Esti Hírlap, 1995. március (40. évfolyam, 51-75. szám)

1995-03-01 / 51. szám

1995. március 1., szerda közélet — belföld l belföldre ! Az átvilágítás októberig szünetel, mert a kormány­zaton belül jogértelmezési vita folyt az ügynöktörvénnyel összefüggésben hozott alkot­mánybírósági határozatról. Meg nem erősített hírek szerint az átvilágítók csak az ügynök­­törvény módosítása , amely­nek határideje szeptember 30.­­ után terjeszthetik ki a vizs­gálódást az országos főhatósá­gok nyilvántartásaira. ■ Öt év után újra érkezik az ■ olaj az Adria-vezetéken. A Mal Rt. csurgói szivattyúállo­másán keresztül 22 ezer tonna olaj kerül a százhalombattai finomítóba. Ez a mennyiség annak az 50 ezer tonna afrikai kőolajnak a része, amely a ju­goszláviai háború miatt még 1991-ben az olajvezetékben re­kedt. I Ma kora délután ünnepélye­sen megnyitják a Pácin- Nagykövesd (Velky Kamenec) határátkelőhelyet. Az ünnepsé­gen a szlovák és a magyar kor­mányt a belügyi- és a közleke­dési tárcák vezetői képviselik. Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke lát­ja el a Tőzsdetanács ügyvezető elnöki tisztét a Budapesti Ér­téktőzsde rendes évi közgyűlé­séig, április 13-ig — minderről a Tőzsdetanács tegnapi rendkí­vüli ülésén döntöttek, ahol Bokros Lajos pénzügyminisz­ter hivatalosan is lemondott 1990 óta viselt tisztségéről. Ugrásszerűen megnőtt az igény a megemelt összegű lakástámogatási kedvezmé­nyekre. Ezt jelzi, hogy az OTP ebben a formában tavaly 4,4 milliárd forintot adott lakás­építésre, új lakás vásárlására. A kedvezmény mértéke a gyer­mekek számától függ.­­ A HungarHotels hasznosí­tására vonatkozó javaslatot ma fogalmazza meg a minisz­terelnök által kijelölt munka­­bizottság. A bizottság vezetője Sehagrin Tamás, az IKM he­lyettes államtitkára, az OIH el­nöke szerint a verseny szem­pontjából előnyösebb lenne, ha a HungarHotels szállodái nem egy kézbe kerülnének, hanem több szállodalánchoz tartozná­nak.­­ ■ Eörsi Mátyás elszigetelődött (Folytatás az 1. oldalról) Mécs Imre (SZDSZ): Vitán felül a nemzet részének tekin­tem őket. A velük való kapcso­lat rendkívül fontos gyakorlati, érzelmi és tudati kérdés. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy mi is együtt élünk más aj­­kúakkal, akikkel jó kapcsola­tunk, a határon túl élő magya­rok számára is fontos. Azt hi­szem, mindenki számára jó len­ne, ha egy tágabb értelemben vett hazában gondolkodhat­nánk. Kósa Ferenc (MSZP): A nem­zet tágabb fogalom mint az ál­lampolgárság. Bárki egy nem­zethez tartozónak mondhatja magát, függetlenül attól, hogy melyik országban él. A világ bármely országában élő magyar érezheti úgy, hogy az anya­nemzethez tartozik. Az alkotmány szerint az anyaországnak alkotmányos fel­adata, hogy az államhatáron belül és kívül élőkkel egyaránt foglalkozzon. Még ha ez nem is­ lenne előírva, akkor is morális, elemi és emberi kötelességünk volna, hogy felelősséget érez­­zünk mindenki iránt, aki ma­gyarnak érzi magát. Számomra ez nem filozófiai, hanem erköl­csi kérdés. Lezsák Sándor (MDF): Ter­mészetesen a nemzet részének tekintem őket. A velük való tö­rődés gyakorlati kérdés. Gáspár Miklós (KDNP): Igen a válaszom, hiszen a nyelv és a kultúra tekintetében is egység­ben élnek az anyanemzettel. Ne felejtsük el, hogy a kisebbségi legitim magyar szervezetek ve­zetői is a nemzet részének te­kintik az általuk képviselt ma­gyarságot. A törődésnek kétségtelenül lehet filozófiai vetülete is, de én inkább konkrét, racionális és érzelmi kérdésnek tekintem. Kötelességünk egyéni és kollek­tív jogaik érvényesülését szor­galmazni. Ebben egyrészt a nemzetközi normáknak megfe­lelően kell eljárnunk, másrészt az adott állam sajátosságainak figyelembe vételével. Itt külö­nös figyelmet kell fordítani azokra az eredményekre, ame­lyeket a kisebbségi magyarság ér el sajátos körülményei kö­zepette, mert azok a nemzetközi gyakorlatra is hatással lehet­nek. Sándorffy Ottó (FKGP): Gyakorlati kérdésnek kell te­kinteni a határon túl élő ma­gyarok helyzetét. Ez nemzeti érdekünk. De csak ott jó a nem­zetiségi politika, ahol a nemzeti politika is kielégítő. Csóti György (MDF): A ma­gyar kisebbség több milliós lélekszámával Európa leg­nagyobb kisebbsége. E tény gyakorlati feladatok egész sorát rója ki ránk. A kisebbségek ügye mára a kontinens első szá­mú biztonságpolitikai tényező­jévé vált. Nem elfogadható eb­ben a helyzetben filozófiai kér­désről beszélni. Szűrös Mátyás (MSZP): Már 1988 elején nyilvánosan kifej­tettem, hogy a nemzet részének kell tekinteni őket. Egységes magyarságról, összmagyarság­­ról kell beszélni, szemben az akkor kötelezőnek tekintett in­ternacionalizmus eszméjével. Ma, mint az Illyés Alapítvány kuratóriumának elnöke, gya­korlati feladatként keresem tá­mogatásuk lehetőségét. Nem tudom, képviselőtársam mit érthetett kijelentése alatt, hiszen kimondottan gyakorlati, politikai, nemzeti kérdésről van itt szó. Az anyaország alapvető feladata, hogy a nemzetközi jog alapján identitásuk megőrzésé­ben, jogaik érvényesítésében tá­mogassa őket. Mi legalábbis ezen vagyunk. Az alapszerződé­sek, amelyeken most dolgo­zunk, és az ehhez kapcsolódó nemzetiségi egyezmények ki­mondottan őket érintik, az ő bevonásukkal célszerű ezeket megalkotni. _____ N. Zs. Itthoni és nem itthoni ellenzékiek Öt év után végre párbeszéd (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyaláson a két párt kapcsolatáról, annak szakértői és regionális szinteken történő fejlesztéséről beszéltek — nyi­latkozta a párt elnöke. Az MPP jelentős, 25 százalékos önkormányzati bázissal bír — folytatta. Eszerint 63 polgár­­mestere és több mint 800 ön­­kormányzati képviselője van a pártnak. Az MDF-nek is je­lentős sikerei voltak a helyha­tósági választásokon. Az ön­­kormányzatok szinte pártok fölötti jó kapcsolatokat ápol­nak egymással, ezt próbálják rendszerezni. Szóba került: miként lehet­ne szorosabbá tenni a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latokat, mind a hivatalos, mind a dél-szlovákiai magya­rok lakta régiók szintjén. Az MPP elnöke két dolgot emelt ki: a magyar tőke aránya Szlo­vákiában túl alacsony, ezt nö­velni kell, másrészt regionális fejlesztésekre is szükség van. Ez alatt politikai és infrast­rukturális előrelépést kell ér­teni. Ugyanis a Polgári Pártnak, ha kormányzati hely­zetbe kerülne, felkészültnek kell lennie gazdaság- és aktu­­álpolitikai döntések meghoza­talára. Erre a Meciar-kormány idején persze nincs lehetőség. Utolsó témaként az alap­­szerződésről tárgyaltak a fe­lek. Mindkét párt részéről köl­csönös megértés mutatkozott a kérdést illetően. Az MDF úgy vélte: a felvidéki magyar pár­tok meghallgatása nélkül nem nyilváníthatnak véleményt,, e téren. A. Nagy László elmond­ta, hogy ma Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hiva­talának államtitkára, és Ko­vács László külügyminiszter tájékoztatja őket, illetve az összes határon túli magyar pártot a kormány álláspontjá­ról az alapszerződések megfo­galmazásának ügyében. Külön érdeklődésünkre az MPP elnöke elmondta, hogy a szlovákiai magyar pártok tele­fonjainak lehallgatása ügyé­ben nincs újabb fejlemény. Mindent megtesznek a leleple­zésre és a bizonyításra, de részben már megszokták az ilyen jellegű provokációkat, másrészt tényszerűen talán so­ha nem tudják alátámasztani igazukat. _____ . Cz. O. -----------.----------— Az édesanya merényletet gyanít Vizsgálat elhunyt kiskatonák ügyében Tizennégy, sorkatonai szol­gálata ideje alatt elhunyt honvéd halálának körülmé­nyeit vizsgálja az az albi­zottság, melyet az Ország­­gyűlés emberi jogi bizottsága a Jogsértettek Egyesületének kezdeményezésére hozott létre. A bizottság elsőként az 1987-ben elhunyt Pozsár Já­nos ügyét vette elő, akit az eddigi ismeretek alapján őr­szolgálatot teljesítő katona­társa lőtt le. Gellért Kis Gábor, az em­beri jogi bizottság elnöke el­mondta: a nyomozás alapos­ságát, a helyszínt, az elköve­tő személyét és az ítéletet egyaránt vitatja az elhunyt édesanyja, aki szerint fia tu­datos, előkészített merénylet áldozata lett. A bizottság egyelőre még csak ismerke­dik a több száz oldalas do­kumentum-gyűjteménnyel, álláspontját csak később ala­kítja ki. Véleményalkotásuk­kal egyébként nem kérdője­lezhetik meg az ítéletet, nem kezdeményezhetnek felül­vizsgálatot vagy jogorvosla­tot sem, hiszen nincs joguk beavatkozni az igazságszol­gáltatás menetébe. Még ha megalapozottnak ítélik is meg a gyanút, akkor sem te­hetnek mást, mint hogy a jö­vőben megfelelő állásfogla­lásukkal igyekeznek a ha­sonló eseteket megakadá­lyozni. .....btt Készül a reklámtörvény Az év végéig megszülethet a reklámtörvény — hangzott el a Magyar Reklámszövetség saj­­­tótájékoztatóján. Nagy Péter a szövetség főtitkára szólt arról, hogy a törvénytervezet legvita­tottabb pontjai a dohányter­mékek, az alkohol és a gyógy­szerek reklámozására vonatko­zó szabályok megfogalmazása. A ma is érvényes 1978-as bel­kereskedelmi törvény mind­össze annyit ír elő, hogy e ter­mékek reklámozása nem ösztö­nözhet fogyasztásra. Ez azon­ban sok kiskaput hagy szaba­don, amelyekkel a reklámozók élnek is. A reklámszövetség a követ­kezőket javasolja: a cigaretta­reklám egyértelműen legyen ti­los, mind a rádióban, mind a televízióban, ám lehessen eze­ket reklámozni sajtótermékek­ben, és plakátokon. Az alko­holreklámot a szövetség sza­kértői nem korlátoznák, de fia­taloknak szóló nyomtatott és elektronikus sajtóban nem en­gedélyeznék az alkohol reklá­mozását. A gyógyszerek közül azokat engedélyeznék reklá­mozásra, amelyek recept nél­kül kaphatók. Tegnap bemutatták azokat az óriásplakátokat, amelyeket egy szakmai zsűri a legjobbnak talált. Első helyezett, a Pannon GSM által megrendelt Első hallásra, Mindenhol nyílik, Or­szágról országra, Gondtalanul és Végtelenül segítőkész című óriásplakátok, amelyeket McCann-Erickson Bp. készí­tett. Második díjat kapott a Delta cég két plakátja, a Ha­marosan meg fog érkezni és a Megfogott címűek. A harmadik helyre a Postabank Akárhogy is nézzük című plakátja került. Különdíjat a Porsche Bank Se­bességváltás című óriásplakát­ja nyerte. _________ Blázsovics Ulla Nagyapám soha sem halotta talán azt a ki szót, hogy filozófia. Ő egyszerű magyarként­­halt meg valahol Székelyföldön úgy, hogy ÉHHR utolsó óráiban is azt mondogatta: napok kérdése csak, hogy visszajöjjenek a magyarok. Akkoriban — az ötvenes évek végén — apám nem győzte csitítgatni őt, hogy hallgasson öreg, mert még meghallja valaki, és a család máris önként és dalolva szegődik a Duna-csatornához segéd­munkásnak. Akkoriban a túlélés filozófiája vezérelt minden­kit, s nem is akárhogyan. Aztán nyolcvankilenc telén — igaz, csak négy hónapig — nem tevődött fel ilyen elvont kérdés. Magyarok voltunk újra és kész, mindenféle eszmei körítés nélkül. De Vásárhelyre be­jöttek a hodákiak és újfent kiderült, hogy azok azok marad­tak és újra ugyanolyanok, amilyennek megismertük őket a negyvenvalahány év alatt. Megint nem volt ildomos a sze­gény öreg mondatát felemlegetni még viccből sem, mert azok­nak volt filozófiájuk a magyarságról, és minek adjunk még egy lovat alájuk, ha már úgyis nyeregben ülnek. Arrafelé ma is csak magyarok az emberek, az óvodában a gyerekek a tyúkanyakendet szavalják, az apák a csitári he­gyekről énekelnek, de ha idegen jön, anyanyelvén szólnak hozzá, ha tehetik. Mikor idejük engedi a Duna Tévét nézik, szurkolnak a magyar válogatottnak a szerencsétlenek, és messziről integetnek minden H betűs kocsinak. Innen, a határ másik oldaláról azonban egy kicsit másként fest a helyzet. Eörsi Mátyás tegnap a Nap TV-ben ugyanis el­mondta, hogy ő nem kíván ilyen filozofikus útvesztőkben el­merülni, miszerint a határon túl élő magyar kisebbségek ré­szét alkotják-e a magyar nemzetnek vagy sem. Ők csak fe­szültséget szeretnének oldani, egy politikai megállapodást, hogy a konfliktusok alól a talajt kihúzzák. A többi csak defi­níció. Én nem tudom, hogy filozófiai kérdés-e az, hogy a franciák — és a nyugati diplomácia szőröstül-bőröstül — kész ténynek veszi azt, hogy az alapszerződéseket március huszonegyig aláírják. És azt sem tudom, hogy filozófiai kérdés-e az, hogy a környező országokban — talán egyedül Ukrajna kivételével — állampolitikai rangra emelkedett a magyarellenesség; és eszme-e avagy csak egyszerű gyakorlat, hogy az a román, szlovák, szerb értelmiségi, amelyik védi a magyarokat, áruló­nak minősül. Csak azt tudom, hogy ha aláírják a szerződéseket, akkor lesznek néhány millióan Erdélyben, Szlovákiában és a Vajda­ságban, akik minden filozófiától mentesen azt mondják, hogy egyszerűen eladtak minket azok, akikhez tartozunk. Tévedés ne essék: nem azt mondtam, hogy nem kell a szer­ződés. Csak ne más mondja meg, hogy mikor és mit írjunk alá. Mert azok az emberek, akik minden sallangtól mentesen egyszerűen csak magyarnak tartják magukat, nem tudják, hogy miről van szó. Nem tudnak az alkukról, hogy mit kap­nak esetleg és mit veszítenek, hogy milyenek a garanciák, és hogyan tartják majd be azokat, hogy javul-e a sorsuk ezután, vagy immár szabad a préda. Uraim, hál’ Istennek van egy Duna Televízió és a Kossuth rádiót is fogják néhányan odaát. Nem kell sajnálni a műsor­időt, elő kell állni becsülettel, és filozófiai kérdések és mellé­beszélések nélkül el kell mondani, hogy miről is van szó. Hogy mit kérnek és mit kínálnak a szerződő partnereink. Hogy mit adunk, és mit várunk cserébe. Hogy milyen érdeke­ket tartunk szem előtt és milyeneket hanyagolunk. Hogy ki jobban és ki kevésbé fontos nekünk. És miért annyira jó ne­künk, ha aláírjuk azt a fránya okmányt. Nem mondom, hogy népszavazást kell kiírni odaát. Csak nyílt színen vállaljuk a döntés felelősségét, és minden mozza­natról tájékoztassuk azokat, akikről döntünk. Majd ők is el­döntik, hogy érdemes volt-e magyarnak maradni a pusztá­ban, vagy talán jobb lett volna beleolvadni a szürkeségbe. Fi­lozófia és mellébeszélés nélkül, észrevétlen.­­____________ Lukács Csaba ------------------------------------------------------------­ Csteffúls'* fi Főszerkesztő: D. Kovács Attila__________________ Főszerkesztő-helyettes: D. Horváth Gábor Lapszerkesztő: Bisztricsány Julianna, ___________________Császár László, Fekete Zoltán___________________ Művészeti vezető: Horváth Gy. Gábor_______________ Képszerkesztő: Dudás Dénes Szerkesztőség: Vili., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Kiadja: a Hírlapkiadó Rt. Felelős kiadó: dr. Molnár Péter vezérigazgató 1085 Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3., Telefon: 138-4889 --------------------,---------------------------------------------- ' ■ — -y Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Hírker Rt., Az N­H Rt., a Regionális részvénytársaságok és alternatív terjesztők. Előfizethető bármely hírlap­kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a hírlap-előfizetési és lapellátási irodánál. (Helir) 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ISSN 0133—2201

Next