Esti Hírlap, 1986. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1986-11-01 / 257. szám
BEMUTATKOZOTT BÉKÉS MEGYE Erőforrások, ellentmondások „A tudomány segítségére is számítunk" A héten Békés bemutatkozott a fővárosban, nem Utolsósorban azzal aszándékkal, hogy híveket szerezzen az új megyepolitikának. Ez a vidék keresi a saját útját, mégpedig úgy, hogy a politikai döntéseket tudományos igényű elemzésekkel támasztja alá. Ezért alakult itt az országban elsőként a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett olyan tudományos-koordinációs bizottság, amely objektív érveket keres a tennivalókra. Ennek a szakbizottságnak a titkára dr. Köteles Lajos, aki a budapesti rendezvénysorozat egyik szervezője. — Óriási ellentmondás feszül a megye jelenlegi helyzete és lehetőségei között — mondja. — A gazdasági erőforrásokat tekintve országosan a negyedik leggazdagabb megye a miénk, eredményeinkkel viszont jóval hátrább állunk a sorban. Az okokat abban látom, hogy az országos munkamegosztásban mint nyersanyag-előállítók vagyunk jelen, adottságainkat nem tudjuk kihasználni, sőt ezek hasznát más, fejlettebb területek élvezik. • Hogyan képzelik a kiutat? — Elsősorban fel kell értékelődnie a gondolkodásnak, amihez korszerűbb szakmai összetételű, nagyobb társadalmi aktivitású értelmiségre van szükség. Nagy eredménynek tartom, hogy öt közgazdasági kutatói státusz megteremtésére adott pénzt a megye, hogy a fejlesztések közgazdaságilag megalapozottabbak legyenek. Nem véletlenül szorgalmaztuk a békéscsabai tanítóképző megnyitását sem, mert abban bízunk, hogy a város így a szellemi élet egyik központja lesz. Hasonló céllal tervezzük a könyvkiadás fejlesztését is. A másik feladat a gazdasági szerkezet korszerűsítése. Szakbizottságunk egy elemzésben feltárta például, hogy a mezőgazdaságban egyes körzetekben nem a realitásokhoz igazítják a célokat, és ott is a gabonatermesztést erőltetik, ahol állattartásra vagy kertművelésre alkalmas a vidék. A harmadik feladat az infrastruktúra fejlesztése. Ebben pillanatnyilag az utolsó helyen állunk, és ez fékezi leginkább a fejlődést. Kórházi, orvosi ellátottságban is az utolsó hely a miénk, itt 100 lakosra mindössze három telefon jut, az állami lakások száma is igen alacsony, a lakásépítők nagyon eladósodtak. Véleményünk szerint aktív megyepolitikára van szükség. Mit értenek ezen? — Azt, hogy nem érdemes az elmaradottságon keseregni, és országos segítségre várni. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy egyes fejlesztésekhez itt alakuljanak ki a legkedvezőbb feltételek. A hetedik ötéves terv készítésekor már tudományos igénnyel mértük fel lehetőségeinket, de egyelőre még nincs annyi ismeretünk, amellyel átfogó, hosszú távú program készülhetne. Ez a felismerés új irányt adott a tudományos kutatásoknak. Három év alatt például tízszeresére emelték szakbizottságunk költségvetését. A mi feladatunk, hogy menedzseljük a szellemi műhelyeket, több százezer forintot költünk a kutatások támogatására. Ez óriási lépés ott, ahol a tudománynak eddig nem sok becsülete volt. • Mi jelentette a fordulópontot? Az, hogy az MTA egyik kutatóintézete a megyébe települt, és meg tudott fogalmazni problémákat a politikai vezetés számára. A tudományos elemzések már most is érzékelhető változást hoztak a megyei közgondolkodásban. A korábbi konzervatív, minden újtól tartó, gyakran szubjektív nézetek helyett most a tudományos munka teremti elő az objektív érveket a változtatásra. Nagy dolog, hogy a megyei vezetés teret enged ezeknek a gondolatoknak. Most az a célunk, hogy ezekhez megnyerjük az egész megyét, és egy ilyen fővárosi rendezvénysorozat kapcsán az ország közvéleményét is. Nagy Andrea te pillantását az országra és tájaira, melyek drágák nekünk. Olyan sorok bukkantak föl a könyv lapjain, mint Petőfi merengőn szerelmes hittevése: „Ez a város születésem helye / Mintha dajkám dalával van tele .. Most újólag megjelent egy Szerelmes földrajznak megfelelő kötet Szülőföldem Magyarország címmel. Több mint hatvan mai író mutat rá a haza legkülönbözőbb tájaira hetykén vagy elérzékenyülten: ez a hely dajkált emberré. S milyen okos, tisztességesa szinte mottóul idézett Ladányi-költemény, melyben a mindig is karcos hangú poéta így szólítja meg a fészket, ahonnét kiröppent: „... nem fogadsz zászlókkal és üdvözlőbeszédekkel / csak bólintasz köszönésemre és / elém tartod sáros utcáidat, / csak elém tereled bámész gyermekeidet, öregasszonyaidat ...” „Egyetlen emberöltő alatt is érzékelhetőn bővebbé vált az a köpeny, mely alá szemérmes szavaink odarejtik a szülőföld összetevőit. Még emlékszünk a nagy pátoszú versre: „Szülőföldem szép határa ...”, de a Mándy Iván lecsupaszított prózájában továbbélő Teleki tér a maga gyümölcsösstandjaival, ószeresbódéival, lelket sajdító sivárságával beilleszkedett az országot fölrajzoló mozaikba. Valljuk be, volt idő, midőn a szülőhely nevének hangzása is diadémként ragyogott, vagy fries-ska módjára zavarba hozhatott bárkit is. Mert nem ugyanaz a képzettársítás szegődött Szilasbalhás vagy Sümeg mellé. Más hangulati hatása volt, ha valaki azt mondotta, hogy Lánycsókra való, mintha valaki Mocsoládról származott. Mint ahogy a visszatévedés hagyományos, szép pillanata, ahogy Ágh István a völgyre emlékezik, ahonnét barátjáék földjéről hatalmas takarmányrépákkal szoktak hazaszekerezni, de ugyanúgy a magyar népélet színterének számít ma már az a pesti bérház, melynek múltjába Mezei András invitál bennünket. Abban gang van és lépcsőház. S bár ha az író hallgat róla, a folyosók végén levő WC-k enyhe ammóniákillatot leheltek. A ma is Somogyban élő Takáts Gyula írásában Nikla, Becehegy, Tihany képe dereng föl. Kardos G. György viszont fütyül a tájak varázsára, nem igézi őt jeles pesti házak ornamentikája. Ő többnyire a múltba hanyatlott emberalakokkal érzékelteti , hol vált azzá, aki. Milyen volt hozzá Vajthó tanár úr, milyen Radnóti, milyen szerepe volt életében Kassáknak, akinek bemutatta a maga ifjonti rajongását. Ahány író, annyi szülőföldkép. Vajon milyen lesz az a vallomás, mely majdan így kezdődik. Ha azt mondom, haza, elsőül is az őrmezei lakótelepre gondolok? (MTI-fotó: Oláh Tibor) Az üzemi próbák befejezése után felavatták a Hajdúsági Agráripari Egyesülés Nádudvaron felépült központi agrokémiai telepének folyékony műtrágyaüzemét. Az új üzemben, amelynek technológiai berendezéseit az amerikai Ferguson-cég szállította, mintegy 120 ezer hektárnyi terület alapműtrágyázásához elegendő folyékony műtrágyát gyártanak. Képünkön: tartálykocsik viszik a folyékony műtrágyát ERDŐK UTÁN A VIZEKEN TÁRSADALMI VÉDŐSZOLGÁLAT HATÓSÁGI JOGKÖRREL KIKÖTŐKET, KEMPINGEKET ELLENŐRIZNEK Csaknem negyedszázada, hogy a Természetvédelmi Hivatal és az erdőgazdaságok hivatásos őrei mellett a Társadalmi Erdei Szolgálat aktivistái is vigyáznak az erdők rendjére, megóvására. Eredményes munkájuk nyomán — a Természetbarát Szövetség kezdeményezésére — vizeink megóvására tavaly, országos hatáskörrel megalakult a Társadalmi Vízvédelmi Szolgálat. Tagjai tapasztalt, vizsgázott vízitúra-vezetők, akik hivatalos tanfolyamokon ismerkedtek meg a vízrendészeti feladatokkal. Vizsgát tettek a vízrendészet jogszabályaiból, a vízi KRESZ előírásaiból, hidrológiai ismeretekből. Felhatalmazásuk alapján ellenőrizhetik a kikötők rendjét és a vízparti területeket is. Hatáskörük kiterjed a parti kempingek és a táborozóhelyek folyamatos ellenőrzésére, jelvényt és karszalagot viselnek, hatósági személyként igazoltathatnak és intézkedhetnek a szabálytalanságok megszüntetésére, mindenekelőtt a víztisztasági előírások betartására. A kihágások elkövetői ellen feljelentést tehetnek. A szervezet tevékenysége már a múlt nyáron hasznosnak bizonyult. Lehetőségeik most tovább bővültek. A Természetbarát Szövetség és az Országos Vízügyi Hivatal ugyanis tevékenységük összehangolására együttműködési megállapodást írt alá. Ez lehetővé teszi — egyebek közt — a társadalmi ellenőrök szakmai továbbképzését, módot ad arra, hogy folyamatosan megismerkedjenek a szabálymódosításokkal. Az OHV, a társadalmi ellenőrök munkájának elismerésére jutalmazási keretet hozott létre, s a kiemelkedő tevékenység jutalmául kitüntetést is alapítanak. (kasznár) HÉTFŐIRŐL EGERBEN Ankét, kiállítás Hol ez, hol amaz tűnik el hirtelen az üzletek polcairól. Olykor hiába keressük bevált fogkrémünket, időről időre hiányzó cikk a dobozos tej, hasztalan kutatunk kedvenc borotvahabunk, dezodorunk után, s az sem ritka, hogy lábbelink bánja a cipőkrémhiányt. E termékeket gyártó cégek gyakran kerülnek pellengérre, bár a hiba nem mindig bennük keresendő. A csomagolóeszközök hiánya az ok. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy külföldi piacon amúgy kelendő áru exportértékét növelné az igényesebb csomagolás! A tervegyeztetést, az esztétikai és mennyiségi igények felmérését, a gyártók és felhasználók jobb együttműködését szolgálja az a kétnapos ankét és kiállítás, amelyet hétfőnés kedden az egri Technika Házában rendez az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat. A kozmetikai és háztartásvegyipari termékek csomagolását tárgyaló tanácskozás bevezető előadását Körtvélyes István ipariminiszter-helyettes tartja, aki egyben az ankét elnöke. A csomagolástechnikában kulcsszerepet játszó iparvállalatok, szövetkezetek, mgtsz-melléküzemágak képviselői mellett szót kapnak egyebek közt a piackutató, a formatervező, a műszaki-fejlesztési és a külkereskedelmi szakemberek is. A program helyszínének megválasztása sem véletlen: a Mátravidéki Fémmű a hazai tubusgyártás egyik centruma. Az előadásokat konzultációk követik, s remélhetően a vásárlók is mihamarabb hasznát látják e párbeszédnek. Jövőre Budapesten rendeznek ugyanennek a témakörnek nemzetközi konferenciát. (gy. kárpáti) KILOMÉTERES SPULNIKON Erdőmérő cérna Svéd megrendelésre speciális cérnát gyártanak az idén a Nagyatádi Cérnagyárban. A megszokott cérnánál valamivel vastagabb és nagyobb szakítószilárdságú fonalat egy kilométeres spulnikban rendelték meg, és eddig ötszázezer gombolyagot vettek át belőle. Ezzel a szállal azonban nem varrnak, hanem erdőt mérnek: a svéd erdészek körülkerítik vele a fás területeket. Mostanában egyre különlegesebb igényekkel keresik fel a nyugat-európai és amerikai megrendelők a nagyatádi gyárat. Szabadidőruhák és divatcikkek varrásához például fémszálas cérnákat kértek, méghozzá olyan nagy mennyiségben,, hogy erre a célra jelenleg egy új gyártósort szerelnek fel, amelyet januártól helyeznek üzembe. A gyárban ebben az évben már olyan fonalakat is készítettek, szintén nyugat-európai exportra, amelyek színe folyamatosan, árnyalatról árnyalatra változik. Egy másik, éppen méterenként más és más színű. E szálak színezéséhez a gyárban több mint ezernyolcszáz színkombinációt dolgoztak ki. (MTI) Három város Kedvező eredményeket hozott a három egymáshoz közel fekvő Komárom megyei város, Tatabánya, Tata és Oroszlány tanácsának öt évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodása. A most elkészített értékelés szerint több területen sikerült összehangolni a fejlesztéseket. A tanácsok hatékony környezetvédelmi intézkedéseivel csökkentették a tatai öreg-tó vizének szennyezettségét. A regionális szerepű, úgynevezett expressz ivóvízvezeték megépítésével számottevően javult mindhárom város vízellátása. Ugyanez mondható el a városok közötti közlekedésről. Együttműködtek annak érdekében is, hogy megoldják a csökkent munkaképességű dolgozók rendszeres foglalkoztatását. A tatabányai szociális foglalkoztató Oroszlányban és Tatán is nyitott telepet, ahol több mint százan jutottak munkához. A jó tapasztalatok alapján az együttműködési megállapodást a következő fél évtizedre is meghosszabbítják. (MTI) A lottószerencse a dupla szerencse, ha a nyereményutalványát nálunk váltja be /10 Az utalványok az ország íjs összes boltjában beválthatók. Bizományi Áruház, Vállalat