Esti Hírlap, 1995. március (40. évfolyam, 51-75. szám)
1995-03-01 / 51. szám
2 GSf Uv. I Klaus Kinkel német külügyminiszter visszautasította Moszkvának a NATO bővítésével kapcsolatos kifogásait, és ismételten leszögezte, hogy az orosz vezetésnek nincs vétójoga az ügyben. Hangsúlyozta azonban, hogy a bővítési folyamat kialakításából Oroszországot nem akarják kizárni. Irak nem tudott „elszámolni” 20-30 tonna, biológiai fegyver előállítására használt baktériumok kitermeléséhez szükséges alapanyaggal. Ezt Rolf Ekeus, a bagdadi tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-megbízott közölte. A diplomata Irakból hazatérve a Biztonsági Tanács elé terjesztette jelentését tapasztalatairól. A perui—ecuadori határviszály újabb lépéseként Peru elitalakulatokat vezényelt át a vitatott helyzetű övezetbe. Ez az után történt, hogy az ellenséges csapatok két perui állást gránátokkal lőttek. Időközben megérkezett Limába II. János Pál pápa személyes megbízottja, Carlo Furno bíboros. A volt perui nuncius arra próbálja meg rávenni a háborúskodó feleket, hogy szüntessék be a harcokat. ■ Izraeli repülőgépek berepülést hajtottak végre az Iránbarát Hezbollah (Isten Pártja) szervezet támaszpontjának számító kelet-libanoni Baalbek város fölött. A térséget ellenőrző Szíriai hadsereg tüzet nyitott a repülőkre. Segítettek a libanoni légvédelem és a Hezbollah ütegei is. Izrael már két hete tengeri blokáddal igyekszik nyomást gyakorolni a libanoni kormányra. Titkos alagutat fedezett fel nemrég az izraeli hadsereg a Gázai övezet és Izrael között — közölték katonai források. A 20 méter hosszú és két és fél méter széles járatot az övezet déli részén, Kerem Salom magasságában ásták ki. Az alagút lehetővé tette a palesztinok számára, hogy a netánjai merénylet után elrendelt teljes zárlat ellenére átszivárogjanak izraeli területre. A hadsereg elzárta az átjárót. „Egyesített Pajzs” hadművelet Harcok Szomáliában Kuvaiti szindróma, külföldi 1 A Súlyos harcok színtere volt a Szomália északi részén egyoldalúan kikiáltott Szomáliföldi Köztársaság. A szakadár köztársaság fővárosából, Hargeisából sugárzó rádióadó beszámolója szerint az összecsapások Mohamed Ibrahim Egal elnök fegyveresei és az elnök legfőbb vetélytársához, Abdurahmán Ahmad Ali egykori elnökhöz hű milicisták között robbantak ki Sallahleyben, egy Hargeisától 60 kilométerre lévő településen. Sallahleyt, amely a korábbi államfő vezette Szomáliai Nemzeti Mozgalom (SNM) milicistái fészkének számít, Mohamed Egal elnök erői támadták meg. A harcokba harckocsikat és nehéztüzérséget is bevetettek. Az SNM mogadishui szóvivője szerint az elnök erőit megfutamították. Abdurahmán Ahmad Ali az 1991-ben egyoldalúan kikiáltott „Szomáliföldi Köztársaság” első elnöke volt, de leváltották, miután megváltoztatta álláspontját és utóbb az ország északi részének elszakadása ellen foglalt állást. A Mogadishu kikötőjénél keddre virradóra partra szállt amerikai és olasz tengerészgyalogosok fedezékeket ásnak a Szomáliai főváros repülőtere és a kikötő környékén. Az 1800 amerikai és az őket támogató 400 olasz katona partraszállása nyugodt körülmények között zajlott le, bár időnként szórványos lövöldözés hallatszott a repülőtértől nem messze lévő csomópontokból. A szövetséges erők azért érkeznek a kelet-afrikai országba, hogy fedezzék a még Szomáliában tartózkodó mintegy 2500 kéksisakos végleges kivonását. A szövetséges erők a Szomáliában tartózkodó 2500 kéksisakos kivonását fedezik. Fotó: Reuters Az RMDSZ ülése Bukaresti székházában Markó Béla elnökletével tegnap ülést tartott az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testülete. A résztvevők — közöttük Takács Csaba ügyvezető elnök, szenátor — az RMDSZ küldöttségének budapesti utazása előtt a román-magyar alapszerződéssel és az európai stabilitási egyezménnyel kapcsolatos kérdéseket tekintették át. A Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi ülésén határozatot fogadtak el, amely a korábbi RMDSZ-dokumentumokban foglaltakat megerősítve leszögezte, hogy az alapszerződésnek a magyar érdekképviselet véleménye szerint részletesen kidolgozott kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely „tekintetbe véve az őshonos romániai magyar nemzeti közösség sajátosságait, garantálja e közösség autonómiajogát nemzeti önazonossága megőrzésére, fejlesztésére és átörökítésére szülőföldjén, és megjelöli az e célok megvalósításához szükséges jogi, közigazgatási, intézményi és anyagi feltételeket”. Az RMDSZ küldöttsége a magyar kormány meghívására szerdán Budapesten részt vesz a határon túli magyar kisebbség legitim képviselőivel az alapszerződésekről rendezendő konzultáción. Tegnap Budapestre utazott a szlovákiai (hárompárti) Magyar Koalíció küldöttsége, hogy ma — a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatalának meghívására — megbeszéléseket folytasson a magyar— szlovák alapszerződés szakértői egyeztetésének eddigi eredményeiről. Folytatódó összetűzések A Groznij körbevételére és a csecseneknek a városból való kiszorítására vonatkozó hivatalos orosz állítások ellenére továbbra is szórványos harcok voltak kedden a csecsen fővárosban, illetve annak déli külvárosaiban. Folytatódott Gudermesz és Argun városok heves ágyúzása. Dudajev elnök bátyját banditizmus vádjával a moszkvai Lefortovó börtönében harmincnapos vizsgálati fogságban tartják. Viktor Jerin belügyminiszter kedden Mozdokban azt állította, hogy továbbra is folynak a tárgyalások Dudajev elnök híveivel, noha a katonák közötti megbeszéléseknek vége szakadt két hete. Jelin ugyanakkor azzal vádolta Dudajev embereit, hogy továbbra sem akarnak megegyezni. A jelek arra utalnak, hogy — a grozniji nagy véráldozatot követelő utcai harcokból okulva — az orosz erők ostrom helyett szétlövik a városokat. Közben az orosz szövetségi kémelhárítás illetékese „nem zárta ki”, hogy az oroszok megostromolják az ingus határ közelében fekvő csecsen megerősített állásokat. Barings-ügyek Heteket, akár hónapokat is várhatnak pénzük felszabadítására azok a szervezetek és hatóságok, amelyek a londoni City legpatinásabb, ám hétfőn hatalmas robajjal összeomlott bankházában vezették számláikat. A Barings csődgondnokai által befagyasztott 2,5 milliárd font sterling betétállomány részét képezi a Prince’s Fund, a Károly walesi herceg nevével fémjelzett ifjúsági jótékonysági alap egymilliója is. A bank könyveit az Ernst and Young auditáló cégóriás szakemberei vették górcső alá kiderítendő, hogy mennyi pénz maradt a betétesek kártalanítására. A könyvvizsgáló cég elsődleges célja egyébként a Barings egészének eladása, mégpedig a lehető leggyorsabban, mivel ez az egyetlen lehetséges módja a veszteségek kiegyenlítéséhez szükséges összeg előteremtésének. A Barings 28 éves brókere, akinek felelőtlen — esetleg haszonszerzésre irányuló, szándékos károkozást célzó — zsonglőrködésébe a legrégebbi brit kereskedelmi bank néhány óra alatt belebukott, keddi adatok szerint nem kevesebb mint 27 milliárd dollárral játszott a távolkeleti piacokon. Nick Leeson olyan „nyitott végű” határidős szerződések láncolatát építette ki, amelyek jellege folytán a veszteségek szinte önmagukat gyarapítják még jó ideig, sőt a Nikkei-tőzsdeindex zuhanása — amelynek oka éppen a banki veszteség — ördögi kör gyanánt szintén a Barings kárait növeli. külföld 1995. március 1., szerda A hivatalos London a jelek szerint immár komolyan veszi az úgynevezett Öböl-szindrómára panaszkodó katonák szavát, ugyanis a brit védelmi minisztérium hosszas huzavona után elismerte: az Irak elleni háború angol veteránjainak egy része valóban súlyos beteg. Az egyelőre rejtélyes eredetű tünetegyüttesről, amely egyebek mellett vesebetegségek, epilepszia, komoly idegrendszeri és agyműködési panaszok formájában jelentkezik, az Öböl-háború egykori résztvevői már jó ideje és rendszeresen beszámolnak, de a tárca évekig nem volt hajlandó tudomást venni a jelenségről, sőt szimulánsnak bélyegezte a mind szervezettebb formában fellépő brit obsitosokat. A minisztériumra azonban egyre erőteljesebb nyomás nehezedett, kiváltképp az után, hogy a sajtó is felkarolta az ügyet. Nemrégiben a BBC tévé képsorain tűntek fel riasztó állapotba került, kiszolgált katonák, akik közül néhány gyakorlatilag emberi roncs benyomását keltette, sokukat pedig az előrehaladott AIDS testi jegyeihez hasonló elváltozások gyötrik. A védelmi tárca most sem tagadta meg korábbi önmagát, közölvén: a tünetek nem foglalhatók össze az Öböl-szindróma egyetlen gyűjtőszavával. Annyit azonban belátott, hogy az időközben felállított orvosi bizottságok az eléjük került veteránok 14 százalékát „súlyos kórházi esetként” diagnosztizálták, további 42 százalék „nem életveszélyes, könnyebb lefolyású” megbetegedések jeleit mutatta. A panaszosok és a tárca közötti vita nem öncélú: a katonák — férfiak és nők egyaránt — jelentős anyagi támogatást tartanának méltányosnak a haza szolgálatában elszenvedett szervi károsodásaik miatt. Igazi emberi tragédiákra is fény derült. Egy 33 éves ápolónő, aki az egyik tábori kórházban dolgozott, soha nem hozhat világra gyermeket, mivel a kiállt trauma nyomán a szokásosnál két évtizeddel korábban jelentkeztek nála a klimaxszal járó elváltozások. A királyi haditengerészet egyik 37 éves egykori helikopterpilótája jelenleg tolószékhez kötve tengődik, s elvesztette beszédképességét is, saját meggyőződése szerint annak az „oltáskoktélnak” a hatására, amelyet az esetleges iraki biológiai hadviselés kivédésére adtak be neki. Oleksy kezében a döntés Lesz új kormány Lesz új kormánya Lengyelországnak annak ellenére is, hogy Józef Oleksy kormányfőjelölt és Lech Walesa keddi találkozója nem ad okot derűlátásra az elnökkel való együttműködést illetően — jelentette ki Aleksander Kwasniewski, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) elnöke, a koalíció vezető személyiségeinek keddi megbeszélése után. Az SLD-vezető leszögezte: a kormány és az elnök közötti konfliktus immár a politika szerves részévé vált Lengyelországban. Elmondta: egyelőre nem tudja, mikor kerül sor a Patniarc-kabinet elleni bizalmatlansági szavazásra. — Lehet, hogy ma, lehet, hogy később. Most már a szejm elnökségének, pontosabban Oleksynek a kezében van a döntés joga — tette hozzá. Józef Oleksy délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette: még a nap folyamán végső döntést kíván hozni, vállalja-e a kormányalakítást. Azt, ami az államfővel folytatott húszperces vitáját kommentáló elnöki szóvivői sajtótájékoztatón elhangzott, példa nélkülinek és értelmetlenségnek minősítette. Elismerte ugyanakkor, hogy formális értelemben valóban csak a bizalmatlansági szavazás után kezdhet hozzá az új kabinet megszervezéséhez. Vége a boszniai tűzszünetnek? Slobodan Milosevic hallgat Nemcsak Szarajevó környékén, hanem a bihaci körzetben is mind súlyosabb összecsapásokra került sor, és úgy tűnik, a január elsején életbe lépett, négy hónapra tervezett tűzszünetről nemsokára már csak múlt időben lehet beszélni. A boszniai kormány ellenőrzése alatt álló szarajevói rádió arról számolt be, hogy a boszniai szerbek Cazin városánál és a Grabezi-fennsíkon támadták a kormánycsapatokat. Ezt megelőzően a muzulmán vezérkar azzal fenyegetőzött, hogy általános ellentámadásba lendül, amennyiben „a szerbek nem hagynak fel a provokálásokkal”. A diplomáciai frontokon sem hallgatnak a fegyverek. Az összekötő csoport (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Oroszország) küldöttsége szerdán ismét Belgrádba látogat, hogy még egyszer megkísérelje rávenni Slobodan Milosevic szerb elnököt a legújabb rendezési javaslat (a szankciók feloldása Jugoszlávia ellen, cserébe Horvátország és Bosznia-Hercegovina elismeréséért) elfogadására. A Nasa Borba című független belgrádi napilap értesülései szerint Milosevic eddig még nem mondott sem igent, sem nemet. A szerb államfő azonban nemcsak a nemzetközi porondon aktív, hanem a hazai pályán is. Az állam, tehát az elnök befolyása alatt álló sajtószervek előkelő helyen számoltak be arról a nyílt levélről, amelyet egy dr. Miodrag Zivanovic nevű egyetemi tanár írt és Radovan Karadzicnak, a boszniai szerbek vezetőjének címzett. Az illető Banja Lukán, tehát Bosznia szerbek ellenőrzése alatt álló városában él (mellesleg az etnikai tisztogatás itt öli a jelen pillanatban a legnagyobb mértéket) és az ottani Liberális Párt elnöke. A levélben Zivanovic azzal vádolja Karadzicekat, hogy a „Boszniai Szerb Köztársaság” területén teljes etnikai tisztogatást hajtottak végre és ezzel lehetetlenné tették az egyesülést a „Krajinai Szerb Köztársasággal” és a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal, mert ez utóbbiakban „megtalálhatók a polgári társadalom jegyei és többnemzetiségűek”. Abból, hogy egy eddig ismeretlen párt még ismeretlenebb vezetőjének előkelő helyet biztosított az állami sajtó, arra lehet következtetni, hogy irányított akcióról van szó. Milosevic, szerb elnök még hónapokkal ezelőtt szakított Karadzicékkal, akikkel ideológiai nézeteltérései is vannak (Milosevic szocialista, csöppet sem elhanyagolható, hogy felesége ortodox kommunista, míg a boszniai szerb vezetőség a szélsőjobboldal eszmeiségének hű követője). ____________ Steinitz Gábor Újvidék