Esti Hírlap, 1996. augusztus (41. évfolyam, 157-176. szám)
1996-08-01 / 157. szám
1996. augusztus 1., csütörtök ___________________________—AA. CL /W f\ (/ )*? ( (d TEGNAP ÉS MA X___________________@^11^ MI LESZ VELED, GELLÉRT SZÁLLÓ? Hosszú távon hasznot hozhat (Folytatás az 1. oldalról) A részvények eladását megelőzte az ÁVÜ és a Danubius Hotels Rt. megállapodása arról, hogy a Gellért Szálloda rendezetlen tulajdonviszonyai miatt a leendő részvényeseket a befektetési kockázat alól mentesíti.Erre azért volt szükség, mert ha a kezelői jogról szóló perek a részvényesek számára kedvezőtlenül végződtek volna, akkor a befektetőket olyan anyagi kár érné, amelynek anyagi következményeit aligha vállalták volna. Az ÁVÜ-Danubius megállapodás nélkül ugyanis a részvények eladása kudarcba fulladt volna.) Zavaros tulajdon 1992 decemberében sikeresen le is zajlott a Danubius Hotels Rt. részvényeinek jegyzése, majd ezt követően két és fél évig mindenki a bíróság döntésére várt. 1995 májusában ez meg is történt, amikor a Fővárosi Bíróság — másodfokon — elismerte a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat kezelői jogát a Gellért Szállodára. Öt hónap múlva a szállodavállalat megtette a vételi ajánlatot a Gellért Hotel tulajdonjogára. Ezáltal felgyorsultak az események, mert alig egy hónap múlva elkészült a szálloda vagyonértékelése, és az ÁPV Rt. igazgatósága döntött a Gellért Szálló tulajdonjoga átadásáról a Danubius Hotels Rt. javára. Most már csak fél évnek kellett eltelnie a már említett tulajdonjogi szerződés aláírásáig. Még 1980-ban — átszervezés nyomán — a Danubiust jelölték ki a hotel üzemeltetőjéül, de a kezelői jogát ingatlan-nyilvántartásba nem vezették át, mivel az ugyanitt működő fürdő kezelői jogáról nem sikerült megállapodást kötni a Fővárosi Fürdőigazgatósággal. Mint már szó volt róla, a főváros és a kerület tanácsa 1990- ben ezért kérte a kezelői jogot, amit a fővárosi köztársasági megbízott a Danubiusnak, illetve a Fővárosi Fürdőigazgatóságnak ítélt a ténylegesen elválasztott funkciókat figyelembe véve. Ez a döntés azonban nem sokáig volt érvényben, mert a kezelői jog gyakorlója rövidesen a Kincstári Vagyonkezelő szervezet lett. A döntés ellen mind az ÁVÜ, mind a Danubius tiltakozott a bíróságnál. A jogerős ítélet erősítette meg azt, hogy a szálloda kezelője a Danubius. A hotellánc tőzsdére vitele azonban csak úgy volt lehetséges, hogy az ÁVÜ „megváltotta” a szállodavállalattól a Gellértet, majd a per megnyerése után „visszavásárolta” az ÁPV Rt.-től. A Danubius és az ÁPV Rt. között létrejött szerződés értelmében a szállodatársaság vállalta, hogy továbbra is eredeti funkcójában üzemelteti a hotelt, és megőrzi annak műemlék jellegét. (A gyógyfürdő továbbra is a fővárosé maradt, amely idén július 1-jén új társaságot hozott létre az üzemeltetésére.) A lakók kedvelik Szemmel látható, hogy a Gellért Szálló épülete erősen elhasználódott. Egyes számítások szerint 10-15 millió dollárt szükséges a felújítására fordítani. A rekonstrukció három évig tart majd, a Danubius úgy tervezi, hogy ezalatt sem zárja be a szálloda kapuit. A rekonstrukció két éve már el is kezdődött, sőt a Gellért-hegy felőli szárny felújítása talán idén már be is fejeződik. A vendégek kedvelik a Gellért Szállót, amit igazol, hogy hasonló kategóriájú fővárosi hotelekhez képest némileg nagyobb a kihasználtsága, 66-68 százalékos. Nem számít a zaj A tavalyi üzleti évben 1,2 milliárd forintos bevételre tettek szert, így a Danubius számára hosszú távon kifizetődőnek látszik a hotel üzemeltetése. A vendégek számára némileg elfogadható az a magas közlekedési zajszint is, amely a Szent Gellért tér környékén, illetve a Szabadság híd felől megzavarhatja a nyugalmukat, ugyanis mindezt kompenzálja a házban működő nemzetközi hírű gyógyfürdő és fürdőkórház, valamint a közeli hegyvidéki zöldövezet. B. M. A szintbeni kereszteződésekben az utóbbi időben bekövetkezett tragédiák miatt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szakértői javasolják a KRESZ idevágó paragrafusainak módosítását. A még szakmai formaől felé kerülő tervezet lényege, hogy a vasúti átjárókat csak mérsékelt sebességgel és fokozott óvatossággal közelíthessék meg a járművek, s azokon késedelem nélkül át is haladjanak. A tervezet többek között kimondja: minden vasúti átjárót úgy kell megközelíteni, hogy a jármű sebessége az egysávos átjárót előjelző tábla és a „vasúti átjáró kezdete” jelzőtábla között — amennyiben a tilalmi jelzőtábla alacsonyabb sebességet nem határoz meg — a 40 km/órát ne haladja meg. Amennyiben a vasúti átjáró előtti útszakaszon vasúti átjárót előjelző táblát nem helyeztek el, akkor a 40 km/órás sebességkorlátozás a vasúti átjáró kezdetétől 50 méterre kezdődik és a „vasúti átjáró kezdete” jelzőtábláig tart. Új meghatározás, hogy a jelzőberendezéssel el nem látott, illetve jelzőőrrel nem biztosított vasúti átjáróban a közútijármű-vezetőnek mindig vasúti forgalommal kell számolnia. Fontos kitétel, hogy az ilyen vasúti átjáróra ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a vezető — akár járművét megállítva — meggyőződött arról, hogy ott vonat nem közeledik. A kereszteződésekben bekövetkezett tragédiák miatt az illetékesek úgy vélik, hogy az autóbuszok az utasok számától függetlenül, valamint azok a járművek, amelyekben a vezető személyét is beleértve négynél többen tartózkodnak, a jelzőberendezés átahaladást engedélyező jelzése esetén is csak akkor hajthassanak a vasúti átjáróra, ha a vezető biztos abban, hogy a síneken semmi sem közeledik. 4__________ áll._iT~ 7" -----------------------G » Megállj az atlanában FELADÓ A VASÚTNÁL, VEVŐ AZ AUTÓBAN g y . S G . & Hangoskodik a sorompó, ha veszély lényegét A vasúti és közúti kereszteződésekben bekövetkezett balesetek számának visszaszorítását célzó közlekedésbiztonsági programot neves szakemberek társaságában tekinti át ma Kovács Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára és Rigó Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója. A szakmai grémium többek között Érd, Dinnyés és Zirc térségében tanulmányozza a már megvalósított és a tervezett biztosítóberendezéseket, illetve a kísérleti rendszereket. A téma időszerűségét az is jelzi, hogy az idei év első felében 45 baleset történt a vasúti kereszteződésekben, s huszonnyolcan vesztették életüket a tragikus ütközésekkor. A közlekedésbiztonsági szakértők úgy vélik, hogy ha megelőző intézkedések nem történnek, akkor az idén akár negatív rekordot is dönthetünk szerencsétlenségben, hiszen a statisztikák szerint általában egy év alatt 80-90 ilyen baleset élt fordult elő, negyven-negyvenöt halálos áldozattal. Az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársai májusi közlekedésbiztonsági ellenőrzéseikkor a gépkocsivezetők viselkedésében számos kivetnivalót vettek észre a vasúti átjáróknál, hiszen húszezerből 1500 esetben lassítás nélkül hajtottak át a síneken. Ezért az illetékesek úgy vélik, hogy a jogi, rendőrhatósági szabályozás mellett nem elhanyagolható az újszerű technikai módszerek és eljárások bevezetése sem. A Magyar Államvasutak több ezer kilométer hosszúságú hálózatát 5973 esetben keresztezik a közúti átjárók. Az iparvágányokat is beleértve ebből 3195 a sorompó nélküli átjáró, fény- és félsorompó van 359-nél, fénysorompó pedig 128 kereszteződésnél működik. A helyben kezelt, úgynevezett teljes csapórudas sorompók száma 350, míg 246 csapórudas sorompót üzemeltetnek a távolból. A MÁV tájékoztatási irodájától származó értesülések szerint a részvénytársaság évente átlagosan 24 sorompót korszerűsített, de az idén 122- re nő ez a szám. Jövőre várhatóan további 100 közútvasúti átjáróban helyeznek el korszerű berendezéseket. Tavaly a vonat és közúti jármű ütközéséből eredő 99 baleset közül 61 fénysorompós útátjáróban következett be, a gépjárművezetők szabálytalan magatartása miatt. Fény- és félsorompóval ellátott vasúti átjárókban ugyanilyen ok miatt 10 rendkívüli esemény történt. Lezárt teljes csapórudas sorompó ellenére gépkocsival három alkalommal is a sínekre hajtottak a meggondolatlan autósok, és ütköztek a vonattal. Ezeken a helyeken 42-en vesztették életüket és 60 személy szenvedett súlyos sérülést. A gépkocsivezetők egy részének felelőtlenségére a sorompórongálások számának növekedésére is utal. Amíg 1991-ben 678, addig tavaly már 914 esetben tették tönkre a sorompókat az autók. A közelmúltban bekövetkezett tragédiák miatt a MÁV egy együttműködési megállapodást kötött az Országos Rendőr-főkapitánysággal. A májusi közös ellenőrzések mellett a MÁV vállalta, hogy tovább folytatja azokat a kísérleteket, amelyek célja, hogy a sorompóval összeköttetésben lévő jeladó, illetve a közúti járművekben elhelyezett vevő segítségével már jóval a sorompó megközelítése előtt hang- és fényjelzés figyelmeztesse a vezetőt a veszélyzónára. A kísérleti előjelző berendezések egyik fajtája felhívja a sofőr figyelmét a sorompó közelségére, ez az úgynevezett passzív forma, míg egy komolyabb berendezés a sorompó helyzetéről és ad információkat a gépkocsi vezetőjének. Érd alsó közelében ilyen berendezést alkalmaznak, a dinnyési átjáróban a veszélyhelyzetre figyelmeztető kombinált megoldást használják, míg Zircen a passzív előjelzőrendszert építették ki. j/1 G. Kirkovits István / A kutasi tragédia megrázta az országot FOTÓ: CZAGÁNy BALÁZS Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál a vállalkozókért A Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál rendkívüli, egyszeri lehetőséget kínál a vállal -kozóknak a millecentenárium alkalmából. Ön egyszerre lehet a Millecentenáriumi Fesztivál vendége és támogatója. Augusztus 17- 18-19-20-án este reprezentatív fogadáson vehet részt a műsor kezdete előtt, majd a VIP- tribünről megtekintheti a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál magas színvonalú műsorát, s amelyet a Lánchíd pesti hídfőjénél rendezünk. Egyúttal cége olyan hirdetési lehetőségekhez juthat, melyhez foghatót Önnek sohasem ajánlottak. Amit mi adunk: — 1 db VIP-jegyet, amely érvényes a fesztivál 4 napján a műsort megelőző fogadásokra és a műsor megtekintésére (a jegy átruházható) — őrzött parkolóhelyet vendégeink számára — belépőjegye részt vesz egy sorsoláson, ahol gazdára talál egy nagy értékű személygépkocsi és 10 db külföldi út — 10 000 forint értékű ajándékcsomagot minden belépőjegy tulajdonosának — az Ön cégének hirdetése 10 alkalommal megjelenik a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál óriás kivetítőin, amelyeket egyenesen az atlantai olimpiáról szállítanak ide — a hirdetési lista szerinti érték több mint 200 000 forint — az Ön reklámfilmjét vagy általunk elkészített állóképét minimum 1 millió ember láthatja az alábbi helyszíneken: — 45 m2-es kivetítőn a Dunán, az Erzsébet és a Lánchíd között — Vörösmarty téren — Március 15. téren ! Amit Ön ad: — megvásárolja a Millecentenáriumi Fesztivál VIP-belépőjegyét 135 000 forintos áfás áron . Felhívjuk a vállalkozók figyelmét, hogy a részvételi lehetőség korlátozott, ezért jelentkezéseiket érkezési sorrendben teljesítjük. pflgway | Várjuk érdeklődésüket a Fesztiváliroda telefonszámain: | 275-15-68,275-21-50 | | és faxszámán: 275-21-41 | SZÁZÉVES A TUNGSRAM kód Tv/UCSIJ-ZÁJSzabadságra esik az meg Az élet iróniája, hogy a csaknem 10 ezer embert foglalkoztató Tungsram Részvénytársaság dolgozói nélkül éli meg ma fennállásának 100. évfordulóját, ugyanis mindenki szabadságra ment. Az Egger B. és Társa cég — a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal közösen — 1896. augusztus elsején alapította meg az Egyesült Villamossági Részvénytársaságot, mely később nevét Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-re változtatta. Tungsram védjeggyel 1910 óta forgalmazza termékeit a gyár, s tizenkét éve működik Tungsram Rt. néven. Az újpesti központú világcég, a házon belüli fejlesztések első sikereként, 1904-ben megkezdhette a volfrámszálas izzólámpák gyártását, s egy évtized múltán pedig tömegben bocsátotta ki a spirálizzótestű gáztöltéses lámpákat. A húszas években a gyorsan fejlődő rádiózással összefüggésben hozzáláttak az elektroncsövek fejlesztéséhez is. Az 1930- as év legnagyobb eredménye a kriptontöltésű izzólámpa szabadalmaztatása, s gyártási technológiájának kidolgozása volt. Az 1948-as államosítást követően új profilt vett fel a vállalat a vákuumtechnikai gépgyártással, 1957 és 1970 között pedig feketefehér tévéképcsöveket is előállítottak. Ami a közelmúlt történéseit illeti, a 14 hazai vállalattal, s két külföldi közös vállalattal rendelkező, 17 ezer 600 dolgozót foglalkoztató Tungsram Rt. részvényeinek többségét az 1989-es privatizáláskor a General Electric Co. vásárolta meg, s 1994- től immár százszázalékos részvénytulajdonosa lett a multinacionális cég. A szokásos évi háromhetes leállását tölti ezekben a napokban a Tungsram Rt. — tájékoztatta érdeklődésünkre lapunkat Szabó Eszter sajtómenedzser. Majd a kollektív szabadságolást követően, augusztus 8-án délután kettőkor emlékeznek meg ünnepélyesen az évfordulóról, a Váci úti gyár területén lévő mártírok emlékművénél. Bozó Emil Az Egyesült Izzó egykori újpesti telepe