Esti Kurir, 1926. március (4. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

4. oldal Ledererné akarta volna lebeszélni az urát, hogy ne gyilkolja meg Kodelkát. Örffy Imre: Nem látok más tárgyi adatot, amely szerint Teleki túlment volna a megen­gedett kereteken. Egyébként is az első akción túl Telekinek semmi szerepe nem volt. A val­lomások sem beszélnek erről. Rassay Károly: Hol van a sláger? Rupert Rezső: Olyan világos, hogy egyáltalán nem is ha­misítottak frankot! Orffy Imre : Az sem nyert bizonyítást, hogy Teleki hozta volna össze Gerőt Windischgraetz­­cel. Rába vallomása nem perdöntő, mert ál­landóan ingadozik. Teleki egészen más kérdésben hivata ma­gához Gerőt. (Hangos derültség a bal­oldalon.) Ezután hosszasan foglalkozik a miniszter­­elnök felelősségének kérdésével és megállapít­ja, hogy a miniszterelnöknek Kozma jelentése idején fogalma sem lehetett, hogy miről le­het szó. Promner Sándor: Nagypénteken mossa holló a fiát !­­ Bethlen István gróf: Felesleges még ilyen vádaskodással szemben is ! Kállay Tamás: Mit tehet arról a miniszter­elnök, ha­­ akadnak ilyen megtévedett disznók és gaz­emberek, akik tönkreteszik az ország tekintélyét! Orffy Imre foglalkozik ezután a belügy­miniszter felelősségével, amely szerinte Rába vallomására van felépítve a kisebbségi jelen­tésben. Pickler Emil: Károlyi Imre is azt írja! Hegymegi Kiss Pál: És mi van Windisch­­graetz naplójával? Kállay Tamás: Két legnagyobb marha, aki naplót vezet! Orffy Imre: A politikai felelősséget megálla­pítani nem vagyok hajlandó. Erődy-Harrach Tihamér: Nem is lehet Rá­bára ezt felépíteni! Hegymegi-Ki­­s Pál: Miért nem tetszett hozzá­járulni Rába kihallgatásához? Rassay Károly valamit szól Pesthy Pál igaz­ságüg.­yminiszter felé. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Fogjam be tán a számat és ne szóljak? Rassay Károly aaffejét rázza. Pesthy Pál igazságü­gyminiszter: Vádlott va­gyok ebben az ügyben! Jogom van beszélni! Orffy Imre: Az ellenzéknek nem Rakovszky belügyminiszternek a frankügy körüli szerepe fáj, hanem az egész kormányrendszer. Barla-Szabó József: Maguknak egy liberális belügyminiszter kellene! Varsányi Gábor: Rakovszky a legliberálisabb belügyminiszter !Smernak! Kedd, 1926 március 2 ms • A rendőrfőnök meglelte kötelességét Orffy Imre: Az egyetlen Nádosy személye az, aki miatt politikai felelősséggel tartozik a bel­ügyminiszter. Nádosyt örökségképen kapta a belügyminiszter. Rotcenstein Mór: Ez is érv, erre is szabad hivatkozni? Hadók Lajos: Nádosy parancsolt a belügy­miniszternek. Esztergályos János: Szükség volt egy gonosz szellemre a belügyminisztériumban is! Orffy Imre : A bel­ü­gyminiszternek nem ál­lott rendelkezésére az a jog, hogy fegyelmi vizs­gálat előtt állásából elmozdítsa. Nádosy kötelességét mindig megtette. Rassay Károly: A rendőrfőnök megtette kö­telességét és frankot hamisított. Scitovszky Béla elnök ekkor az ülést várat­lanul öt percre felfüggeszti. A képviselők nem tudják mire vélni a felfüggesztést, csoportok­ban tódulnak a folyosókra, ahol izgatottan tár­gyalják a szokatlan cselet. Hát akkor ki tartotta Mádosyt? Huszár Károly alelnök pontosan két órakor nyitotta meg újból a nemzetgyűlés ülését. Orffy Imre folytatja beszédét. A belügymi­niszter felelősségének kérdését boncolja. Sze­rinte a belügyminiszter nem felelős Nádosy tény­kedéséért. Nem követ el, azt hiszi,i­ndiszkréciót, ha meg­mondja, hogy Nádosy és Rakovszky között nem volt na­gyon meleg a viszony. A takarékossági bizottságban már javaslat is ■tétetett az országos főkapitányi állás megszün­­­tetésére. Rakovszky belügyminiszter, amidőn meg­kérdezték­ tőle, mit szól hozzá, kijelentette, hogy ő helyesli ezt az indítványt. Kiss Menyhért: Én három indítványt nyúj­tottam be a nemzetgyűlésnek ebben az ügyben és mind a hármat elvetették! (Zaj.) Friedrich­ István : Hát akkor ki tartotta Nádosyt ?! Ki fe­­dezta az ő ügyeit ? ! Ezután Prés­ 5? szerepével foglalkozik Orffy, aki szerint® a legjobbhiszemüen járt el. Családi gyásza miatt nem tudott referálni ső miniszterelnöknek kellően. Majd Tallavicini kijelentésével foglalkozik és felkéri Pallavicinit, hogy gyanúsító kitételeit mondja el itt a Házban is. okolja meg és ne hangja velül; nyugtalanságban az országot. Szabó Sándor: Mondja el ezeket ! Két óván keresztül hallgatjuk ! Kiss Menyhért: El is fogjuk mondani! Orffy Imre: Pallavicini azt állítja, hogy ez az utasítás másképen történt, mint ahogy Pró­nay és Bethlen mondják. Erre az utasításra két tan­ú van: Bethlen és Prónay. Pallavicini má­sik gyanúsítására három tanú van: Bethlen, Prónay és Nádosy. Mind­ a hárman egyöntetűen vallottak eb­ben a kérdésben. Nem lehet jogunk tehát ahhoz, hogy kételkedjünk a vallomások igazságában. Majd a honvédelmi és igazságügyminiszterek szerepével foglalkozik. Nemcsak a miniszterek tartoznak politikai felelősséggel, hanem az egyes képviselők is. A kormánypárt minden egyes tagja vállal­ja a politikai felelősséget ebben az ügyben. Eddig nem kívánták, hogy az ellenzéki padso­rokban ülő képviselők is vállalójának politikai felelősséget, de ebben az ügyben, amely az or­szág becsületét illeti . .. (Nagy zaj.) Nagy Vince: Az ország becsülete nem a frank- immisítőké! Orffy Imre: . . . méltán megkövetelheti az ország, hogy az egész nemzetgyűlés egyöntetű álláspontra helyezkedjék.­ ­A történtek után . .. Pikler Emil: A Bethlen-kormány politikai fe­lelőssége m­ég abban az esetben is fennáll, — mondja, — ha a nyomozás során az nyert volna megállapítást, hogy a kormány semmi mulasz­tást nem követett el. Annak ellenére, hogy ilyen mulasztások hiá­nya a nyomozás során nem merül f­el és a kor­mány még mindig helyén marad. Ez csak annak a politikai légkörnek köszönhető, amelyet a Bethlen-kormány honosított meg az országban. Erre a légkörre jellemző egyébként az is, hogy Amíg Andréka főkapitány inzultálóját, ezt a hisztériás leányt még mindig letartózta­tásban tartják, addig Vázsonyi merénylőit szabadon engedték. 1 napig sier selyemvásár Georgettin­­..............­................... 55 ezer Kabátselyem............................. 180 ezer Foularselyem...­­.......—.................86 ezer Nyersselyem sima ......................... 78 ezer Georgette (mintás) ... — — ... —88 ezer Recla crep .............. — — — — 55 ezer .Gyapjú grenadin színesben------73 ezer Francia grenadin, legújabb mintás 38 ezer Se’veni maradékok 50 ezer koronától Le?k©vl­s silyem­eruházs Belváros, IV. kerület, Hajó ucca 12-14 Régi Zöldfüförde Torynál Budán, Hattyú ucca 14. szám Vörös Toni muzsikál MICHELIN PNEU iilien Isszállított árban Gy­ári lerakat Nagy József VI., Andrássy út 34. Telefon: 21 97. 10| a kamat | 9 9 nri!­ jelezet meneti | EY BANK | IV., Magyar ucca 3. szám. (Kossuth Lajos ucca sarok) / E­urópa nagyszálloda Budapest, VI., Nagymező u. 11. (Andrássy útnál Szép, tiszta, kényelmes szobák gőzfűtéssel, melegvízzel 3S.GÖD koronától feljebb, tílesó hónapos szobák Kereskedők otthona Perzsa szőnyegek fillíl Olcsó ÉÉS Valódi Szerk­­ Béla cégnél, IV., Apponyi tér 4. Tel. 741. Clinchant követ Leon Blum interpel­lációja miatt látogatást tett Bethlennél Clinch­ant francia követ ma délben meg­látogatta Bethlen István gróf miniszterelnö­köt. A francia követ látogatásához nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti körökben is különböző kombinációkat fűznek. Ugyanis a követ látogatását kapcsolatba hozzák Briani holnapi felszólalásával. Briand miniszterelnök ugyanis holnap vá­laszol Leon Bilim szocialista képviselő isme­retes interpellációjára, amelyben nyilatkoza­tot kér a­ tekintetben, hogy a Genfbe kikül­dendő francia delegáció milyen utasítást ka­­pott arra vonatkozóan, hogy hogyan visel­kedjél­ a magyar kiküldöttekkel szemben. „Nem engedhetjük meg — mondotta Blum interpellációjában —, hogy Franciaország képviselői olyan kor­mány képviselői mellett üljenek, amely h­a nem is azonosította magát az isme­retes frankhamisítási üggyel, de tudott róla“. Az Esti Kurír értesülése szerint Clinchant francia követ utasítást kapott Briand miniszterelnöktől, hogy a frank­­ü­gy potnyd­írozásának egyes­­ részletei­ről kérjen felvilágosítást Bethlen István miniszterelnöktől. Hogy ezeket az adatokat Leon Blum inter­­nelláció t ám adandó válaszában felhasznál­hassa. Clinchant követ mai látogatása alkal­mával ezeket a kérdéseket adta át Bethlen István gróf miniszterelnöknek. A követ láto­gatása a miniszterelnökségi palotában rövid ideig tartott. Délután két órakor azonban a nemzetgyűlés üléstermében nagy feltűnést keltett, hogy Bethlen, István gróf miniszterelnököt a Ház üléséről sürgősen kihivatták. A miniszterelnök besietett parlamenti szo­­­bájába, mert — mint értesülünk — Clinchant követ a miniszterelnököt a telefonhoz kérette. Erről a telefonálásról és általában azoknak az izgalmaknak az okairól,­­amelyek a dél­utáni órákban a francia követ délelőtti lá­togatásával kapcsolatban a parlamentben elterjedtek, élénk diskurzus indult meg úgy az ellenzéki, mint a kormánypárti folyosón. Ezeket az izgalmakat fokozta Sztradhe Gusztáv főügyész és Timkó Zoltán koronaügyész megjelenése a parlamentben. Mind a ketten előbb Pesthy Pál igazságügy­miniszterrel tanácskoztak, majd vele együtt bementek a miniszterelnök szobájába. Érte­sülésünk szerint a miniszterelnöknél a francia követnek adandó választ vitatták meg. A miniszterelnök felvilágosítását a francia követ még ma táviratilag továbbítja Párizsba. Parlamenti körökben Briand holnapi fel­szólalásának nagy jelentőséget tulajdoníta­nál­, mert azt hiszik, hogy ez a felszólalás döntően befolyásolhatja a frankügy parla­menti tárgyalását is. Kosztkáné és Valérián ezredes ismeretsége a törvényszék előtt ■t­­isit­ A tanúk szerint Kosztkáné nem volt hajlandó gyer­meket apja ellen vallani . Valérián feleségül akarta venni Kosztkánét A tavaly lezajlott Rock Szilárd utcai halá­los végű féltékenységi dráma négyévi bör­tönre ítélt vádlottja, Kosztka István ügyében a Tábla tudvalevőleg elrendelte a bizonyítás kiegészítését, amit ma folytatott le a büntető­­törvényszéken Paulay Gyula dr. törvényszéki bíró. A táblai végzés szerint tanukat kellett kihallgatni arra vonatkozólag, hogy ki adta a tanácsot Kosztka Istvánnénak, hogy a főtárgyaláson tagadja meg a val­lomástételt. Ugyancsak elrendelte a Tábla a bizonyítást Kosztka Istvánná és az agyonlőtt Valérián Zsigmond ezredes ismeretségére vonatkozó­lag is. Ma elsőnek Kosztka Jenő őrnagyot hallgat­ták ki, aki a bíró kérdésére elmondotta, hogy a gyermek miatt voltak­ tanácskozások Kosztka és a felesége között. Aról volt szó, hogy a gyermek ne legyen olyan környezet­ben, ahol gyűlölettel beszélnek az apjáról, de paktum jött létre közöttük. A védő, Mindszent­i Rákosi Imre dr., a konzuli főtörvényszék volt elnöke intéz ez­után kérdéseket a tanúhoz, aki elmondja, hogy részt vett ugyan a családi tanácskozáso­­kon, de hogy létrejött e valami megállapo­dás, arról nem tud. Miért nem vallott Kosztkáné ? Ezután Sztankovics Viktor dr. ügyvédet hallgatták ki, aki Kosztkának felesége ellen indított válóperében az ügyvédi tisztséget látta el. A bíró megkérdi tőle, hogy igaz-e az, hogy a főtárgyalás előtt Kosztkánét meg akarták puhítani, hogy ne tegyen vallomást és ha tesz, mit valljon. A tanú, miután Kosztkától megkapja az ügyvédi titok­tartás alól való felmentést, kijelenti, hogy ilyen puhítási kísérlet soha nem történt. Szó volt a magánjogi és büntetőjogi kérdé­sek közötti bizonyos junku­mról, arról tudni­illik, hogy minden botrányt kiküszöböljenek a perből. Ekkor állapodtak meg abban, hogy Kosztka védelmével Désy Géza dt.-t bízzák meg. Kosztka Istvánné folyton csak azt han­goztatta, hogy gyermekének apja ellen nem kíván val­lomást tenni. A gyermek elhelyezéséről úgy döntöttek, hogy anyjánál maradjon, de Kosztka kikötötte, hogy a gyermek ne lehessen olyan környe­zetben, ahol az apja ellen gyűlöletesen nyi­latkoznak. Kosztkánét semmiféle vonatkozásban nem presszionálták. _____ ______­___­ Thomka Zoltán ezredest hallgatták ki ezután. Elmondta, hogy Kosztkáné is felszó­lította őt arra, hogy ne tegyen az ura ellen vallomást, azonban ő megtorlást keresett. A bíró: A törvényszék van hivatva a bűn­ügyben ítélkezni és nem ön. Thomka: Hallottam egy huszonöt milliós összegről azzal kapcsolatban, hogy ha Koszt­káné nem vall. Ezt az asszonyoktól hallot­tam, de a tárgyalásoknál nem voltam jelen. A Ezután Boér Tibornét, Kosztkáné nővérét hallgatták ki, aki elmondja, hogy cselédjük kétmilliót kért a vallomásért, mire kidobták. A bíró: Hiszen Kosztka volt bajban, neki lett volna szüksége segítségre. Tanú: De ő ismerte azt a revolvert, amivel Kosztka agyonlőtte Valérián. Boárné az elnök további kérdéseire el­mondja, hogy a nővére közölte vele, hogy elválik Kosztkától, de ekkor még Valérián neve nem került szóba. Néhány nappal ké­sőbb jelen volt, amikor Kosztka inzultálta a feleségét. Hogy miért, azt nem tudja, de any­­nyi bizonyos, hogy sógora rettenetes heves ember volt, hirtelen haragú, de épp oly gyor­san múlt el ’ "'h1, mint amilyen gyorsan ki­tört rajta. Valérián feleségül akarta venni Kosztkánét Elmondja még Boerné, hogy amikor Kosztkáék mint fiatal házasok voltak, nő­vére keservesen panaszkodott, hogy férje kevesli azt az apanázst, amit apósától kapott. A kép segítettünk rajtuk — mondja —, hogy hosszú időkön át zálogházak igénybevételé­vel is összekuporgatták azt a diferenciát, amiből kipótolták az apanázst. Tud arról, hogy Valérián feleségül akarta venni nővérét, azonban Kosztka nem akart beleegyezni a válásba. Ö, Boér Tiborné, attól kezdve, mikor meg­tudta, hogy Valériánt gyöngéd kötelékek fűzik Kosztkánéhoz, nagyon félt. Attól tar­tott, hogy sógora kíméletlenül fog fellépni. Arról azonban nem tud, hogy Valérián fönn­járt volna Kosztkáék svábhegyi villájában. A tanú megesketése után félórás szünetet rendelt el a­ bíróság, ami után Rákosi Endre hírlapírót hallgatták ki. AZ ESTI KURÍR A POLGÁRSÁGOT SZOLGÁLJA

Next