Esti Hírlap, 1989. március (34. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-01 / 51. szám

­wWoteSz ) Ki hallott közülünk az ojibway indiánokról? Nem sokan lehetnek. És George Kennyről? Kérdezni is kár. A nevet meg az írásformát holnapra talán már kihul­latja magából az emlékezet, de valamit azért nehéz lesz elfelejteni abból az alig fél­órás kanadai filmből, ame­lyet tegnap késő este a TV2 tűzött műsorára. Az Októ­beri idegen nem volt külö­nösebben nagyralátó film, inkább egyszerű és szerény, egyszerű és átlátható viszo­nyokkal, tisztán értelmez­hető szándékokkal és vá­gyakkal. Az a fiatalember, aki Kanada egy eldugott, ám gyönyörű táján együtt él törzsének tagjaival, gya­korolva egy felvett kultúra (kereszténység) szokásait, de kiirthatatlanul őrizve sa­ját hagyományait és indián hitvilágát, ez a fiatalember a modern kori nagy szemé­lyes konfliktusok egyikét éli át. Az azonosulás és kü­lönbözés konfliktusát, Ő kiválik és otthagyja az övéit, költő lesz, hírvivője és megéneklője egy isme­retlen kis közösségnek a „nagyvilágban”. Toronto nagyvárosi zajában — októ­beri idegen, mint versében mondja. A verseiből lett idézetek is hozzájárultak ahhoz, hogy szép, átélhető filmben mondassák el a fel­oldhatatlan ellentmondás: megtalálta önmagát és el­vesztette önmagát. Egy részletet szívesen írok le a filmből. George apja egy sikeres vadászat után vala­mit mormol az elejtett ál­lat felett. „Mi volt ez? In­dián ima? De hiszen ke­resztények vagyunk?” — kérdezi tőle a fia. Figyeljük csak a választ: „Ki tudja. Lehet, hogy a hittérítők té­vedtek”. (bársony) □ A KARINTHY ASZ­TALTÁRSASÁG szervezé­sében Havas kutak szár­nyain címmel kiállítással egybekötött szerzői estet rendeznek 4-én, szombaton délután 3 órakor a Karin­thy Színház kávéházában (XI., Hakais utca 44.). Ven­dégek: Hever Zoltán költő, író és Büki Attila költő, fes­tő. □ GÁL TAMÁS dirigál­ja a MÁV szimfonikus ze­nekart 4-én, szombat este fél 8-kor kezdődő koncert­jén a Pesti Vigadóban. Közreműködik Mocsári Ká­roly zongorán. □ FELVIDÉKI MA­GYAR KÖLTŐK műveit mondja Tóth Erzsébet, Szvorák Katalin énekel 8- án, szerdán este fél 8-kor a Vers és dal a Várban­­sorozatban, a Zenetudomá­nyi Intézet Kodály Termé­ben. A PÁLYAKEZDÉS GYÖNYÖRŰSÉGEI Bemutatkozás a főszerepben * Ritkán történik a hazai és a külföldi színpadokon is, hogy az első szerződés főszereppel párosuljon, a fiatal művész életében. E kettős premier örömeivel, izgalmaival ismerkedhetett meg a 28 éves kiskunfél­egyházi Felber Gabriella A bolygó hollandi felújítása alkalmával az Operaház­ban. Egyike volt a legif­jabb Sentáknak a mű közel háromszáz budapesti elő­adása során. Élmény — Váratlanul jött, talán fel sem mértem a megtisz­teltetést, a bizalmat, ami­kor Petrovics Emil igazga­tó közölte velem, hogy rám gondoltak a második sze­reposztásban a női főszerep alakítására. Szinte ijedten kértem, adjon gondolkodá­si időt, ami lehet, hogy meglepően hangzott egy pályakezdőtől. A főiskolán Sziklay Eri­ka tanítványa voltam, nél­küle, sohasem lettem vol­na énekes, mindig hitt ben­nem, akkor is, amikor én már lemondtam volna róla, hogy valaha színpad­ra lépjek. Mindent neki kö­szönhetek! Az ő keze alatt a Toscával, a Normával vizsgáztam, Desdemonával is kísértésbe estem, de Sentára gondolni sem mer­tem. A próbák alatt Ács János a rendező erősítette önbi­zalmam. Nyitott, őszinte légkörben dolgoztunk, meg­értette kétségeimet, mert ő is ezzel a darabbal debütált az Operában. Hányszor mondta: „Kislány, ne félj, megcsinálod!” Engedte az elképzeléseimet megvalósí­tani, feloldotta bennem az első főszereppel járó fe­szültségeket, gyötrelme­ket. Alakításomat olyan sa­játos folyamatnak tekintet­­tem, amelyben a főpróbától a premieren át minden egyes előadáson finomít­hatok, hiszen most már tel­jesen a magaménak érzem. Alig várom, hogy színpad­ra léphessek, rendkívül iz­galmas dolog figyelni, megértik-e a nézőtéren, él­vezik-e azt, amit én csiná­lok, tolmácsolok? És ha egy hullámhosszon va­gyunk, az csodálatos él­mény ! Gyakran teljesült Felber Gabriella vágya, mert a felújítás óta nemcsak a ki­tűzött napokon, hanem még beugrással is énekel­hette szerepét. Nagy taps­sal, lelkes ovációval, han­gos lábdobogással fogadták, amikor a felvonások végén a függöny elé lépett, meg­ismétlődött a premier han­gulata. Drámai erejű, szép hangú, ígéretes tehetség­ként jegyezte meg a közön­ség a nevét. Kis szerepek — Nem tart a sikeres pályakezdés buktatóitól? — Még élvezem az esz­­mélés gyönyörűségeit, min­den este ünnepelek, amikor színpadra léphetek. Sentá­­nak köszönhetem a rangos bemutatkozást. Sokan kér­dezték, talán Wagner-éne­­kesnek készülök? A múlt évben valóban meghallga­tást kértem a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. Szere­tem a kis szerepeimet is, amelyeket ebben az évad­ban kaptam, a Rigolettó­­ban, a Lombardokban, a Didó és Aeneasban, a Na­­buccóban. Azt hiszem ez a sokszínű, változatos reper­toár harmonikus kibonta­kozáshoz segít. Erdősi Mária LEMEZ AZ EGYHÁZI ZENÉRŐL Kulcs a muzsikához Zenepedagógiai szem­pontból felbecsülhetetlen értékűnek mondható az a folytatólagosan megjelenő Kulcs a muzsikához című lemezsorozat, amely fiata­lokat és időseket egyaránt pompás zenedarabokkal, megfelelő ismertetéssel ve­zeti el a klasszikus zene­­irodalom megkedveléséhez. Egyéni és csoportos hasz­nálatra egyformán alkal­mas. Szerkesztője, Pécsi Géza zenetörténész pro­fesszor a tizenöt lemezből álló sorozatról — eddig hat látott közülük napvilá­got — a következőt mond­ta: „Hálás vagyok a sors­nak mindazért a lehetősé­gért, amit 35 éves pedagó­guspályámon megadott, amelyektől megtagadott, amelyekbe belek­ényszerí­­tett. Szeretettel és hálás tisztelettel nyújtom át ezt a rendhagyó zenei ismer­tetőt a pécs-gyárvárosi pajtásaimra emlékezve csa­ládomnak, barátaimnak, tanáraimnak, kollégáim­nak, valamint tanítvá­nyaim széles táborának, akiktől az ösztönzést kap­tam ehhez az összeállítás­hoz”. A művészeti korok zenei stílusai című lemezek után legújabban az egyházi ze­néről szóló rész látott nap­világot a Hungaroton jó­voltából. Bach-művek ép­pen úgy hallhatók, mint Händel, Beethoven, Verdi vagy a magyarok közül Kodály, Bárdos és Szoko­­lay kompozíciói. A kitűnő felvételek a Magyar Rá­dió és az MTV Pécsi Stú­diójában készültek. IS EZER PÉLDÁNYOS PRÓBASZÁM A 24 óra Leningrádban Első száma alapján ítél­ve érdekesnek ígérkezik a leningrádi 24 óra című digest. Mind az 55 ezer próbapéldányát pillanatok alatt elkapkodták. A 16 oldalas közlöny helyi új­ságírók vállalkozókedvét dicséri. A digest a szovjet és külföldi sajtó legfrissebb híreit foglalja magába. Így, az első számban olvashat­juk Szaharov akadémikus Izvesztyijához címzett le­velét, amelyben megerősíti az átalakítás melletti el­kötelezettségét. Egy lett újságból átvették azt az interjút, amely Alimpijjel, Moszkva és minden oro­szok óhitű metropolitájá­­val készült. Érdeklődésre tarthat számot a Sztálin gyermekeinek sorsáról szó­ló anyag, valamint az a cikk, amely új megvilágí­tásba helyezi az 1934-es Kirov elleni merénylet kö­rülményeit. A nemzetközi rovatból megtudhatják, ho­gyan működött a John Kennedy elnököt Nyikita Hruscsovval összekötő tit­kos forródrót. A költészet kedvelőinek kellemes meg­lepetést okozhatnak Vla­gyimir Nabokovnak a rá­dióban elhangzott versei. (APN) FILM­BEMUTATÓ Ismeretlen ismerős Az ismeretlen ismerős, magya­rán egy kisfiú, egyenesen heli­­kofferrel érkezik, s a Városligetben landol. Némi bo­nyodalmat okoz, hogy jegy nélkül akar bejutni a korcsolyapályá­ra, de hamarosan egy gyermekott­honban találja magát, ahonnan aztán egy magá­nyos hölgy kivá­lasztja és hazavi­szi. A hölgyet úgy is hívják, hogy Ha­lász Judit. A filmen persze van va­lami neve is ennek az asz­szonynak, de ez teljesen lényegtelen, mert ez egy olyan film, ami Halász Ju­dit számára íródott (forga­tókönyv: Kardos István), az ő kedvéért rendezte meg Rózsa János, s fölte­hetően az ő kedvéért né­zik majd meg a gyerekek is. Sokan. Úgy 4 éves és 14 éves kor között. Ez az a korosztály, amelyik rajong Halász Juditért, akik sor­ban állnak a színházak előtt, ahol föllépését pla­kátok hirdetik, s akik vala­mi furcsa érzelmi viszony­ba kerülnek a színésznő­vel. Nem lehet azt mon­dani, hogy anyukájuknak tartják, hiszen tudják ró­la, hogy ő egy színésznő. Mégis több, valahogy más ez a kapcsolat, ami közöt­te és a gyerekek között az elmúlt években kialakult. Azt hiszem, a jelenség ma­gyarázata nem olyan komp­likált, mint amilyen bo­nyolultan megpróbáltam leírni. Föltehetően arról van szó csupán, hogy a gyerekek — a legjobb, a legőszintébb, a legtisztább közönség — pontosan ér­zik, hogy az a felnőtt, je­len esetben Halász Judit, aki feléjük fordul, aki hozzájuk szól, aki nekik énekel,, az,­ugyancsak őszin­tén, valódi szeretettel és érdeklődéssel közeledik hozzájuk. Bármiről szóljon is a dal. Persze, egyáltalában nem közömbös a dalok minősé­ge. Fontos a szöveg és a zene is (a film zenei anya­ga Bródy János régebbi és új dalaira épült), mert kö­zel kell, hogy álljon a gye­rekek érzelem- és hangzás­­világához. Ám teljességgel bizonyos, hogy egy más — lehet, hogy hangilag képzettebb, zeneileg felké­szültebb — előadó szájából nem ugyanúgy hatnának. Ehhez a gyerekeket vonzó hatáshoz — Halász Judit személyisége kell. Nagyon jól tette hát az Objektív Filmstúdió Válla­lat, hogy fölfedezte és ki akarja aknázni a film szá­mára is Halász Juditnak ezt a vonzerejét, különö­sen akkor, ha tudjuk, hogy milyen kevés igazi gyer­mekfilm készül Magyaror­szágon. Végül is a forgató­­könyv egy többé-kevésbé épkézláb mesét kanyarított a dalok közé, amely sze­rint az örökbe fogadott kis földöntúli társaságában a segédszínésznő Halász Ju­dit karriert fut be, amely a gyerekeknek bemuta­tott koncert sikerével, ily módon egy új pálya kez­detével ér véget. S mi­vel a kisfiú megtette a kö­telességét, nyugodtan visz­­szaszállhat a helikofterre, s elrepülhet valahová a tá­voli, űrbéli birodalmak fantáziavilága felé. Van, ahol ez a mese kisebbet­­nagyobbat döccen, de vé­gül a prózai részekben Ha­lász Judit ugyanaz lehet, mint aki a dalokban, s rá­adásul Rózsa János egy szenzációs kisfiút talált a gyerekszerepre Szabó Da­ni személyében. Mindent tud ez a Dani gyerek, amit csak egy gyerekszereplőtől elvárni lehet. Egy-egy epi­zódszerepnek olyan szí­nészegyéniségek adnak súlyt, mint Eperjes Károly, Garas Dezső, Bodnár Erika vagy Olsavszky Éva. Aki tehát Halász Judit dalait kedvelő gyerekkel él egy családban, az nagy valószínűséggel meg fogja keresni a moziban is őt. S jól teszi, ha megkeresi. Bernáth László Szabó Dani és Halász Judit A ZRÍNYI KIADÓ IDEI TERVEIRŐL Bastille-től Waterlooig KARDOK UTÁN Az elmúlt év egyik si­kerkönyve volt Sík Endre Vihar a levelet . .. című írása, amelynek megjelent példányát annak idején be­zúzták, s a Zrínyi Kiadó vállalkozott rá, hogy újra kiadja, immár a széles kö­zönség számára is hozzá­férhetővé téve. Érdeklődés kísért más Zrínyi-kiadvá­nyokat is az elmúlt eszten­dőben, így a Tűztánc har­minc év múltán című anto­lógiát vagy Ladányi Mi­hály Bejegyzések a családi bibliába címmel megjelent, addig ismeretlen költői ha­gyatékát. A Zrínyi Kiadó ma délelőtt az 1989-re ter­vezett köteteiről tájékoz­tatta a sajtó képviselőit. Bizonyára szenzációnak számít majd Szőgyén-Wit­­tenbach Huber munkája, amely Ferenc József sze­relmei címmel jelenik meg. A könyv erotikus részletei mellett a kor hangulatát, a Monarchia haldoklását is fölidézi, s emellett kitér az uralkodó közvetlen roko­nainak szerelmi kapcsola­taira is. Az új, de máris népszerű Sisak és cilinder sorozatban lát napvilágot Bethlen Béla Észak-Erdély kormánybiztosa voltam cí­mű visszaemlékezése. A századfordulón született szerző, aki prominens er­délyi politikusként a szél­sőjobboldali nacionalista törekvések ellen küzdött, s a román—magyar együtt­élés kialakításán fárado­zott, a hatvanas években írt művében papírra vetet­te romániai börtönélmé­nyeit is. LŐFEGYVEREK Idén új sorozatot indít a Zrínyi. A Hadtörténelem fiataloknak című szériát elsősorban 14—18 évesek­nek szánják, melynek ke­retében olvasmányosan, sok képpel és illusztrációval gazdagítva mutatják be a hadtörténet nevezetes ese­ményeit. A sorozat első kötete Hahner Péter mun­kája lesz, Bastille-től Wa­terlooig címmel, s a nagy francia forradalom két­­századik évfordulójára je­lenik meg. A második kö­tet Kordé Zoltán és Petro­vics István műve lesz: A magyar kalandozások. A Téli Könyvvásár reprezen­tatív albumai között szere­pel majd Lugosi József és Temesváry Ferenc új mun­kája, mely a tavalyi Kar­dok után idén a kézi lő­fegyvereket, a pisztolyokat és revolvereket mutatja be. Az idénre tervezett köte­tek között becsülendő vál­lalkozása lesz a Zrínyi Ki­adónak az a Tandori-ver­­seskönyv, mely a költő hu­szonnyolc esztendei termé­séből, 1959 és 1987 között írt verseiből válogat. A kötet olyan régóta hiány­listán szereplő művet is magában foglal, mint a Töredék Hamletnek. Az említettek mellett számos népszerű, nagy ér­deklődésre számot tartó könyvet is megjelentet a Zrínyi, így Berkesi András Útlevél a pokolba című legújabb regényét, Alfred Hitchcock kriminovelláit, vagy Karinthy Frigyes ka­tonatémájú elbeszéléseit és humoreszkjeit Napiparancs címmel. (k-i) □ KÓRUSHANGVER­SENY lesz Kodály Zoltán halálának 22. évfordulóján, március 5-én vasárnap 7 órakor az Óbudai Művelőd­­ési Központban.

Next