Esti Hírlap, 1995. március (40. évfolyam, 51-75. szám)
1995-03-01 / 51. szám
1995. március 1., szerda közélet — belföld l belföldre ! Az átvilágítás októberig szünetel, mert a kormányzaton belül jogértelmezési vita folyt az ügynöktörvénnyel összefüggésben hozott alkotmánybírósági határozatról. Meg nem erősített hírek szerint az átvilágítók csak az ügynöktörvény módosítása , amelynek határideje szeptember 30. után terjeszthetik ki a vizsgálódást az országos főhatóságok nyilvántartásaira. ■ Öt év után újra érkezik az ■ olaj az Adria-vezetéken. A Mal Rt. csurgói szivattyúállomásán keresztül 22 ezer tonna olaj kerül a százhalombattai finomítóba. Ez a mennyiség annak az 50 ezer tonna afrikai kőolajnak a része, amely a jugoszláviai háború miatt még 1991-ben az olajvezetékben rekedt. I Ma kora délután ünnepélyesen megnyitják a Pácin- Nagykövesd (Velky Kamenec) határátkelőhelyet. Az ünnepségen a szlovák és a magyar kormányt a belügyi- és a közlekedési tárcák vezetői képviselik. Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke látja el a Tőzsdetanács ügyvezető elnöki tisztét a Budapesti Értéktőzsde rendes évi közgyűléséig, április 13-ig — minderről a Tőzsdetanács tegnapi rendkívüli ülésén döntöttek, ahol Bokros Lajos pénzügyminiszter hivatalosan is lemondott 1990 óta viselt tisztségéről. Ugrásszerűen megnőtt az igény a megemelt összegű lakástámogatási kedvezményekre. Ezt jelzi, hogy az OTP ebben a formában tavaly 4,4 milliárd forintot adott lakásépítésre, új lakás vásárlására. A kedvezmény mértéke a gyermekek számától függ. A HungarHotels hasznosítására vonatkozó javaslatot ma fogalmazza meg a miniszterelnök által kijelölt munkabizottság. A bizottság vezetője Sehagrin Tamás, az IKM helyettes államtitkára, az OIH elnöke szerint a verseny szempontjából előnyösebb lenne, ha a HungarHotels szállodái nem egy kézbe kerülnének, hanem több szállodalánchoz tartoznának. ■ Eörsi Mátyás elszigetelődött (Folytatás az 1. oldalról) Mécs Imre (SZDSZ): Vitán felül a nemzet részének tekintem őket. A velük való kapcsolat rendkívül fontos gyakorlati, érzelmi és tudati kérdés. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy mi is együtt élünk más ajkúakkal, akikkel jó kapcsolatunk, a határon túl élő magyarok számára is fontos. Azt hiszem, mindenki számára jó lenne, ha egy tágabb értelemben vett hazában gondolkodhatnánk. Kósa Ferenc (MSZP): A nemzet tágabb fogalom mint az állampolgárság. Bárki egy nemzethez tartozónak mondhatja magát, függetlenül attól, hogy melyik országban él. A világ bármely országában élő magyar érezheti úgy, hogy az anyanemzethez tartozik. Az alkotmány szerint az anyaországnak alkotmányos feladata, hogy az államhatáron belül és kívül élőkkel egyaránt foglalkozzon. Még ha ez nem is lenne előírva, akkor is morális, elemi és emberi kötelességünk volna, hogy felelősséget érezzünk mindenki iránt, aki magyarnak érzi magát. Számomra ez nem filozófiai, hanem erkölcsi kérdés. Lezsák Sándor (MDF): Természetesen a nemzet részének tekintem őket. A velük való törődés gyakorlati kérdés. Gáspár Miklós (KDNP): Igen a válaszom, hiszen a nyelv és a kultúra tekintetében is egységben élnek az anyanemzettel. Ne felejtsük el, hogy a kisebbségi legitim magyar szervezetek vezetői is a nemzet részének tekintik az általuk képviselt magyarságot. A törődésnek kétségtelenül lehet filozófiai vetülete is, de én inkább konkrét, racionális és érzelmi kérdésnek tekintem. Kötelességünk egyéni és kollektív jogaik érvényesülését szorgalmazni. Ebben egyrészt a nemzetközi normáknak megfelelően kell eljárnunk, másrészt az adott állam sajátosságainak figyelembe vételével. Itt különös figyelmet kell fordítani azokra az eredményekre, amelyeket a kisebbségi magyarság ér el sajátos körülményei közepette, mert azok a nemzetközi gyakorlatra is hatással lehetnek. Sándorffy Ottó (FKGP): Gyakorlati kérdésnek kell tekinteni a határon túl élő magyarok helyzetét. Ez nemzeti érdekünk. De csak ott jó a nemzetiségi politika, ahol a nemzeti politika is kielégítő. Csóti György (MDF): A magyar kisebbség több milliós lélekszámával Európa legnagyobb kisebbsége. E tény gyakorlati feladatok egész sorát rója ki ránk. A kisebbségek ügye mára a kontinens első számú biztonságpolitikai tényezőjévé vált. Nem elfogadható ebben a helyzetben filozófiai kérdésről beszélni. Szűrös Mátyás (MSZP): Már 1988 elején nyilvánosan kifejtettem, hogy a nemzet részének kell tekinteni őket. Egységes magyarságról, összmagyarságról kell beszélni, szemben az akkor kötelezőnek tekintett internacionalizmus eszméjével. Ma, mint az Illyés Alapítvány kuratóriumának elnöke, gyakorlati feladatként keresem támogatásuk lehetőségét. Nem tudom, képviselőtársam mit érthetett kijelentése alatt, hiszen kimondottan gyakorlati, politikai, nemzeti kérdésről van itt szó. Az anyaország alapvető feladata, hogy a nemzetközi jog alapján identitásuk megőrzésében, jogaik érvényesítésében támogassa őket. Mi legalábbis ezen vagyunk. Az alapszerződések, amelyeken most dolgozunk, és az ehhez kapcsolódó nemzetiségi egyezmények kimondottan őket érintik, az ő bevonásukkal célszerű ezeket megalkotni. _____ N. Zs. Itthoni és nem itthoni ellenzékiek Öt év után végre párbeszéd (Folytatás az 1. oldalról) A tárgyaláson a két párt kapcsolatáról, annak szakértői és regionális szinteken történő fejlesztéséről beszéltek — nyilatkozta a párt elnöke. Az MPP jelentős, 25 százalékos önkormányzati bázissal bír — folytatta. Eszerint 63 polgármestere és több mint 800 önkormányzati képviselője van a pártnak. Az MDF-nek is jelentős sikerei voltak a helyhatósági választásokon. Az önkormányzatok szinte pártok fölötti jó kapcsolatokat ápolnak egymással, ezt próbálják rendszerezni. Szóba került: miként lehetne szorosabbá tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, mind a hivatalos, mind a dél-szlovákiai magyarok lakta régiók szintjén. Az MPP elnöke két dolgot emelt ki: a magyar tőke aránya Szlovákiában túl alacsony, ezt növelni kell, másrészt regionális fejlesztésekre is szükség van. Ez alatt politikai és infrastrukturális előrelépést kell érteni. Ugyanis a Polgári Pártnak, ha kormányzati helyzetbe kerülne, felkészültnek kell lennie gazdaság- és aktuálpolitikai döntések meghozatalára. Erre a Meciar-kormány idején persze nincs lehetőség. Utolsó témaként az alapszerződésről tárgyaltak a felek. Mindkét párt részéről kölcsönös megértés mutatkozott a kérdést illetően. Az MDF úgy vélte: a felvidéki magyar pártok meghallgatása nélkül nem nyilváníthatnak véleményt,, e téren. A. Nagy László elmondta, hogy ma Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalának államtitkára, és Kovács László külügyminiszter tájékoztatja őket, illetve az összes határon túli magyar pártot a kormány álláspontjáról az alapszerződések megfogalmazásának ügyében. Külön érdeklődésünkre az MPP elnöke elmondta, hogy a szlovákiai magyar pártok telefonjainak lehallgatása ügyében nincs újabb fejlemény. Mindent megtesznek a leleplezésre és a bizonyításra, de részben már megszokták az ilyen jellegű provokációkat, másrészt tényszerűen talán soha nem tudják alátámasztani igazukat. _____ . Cz. O. -----------.----------— Az édesanya merényletet gyanít Vizsgálat elhunyt kiskatonák ügyében Tizennégy, sorkatonai szolgálata ideje alatt elhunyt honvéd halálának körülményeit vizsgálja az az albizottság, melyet az Országgyűlés emberi jogi bizottsága a Jogsértettek Egyesületének kezdeményezésére hozott létre. A bizottság elsőként az 1987-ben elhunyt Pozsár János ügyét vette elő, akit az eddigi ismeretek alapján őrszolgálatot teljesítő katonatársa lőtt le. Gellért Kis Gábor, az emberi jogi bizottság elnöke elmondta: a nyomozás alaposságát, a helyszínt, az elkövető személyét és az ítéletet egyaránt vitatja az elhunyt édesanyja, aki szerint fia tudatos, előkészített merénylet áldozata lett. A bizottság egyelőre még csak ismerkedik a több száz oldalas dokumentum-gyűjteménnyel, álláspontját csak később alakítja ki. Véleményalkotásukkal egyébként nem kérdőjelezhetik meg az ítéletet, nem kezdeményezhetnek felülvizsgálatot vagy jogorvoslatot sem, hiszen nincs joguk beavatkozni az igazságszolgáltatás menetébe. Még ha megalapozottnak ítélik is meg a gyanút, akkor sem tehetnek mást, mint hogy a jövőben megfelelő állásfoglalásukkal igyekeznek a hasonló eseteket megakadályozni. .....btt Készül a reklámtörvény Az év végéig megszülethet a reklámtörvény — hangzott el a Magyar Reklámszövetség sajtótájékoztatóján. Nagy Péter a szövetség főtitkára szólt arról, hogy a törvénytervezet legvitatottabb pontjai a dohánytermékek, az alkohol és a gyógyszerek reklámozására vonatkozó szabályok megfogalmazása. A ma is érvényes 1978-as belkereskedelmi törvény mindössze annyit ír elő, hogy e termékek reklámozása nem ösztönözhet fogyasztásra. Ez azonban sok kiskaput hagy szabadon, amelyekkel a reklámozók élnek is. A reklámszövetség a következőket javasolja: a cigarettareklám egyértelműen legyen tilos, mind a rádióban, mind a televízióban, ám lehessen ezeket reklámozni sajtótermékekben, és plakátokon. Az alkoholreklámot a szövetség szakértői nem korlátoznák, de fiataloknak szóló nyomtatott és elektronikus sajtóban nem engedélyeznék az alkohol reklámozását. A gyógyszerek közül azokat engedélyeznék reklámozásra, amelyek recept nélkül kaphatók. Tegnap bemutatták azokat az óriásplakátokat, amelyeket egy szakmai zsűri a legjobbnak talált. Első helyezett, a Pannon GSM által megrendelt Első hallásra, Mindenhol nyílik, Országról országra, Gondtalanul és Végtelenül segítőkész című óriásplakátok, amelyeket McCann-Erickson Bp. készített. Második díjat kapott a Delta cég két plakátja, a Hamarosan meg fog érkezni és a Megfogott címűek. A harmadik helyre a Postabank Akárhogy is nézzük című plakátja került. Különdíjat a Porsche Bank Sebességváltás című óriásplakátja nyerte. _________ Blázsovics Ulla Nagyapám soha sem halotta talán azt a ki szót, hogy filozófia. Ő egyszerű magyarkénthalt meg valahol Székelyföldön úgy, hogy ÉHHR utolsó óráiban is azt mondogatta: napok kérdése csak, hogy visszajöjjenek a magyarok. Akkoriban — az ötvenes évek végén — apám nem győzte csitítgatni őt, hogy hallgasson öreg, mert még meghallja valaki, és a család máris önként és dalolva szegődik a Duna-csatornához segédmunkásnak. Akkoriban a túlélés filozófiája vezérelt mindenkit, s nem is akárhogyan. Aztán nyolcvankilenc telén — igaz, csak négy hónapig — nem tevődött fel ilyen elvont kérdés. Magyarok voltunk újra és kész, mindenféle eszmei körítés nélkül. De Vásárhelyre bejöttek a hodákiak és újfent kiderült, hogy azok azok maradtak és újra ugyanolyanok, amilyennek megismertük őket a negyvenvalahány év alatt. Megint nem volt ildomos a szegény öreg mondatát felemlegetni még viccből sem, mert azoknak volt filozófiájuk a magyarságról, és minek adjunk még egy lovat alájuk, ha már úgyis nyeregben ülnek. Arrafelé ma is csak magyarok az emberek, az óvodában a gyerekek a tyúkanyakendet szavalják, az apák a csitári hegyekről énekelnek, de ha idegen jön, anyanyelvén szólnak hozzá, ha tehetik. Mikor idejük engedi a Duna Tévét nézik, szurkolnak a magyar válogatottnak a szerencsétlenek, és messziről integetnek minden H betűs kocsinak. Innen, a határ másik oldaláról azonban egy kicsit másként fest a helyzet. Eörsi Mátyás tegnap a Nap TV-ben ugyanis elmondta, hogy ő nem kíván ilyen filozofikus útvesztőkben elmerülni, miszerint a határon túl élő magyar kisebbségek részét alkotják-e a magyar nemzetnek vagy sem. Ők csak feszültséget szeretnének oldani, egy politikai megállapodást, hogy a konfliktusok alól a talajt kihúzzák. A többi csak definíció. Én nem tudom, hogy filozófiai kérdés-e az, hogy a franciák — és a nyugati diplomácia szőröstül-bőröstül — kész ténynek veszi azt, hogy az alapszerződéseket március huszonegyig aláírják. És azt sem tudom, hogy filozófiai kérdés-e az, hogy a környező országokban — talán egyedül Ukrajna kivételével — állampolitikai rangra emelkedett a magyarellenesség; és eszme-e avagy csak egyszerű gyakorlat, hogy az a román, szlovák, szerb értelmiségi, amelyik védi a magyarokat, árulónak minősül. Csak azt tudom, hogy ha aláírják a szerződéseket, akkor lesznek néhány millióan Erdélyben, Szlovákiában és a Vajdaságban, akik minden filozófiától mentesen azt mondják, hogy egyszerűen eladtak minket azok, akikhez tartozunk. Tévedés ne essék: nem azt mondtam, hogy nem kell a szerződés. Csak ne más mondja meg, hogy mikor és mit írjunk alá. Mert azok az emberek, akik minden sallangtól mentesen egyszerűen csak magyarnak tartják magukat, nem tudják, hogy miről van szó. Nem tudnak az alkukról, hogy mit kapnak esetleg és mit veszítenek, hogy milyenek a garanciák, és hogyan tartják majd be azokat, hogy javul-e a sorsuk ezután, vagy immár szabad a préda. Uraim, hál’ Istennek van egy Duna Televízió és a Kossuth rádiót is fogják néhányan odaát. Nem kell sajnálni a műsoridőt, elő kell állni becsülettel, és filozófiai kérdések és mellébeszélések nélkül el kell mondani, hogy miről is van szó. Hogy mit kérnek és mit kínálnak a szerződő partnereink. Hogy mit adunk, és mit várunk cserébe. Hogy milyen érdekeket tartunk szem előtt és milyeneket hanyagolunk. Hogy ki jobban és ki kevésbé fontos nekünk. És miért annyira jó nekünk, ha aláírjuk azt a fránya okmányt. Nem mondom, hogy népszavazást kell kiírni odaát. Csak nyílt színen vállaljuk a döntés felelősségét, és minden mozzanatról tájékoztassuk azokat, akikről döntünk. Majd ők is eldöntik, hogy érdemes volt-e magyarnak maradni a pusztában, vagy talán jobb lett volna beleolvadni a szürkeségbe. Filozófia és mellébeszélés nélkül, észrevétlen.____________ Lukács Csaba ------------------------------------------------------------ Csteffúls'* fi Főszerkesztő: D. Kovács Attila__________________ Főszerkesztő-helyettes: D. Horváth Gábor Lapszerkesztő: Bisztricsány Julianna, ___________________Császár László, Fekete Zoltán___________________ Művészeti vezető: Horváth Gy. Gábor_______________ Képszerkesztő: Dudás Dénes Szerkesztőség: Vili., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Kiadja: a Hírlapkiadó Rt. Felelős kiadó: dr. Molnár Péter vezérigazgató 1085 Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3., Telefon: 138-4889 --------------------,---------------------------------------------- ' ■ — -y Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Hírker Rt., Az NH Rt., a Regionális részvénytársaságok és alternatív terjesztők. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a hírlap-előfizetési és lapellátási irodánál. (Helir) 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ISSN 0133—2201