áremelés jogszerűsége, hivatalunk további adatokat kérhet be, vagy az áremelést három hónapra — egyes esetekben akár egy évre is — felfüggesztheti. Ezalatt lefolytathatók a szükséges vizsgálatok, de arra is mód van, hogy intézkedések történjenek az áremelések okainak megszüntetésére. — Arra nincs mód, hogy a tervezett áremelést megtiltsák? — A szabad árformába tartozó termékek és szolgáltatások esetében ez úgy történik, hogy közöljük a vállalattal: az ár tervezett emelése ellentétben áll a jogszabályokkal, s ha végrehajtja, a bírói eljárást megindítjuk. Ilyen esetben nem is szokták végrehajtani a kifogásolt áremelést. Az önökhöz érkezett bejelentések közül milyen az indokolt és az indokolatlan áremelések aránya? — Az elmúlt három hónapban — mert hiszen még csak most kezdtük kiépíteni a rendszert — tíznaponként átlagosan 30-40 bejelentés érkezett hozzánk. Közbevetőleg: ez már önmagában is kevesebb, mint a rendelkezések előtt életbe lépett áremelkedések száma, amiből arra következtetünk, hogy a bejelentési kötelezettségnek önmagában is van némi fegyelmező és visszatartó hatása. De visszatérve a kérdésre: az áremelési kérelmeknek eddig csupán 15-20 százalékát fogadtuk el azonnal. Gyakori viszont, hogy az áremelés tényét indokoltnak tartjuk, de a mértéket nem, vagyis meghatározott " mértéken felül a"t az előbb említett módon letiltjuk. A kérelmek zöménél azonban általában felfüggesztjük az áremelés hatályba lépését, esetleg az indokok tisztázása érdekében újabb adatokat kérünk. Azoknak az áremelési bejelentéseknek a száma viszont, amelyeket eddig a bejelentést követő 20 napon belül teljesen elutasítottunk, rendkívül kevés. Tapasztalataink szerint ez jórészt abból adódik, hogy a szorosabb ellenőrzés miatt már nem is fordulnak hazánk azok a vállalatok, amelyeknél csak átmeneti költségnövekedések indokolnák az áremelést. Csökkentés — A közleményekből végül is tudjuk, az utóbbi időben mely cikkeknek emelkedett az ára. Mégis, összességében melyek voltak az elmúlt három hónap legnagyobb mértékű áremelései? — Nem voltak igazán jelentős emelések ebben az időszakban. Megint csak hangsúlyozom kell: egyrészt csak a szabadáras termékekről vn szó, másrészt az áremelkedés nem vonatkozik egy egész cikkcsoportra általában — hiszen azt tucatnyi vállalat vagy szövetkezet is gyárthatja —, hanem csak egy-egy termelő vagy szolgáltató szervezet gyártmányára, illetve szolgáltatására. Ennek előrebocsátásával tehát: júniusban gépkocsijavítási díjak, fényképészeti vállalási díjak, egyes egészségügyi porcelánok árának emeléséhez járultunk hozzá, s ekkortól növekedtek Budapesten a fürdődíjak is. Júliusban a teflon bevonatű kávéfőző, a tetőantenna, s a karnis, az alumínium létrák és a szárított gomba ára ment fel hozzájárni aj sunkkal. Az augusztusi és szeptemberi bejelentések felülvizsgálata és a végrehajtás még többnyire folyamatban van. Tiltás — S melyek voltak azok az árucikkek vagy szolgáltatások, amelyek árának emelkedéséről nem szerezhettünk tudomást — azon okokból, hogy nem engedélyezték azt? — Az eltelt három hónap alatt összesen hét esetben ítéltük megalapozatlannak a vállalati bejelentést. Nem emelkedett például a szovjet kerékpárok, egyes épületvasalások, a mazsola, bizonyos háztartási cikkek ára és a teherautók rakodási díja. De befejezésül még hangsúlyozni szeretném: az ár- és szabályozórendszer egészének kell olyan feltételeket biztosítania, amelyek hatásosan korlátozzák a gazdálkodók indokolatlan áremelési törekvéseit. Az új tájékoztatási rendszer a kapcsolódó intézkedésekkel együtt ezt segíti, mindenekelőtt úgy, hogy a gazdálkodókat megfontoltabb magatartásra készteti. Gyémánt Mariann agda tanácstalanul állt a fehérneműs szekrény előtt. Bízzuk a sorsra — mondta félhangosan, és becsukva ibolyakék szemét, találomra kihúzott egy hálóinget a polcról. Gyönyörű, püspöklila példány volt. Villámgyorsan magára húzta a csipkés, áttetsző nyloncsodát, egy percig gyönyörködve nézegette magát a tükörben, aztán eloltotta a nagy villanyt, felgyújtotta a hangulatlámpát, megivott egy deci kisüsti törkölypálinkát, majd egyetlen ugrással belevetette magát az ágyba. Párnába dőlve illatos cigarettára gyújtott, és bekapcsolta a rádiót. Halkan zsongott a luxemburgi tánczene. Odakint élesen felberregett az ajtócsengő. Magda boldogan, őzike szőrkelléssel futott az előszobaajtóhoz, és elhaló hangon mondta: — Fáradjon be, doktor úr . .. Az orvos magas, vállas, fekete hajú fiatalember. Udvariasan kezet fogott a beteggel, aki rogyadozó léptekkel kísérte a hálószobába. — Elnézést, de visszabújok az ágyba, reszketnek a lábaim — suttogta megtörten Magda, de azért arra nagyon ügyelt, hogy a dekoltázsa jól érvényesüljön. — Mindenekelőtt megmérjük a lázát. A telefonba azt mondta, hogy negyven fok láza van! — mondta dr. Zelényi Ákos. — Közben tessék elmondani, mi a panasza. — A hátam szúr ... szédülök ... a közérzetem egé-szén furcsa ... — Meg fogom vizsgálni. Dr. Zelényi elővette táskájából a sztetoszkópot és kiadta az utasítást. PACIENS — Szíveskedjék hangosan sóhajtani. — Hajjaj! — sóhajtott Magda. Az orvos figyelmesen halgatózott, majd kijelentette: Semmi gyanús zörej. Nézzük a pulzusát. Az is rendben van. A hőmérséklete pedig 36,8. Teljesen normális. Kedves hölgyem, ön ilyen erőnléttel, ilyen fizikummal, tornázzon, atletizáljon. Mondja meg őszintén: miért hívott ide? Magda szenvedélyesen megragadta az orvos kezét. — Mert szeretem, imádom attól a pillanattól kezdve, hogy először megláttam a körzeti rendelőben. Náthás voltam. Átfutott rajtam a forróság, ahogy megkérdezte: „Nem volt gyerekkorában szamárköhögése?” Éreztem, tudtam, hogy mást akar kérdezni. Azt, hogy mikor találkozhatna velem négyszemközt. Hogy el szeretne vinni táncolni, színházba, moziba, és szeretne átölelni engem és megcsókolni... — De kérem ... Dr. Zelényi nem tudta folytatni, mert Magda vadul átölelte: — Csodálom a kezét, amivel felírta a Vegadillint. Tudom, azt szerette volna felírni, hogy: „Drágám, ma hétkor várlak a Citadellánál’’. De nem lehetett, mert ott volt a rendelőben az asszisztensnője. Most végre itt vagyunk kettesben. Nincs itt más, csak mi, és ez a csodálatos szerelem, ami összeköt bennünket. Ne legyen szégyenlős, csókoljon meg! Dr. Zelényi zavartan keresgélt a táskájában: — Magdika, adok magának valami nyugtatót... — Engem csak maga tud megnyugtatni — suttogta a lány, és izzó szenvedéllyel megcsókolta a férfit... Dr. Zelényi az előszobában még egy futó pillantást vetett a tükörbe. Elégedetten állapította meg, hogy nem látszik ziláltnak. — Ne haragudj, de most már mennem kell. Várnak az igazi betegeim. Azagda gyengéden hozzásimult és tréfás szigorúsággal megfenyegette: — Drágám, ugye tudod a rendelkezést? Ha nem vagyok megelégedve a körzeti orvossal, jogom van másikat kérni... Galambos Szilveszter SZÁLLODÁRÓL SZÁLLODÁRA Három jó hír, a Belvárosban korszerűsödő három szállodáról. Az Astoria átépítését várhatóan 1986 közepére befejezik. A 192 szoba helyett 127-ben fogadnak majd vendégeket, de jobb keretek között, mert mindegyikhez fürdőszobát is építenek. Az Erzsébet-szállót a HungarHotels az IBUSZ- szal közösen építi újjá. 1985. június 30-a a nyitás napja. Érdekessége lesz, hogy vendéglátó főiskolások dolgoznak majd benne, munka közben tanulják mesterségüket. Tegnap érték el a 12. emeletet az építők, így megtarthatták a bokrétaünnepséget. A Taverna Szállodát a Belvárosi Vendéglátó Vállalat építteti, az első olyan tanácsi vállalat, amelyikenek Budapesten szállodája lesz. Az első vendégeket a 224 szobás hotelban 1985. november 1-én fogadják.