Esti Hírlap, 1987. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-01 / 204. szám

PARLAMENTI ÜLÉSSZAK ELŐTT Kérdések, vélemények a törvénytervezetről Az adóreformot tárgyalták a fővárosi képviselők Öt órán át tárgyalta teg­nap délután az adóreform tervezetét a budapesti kép­viselőcsoport. Az ülésen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tag­ja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára. A tanácskozás meghívott­ja Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter volt, akihez özönlöttek a kérdések: ,,Igaz-e, hogy nincs fedezet a bérek bruttósítására a vállalatoknál?"’ „Megfelel-e a valóságnak, hogy már az idén árat emelnek egyes gazdálkodó egységek, hogy jövőre jobb pozícióból in­duljanak?" „Miért változik majd folyamatosan az adó­tábla, és lesz-e vagyon­adó?" „Minek számít a bor­ravaló, és mi indokolja a mezőgazdasági kistermelők kedvezményét?” Tárcán kívüli gondok A válaszok egy része megnyugtató volt, egy má­sik csoportja kellemetlen, és akadt olyan is, amelyre ma még nincs felelet. A pozitív válaszok közé tarto­zott, hogy a vállalatok ál­lami hitelt vehetnek fel, ha nem lesz pénzük a bruttó­sításra. Megtudtuk azt is, hogy az adótábla eseten­kénti módosításának pedig éppen az lesz a célja, hogy az adó mindig a valós jö­vedelemhez igazodjon. Az is bizonyos: jövőre jóval tíz százalék fölötti áremelke­déssel kell számolni. Ám ennek csupán kisebbik ré­sze következik az új adó­zásból, alapvetően a ked­vezőtlen gazdasági helyzet indokolja. No, és valóban adóköte­les-e a borravaló, a hála­pénz? A pénzügyminiszter szerint az emberek jó ré­sze nem fogja eltitkolni jö­vedelmét. Ám a dilemma ezután kezdődik: van-e jo­ga borravalót, hálapénzt kérni annak, aki ilyen jö­vedelem után törvényesen adózik? Erre pillanatnyilag nincs válasz. Nem is lehet, hiszen már átfogó kérdés­ről van szó, amely megha­ladja a tárca határait. Jól látta Medgyessy Péter, hogy a képviselői vita nemcsak az adóról folyik, hanem valójában olyan társadalmi gondokról is, amelyek az adóreform tervezése előtt is megvoltak. Megvitatni a részleteket A tegnapi vitán a legtöbb meditációra a szociálpoliti­kai kérdések késztették a képviselőket. Kovács László­né kifejtette: az adó­reform mellé konkrét szo­ciálpolitikai programot kell csatolni. A pénz­ügyminiszter válaszában elmondta, hogy az adó­rendszer bizonyos réte­gek körében valóban nagy terhet jelent, ezért azt ter­vezik, hogy elsősorban a hetven éven felüli kisnyug­díjasoknál és a kisgyerme­kes családok körében az ár­emelkedéseknek kellő el­lentételezésére kerüljön sor. Ma még azonban vita fo­lyik a konkrét összegekről. Ám a miniszter is egyetér­tett azzal, hogy csak ezek­kel a konkrét számokkal együtt lehet felelősen dön­teni az adóreformról. Várható, hogy ezek a számok még az ülésszak előtt, de legkésőbb a mi­niszteri expozéban nyilvá­nosságra kerülnek. Dr. Var­ga Mária képviselőt ez a vá­lasz nem nyugtatta meg. Attól tart, hogy ha csak a parlamenti ülésszakon is­merik meg az adatokat, ak­kor nem lesz idő mérlegel­ni. Azt javasolta: konkré­tan vegyék sorba, hogy a nehéz gazdasági helyzet kikre, milyen mértékben ró terhet. Szirtesné Tomsics Erika viszont utalt arra az ismert alaptételre, hogy a korábban is meglevő arány­talanságokat az adóreform nem tudja feloldani. Sajnos csak két parag­rafusban van alternatív lehetőségünk a döntésre — mondta Farkas Lajos. Ve­le együtt Zsigmond Attila is hiányolta, hogy az adó­reform elveinek kimunká­lásában a képviselők nem vehettek részt. Szabó Kál­mán javasolta, hogy az ülésszakon majd tételesen vitassák meg a tervezetet, nehogy egyes részkérdések tisztázatlansága miatt két­ségek maradjanak az em­berekben. Gyakran kérde­zik manapság a pénzügy­­minisztert arról, hogy kel­lően elő van-e készítve az adóreform. Ami a szakmai részét illeti, igennel vála­szol, jóllehet még inten­zív munkára van szükség január elsejéig. Más kér­dés a társadalmi előké­szítettség, amellyel kap­csolatban sokszor jogosak a kétségek. Mert az em­berek jó része nincs tisz­tában a gazdasági helyzet súlyosságával, és nem lát­ják, hogy az adó pusztán egy hatékony eszköz lehet a kivezető úton. Ha nem tudják, hogy a lakosság mindig is fizetett adót, még akkor is, ha eddig úgy tettünk, mintha nem vennénk tudomást róla, de belekalkuláltuk a bé­rekbe. Az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat a­zonnal felvesz szakképesítést és gyakorlatot szerzett szociál­politik­ai előe­stét Jelentkezni lehet Budapesten, a VI., Paulay Ede utca 50. sz. alatt, a munkaügyi osztályon vagy a 225-836-os telefonon. g­yötrő álmom volt. Kül­­földiként érkeztem Budapestre. Egy árva kuk­kot nem tudtam magyarul, zsebemben ezúttal forint helyett valuta lapult. Szép nyár este futott be velem a vonat... Első dolgom volt, mint az összes többi hátizsákos­nak, hogy megkeressem az információt. Egyszerű tu­­ristafejemmel azt hittem hogy itt is megtalálom azt a kora reggeltől késő éj­szakáig nyitva tartó irodát, amely a világ összes nagy­városában Londontól, Pá­rizsig egészen hétköznapi szolgáltatás. Itt, ahol a tér­képtől, a buszjegyig, a képeslaptól a szálláslistáig, az ügyeletes gyógyszertáraik jegyzékétől a közlekedési térképig minden egy he­lyen megtalálható, fárad­ságos felfedező utaktól kí­mélve meg így a turistát. Ilyen információt nem ta­láltam. Egy eldugott sarokban viszont egy másik irodát pillantottam meg, de itt a stadtplan és citymap hal­latán úgy néztek rám, mint aki a holdról jött. In­kább vonatokról kellett volna érdeklődnöm, igaz, akkor sem vergődünk zöld­ágra, mert a hivatalnok nem tudott idegen nyelven, sőt, terhére volt, hogy zak­latják. Ilyenkor és ilyen sokan. És mind turista. Egészen elveszettnek éreztem magam, s már az egekhez fohászkodtam, amikor fenn a pályaudvar magasán megpillantottam. Tourinform és alatta a reményt keltő telefonszám Nagy nehezen rábukkan­tam egy telefonra, amely kapcsolt is. Nem veszik fel. Lejárt a munkaidő. Máskor tessék este 8 előtt érkezni! Nem tudhattam, hogy a Tourinform nagy­szerű szolgáltatás, számí­tógépes adatbankkal, öt nyelven, belvárosi irodával, mindennap reggel 8-tól es­te 8-ig. De talán, ha ott is képviseltetnék magukat, ahol a legnagyobb szükség volna rájuk, például a pá­lyaudvarok érkezési olda­lán. Álmodtam tovább. Mozi­ba kívánkoztam, de az új­ságárusnak hiába magya­ráztam, hogy valamiféle német vagy angol nyelvű kulturális hetilapot kere­sek, olyat, amelyben min­den egybe van gyűjtve: mozi- és színházműsor, koncertmenü, sportesemé­nyek, éttermek, szórakozó­helyek. Ilyen programma­gazinból szerte a világon bő a választék. A jámbor árus a Pesti Műsort mu­togatta — magyarul. Aztán előfordult velem, hogy olyan helyre kellett mennem, ahová még a kül­földi is gyalog jár. Kényes ízlésem tiltakozott a pá­lyaudvari szolgáltatás tisz­tasága ellen, s hasonló ok­ból jó néhány utamba ke­rülő presszóból is kifordul­tam. Tovább keresgéltem, mert nem is sejtettem, hogy a fővárosban naponta meg­forduló több mint százezer külföldire mindössze ki­lencven nyilvános illem­hely jut. Azt nem is hit­tem volna, hogy ezeknek a helyeknek az egynegyede „műszaki okok” miatt van zárva. Azaz, vandálok meg­rongálták, szétdúlták, az automatákat feltörték. Egyszer pedig eltéved­tem, pedig akkor már tér­képem is volt. Nyugodtan ültem a babérjaimon, s vártam, hogy majd a vil­lamosvezető bemondja a megálló nevét, ahol le kell szállnom. Elmentem a vég­állomásig ... Úgy látszik, hogy a vezető feledékeny, bár a szabályzat kötelezi őt a megállók jelzésére. Talán éppen a nyári ide­genforgalom miatt. Pedig mindenre fel vol­tam készülve. Világot járt barátaimtól tudtam, hogy ez gyönyörű város, de itt a literes üdítő felbontásá­hoz elsősegélydobozzal kell nekilátni. Ezt a felisme­rést egy magyar orvosnő is megerősítette, akinek praxisában utóbb igencsak megszaporodtak az ilyen jellegű balesetek. Még egész sor viszontag­ságos kaland várhatott vol­na rám, de időközben a vekker felébresztett. Óriási megkönnyebbüléssel nyug­táztam, hogy nem kell szál­lásért rohangálnom, mert saját ágyamban fekszem. Nem szükséges hosszú so­rokat végig állnom, hogy beváltsam a valutámat, mert forintban kapom a fizetésemet. Fellélegeztem, hogy tudok magyarul, így mindent megértek, ami az újságban van. Nem vagyok ráutalva a buszvezető jó­indulatára, mert tudom, hol kell leszállni a 22-esről. Felsóhajtottam. I­­te mindeközben eszem­­be jutott: hiába for­gatjuk a fejünkben, hogy idegenforgalmi nagyhata­lom leszünk, ha a már százszor szóvá tett hibák nemcsak álmunkban jönnek ♦lő. Veress Pálma ÁLOMTÚRA A társadalom fenntartói A tanácskozáson elhang­zott az is: sajnos ma még gyakran csak az adózás hátrányairól esik szó, az előnyeiről annál kevesebb. Pedig az sem kis haszon, hogy az emberekben tuda­tosodik: ők a társadalom fenntartói. Ahogyan Avar István képviselő is mond­ta: az adókötelezettség mellett jó lenne többet beszélni az adózók jogai­ról, az állampolgári lehe­tőségek szélesítéséről is. Ehhez azonban már egy másik reform szükséges. Nagy Andrea önsegítő csoportoknak Egé­sz­ségne­velé­si tapasztalatcsere Az egészségmegőrzés hosszú távú programjának valóra váltására a váro­sokban és falvakban egyre több önsegítő csoport ala­kul, olyan közösségek, me­lyek tagjai egészségük megtartása, testi-lelki el­lenállóképességük fokozása érdekében szívesen áldoz­nak időt, energiát. Ezek­nek az öntevékeny csopor­toknak eddigi működésé­ről, munkamódszereiről szerveznek tapasztalatcse­réket szeptember 3-ától Zsámbékon háromnapos tanácskozás keretében. A rendezők: az Egész­ségnevelési Szövetség, az Általános Orvosok Tudo­mányos Egyesülete és az Országos Körzeti Orvosi Intézet. Az érdeklődők előadásokat hallgathatnak az egészségsegítő közössé­gek működéséről, a külön­böző betegségekben szen­vedők, a fogyókúrázók klubjairól. Több, bemutató családi és ifjúsági csopor­tokkal foglalkozik majd, s azt vizsgálják, hogy a csoporttevékenység milyen kedvező hatást fejt ki a testi felkészülés mellett a lelki egészség egyensúlyá­nak megteremtésében. A módszertani bemuta­tóval egy időben megren­dezik a 4. zsámbáki álta­lános orvosi napokat is. (MTI) Még a tavaszi BNV-n kér­ték, kérdezték a közönség véleményét, melyik hírlap­­árusító pavilont látnák szí­vesen a főváros utcáin, te­rein. Hatból lehetett vá­lasztani. A lehetőséggel csaknem 12 ezren éltek, s a szavazatok 31 százaléka jutott arra a pavilonra, amelyet ma reggel nyitot­tak meg a Belvárosban, a Vörösmarty téren. Érde­kesség: míg a közönségnek ez a pavilon tetszett a leg­jobban, a szakemberek, a munkatér belső kialakítá­sát is értékelve, lepontoz­ták. A Posta megfogadta a tanácsot, s a kis házikót belülről átalakították, kül­sőleg változatlan maradt. (Barcza Zsolt felvétele) MAGYAR-SZOVJET Szövetkezeti közös vállalatok A Politoys Ipari Szövet­kezet megállapodott a szov­jet könnyű- és élelmiszer­gépgyártási minisztérium­mal, hogy a magyar szövet­kezet két közös vállalatot alapít szovjet üzemekkel. A rigai Straume gyárral közösen háztartási kisgé­peket, valamint játékokat fejlesztenek és gyártanak. Vilniusban, a műanyagfel­dolgozó elektromos ház­tartásigépgyártó vállalattal ugyancsak közös vállalat létesítését tervezik, ahol el­sősorban háztartási kisgé­peket, továbbá sporteszkö­zöket, valamint elektromos meghajtású játék verseny­autókat készítenek majd. Moszkvában rövidesen kiállítást rendeznek a szövetkezet termékeiből. Azon a szovjet partnerek kiválaszthatják azokat, amelyeket a közös vállala­tok gyártanak majd. Terve­zik azt is, hogy a Vilnius­ban készülő termékek for­galmazására Budapesten boltot nyitnak. (MTI) ­Röster Legyelt a munkatársunk! Szakképzett eladók jelentkezését várjuk Fizetés: a gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint. Szociális juttatások: kedvezményes étkeztetés, vállalati üdültetés, továbbtanulási lehetőség. Jelentkezni lehet: a Röstex Kereskedelmi Vállalat munkaügyi osztályán, Budapest VIII., Üllői út 32., III. em. Telefon: 135-611.

Next