Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)

1996-07-01 / 134. szám

v­ e­r V­­­t­l­­- i­ ­ IRODÁT NYIT GYŐRBEN A SVÁJCI­ MAGYAR KAMARA Hatodikok a helvetek Több, mint 7,9 milliárd forint értékben áramlott tőke az elmúlt öt esztendőben Magyarországra Svájcból, ezzel a magyarországi befektetők között az Alpok országa a hato­dik helyen áll. Emellett rendkívül aktív a két ország kö­zötti külkereskedelem is, tavaly például 532 millió dollár­nyi magyar terméket exportáltunk, míg az import 956 mil­lió USA dollárt tett ki. Jp S I A c kJ: ^ J | ir£j v al 7 ^ '«­ / I ? V 1f\ 0 —Xf N 1 { ^ ip % d­ ‡ £‡6$°m\ n­ A hazánkban működő svájci, illetve a Svájcban­­ dolgozó honi cégek érdek­­­­képviseletét az elmúlt esz­tendőben létrejött Svájci— Magyar Kereskedelmi Ka­mara látja el, melynek Zü­richben társkamarája mű­ködik. A budapesti szerve­zethez a megalakulás óta eltelt időszakban nyolc­vanhat svájci kis- és kö­zépvállalkozás, multina­cionális cég, vegyes válla­lat és kizárólagos magyar tulajdonban lévő vállalko­zás csatlakozott. Ezek többnyire kereske­delemmel foglalkoznak, s olyan neves gyártók ter­mékeit juttatják el a ma­gyar fogyasztókhoz, mint például a nemrég házas­ságra lépett Ciba és a San­doz, amely állat- és hu­mángyógyászati, valamint növényvédelmi cikkeket állít elő. De akadnak jócs­kán termelő vállalatok is, elég ha a Nestlére gondo­lunk, s bizonyára kevesen tud­ják, hogy a híres svájci sícipőt, a Raichlét már Kecskeméten is készítik. Az elektromos berendezé­sek gyártásában világmár­kának számító ABB, amely erőművekhez, vasutakhoz állít elő műszereket, szin­tén itt van hazánkban. Ám nemcsak az iparba, a me­zőgazdaságba is jelentős összegeket fektettek be. Ők működtek közre egy dánszentmiklósi faisko­la létrehozásában és fel­futtatásában, a Balaton­­felvidéken pedig teljes hegyoldalnyi szőlőt vá­sárolt meg és műveltet egy borászcég. Jelenleg hazánkban több mint négyszáz svájci válla­lat működik a gazdaság minden területén, s több mint hatezer embert fog­lalkoztatnak. Jelentős ré­szük Győr környékén tele­pedett meg, ami nem vé­letlen, hiszen fejlett a tér­ség ipara és kereskedelme. Ezért nyit júliusban iro­dát a kamara a megye­­székhelyen, így több, részletesebb in­formációval, tanáccsal tudják ellátni a gazdaság résztvevőit. F. A. M. O­lvasom, hogy egy nagylelkű, okos cég ügynököket, csúnyább szóval, házalókat, még csúnyább szóval in­­t géceket toboroz. A megfelelő szerencsése­­i­ket átképezi, átformálja saját arculatára. És hírül adatik az is, hogy elsősorban egy maroknyi embercsoportot céloznak meg: a­­ pedagógusokat. Sejthető, hogy miért. Mert­­ ezek az urak évek, netán évtizedek folya- I mán a katedrán állva rutint szereztek a be- I szádból, s intelligensebbek, netán otthono- I sabbak a lélektanban holmi utcáról jelent- I kező pityipalkóknál. Ám az is sejthető, nem I olyan tanárok- # ^ j ra, tanító bá- -m g~tf -4-■ | csikra gondol­­j­a,,­ nak, akik alatt­­ oly szilárdan áll a katedra, akár a kőszikla.­­ Olyan urakat, meg bácsikat céloznak, akik-­­ nek mostanában sziklának csapódott a ha­­­­­­jójuk. Köznapi szavakkal: létszámfölöttinek­­ bizonyultak. Zsargonszavakkal: lapátra ke­­rültek. Magyar beszéd szerint: lerúgták a katedráról, kirúgták a lármás iskolából. Most azon tűnődöm, hogy én örülök-e­­ annak, miszerint a tanár úr a jövőben vi- 3 géckedéssel ügyködi össze családja min­dennapiját. Nincs más választásom, ha sa­vanyúan is, de örülök. Mert jobb, feltétle­nül jobb annál, amiket rémálmában elkép­zel az ember. Jobb annál, mint piruló arc­cal folyamodni ilyen vagy olyan segélye­kért, esetleg egykori, kapitalistává növe­kedett tanítványához bérmunkásnak sze­gődni, esetleg kukában kotorászni, esetleg lépcsőre ülni. De azon szívből mosolygok, ha elképze- I lem, hogy milyen vigéc lesz a tanár úrból.­­ Mert a felnőtt ember már nehezen bújik ki I a bőréből. A megszokás nagy úr! Az bi- I­zony dacol akarattal meg susztertanfolya- I mokkál is. Például Iglói tanár úr, a hajdani iroda- I lom szakos, ha mosógéppel ügynököl, ok- I vétlenül felemlíti János vitéz Iluskáját,­­ aki jéghideg patakban lötykölte a gonosz I mostoha gönceit vagy a hitvesgyilkos Ag- I nes asszony esetét, aki az őrülésig mosta a I véres lepedőt. Nos, kedves asszonyom... I ^ ^ mondja a lénye- 1 j 1^1 Q« "11 flet — garantál- | Isi tan érdemes f előjegyezni­e I világszínvonalú, szuper automata, szinte I emberszabású mosógépre. Vagy a történelem oktatásától eltanár­j esőtt Sámán Géza porszívóvigéc megáll a I küszöbön, karjait mellén keresztbe fonja, s I magyaráz, mintha a katedrán állna. Ma-­­ gyarázza, hogy már az ősember is törődött I környezete tisztaságával. Barlangrajzok­­ bizonyítják, hogy letört ágakból sásszá- I lakkal seprűt kötözött össze. Ezután jött a­­ cirokseprű, aztán a nádból készült poroló, s mígnem a teremtés koronája meg nem al­­­­kotta a porszívógépet. Végül melegen­­ ajánlja az ilyen meg olyan cég szupermo-­­ dern, szuperdrága portékáját, mire a házi- 1 asszony majdnem söprűt ragad, merthogy I jómaga is nemrég pottyant utcára, s át- I képzésére bizony nagyon csekély a re- 1 mény... Simon Lajos Vigéc tanár úr ! 1996. július 1., hétfő *^|/\ ~ BELFÖLD_______________________V n~) ^ 97 uitti Dákionnal.„ NINCS PÉNZ A NEHÉZ ÉLETŰEKRE , „I Kosár bicebócáéknak (Folytatás az 1. oldalról) A Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete nem szervez gyermektáborokat — tudtuk meg Benkő Ágota elnök asszonytól. Álláspontjuk ugyanis az, hogy a család minden tagja együtt nyaral­jon. Ennek érdekében — és saját üdülő hiányában — bel­ső kiadványaikban adják hí­rül, hol olcsóbb az üdülés — hiszen a nagycsaládosoknak az anyagiak a legnagyobb gondjuk. Egy öttagú családnak egy­hetes, Balaton-parti nya­ralást 40 ezer forintért kí­nálnak — természetesen kedvezményes áron. A mozgássérült gyermekek számára eddig minden évben szervezett szolnoki táboro­zást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Bicebóca Alapít­ványa. Az idén azonban pénzügyi okok hiúsították meg a terveket. Hiába kértek különböző pályázatokkal anyagi támogatást, egy fillért sem kaptak. Számukra ugyanis más, állapotuknak is megfelelő tábor nincs Ma­gyarországon. S hogy miért nem kaptak pénzt? Azt az igen elkeseredett alapítványi titkár, Lázárovics Izabella sem tudja. Érthetetlen szá­mára, hogy a Gyermek- és If­júsági Közalapítvány táboro­zásokra szánt pályázati összegéből sem jutott nekik — még pár ezer forintnyi sem. A támogatás hiánya több mint kétszáz mozgássérült fiatalt fosztott meg a vaká­ciózás örömétől. A nyaralni szándékozó cu­korbeteg gyermekek sincse­nek sokkal jobb helyzetben a mozgássérülteknél — tudtuk meg Madácsi László gyer­mekklinikai porfesszortól. Tavaly még közel 150-en ve­hettek részt a központi dia­bétesz táborban. Az idén pénzügyi okok miatt már el sem kezdték a szervezést, így maradtak a helyi csoportok által kínált üdültetési lehetőségek. A vidéki táborok — melyek önköltségi ára fejenként hatezer forint — elképzel­hetetlenek pénzügyi támo­gatás nélkül. Támogatókat viszont évről évre egyre nehezebb találni. Remények szerint azonban mégis 100-150 cukorbeteg fi­atal nyaralását oldják meg ilyen módon, de tízszer ennyi lenne az igény. Akik mégis bejutnak a táborokba, jó kö­rülményekkel találkoznak. Amellett, hogy gyakorlott szakorvosok és diabetikus nővérek vigyáznak rájuk, gondot fordítanak a betegsé­gükkel kapcsolatos ismerete­ik gyarapítására is. cs. bíró 27. HETI PÉNZFORGÓ Új kötvények a piacon Amióta a WVM lízingcég cső­dbe került, a befektetők joggal óvakodnak attól, hogy az állami garanciák­kal nem védett vállalati kötvényekbe fektessék be pénzüket. (A csőd tavaly novemberi bejelentése óta csak a Quaestor befektetési jegyei voltak sikeresek, és nagy a valószínűsége an­nak, hogy a Centrum kötvé­nyei is elkelnek.) Az elmúlt hét második felében ezeken a sikereken felbuzdulva három társaság is vállalati kötvényt bocsá­tott a piacra, annak remé­nyében, hogy megfelelő nagyságú befektetői kört tud magához vonzani. A hosszú nevű Országos Közlekedésfinanszírozási Kötvény 1997/1. kibocsátó­ja az Országos Közlekedés­finanszírozási Rt. A papí­rok névértéke 10 ezer fo­rint, futamideje pedig 18 hónap. A kibocsátó azt vállalja, hogy az alapnévértékre másfél év után 3900 fo­rint kamatot fizet, ami egy évre átszámítva 26 százalékos fix kamatnak felel meg. Nemes gesztust is gyakorol a kibocsátó azáltal, hogy bár a kötvény csak 1997. december­­27-én jár le, mégis már ez év szeptem­ber 27-től visszavásárolja a papírokat. (Természete­sen csak a rövidebb futa­midőre járó kamatokhoz juthatnak hozzá a befekte­tők, például aki szeptem­ber 27-én válik meg papír­jaitól, az 650 forintra szá­míthat.) Nem nagy mennyiségű a piacra do­bott kötvények mennyisé­ge, mindössze 45 millió fo­rint, és ma lehet utoljára jegyezni. A befektetőket az is ér­dekli, hogy a kibocsátó mi­re kívánja fordítani az összegyűlt pénzt. Mint megtudtuk, lízingüzletágu­kat szeretnék bővíteni. A külföldi többségi tulaj­donban lévő Magyar Kül­kereskedelmi Bankhoz tar­tozó pénzintézet ugyancsak kötvény kibocsátására vál­lalkozott. Hosszú értékesí­tési időszakot jelöltek meg. Ugyanis egészen 1997. de­cember 31-ig lehet MKB- kötvényt jegyezni. A konstrukció olyan, hogy van egy 91 napos futamidejű változata, amelynek kamata 23,5 százalékos, egy 182 na­pos lejáratú papírja, amelynek kamata ugyan­annyi, és egy olyan soro­zat is, amely egy év múl­tán 22 százalékkal kama­tozik. Egy negyedik lehetőség 730 napra köti le a befektető pénzét, és ez után 20 száza­lékos kamatot fizet. Soro­zatonként tízmilliárd forin­tot szeretnének forgalmazni a tízezer forint névértékű kötvényekből, és ezt a ha­talmas összeget a német tu­lajdonban lévő jó nevű pénzintézet kibocsátó tevé­kenysége bővítésére hasz­nálja fel. A folyamatosan csökkenő kamatból arra lehet kö­vetkezteti, hogy az MKB- nál úgy gondolják: az inf­láció mértéke állandóan csökkenni fog a jövő esz­tendő végéig. B. M. „ TÁMOGATOTT” KÖNYVKIADÁS X .­­­A Karöltve a kamarával Egykoron éppúgy sanyarú volt a honi könyves szakma helyzete, mint manapság. De — a „tiltott” és „tűrt” korlá­tai között — „támogatott” kategória is létezett. Ma nincs ilyesmi. Miként pénz sincsen, és vásárló is alig akad. Is­mervén a hazai érdekképviselet és a könyves vállalkozások helyzetét, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése érdekvédelmi szövetségre lépett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával. A tisztességes könyvpiaci magatartást megcélzó össze­fogás hátteréről Szellő Tibor­tól, a BKIK sajtófőnökétől kapott tájékoztatást lapunk. A Tóth Imre BKIK-elnök és Bart István, MKKE-elnök ál­tal aláírt megállapodás je­gyében a két szervezet — többek között — karöltve lép föl a piaci verseny hiénáival szemben. Együttműködik az ágazatra vonatkozó törvé­nyek, rendeletek véleménye­zésében, illetve betartatásá­ban, folyamatos információ­­cserét folytatnak egymás kö­zött, karöltve védelmezik a vállalkozás jogát, a könyv­szakma piaci versenyének szabadságát. Segítik a könyvkiadás és -kereskede­lem cégei kamarai egységei­nek megalakítását, a kamara más szerveihez való kapcso­lódásukat, a szervezeti mun­kát a testületekben. Kölcsö­nös részvételt biztosítanak olyan rangos eseményeken, mint például a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, az Ünnepi Könyvhét, az Or­szágos Szak- és Tankönyvvá­sár vagy a frankfurti könyv­vásár. Mindemellett közremű­ködnek a szakképzésben a pályázatok elbírálásában, to­vábbá üzleti kapcsolatokat közvetítenek a magyar könyvipar szereplői számára. T. T. „Kék madár” Lehet-e, sőt szabad-e még kerget­ni a „kék madarat”, vagy tudomásul dBWNl kell venni, hogy, aki a boldogságot JttZÉjáM \ csak a szabadságban fogant testvéri­ JF*' W­ség és egyenlőség kiteljesedéseként « 4. képes elképzelni, jobb, ha számol a­­ JJi -realitásokkal...? Amely realitások­­i *­­s azt mutatják, hogy nem a XX. szá-­­­zad vége az az időszak, amikor még a francia forradalomtól eredeztetett —*_ eszményeink valóra válhatnak, s ha van egyáltalán hely a földön, ahol ez a csoda megtörténhetnék, az semmiképpen sem lehet Kelet-Közép-Európa, legkevésbé pedig Magyar­­ország. Ameddig azonban nem kell bevallani, hogy az álom álom marad, amíg a keserű jelen helyett lehet képzelni boldogabb és igazságosabb jövőt, addig nem olyan ke­gyetlen a szembesülés. Amint azonban alkotmányosság­ról van szó , az alkotmánykoncepció vitája felveti a kér­dést: szociális állam lesz-e, lehet-e Magyarország a közeli jövőben, vagy nem, a válaszadási kötelezettség bizony megrettentheti azokat, akik még nem számoltak le illúzi­óikkal. Vagy pedig társadalmi helyzetük okán nem is számolhatnak le. Az, a múlt héten igen nagy skandalumot kiváltó szava­zás, amelynek tétje bizonyos paragrafusok alkotmányba emelése volt, voltaképpen a „kék madárról” és az elveszett illúziókról szól. S hogy még drámaibb legyen a helyzet: a nagyobbik kormánypárt meghatározó személyiségeinek gyötrelmeiről, akik most kerültek igazán választás elé. Hi­szen szocialista politikusokként — nota bene: kormányta­gokként — arra kellett volna adniuk voksukat, hogy Ma­gyarországon márpedig a szociális jogokat az alkotmány nem garantálhatja. S ez még akkor is nehéz, ha úgy általában az ember tu­domásul veszi a való világot, ahol már avítt eszmének szá­mít mind a szolidaritás, mind az egyenlőség. Más értékek jöttek divatba, amelyeket azonban csak addig lehet átme­netinek nevezni, amíg alkotmányozni nem kezd a tisztelt Országgyűlés. Az alkotmány azonban véresen komoly do­log, s nem mindegy, egy állam mit garantál polgárainak... S mit nem. Érdekes módon a múlt hét csütörtökéig az alkotmány­koncepcióról szóló viták nemigen foglalkoztatták a közvé­leményt. Mintha valami életidegen paragrafusgyűjtemény­ről lett volna szó, amely „jobb házaknál” kéznél van, ami nélkül nem működhet jól a társadalom intézményrendsze­re, de amihez az egyes embereknek nem sok közük van. Aztán egy csapásra kiderült, hogy mégiscsak... Hogy még ezen a héten eldőlhetett volna — de valószínűleg csak szeptemberben mondja ki a végső szót a parlament —, meddig terjednek Magyarország polgárának jogai. Odáig­­­, hogy szabadságát és szuverenitását garantálja az alkot­mány — ami persze nem kevés —, netán odáig, hogy van gondja a szabad és szuverén, de esendő emberre is. A döntés történelmi lesz. Majd meglátjuk... Gyémánt Mariann­ ­ Er­ik Db * j ykj­a GYÁRAT HOZTAK A GYÁRTÓK Snaekronuitók lettünk (Folytatás az 1. oldalról) E három üzletágnak kö­szönhetően a világ legsike­resebb fogyasztásicikk­­gyártó vállalatai közé tar­tozik, éves bevétele meg­közelíti a 30 milliárd dol­lárt, és 471 ezer alkalma­zottat foglalkoztat. Né­mely Pepsi-márka már majdnem százéves. A nagyvállalat viszonylag fiatal, tavaly töltötte be a harmincadik életévét. 1965-ben egyesült ugyanis a Pepsi-Cola Company és a Frito-Lay Inc. Ugyanebben az évben hozták létre a gyorsételüz­letágat, amely az 1932-ben megjelent sós snack gyár­tását folytatja. A vállalat 30 százalékos részesedést mondhat magáénak a ter­mék 18 milliárd dolláros nemzetközi piacán. Nálunk tavaly kezdték forgalmazni snacktermé­­keiket, egyúttal bejelentet­ték, hogy 10 millió dollárt ruháznak be Magyarorszá­gon, hogy kialakítsák a he­lyi snackgyártás bázisát. Magyarországra 1995 júni­usától importálnak burgo­nyaszirmot és extrudált ku­koricát Hollandiából és Lengyelországból. John Stevenson, a PepsiCo Snacks Hungary vezérigaz­gatója munkatársunknak elmondta, hogy ma már 160 dolgozót foglalkoztatnak üzemeikben, és az év végére éppen 10 millió dolláros ár­bevételt érnek el, annyit, amennyit befektettek Ma­gyarországon. A helyi termelőkkel együttműködve mezőgaz­dasági programot alakítot­tak ki nálunk. A vállalat újfajta vetőburgonyával, berendezésekkel látja el a gazdákat és biztosítja szá­mukra az infrastrukturális fejlesztést is. A Budafokon felépített gyárat a legkorszerűbb szá­mítógép-vezérlésű gyártó­­berendezésekkel szerelték fel. Húszpercenként mintát vesznek a gyártósorból, és a helyszíni minőségellenőrző laboratóriumban megvizs­gálják az ízt, a termék mi­nőségének állandóságát, és az ezt megtartó csomago­lást. Azt tervezik, hogy to­vábbi tízmillió dollárt fek­tetnek be az elkövetkező öt évben hazánkban. Már né­hány környező országba exportálnak is a termékek­ből, és keresik a további le­hetőségeket. bonta A HULLADÉK HOLDUDVARA Szelektálni kell A Levegő Munkacso­port — amely országos környezetvédő mozgalom — úgy véli, hogy a buda­pesti szemétdíj bevezetése óta takarékossági okokból is egyre többen gondol­kodnak a hulladékcsök­kentési lehetőségeken. El­képzelésük szerint a sze­mételtávolítás ideális megoldása a forrásszelek­ció lenne, vagyis a hulla­dékot a keletkezés helyén kellene úgy szétválogatni, hogy másodnyersanyag­ként is hasznosítható le­gyen. A környezetvédők sze­rint a sok millió forintért létrehozandó szelektív hulladékudvarokból ke­rületenként legfeljebb kettőt tudnak megvalósí­tani. A közelükben lakók így el tudják szállítani a háztartásban összegyűj­tött szemetet a válogató­helyre, de a távolabbi vá­rosrészekből nehezebben jut el a felhalmozódott háztartási hulladék. A hulladékudvarok igazi je­lentőségét abban látják, hogy a környezetet külö­nösen terhelő anyagok ki­szűrésében fejthetik ki igazán a szelektáló tevé­kenységüket. G. K. I. fidás-vétel-csere fiutókozmetika Nyitva tartás: H-P: 10—18-ig. SZ: 9—13-ig. Cím: Könyves Kálmán krt. 58.

Next