Esti Kurir, 1925. május (3. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-01 / 98. szám
Péntek, 1925 május 1 JESXJilICljJBiBL —MW^.yvggnto.*- -JEMMMMMM——EB ——ggHH. mi«il ITT]JiJMHmilMIWIMyaiM^^ A CSONGRÁDI BOMBAPOR AZ ÍTÉLŐTÁBLA ELŐTT q ,r - ■■ rfxtvj\i\s\AA»Ellentmondások Piroskáék és vádlotttársaik visszavont vallomásaiban — 1 ' mVt/1/l/m.m. — A táblai tárgyalás első napja — Az előadó bíró nagy alapossággal ismerteti a vádlottak összes vallomásait és kimutatja az eltéréseket . Finom hajszálrepedések a tagadás rendszerén A csongrádi véres bombamerénylet ügye a szaki feltűnést keltő felmentő ítélet után ma került a kir. ítélőtábla elé. Három rendbeli gyilkosság bűntettével és huszonöt rendbeli gyilkosság bűntettének kísérletével vádolta meg a királyi ügyész, mint ismeretes, ■Simkó László 25 éves földművest, Bölönyi Miklós 32 éves gabonaügynököt és Fülöp Andor 20 éves földműves, volt tartalékos hadnagyot, mint tetteseket, továbbá Piroska György 26 éves kereskedőt, Piroska Jánost.■0 éves festőművész, átmeneti viszonyban lévő főhadnagyot, Sági János 27 éves földművest és Sági Rókus 22 éves egyént, mint bűnsegédet. Az annak idején — 1924 szeptemberében — több napon át tartó izgalmas tárgyalás után, mint köztudomású, a szolnoki kir. törvényszék Fuchs Gyula dr. törvényszéki tanácselnök vezetése alatt a vádlottakat felmentette a vád alól, főképpen azzal az indokolással, hogy elégséges tárgyi bizonyítékok nem merültek fel ellenük, a nyomozat és vizsgálat során tett beismerésüket pedig testi és lelki kényszer hatása alatt tették. Ett a feltűnést keltő ítélet azóta már sok diszkusszió tárgya volt, s ezért most újból feszült érdeklődés fordul a felebbviteli tárgyalás felé, amelyen újból bírói megítélés alá kerül a csongrádi véres bálét felmentett gyanúsítottjaink ügye. A mai ítélőtáblás tárgyalásra felvonultak az összes vádlottak, a Piroska-fivérek és társaik, s a bíróság asztalán óriási kötegű iratok jelzik a nagyszabású bűnügy méreteit, s a halk és díszes teremben láthatatlanul, de az emlékező közvélemény szeme előtt felejthetelenül felvonultak a szerencsétlen áldozatok. Nagyjános Julianna, a kis parasztcseléd, Wolff Sándor műegyetemi hallgató és Farkas Balázs cigányprímás véres árnyai, s a huszonöt sebesült tépett alakja. A vádlottak elfoglalják helyüket A bíróság, hogy a tárgyalás zavartalan menetét biztosítsa, gondos intézkedéseket tett, a hallgatóság számára névre kiállított belépőjegyeket bocsátottak ki, és a rend fentartására nagyobb karhatalmi erő vonult fel. Külön rendőrcsapat szállta meg a Kúria épületének nagy csarnokát és medercsoportok tanyáztak körül az emeleti folyosókon is, főképpen pedig a második emeleten, ahol a 19. számú tárgyalóterem előtt nagyobb detektívcsoport őrködik és leigazolja az érkezőket. Miután igen kevés belépőjegyet bocsátottak ki a tárgyalásra, csak nagyon csekélyszámú hallgatóság mutatkozik. Egy-két tányérsapkás fiatalember, néhány hölgy, s többnyire a bíróság és az ügyvédi kar tagjai. Valamivel kilenc óra után érkeznek meg a vádlottak, s mindjárt elfoglalják helyüket. Ezúttal már nincs szuronyos őr jelen, mint a szolnoki tárgyaláson volt, a terem ajtajában csupán néhány rendőr és a padsorokban több detektív tartózkodik. A vádlottak padján a vádlottak a következő sorrendben helyezkednek el : Simkó László, Bölönyi Miklós, Fülöp Andor, Piroska György, Piroska János, Sági János és Sági Rókus. A védői emelvényen a vádlottak szolnoki védői, Vlain Ferenc és Szécsényi István dr. szegedi ügyvéd jelennek meg. Féltíz órakor bevonul a bíróság, élén Nyírő Géza kúriai bíró, táblai tanácselnökkel, Hedvig István és Zahár István táblabírákkal. A bíróság jegyzője Nagy Benő. A közvádat Kehler Béla kir. főügyész képviseli. Az ügyész mellett foglal helyet, a sértettek képviseletében Fábián Sándor dr., Fábián Béla dr. nemzetgyűlési képviselő helyettese. Az elnök a szokásos szavakkal megnyitja a tárgyalást és sorba megkérdezi a vádlottak személyi adatait. A hét vádlott mindegyike halkan felel, most sokkal szelídebbeknek látszanak, mint amilyenek a szolnoki tárgyaláson voltak. Most valamennyien erősen napbarnítottak és Simkó, Bölönyi s Fülöp, akik annak idején letartóztatásban voltak, ma jól táplált, erőteljes fiatalemberek. Simkó, a kistermetű, fiatal gazdalegény, szürke civil ruhát visel, Bölönyi — aki bizonyos büszkeséggel mondja be, hogy foglalkozása gabonaügynök — szürke pepita-zakót hord, Fülöp Andor kék zakóban és fekete bricsesznadrágban, Piroska György szolid, szürke zakóban, Piroska János pedig fekete zakóban, feketesorfis nyakkendővel, míg a két Sági egyszerű, sötét paraszti ruhában jelentek meg. Felolvassák a szolnoki ítéletet Az általános kérdések után az elnök közli, hogy miután az alsófőkét bíróság előtt az ügy tárgyalása felmentéssel végződött, mindenekelőtt fel fogják olvasni a szolnoki kir. törvényszék ítéletét. Aterjedelmes és már közismert ítéletet Hedvigig István táblabíró, szavazóbíró olvassa, majd egy óra múlva Nagy Benő dr. jegyző folytatja az ítélet olvasását. Az ítélet hosszadalmas indokolásának felolvasása során még most is érdeklődést kelt, amint kihangzik, hogy a vádlottak a beismerő vallomásaikat súlyos testi bántalmak hatása alatt tették, s ezért a bíróság azokat értékteleneknek tekintette és így nem is vehette figyelembe, valamint hogy az indokolás hiányolja ama három bőrkabátos egyén elmaradt nyomozását, akik a felmerülő adatok szerint a merénylet napján Csongrádon tartózkodtak. Igaz ugyan, mondja az indokolás, hogy a vádlottak nem bizonyították, miszerint Csongrádról a szegedi ügyészségre történt átkísérésük alkalmával megfenyegették volna őket a detektívek, hogy elbánnak velük, ha visszavonják a beismerő vallomásaikat, mint ahogy ezt a tárgyaláson hangoztatták, de ezt az állításukat sok körülmény elfogadhatóvá teszi. A harmincnyolc sűrű gépírásos oldalra terjedő ítélet felolvasása több, mint másfél órát vett igénybe. Most dr. Zachár István királyi ítélőtáblabíró a csongrádi bombaügy referense kezdte meg az iratok részletes ismertetését. Már amint belefogott a referálásba, nyomban nyilvánvalóvá lett, hogy a nagyszabású bűnper rengeteg anyagát, amelynek iratai előtte nagy halmazban fekszenek, bámulatraméltó biztonsággal és precizitással ismeri, kívülről tudja a legaprólékosabb dátumokat és adatokat, s az ügybe való nagy elmélyedés után biztos kézzel tájékozódik a papírrengeteg labirintusában. Előrebocsátja, hogy az ügy zavartalanabb megérthetése érdekében bizonyos rendszert fog betartani, először ismerteti a merénylet helyszínét, majd az összes vádlottak vallomásait abban a sorrendben, ahogy azt annak idején megtették. A merénylet helyszínét hiteles térképvázlaton mutatja be, Ulain Ferenc védő, Kéhler Béla főügyészhelyettes a pódium elé lépnek és több felvilágosítást kérnek a helyszínre vonatkozóan. Az előadó sorra megmagyarázza, hogy a Magyar király szálló, amelynek emeleti termébe a bombát bedobták, a Szentháromság tér és a Csemegi utca sarkán van, pontosan megmutatja, hogy az első beismerés szerint a Csemegi utcán merre távoztak -e Simkó és Bölönyi, s hogy a Magyar Királytól milyen irányban és milyen távolságokban fekszenek a vádlottak lakhelyei és Rókás lakása, ahol a vád szerint a vádlottak a merénylet előtt boroztak. Majd bemutatja a Magyar Király-szálló termének fényképét, megjelöli az ablakot, amelyen keresztül a bombát bedobták mindeddig nem nyert tisztázást, vájjon a bombát a felső, vagy az alsó ablaktáblán keresztül dobták-e be. A vallomásokat az előadó Simkó László vashullásainak ismertetésével kezdi. Elmondja, hogy Simkó a csongrádi ccndrőrségnél 1923 december 29.-én, 30.-án és 31.-én, a szegedi rendőrségnél 1924 január 1.-én, 2.-án, a vizsgálóbíró előtt 4.-én és 5.-én, majd február 27.-én és azután Szolnokon a vizsgálóbíró előtt július 7.-én tett jegyzőkönyvbe foglalt vallomásait. Első kihallgatása alkalmával — konstatálja az előadó — Simkó tagadja a bűncselekményt, de már 30.-án és 31.-én egészen február 27.-ig beismerő vallomásban volt: február 27-én visszavonta addigi beismerését, majd június 7-én még részletesebb visszavonást tesz, végül a fő tárgyaláson teljesen visszavonta beismerő vallomását. Megállapítja, hogy Simkó visszavonása alkalmával arra hivatkozott, hogy december 27-től kezdve nem aludt, másfél napig a fal felé fordíva álitatták, majd átlegyelték, s azt kérdezték tőle, hogy ébredő-e. Mikor azt felelte, hogy igen, akkor azt mondták neki, hogy majd el fogják szunnyasztani. Rámutat arra az előadó, hogy Simkó amikor megveretéséről beszélt. Palm Beát fin ............................. ........' ' Budapest legkedveltebb zenekara lúcsfestélye április 30-án Párisien Grillben minden alkalommal azt a kifejezést használta, hogy azt mondották neki, ha nem vall, akkor úgy megverik, mint a tököt. Simkó ugyanezt a kifejezést adta úgy a csendőrök, mint a detektívek szájába, noha az előbbi Csongrádon, az utóbbiak Szegeden hallgatták ki. Az előadó tibb eltérésre is felhívja a figyelmet, amely eltérések Simkó egyes vallomásaiban mutatkoznak úgy a saját, mint vádlott társai vallomásaival szemben. Kiemeli az előadó azt is, hogy Simkó csak egyik későbbi vallomása során mondotta először, hogy ő a bomba bedobásakor a szálló előtti sürgönypóznánál állott, mert az oszlopnál nem volt hó és így ott nem látszhattak meg a lábnyomai. Bölönyi vallomásainak ismertetése következett ezután. Először ő is beismerésben volt, s még Szegeden is azt vallotta, hogy Piroska János készítették a bombát, ami akkor, mint egészen új adat merült fel az ő vallomásában. Későbbi vallomásaiban rendkívül hosszadalmasan részletezte Bölönyi, hogy miféle bántalmazásokban részesült, amelyek beismerésre kény szentelték. Az előadó, Bölönyi vallomása a bántalmazásokról rendkívül hosszadalmas és folyton megismétlődő, ha kívánják a felek, akkor részletesen fogom ismertetni. Vlain: Nem kívánjuk. Fábián Béla dr. : Kérem, hogy az ellentmondásokra méltóztassék kiterjeszkedni. Az előadó : Erre eddig is kitértem. Fábián: Tisztelettel kérem, hogy ezt ezentúl is méltóztassék megtenni. Vlain : Ez a közvádra tartozik. Fábián: A bűnösség kérdése a sértettekre is tartozik, akiknek képviselője vagyok. A bűzbomba E kis előcsatározás után az előadó bíró Fülöp Andor vallomásának ismertetésére tért át. Megállapítja, hogy Fülöp Andor beismerte, hogy a bűzbombát, amelyet egy előbbi bálon akartak bedobni, valóban elkészítették, de azt nem dobták be a bálterembe, hanem a csongrádi Sörház utcán egy híd alá dobták. Ismerteti az előadó, hogy milyen kínzásokra hivatkozott Fülöp, amelyek beismerő vallomásra kényszerítették. Piroska György vallomásainak ismertetésénél a gránát nyele kap szerepel, Piroska György vallomásainál eltérés mutatkozott akörül, hogy ki fűrészelte le a gránát nyelét. Piroska János vallomásainak ismertetésénél megállapítja az előadó, hogy ő mindvégig tagadásban volt a bombamerényletre vonatkozóan, egyetlen ténybeli beismerése csak az volt, hogy Ságitól jövet, szerinte Fülöp Andor zsebében csörögtek a bűzbomba gyutacsai, holott más adatok szerint a gyutacsok Sági Jánosnál voltak. Délben 1 órakor rövid szünetet rendelt el az elnök, amely után az előadó még három vádlott, Sági János, Sági Rókus és Piroska György vallomásait ismerteti. A főtárgyaláson valamennyien tagadták, hogy bármi részük is lett volna a bombamerényletben. A nyomozás és vizsgálat során valamennyien beismerő vallomást tettek, ezeket azonban később visszavonták. A visszavonást azzal okolták meg, hogy veréssel és fenyegetéssel kényszeríteték őket vallóméséletre. A jegyzőkönyvek ismertetése után az elnök megkérdezi a vád és védelem képviselőit, valamint a vádlottakat, van-e valami észrevételük az előadás ellen. Senki sem emelt kifogást. Erre az előadó áttért a tanúvallomások ismertetésére. Mit mondtak a tanuk? Barna Piroska azt vallotta, hogy ő maga is megsebesült a merénylet alkalmával. Amikor átment a kávéházon, ott látta Piroska Györgyöt, oda is szólt neki: „Mit csináltok Gyurkái" . Piroska György tagadja, hogy ő volt és azt állítja, hogy a tanú István öccsével téveszti össze. A leány azonban megmaradt vallomása mellett. Hőnyi Izidor elmondta, hogy 27-én találkozott Rókáival, aki kiköpött előtte és azt mondta: »Legy e, nem hitted, hogy mi lesz, de most már elhiszed“. Özvegy Forgó Pálné Ságiéknál egy ízben öszszeveszett Sági Jánossal, aki azt mondta neki: ,,Te véded azsidókat". Erre ő azt felelte: „Ha haragszol rájuk, verd őket fejbe". Sági így felelt: ,,Majd fejbeütjük őket, de lesz annak szaga is". Sági a főtárgyaláson tagadta hogy ez így történt. Diószeghy János miniszteri osztálytanácsos elmondta vallomásában, hogy nála először Sági János jelentkezett vallomástételre, aki két idegen tanú jelenlétében tette meg vallomását. Ezzel a tárgyalást egynegyed háromkor berekesztették és folytatását holnap délelőtt 0 órára tűzték ki. 1WEIGLI az ANGOL PARK mellett ma, csütörtökön EGÉSZ ÉJJEL NYITVA Vndimsz Olasz vöröskereszt sorsjgyet S I V / 5! !! sorsolatlan, 22 .00,sorsodat 145. 00. nyer VULUJIH reményjegyet40. 0 szerb dohány——————— sorsjegyet to.au nyereményjegyet 30.000, 20,0-os szerb sorsjegyet 60.000 koronával, orosz cári rahot,ezért koronákat plofirgrqpo’slMV'TvA-' « • . in' .-x síi. a] .« •.».i utáni és a két Piroska fivér Mély tisztelettel értesítem nagyrabecsült régi vevőkörömet és a tisztelt vásárló közönséget, hogy10 év óta fennálló, országunkban és Erdélyben legjobb hírű üzletemet ez évi május hó elsejével régi helyéről a Belváros, Apponyi tér 5. szám alól a szomszédos Kígyó utca 5. sz. alá helyezem át Ezáltal abba a helyzetbe jutottam, hogy b. vevőimet olcsóbb árakon szolgálhatom ki, akár készpénz, akár kedvező részletfizetési feltételek mellett Ajánlom modern ékszerekkel, arany- és ezüstneműekkel, művészi egyházi szerekkel, valamint kitűnő órákkal dúsan felszerelt raktáram megtekintését. Óra- és ékszerjavításokat, átalakításokat jutányos áron vállalok. Sárga János cs. és kir. udv. szállító, ékszerész, órás, műötvös Budapest, május 1-től Kígyó ucca 5. szám. 3. oldal Varrógépek, kerékpárok és kerékpárzumik legolcsóbban részletfizetésre is. Jótállással. Ringer és Társa, Budapest, József körút 35. Részletfizetésre télikabátot legszebb kivitelben külföldi és hazai szöveteimből. SZILI LAJOS, Budapest, VII. kerület, Nyár utca 12. — Alapítva 1907. évben