Esti Hírlap, 1988. március (33. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

Számadó. Szellemes, frap­páns címet választott teg­nap esti műsorához Havas Henrik és Forró Tamás. Számot adni, körképet ké­szíteni arról, hogyan debü­tált az általános forgalmi, s a személyi jövedelemadó, miként érvényesül két hó­nap múltán hét új adó­ügyi jogszabály, és a hoz­zájuk kapcsolódó körülbelül százharminc értelmezés, nem kis feladat. A műsor teljesítette ezt. Tükrözte a Pénzügyminisztérium, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, a Fővárosi Adó­­felügyelőség munkatársai, s nem utolsósorban az adó­fizető polgárok véleményét; hol tartunk most, túl a bruttósítás viszontagsá­gain. Elmondhatjuk — mi­ként az egyik szakértő meg­fogalmazta —, hogy adózni tudni kell. Ezt is meg kell tanulni. Napi tapasztalat: „időarányosan” elsajátítot­tuk, amit lehetett. A töb­bit később. S hogy nem csekélység az sem, ami ez­után ránk vár, azt kivá­lóan érzékeltette néhány lényegre tapintó interjú. Például, amelyik azt fesze­gette: ki fogja megfizetni a szülészorvos hálapénzét, s vele a forgalmi adót, mire számíthat, aki ingyenesnek tekinti az orvosi ellátást. Hogyan tereli — nem a piac, hanem az adminiszt­ratív előírás — más, kény­szerű vállalkozási formába egyes gazdasági munkakö­zösségek tagjait? Már most, két hónap múltán is érzé­kelhető: az adó nemcsak arra lesz jó, hogy növelje az állami bevételt, hanem arra is, hogy jelezze: a m­ár-már elfogadott társa­dalmi, gazdasági ellent­mondások, visszásságok nem szűnnek meg azzal, hogy hallgatólagosan tudo­másul vesszük őket. (k. a.) ­ THOMAS ZEHET­­MAIR osztrák hegedűmű­vész vendégfellépésével ad hangversenyt a Liszt Fe­renc kamarazenekar 7-én, hétfőn fél 8-kor a Pesti Vigadóban. Művészeti ve­zető Rolla János. Videón kínálja hamarosan a Tele videó Itt a borbély, Mézga és Mici Törőcsik, Tolnay, Darvas Egy friss felmérés szerint ma Magyarországon a felnőttek közül másfél millióan néznek rendszeresen vi­deót az otthonokban levő, mintegy 300 ezer készüléken. A 18-19 évesek 70 százaléka vallja magát rendszeres videonézőnek. A kazettákhoz a legkülönbözőbb módo­kon juthatnak ma nálunk a videósok, a feketepiac sug­­áraitól a hivatalos kiadók kínálatáig terjed a válasz­ték. A hazai videokiadásban nincs monopólium, a leg­különbözőbb intézmények adhatnak ki kazettákat, ter­mészetes hát, hogy a kiadók között verseny alakult ki a vásárlókért. Hogyan találta meg he­lyét e körülmények között a Televideo Kiadó, amely ma még döntően hazai gyártású televíziós produk­ciókat jelentet meg kazet­tán? Erről kérdeztük Sán­dor Györgyöt, a kiadó ve­zetőjét és Blaszik Ferenc szerkesztőségi vezetőt. A kérdés annál inkább idő­szerű, mert decemberben nyílt meg a Televideo már­kaboltja, ahol a vásárlói érdeklődés közvetlenül is lemérhető. — A Televideo azzal kezdte — mondja Sándor György —, hogy felmérte a Televízió archívumában évtizedek során felgyűlt felvételeket. Kiderült, hogy olyan mennyiségben és minőségben készültek időt­álló műsorok a legkülön­bözőbb témakörökben és műfajokban — a klasszi­kusok kiemelkedő művei­nek televíziós változatától kezdve a hazai tájakat be­mutató természetfilmekig, a zenei programoktól az ismeretterjesztő műsoro­kig és így tovább —, hogy ezeknek a videokiadása fel­becsülhetetlen kulturális értékeket tesz közkinccsé. E kazettáknak ott a helye a művelődési intézmények, illetve a családok videoté­kájában. Gyula és Lukács György, részletek játszhatók le órá­kon a Bánk bánból, kémiai kísérletek mutathatók meg ott is, ahol az eszközök nem állnak rendelkezésre a demonstrációhoz. A vi­deo rendkívüli előnye a sugárzott televízióadással szemben, hogy független a tévé műsoridejétől, bár­mikor segítségül hívható. Kiadványaink között egyre több az olyan ismeretter­jesztő program, sőt soro­zat, amely közösségi fel­­használása magától értető­dő. Versenyképes — De az egyéni vásárlók igényét hogyan szolgálja a Televideo? — A televízió műsorá­ban szép számmal akad kazettára kívánkozó szóra­koztató program is, termé­szetesen ezek is szerepel­nek kiadványaink között, s a terveinkben szintén. De most inkább a szórakozás­nak arról a formájáról be­szélnék, amely szintén az értékek közreadására ösz­tönöz minket. Mert tapasz­talataink szerint nemcsak a múló divatra, a köny­­nyed fajsúlyú szórakozásra van igény. Nagyon sok vi­deóst érdekel, mint erről a vásárlási adataink meg­győzően beszélnek, hogy például hogyan, mondott verset Latinovits, hogyan komédiázott Latabár, mit játszott a televízióban Gál­­völgyi az elmúlt tizenöt évben. Nem is szólva ar­ról, hányan látják jónak, hogy Süsü vagy a Magyar Népmesék sorozata meg­legyen otthon a gyerekek­nek. Egyszóval kiderült, hogy a szórakozásban is van versenyképes ajánla­tunk. — Bár a kazettavásárlás nem éppen olcsó mulat­ság ... — Sajnos nem, de igyek­szünk árengedményekkel is ösztönözni az iskolák, könyvtárak kazettavásár­lásait. Most az év elején nem hárítottuk át a teljes árdrágulást a vásárlókra, hiszen ha nagyobb sorozat­ban kel el egy videoprog­­ram, olcsóbb az előállítás költsége. — Milyen újdonságot kí­nál most a Televideo Ki­adó? — Most a Tv művelő­dési főszerkesztőségének az adózással foglalkozó 10 órás programját jelentet­tük meg. Hasonló terveink vannak az egészségmegőr­zés, illetve a nyelvoktatást segítő sorozatok videoki­­adására is. A távoktatás új korszaka fejlődhet ki ezek­ből az akciókból, a televí­ziós sugárzás, a video és a könyv együttes felhasz­nálásának módszerével. — Milyen új kazetták készülnek a közeljövőben? — A húsvéti kínálatban kapható lesz a Nagy Ban­­dó András televíziós sze­repléseiből összeállított program — mondja Blaszik Ferenc. — Egy másik ka­zettán neves színészek éne­kelnek, köztük Törőcsik Mari, Tolnay Klári, Dar­vas Iván és válogatást ké­szítettünk régi Ki mit tud?-ok máig népszerű sze­replőiről. Ezek a kazetták is jelzik, de vásárlóink már korábban is tapasztal­hatták, hogy kiadónkban új műsorszerkesztői mód­szer van alakulóban. Elein­te ugyanis egy-egy tévé­produkciót változtatás nél­kül vittünk át videóra, most azonban mind több­ször jelentetünk meg ka­zettákat szerkesztett prog­ramokkal. Többnyire egy­­egy színészt, szerzőt vagy egy-egy előadói műfajt ál­lítunk e műsoros kazetták középpontjába. Természe­tesen emellett továbbra is készülnek egy-egy tévépro­dukciót változatlanul köz­readó kazettáink. Előny — Mit igazol a gyakor­lat? Jól ítélték meg az ér­deklődést? — Van már olyan falu­si iskola, ahol 50-60 kazet­ta sorakozik a polcokon, úgy mint a legfontosabb könyvek a könyvtárban. Ezeken megszólal Illyés MÁRCIUS AZ OPERÁBAN Mandarin és Obrazcova Sok esemény tarkítja az Operaház és Erkel Színház márciusi programját. A külföldi vendégművészek között van Constantin Ene, a bukaresti operaház ma­gánénekese, aki két alka­lommal lép fel az Erkel Színházban Az álarcosbál Riccardo szerepében. Bu­dapestre érkezik a Kob­­lenzben működő Horváth Pál László tenorista, aki az operai színpadon és az Erkel Színházban alakítja a Simon Boccanegra, illet­ve a Carmen tenor fősze­repeit. De a Carmen cím­szereplőt is kap Elena Ob­razcova személyében, aki a moszkvai Nagy Színház híressége. Új betanulással, kettős szereposztásban hozzák színre az Operaházba,a Bartók A csodálatos man­darin című táncjátékát, fel­újítva Harangozó Gyula koreográfiáját. A koreográ­fus asszisztense Hamala Irén. A tavaszi fesztivál al­kalmából újdonságokkal szolgál az Operaház Kama­ra Balettje. A művek szer­zői Kalmár László, Cse­­miczky László, Vidovszki László, Szöllősy András és Orbán György. Egyébként a társulat készülődik az április 24-én és 26-án pár­huzamos szereposztásban az Erkel Színházban fel­újítandó Tosca-előadásra. A címszerepet Tokody Ilo­na és Szendrényi Katalin énekli felváltva. Az elő­adás rendezője Nagy Vik­tor főiskolai hallgató, kar­mesterei pedig Ondrej Lé­­nárd és vendégként Győr­­iványi Ráth György. Operaházunk magánéne­kesei közül márciusban Só­­lyom-Nagy Sándor több estén a grazi opera vendé­ge lesz, Leblanc Győző pe­dig a Theater Baden bei Wien több estére szóló meghívásának tesz eleget. Március 11-én és 12-én Párizsban az Orchestre de Paris vendégeként Váry- Kovács Zsuzsa énekel. A legtávolabbra Kelen Péter és Bokor Jutta utaznak­ Kanadába. Kelen az ed­­montoni operaházban, Bo­kor Jutta a montrealiban szerepel, az utóbbi március 21-től május 2-ig. Az NSZK-ban is lesz magyar vendégénekesnő, Verebits Ibolya Reutlingenben és Stuttgartban lép fel. (Kristóf) Meglepetés : Gyerekeknek szánjuk a Mézga és a Dörmögő Dö­mötör sorozatot, a zenét kedvelőknek a Sevillai bor­bély, az Osztrigás Misi és a Mágnás Miska televí­ziós feldolgozását. Újra ki­adjuk a Leányvásárt, és kapható lesz kazettán Ba­bits Mihály Hatholdas ró­zsakertjének tévéváltozata is. A Televideo készít sa­ját felvételeket is. Mi vesz­­szük fel és adjuk közre a Vitray Tamás 30 éves tele­víziós évfordulója alkalmá­ból készült műsort, és máris sikerként könyvel­hetjük el az egyetemi fel­vételizőknek szánt — vi­deóra készült — biológia­fizika előkészítő kazettát. Bársony Éva Prágai Lakodalmak BEMUTATKOZOTT A CINOHERM KLUB Ennyi esküvőt aligha lát­nak másutt a Katona Jó­zsef Színházban gyakran megforduló nézők. Elias Canetti nemrégiben bemu­tatott Esküvő című darab­ját és a vendég Cinoherm­ Klub Lakodalmak című produkcióját még valami összeköti. Vladimir Strnns­­ko, a rendező személye, aki vendégként dolgozott a magyar színészekkel és a prágaiak tegnap bemuta­tott első előadását is szín­padra állította. Mint az előadásból kide­rült, Csehov és Brecht egy­­felvonásosait nemcsak a téma fogja össze. A fehér asztal mellett, egymással egy életre összezárt és csak most, néhány órára együvé került emberek ki­tűnő alkalmat szolgáltat­nak mindkét írónak arra, hogy mély, lélektani meg­figyeléseiket érzékletesen mutassák be. Más persze a feldolgozás — hiszen meny­nyire különbözik egymás­tól a két drámaírózseni is! Csehov kedves anekdotájá­ban érzelmek és indulatok szabadulnak föl a lakoda­lom díszéül megvásárolt — és később csalónak bizo­nyuló — admirális szemé­lye körül, Brechtnél pedig a szigorú, rideg tények rombolják össze (szó sze­rint, hiszen az előadás vé­gére a színpad, jobban mondva a színpadkép ro­mokban hever) az esküvő csipkés-habos hazugságát. Az ünnepek, a jeles na­pok, a vissza nem térő al­kalmak hazugsága, s mö­götte az emberek igazi alakja — ez az, ami mind­két írót, s a prágai művé­szeket is foglalkoztatja. A Cinoderni Klub ebben az esetben inkább mondan­dójához keresett darabot és nem megfordítva. Brecht­nél is, Csen­ovnál is ugyan­azokat a színészi megoldá­sokat használhatják így, hiszen inkább a mögöttes tartalom, semmint a hite­les ábrázolás a lényeg. Ér­dekes, hogy mennyire kü­lönböznek ebben az őket vendégi látó Katona Jó­zsef Színház lélektani rea­lizmusától. A groteszk nagymesterei, akik 1983- ban három produkcióval vendégszerepeltek nálunk, bizonyára még inkább ott­hon vannak Gogol világá­ban, akinek Kártyások cí­mű művét is bemutatják ötnapos budapesti vendég­játékuk során. Ennek az előadásnak — mely egyéb­ként 1932 óta szerepel a színház repertoárján — rendezője sem ismeretlen nálunk. Vladislav Smoce­­ket, a Cinoderm­ Klub egyik alapítóját elsősorban drámaíróként tartják szá­mon, a Dr. Burke különös délutánja című művét ép­pen a Katona József Szín­ház mutatta be. (m­ti) Az eltűnt regény nyomában A kifulladt és saját újjá­születésére váró regény­­irodalmat sok mindenben érintette a Magyar Miklós­nak, az ELTE előadótermé­ben, tegnap megvédett aka­démiai doktori értekezése. Hagyomány, modernség, újítás címmel a személyi­ségnek Gide, Proust és Malraux regényeiben meg­élt kalandjáról írott mun­kája nemcsak a szoros ér­telemben vett irodalomtu­dománynak, hanem közvet­lenül az olvasó embernek is sokat mondhat, éppen vegyes és sokértelmű olva­sási kultúránk ügyében.­­ Eltűnőben van egy­fajta mindentudó írói ma­gatartás, s ez a több évti­zedes folyamat megzavarja a regény és az olvasó ba­rátságát. — Sok egyszerűsítéssel azt mondhatnánk, hogy a Balzac nevével fémjelzett XIX. századi realista re­gény, vagy akár a roman­tikus regény szerzőinek át­fogó képük volt a világról, szereplőiket, bábjátékos­ként mozgatták, s előre is­merték azok cselekedeteit. Ha például Balzac vagy Tolsztoj a hőseinek néző­pontjába helyezkedett, az írói mindentudás még ak­kor is átfogta ezt a szerep­lői nézőpontot. Ebből a tu­dásból részesítette az író az olvasót, s szinte kézen­fogva vezette saját tudásá­nak labirintusába. A mo­dernnek mondott regény­ben azonban az író elveszí­tette ezt a fajta biztonsá­gát. — Hogyan nyilvánul meg az így érvényre jutott „minden egész eltörött” esztétikája?­­— A XX. században a polgári társadalom addigi értékeinek megkérdőjele­zése a technika, a tudo­mány, például Freud, Jung felfedezéseinek révén, a bergionizmus hatására, avagy a relativitáselmélet nyomán az író már csak abban biztos, hogy nem tudhat mindent a világról, ezért a szereplők személyi­sége befelé fordul. Doszto­jevszkijnél már nem az a fontos, hogy hol a helyünk a világban, hanem az, hogy a világ hogyan he­lyezkedik el bennünk, illet­ve milyenek vagyunk a sa­ját szemünkben. — De 1988 olvasó embe­re milyen tükröt talál ön­magának, ha elolvas egy úgynevezett, modern re­gényt? — Megszűnik számára az addig készen kapott világ­kép A lélek apró rezdülé­seinek boncolása fontosabb, mint ami a szereplővel történik. Ezért a külső cse­lekményekben szegény mű­vekben nem találja meg azokat a fogódzókat, ame­lyeket a realista író adott számára. — Mi válthatja meg eb­ből a helyzetből az olvasót? — Ne feledjük el, hogy az író és az olvasó egy­azon világnak részese, s ha az író üzenete, amit a mo­dern regény közvetít, az olvasótól egyfajta erőfeszí­tést kíván, ez nem jelenti azt, hogy magát a műfajt kellene megkérdőjeleznünk — Nem kellene tudomá­sul venni az olvasók réte­­gezettségét? — De igen! Pontosan er­ről van szó Mindenesetre az irodalmi közízlés alakí­tásában — ide értve az ok­tatást is — gondolni kelle­ne arra, hogy a nehezebben befogadható művészi alko­tások is minél szélesebb olvasótáborhoz jussanak el. Földessy Dénes h­em VEK Ausztrália bicentenáriumáról Két kötetet jelentetett meg a napokban az Euró­pa Könyvkiadó Ausztrália megalakulásának 200. év­fordulója alkalmából. A kiadó a Jelzőtűz az éj­szakában című könyvben tizennégy ausztrál író 36 el­beszélését adta közre. Tho­mas Shapcott Száműzött fe­hér szarvas című kötete a Londonban született és éle­tének 1809-ben Ausztráliá­ban önkezével véget vető Pulszky Károlyról szól. Pulszky, a neves művé­szettörténész, író, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, az Or­szágos Képtár igazgatója az 1896-ban ellene indított, politikai színezetű támadás után emigrált. Az ausztrál író Brisbane-ban egy új­ságcikkben „talált rá” Pulszky Károly történeté­re, s abból merítette regé­nyének alapjait. (MTI) □ NYÍREGYHÁZI MŰ­VÉSZETI HETEKET tarta­nak március 4—31. között. Húszéves e tavaszi rendez­vénysorozat, s ez idő alatt önálló arculatot kapott. Mindig alkalom ez arra, hogy a megye alkotó­­művészeit bemutassák, nyilvánosságot kapjanak a képzőművészeti főis­kolások, a fiatal fotó­művészek. Megrendezik Pál Gyula festőművész emlék­­kiállítását, lesznek hang­versenyek, és közgyűlést tart a Magyar Kodály Tár­saság megyei szakcsoport­ja. Színházi elődások, szó­lótáncosok estje, artista­képzősök műsora, bábelő­adás, filmbemutatók és fó­rumok színesítik a progra­mot. □ SZABADI VILMOS hangversenyt ad holnap este fél 8-kor a Pesti Vigadóban. Közreműködik: fuvolán Sebők Erika, zon­gorán Jandó Jenő, mély­hegedűn Konrád György és gordonkán ifj. Kertész Ottó. □ LAMBERTO GAR­DELLI vezényletével ad koncertet a Magyar Álla­mi Hangversenyzenekar március 7-én, hétfőn este fél 8-kor a Zeneakadémia Nagytermében.

Next