Esti Hírlap, 1985. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
BUDAI TÁJAK VÉDELMÉBEN egy vidékünk nagy terve Gazdasági érdek • Kezdődik a munka Sok-sok új tervből és készülő intézkedésből kibontakozik a főváros egyik legnagyobb és legszebb vállalkozása: a budai hegy- és dombvidéken az ősi táj helyreállítása Nagytéténytől Solymárig. A tervek megvalósítása a legóvatosabb becslés szerint 2010— 2020-ig tart, de a hatalmas munka elkezdődött, és a következő hetekben és hónapokban több fontos határozat lát majd napvilágot. Zsúfoltság Már a társadalmi vitákban nagy helyet kapott a kérdés: mit lehet és kell helyreállítani? Mert hogy ami felépült, az felépült, a további építkezést sem lehet megakadályozni, újabb ezrek és ezrek szeretnének Budán letelepedni. Szinte egyöntetű volt a vélemény: a budai táj hagyományos jellegét, szépségét kell megóvni és helyreállítani. El kell érni, hogy a jövőben is az erdő határozza meg a hegyek arculatát, s ne a házak között legyenek a fák, hanem a fák között a házak. Van egy terület, ahol semmilyen alku sem lehetséges: minden igazi történeti és természeti kincset régi állapotában kell megtartani. A Fővárosi Tanács elgondolása a feladatok minden részletére kiterjed. Legfontosabb, csökkenteniaz építkezések méretét és megoldani, hogy szebb legyen a tervezés. A hegyvidéken olykor zsúfoltabb a beépítés, mint a síkságon, valósággal elfalazzák a hegyi utak két oldalát, a szép kilátást, a jó levegő áramlását a város felé. Nagy veszteség a fák, a sajátos budai kertek pusztulása. Mind több helyen látni a tájba nem illő, hivalkodó villát, családi házat. Itt a rendelkezés már kevés. A Budapesti Műszaki Egyetemen javaslat hangzott el: a holnap építészei ne vállalják a városképet elcsúfító tervezést, győzzék meg az építtetőt: a szépség növeli a telek, a ház értékét. Összefogás Javaslat érkezett a holnap kertészeihez, erdészeihez is. Tárják fel és ismertessék meg a hegyvidék őshonos növényzetét és állatvilágát. Nemcsak több, hanem minőségileg is új fásításra, erdősítésre van szükség. Sok lakó ültet. S ha a nyárfa gyorsan is nő és a nyírfa meg a délszaki cserjék tetszetőseit is — ahol korábban a Szabadság-hegyen tölgy és bükk állt, a legtöbb érv a hagyományos növényzet mellett szól. Meggondolt telepítéssel elérhető, hogy sok eltűnt madár — s ez meg nyúl — ismét visszatérjen. Sajátos feladatok vannak a Mátyás-, a Remete-, a Vihar- és a Testvér-hegyen, ahol napjainkban gyorsul az építkezés. „Akik elcsúfították itt a hagyományos városképet, tegyék ezt jóvá azzal is, hogy magas, lombos fákat hoznak ide. Ez megoldható" — állapították meg a vitában. A feladatok bonyolultsága megköveteli a legteljesebb társadalmi összefogást. Hiszen meg kell óvni a táj római és középkori magyar örökségét, a hegyvidék gazdag munkásmozgalmi emlékeit csakúgy, mint a múlt század építészeti alkotásait vagy minden szép kilátóhely, barlang, szikla, forrás és patak környezetét. Ezért a tanácsokon kívül sok feladat vár a Hazafias Népfrontra és a KISZ-re is. A Városháza állásfoglalása, ahol úgyis lesz építkezés, fásítás, közművesítés — vagyis nincs szükség külön pénzre, csak meggondoltságra, okos ötletekre —, ott azonnal kezdjék meg a helyreállítási munkát. KULTURÁLT KÖRNYEZET Pályázat parképítésre Az elmúlt évekhez hasonlóan — több főhatóság támogatásával — idén is pályázatot hirdet szabadidő-parkok építésére a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság. A pályázat célja, hogy többféle módon is hasznosítható — pihenésre, játékra, sportolásra egyaránt alkalmas — parkok létesüljenek, illetve elhanyagolt játszóterek épüljenek újjá. A pályázat a lakóhelyi környezeti kultúra fejlesztését, a városok, a községek szépítését is elősegítheti. A meghirdető szervek anyagiakkal, műszaki tervekkel, szakmai tanácsadással, a növényzet kedvezményes árú juttatásával segítik az építőket. A támogatás mértéke az elfogadott pályázatoknál százezer forintot tesz ki. A pályaművekkel kapcsolatos alapvető követelmény, hogy azok a költségvetési becslést is magukban foglaló vázlattervet tartalmazzanak. Kérik, hogy a pályázók részletesen írják meg a park kialakításával öszszefüggő konkrét elképzeléseiket. A pályázatban a rendelkezésre álló helyi erőforrásokat, a társadalmi munka és az anyagi eszközök mértékét, az anyagbeszerzési, a tervezési, a kivitelezési ötleteket, lehetőségeket, a szakértői, szakmai háttért is szükséges rögzíteni. Továbbá meg kell fogalmazniuk a pályázóknak, hogy milyen jellegű és mértékű központi támogatást igényelnek a park építéséhez, milyen mintaterveket, növényzetet, szakmai segítséget kérnek. A pályaműveket november 1-ig kell eljuttatni a KISZ Központi Bizottsága lakóhelyi munkabizottsága részére, az 1383 Budapest, Postafiók 72. címre. Távlatok A jellegzetes budai táj múltunk öröksége. Megóvása nemzeti érdek, de társadalmi és gazdasági meggondolások is szólnak az átfogó helyreállítási tervek mellett. Egyebek között megvizsgálják, hogy milyen helyet kapjon a szinte percek alatt elérhető hegyvidék a városlakók egészségének védelmében, kiaknázzák a téli és nyári idegenforgalom új lehetőségeit. Ezért is a hagyományos állapotok helyreállítása és megszépítése a szó legigazibb értelmében megsokszorozza a budai hegyek, dombok értékét. Aczél Kovách Tamás CSONGOR FÜVE Sság Csongor még a kora tavaszon olvasott arról, hogy komoly gazdaságokban úgynevezett határszemlét tartanak. Megkésve ugyan, de vasárnap kiballagott a telkére, ami csak 99 négyzetméter, de ha száz lenne, akkor sem köteleznék a bandérium tartására. Hát megszemlélte a birtokot A birtokot, amit alig látott a fejmagasságú fűtől. Ettől is, meg attól is elkeseredett, mert érzékeny fülét megütötte egy galád madár dala, amely így hangzott: „Fiú, nagy a fű.’’ Barátaim — motyogta —, mert szerénységből mindig többes számban beszél — itt tenni kell valamit! Először is elhajkurászta a furcsa szavú madarat, aztán nyakába vette a várost, beszerezni a tettekhez szükséges kellékeket. Első, persze, a kasza. Kapott is. Originált. Buszon, villamoson, balesetmentesen szállíthatót. Kell ugyebár a nagy munkához egy valódi, eredeti aratókorsó is. Ezt is beszerezte nagynehezen. Aztán a következő napon az originál kaszával nekiesett a fűnek. Hanem az originál kaszától a fű nem szakadt, csak hajladozott, és Kóság Csongor már-már ott tartott, hogy cikket ír a fővárosi bulvárlap levelezési rovatába, úgy általában az original portékákról, azok használhatatlanságáról, amikor arra vetődött a csavargó külsejű Sipos Laja. Ez a Sipos Laja sokféle munkához ért, mert általában rákényszerítette a sors. Verselgetni is tud, novellácskákat is tud, a regénytől pedig csak a lustasága mentette meg, igaz, azzal mentegetőzik, hogy nem tud egy helyben ülni, mert egyszer medencecsonttörést szenvedett. Ezen kívül még ezer dologhoz ért, például a kaszához és a kaszálás tudományához. Néhány percig heherészve figyelte Kóság Csongor szerencsétlenkedését, de végül is megesett rajta az ő nagy szíve. Nem törődött azzal, hogy cselekedetét esetleg birtokháborítási per követi, hajdani tudományát összeszedvén szabályos hajmán stílusban átröppent a 99 centiméteres kerítés fölött. A kasza pillanatokon belül megkalapáltatott, Sipos Lajos által. A kasza megfenetett, szintén Sipos Laji által. Aztán a csavargó külsejű, csak úgy próbaképpen, két-három csapásra úgy leborotválta a telket, hogy az olyan sima lett, mint lapzárta után egy szerkesztői asztal. Sipos Laji ezután, ahogy jött, hasmáni stílusban átröppent a 99 centiméteres kerítésen. Kóság Csongor erre karjait szétterpesztve, miként a madárijesztő, így kiáltozott Sipos Laci után: Uram, uram, mivel tartozom? Legalább a nevét mondja meg! A név megmondatott. De csak úgy foghegyről.nem sokkal ezután tör ttént, hogy Kóság Csongor valahonnan kapott két kiscicát. Kajánul látta, hogy egyiknek szabályos, síp alakú fehér csík van a homlokán. Hát a csavargó külsejűre emlékezvén, ezt a cicát elnevezte Síposnak. A másikat persze Lajinak. Simon Lajos ősszel adják át a forgalomnak az M1-es autópálya új, Bicske—Herceghalom közötti tizenkét kilométeres szakaszát. A 26. és 38. kilométerkő között aszfaltot terítenek a gépek (MTI Fotó — Rabáczy Szilárd ferv.) KÉT JELÖLT ZUGLÓBAN Televízió és gyógyfürdő Már a jelölő gyűléseken is élénk figyelemmel kísérték mindkettőjük mondandóját. Dr. Bokor László rendező, a Mafilm Híradó és Dokumentum Stúdiójának vezetője, és dr. Hámor Géza, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, a XIV/47-es körzet országgyűlési képviselőjelöltjei. Éppen csak beszélgetni kezdtünk dr. Bokor Lászlóval irodájkban arról, hogy mit szeretne megvalósítani elképzeléseiből, ha képviselőként bekerül az országgyűlésbe, amikor megszólalt a telefon. A XIV. kerületi Tanács egyik osztályvezetője kérdezte: milyen összeg szükséges a kábeltelevízió megvalósításához? A tanács most készíti a VII. ötéves terv javaslatait, és ehhez kell az adat. A képviselőjelölt, számítva a Füredi úti lakótelep és környéke lakosainak segítségére, 5 millió forintra taksálta a szükséges öszszeget. — Ha nem kerülök be az országgyűlésbe, akkor is arra törekszem, hogy megvalósítsam a kábeltelevíziót Zuglóban. Már a jelölő gyűlések idején megkerestem a BKV igazgatóságát, hogy a metró Fehér úti végállomásánál épülő új székházban tegyék lehetővé a kábeltelevízió stúdiójának létrehozását. Szavukat adták rá. Sőt, felajánlották, hogy a zártláncú vetítéseikre a környék lakosait is szívesen látják. — Az ön programjából nagy figyelemmel fogadták a jelölő gyűlés résztvevői a közbiztonságra, a közellátásra vonatkozó észrevételeit, javaslatait. Hogyan képzeli megvalósításukat? — Sok mindenen lehetne változtatni, hogy jobb közérzetük legyen az Örs vezér tér és környéke lakóinak. Hogy egy példát mondjak: a metró végállomásán lévő aluljáró jelenlegi állapotán is .. . Már a jelölő gyűlésen jelentkezett egy munkásőr fiatalember: az önkéntes rendőrökkel együtt szívesen vállalnák a környék rendszeres ellenőrzését, hogy kiszűrjék a máshonnan ideérkező randalírozókat az itt lakók közül, mert mind több gondot okoznak az embereknek. Bizonyos vagyok benne, megoldható lenne az is, hogy a kerület e részének nyugdíjasai ne csak egy helyen fizethessenek be kedvezményes étkezésre, ne kelljen messziről ideutazni egy ebédért, egy vacsoráért. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy valamelyik iskola — esetleg emeletráépítéssel is — otthont nyújtson napközben egy nyugdíjasklubnak. Negyvenezer ember él ezen a környéken, és úgyszólván semmiféle szórakozási lehetőségük nincs. Ezért szeretném, ha a metró végállomásánál lévő BKV- székházban mód nyílna a házimozi igénybevételére. Az üzletekben is lehetne több félkész étel, mirelit áru. — Hogyan képzeli el a kábeltelevízió megvalósítását? — A Gazdagréten már tettünk egy látogatást ebben az ügyben néhányan, épp az Esti Hírlap írt róla. A Füredi úti lakótelepnél a gond az, hogy egyedi antennák vannak a házakon, a kábeltelevízióhoz viszont egy központi antenna szükséges. Elképzeléseinket támogatja a tanács — hallhatta az előbb, tehát reálisnak látszik, hogy nem kevés időn belül megvalósíthatjuk a kábeltelevíziót. Sok régi barátom, aki zuglói lakos, volt tévések, filmesek, például Békés Tamás, Bodonyi István, Siklósi Szilveszter, vállalkoztak, arra, hogy segítenek. — Dr. Hámor Géza szintén Zugló „szerelmese”. • Kedvelt témája a ------— Paskál-fürdő. — Tudom, hogy egy országgyűlési képviselőnek nemcsak a helyi gondokkal kell foglalkoznia, hiszen eléggé lefoglalják a különböző bizottságokban lévő feladatok. Mégis, ha az ember bekerül a legfelsőbb törvényhozásba, kötelessége, hogy annak a körzetnek a gondjait segítsen megoldani, ahonnan megválasztották. J Ön, mint a Földtani Intézet vezetője, jól ismeri Zugló geológiáját. Ezért is választotta programjául a Paskálfürdőt? — A Pasálfürdő természeti csodáink egyike lehetne! Ezerháromszázkilencven méter mélyen egy barlangban 70 fokos gyógyvíz várja, hogy kiszabadítsák és felszínre hozzák: egy vizsgálattal megállapítottuk, hogy 3 ezer liter vizet adna percenként. Mivel nincs pénz, egyelőre az is elég lenne, ha társadalmi munkában létrehozhatnánk egy természetes fürdőhelyet, ahol a víz felszínre törhetne, és igénybe vehetnék azok, akiknek szükségük van gyógyfürdőre. Az elkövetkezendő években aztán lehetne szépíteni és tovább építeni. Európában bármelyik város boldog lenne, ha ilyen lehetősége adódna egy szabadfürdő létrehozására. A jelölő gyűléseken valaki említést tett az Örs vezér téri művelődési központ építéséről. Én úgy vélekedem, hogy a már amúgy is túlzsúfolt Örs vezér teret nem szabadna még ezzel is megterhelni. Ha már pénzt áldozunk ilyen célra, miért nem a Paskál körüli területen építjük fel ezt a művelődési központot? A terület adott. A környék jó, és fele annyiba kerülne, hogy a művelődési központ épületén belül létrehozzunk egy uszodát, egy fürdőt a kerület lakóinak. Az én programom ez ... Nyárádi Éva ! 1985. Június 1., szombat