Esti Kurir, 1929. március (7. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-08 / 56. szám

V Péntek, 1929 március 8. sxiktr. K. © X © 21X B 2H S 21 Cl Az alaptőkeemelésekről folytatott nagy viták után a tanácsülések nyilvánosságát követelik a részvényesek Az Esti Kurír szombati tudósításaiban rész­letesen beszámolt arról a nagy és érdekes vitáról, amelyet az alaptőkeemelési ügyekben folytatott a tőzsde tanácsa. Erről a rendkívül érdekes tanácsülésről mindössze néhány so­ros kommünikét adott ki a tőzsde vezetősége, úgyhogy abban az esetben, ha kizárólag ebből a kommünikéből akart volna tájékozódni a közönség, egyáltalában nem értesült volna arról, hogy milyen észrevételek hangzottak el az alaptőkeemelés mellett és ellen. Ezt már napok óta élénken kommentálják az az értéktőzsdén és ezzel kapcsolatban azt az érdekes hírt kolportálták, hogy az értéktőzs­dén érdekelt részvényesek most már a maguk részéről is sürgetik a tanácsülések nyilvános­ságát. Sürgetik pedig azért, mert a tőzsdének azok a tanácsosai, akik egész k­özéleti pályájukon a tőzsde közönségéért és a részvényesek érdekeiért harcoltak, a közel­jövőben még fokozottabb mérték­ben akarnak ilyen irányban működni. Kétségkívül nagyon érdekes viták lesznek tehát, hogy milyen módon lehetne ismét talp­raállítani az értéktőzsdét és természetesen nem érdektelen, hogy kik azok, akik a közönség érdekeit védelmezik és milyen érvekkel száll­nak síkra azért, hogy ismét élet és elevenség legyen­ a tőzsdén és hogy a részvényesek kisebbsége ne legyen min­dig kiszolgáltatva a többségek önkényé­nek. Aktualitást adott különben a tanácsülések nyil­vánossá tételét célzó követelésnek az is, hogy ma már élénkebb érdeklődés mutatkozik a kis­részvényesek részéről a vállalatok vezetése és üzletpolitikája iránt. A tőzsdének­­segítenie kell azt a törekvést, hogy a részvényesek be­tekintést nyerjenek a tőzsdén jegyzett vállala­tok minden üzleti megnyilvánulásába s így a bejelentett tranzakciók részletkérdéseibe is. Az Ingatlanbank mérlege A Magyar Általános Ingatlanbank igazgató­sága március 5-én tartotta mérlegülését. A tiszta nyereség áthozattal kerek számokban 1.447.000 P (tavaly 819.000 P). A nyereség­ből 500.000 P tartalékalapba helyeztetik (ta­valy 100.000 P), osztalékra 840.000 P java­­soltatik, vagyis rényvényenként 14 P (tavaly 10 P) 28%, jövő évre átvitetik 70.000 P (ta­valy 66.000 P), az igazgatóság jutaléka 35.749 P. Az üzleti eredményben csak kisebb rész­ben van elszámolva az a nyereség, amely a Budai Cementgyár eladásából állott elő. Ezen nyereségnek nagyobb fele a jövő évben kerül elszámolásra. A tartalékalap nagy javadal­mazása azért történik, mert egyes ingatlanok értékesítése alkalmával latens tartalékok is érvényesültek és az intézet üzleti elve, hogy ilyen nyereségeket nyílt tartalékba helyez át. A felosztásra kerülő nyereség tehát csak a folyó üzlet eredménye. E mellett telkek par­cellázása és egyéb tranzakciók folytán a ki­mutatott nyereségen felül újabb jelentékeny latens tartalékok keletkeztek. , A bank a felértékelési mérleg alkalmával az akkori alacsony árak figyelembe vételével óvatosan állapította meg ingatlanainak érté­két, összes régi házainak könyv szerinti ér­téke 5 millió pengőn alul van. Ezeknek bruttó bérjövedelme a lefolyt évben 998.000 P volt. A felépült és építés alatt levő ingatlanok ér­téke 5.789.000 P. Ezek csak az év egy részé­ben jövedelmeztek és bérjövedelmük 302.000 P volt. Az összes bérjövedelem 1.300.000 P (tavaly 936.000 P). A folyamatban levő épít­kezések előirányzott bérjövedelmének figye­lembe vételével a bruttó bér további 1 millió pengővel fog emelkedni. 1. Az üzleti és személyzeti költségek összege 529.000 P (tavaly 478.000 P). A kifizetett adók és közterhek, ideszámítva a házak közterheit is, 673.000 P-t tettek ki, tehát többet, mint a tavalyi egész osztalék és az idei javasolt oszta­léknak 80 százalékát. A felértékelési mérleg óta a bank részvénytőkét nem emelt. A felér­tékeléskor kimutatott saját tőkéje 6,760.000 P volt, melyet azóta a nyereségből 600.000 P-vel emelt és azon felül 466.000 P- vel javadalmaz­ta nyugdíjalapját, mely meghaladja a nyugdíj­­szükségletnek száz százalékát. A bank saját építkezésein felül élénk jelzálogos üzlettel is előmozdította a fővárosi építkezést. Saját köl­­csöneinek állaga 13,5 millióra emelkedett (ta­valy 11,100.000 P). Engedményes törlesztéses jelzálogos kölcsöneinek állaga 23,144.000 P (tavaly 10,867.000 P). A kedvező üzleti eredménynél közreműkö­dött a bank építőipari vállalatainak, a Hungá­­ria-fürdő, Continentál szálloda stb. üzletered­ménye is. A bank által fizetett osztalékok a felértéke­lési mérleg óta a következők: A közgyűlés március 21-én lesz. Az osztalék az igazgatóság javaslatainak elfogadása esetén március 23-tól kezdve fog kifizettetni a bank pénztáránál, vagy a Magyar Általános Taka­rékpénztár (V., Gr. Tisza István-utca 8) vagy a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank (V., Dorottya-utca 6) főpénztárainál.­ ­ 1925. P 5.33 (102/1%) 1926. P 7.— (14%) 1927. P 10.— (20%) 1928. P 14— (28%) Valuta- és deviza­árfolyamok Budapest, március 7. Angol font 27.75—27.90, Belga frank 79.45—79.75, Cseh korona 16.925—17.005, Korona 152.50—153.10, Dinár 10—10.06, Dollár 570.80—572.80, Francia frank 22.50— 22.70, Hollandi forint 229.20—230.20, Lengyel zloty 64.10—64.40, Lei 3.39—3.43, Líra 29.87—30.12, Német márka 135.95—136.45, Norvég korona 152.55—153.15, Osztrák sch­il­­ling 80.475—80.825, Spanyol pezeta 83.85— 84.85, Svájci frank 110.075—110.475, Svéd korona 152.80—153.40. Külföldi kifizetések: Amsterdam 229.475— 230.175, Athén 7.385—7.485,­ Belgrád 10.05— 10.08, Berlin 135.9125—136.3125, Brüsszel 79.475—79.725, Bukarest 3.395—3.425, Kon­stantinápoly 280.10—282.10, Kopenhága 152.70—153.10, London 27.79625—27.87625, Madrid 83.90—84.50, Milano 29.985—30.085, New York 572.90—574.50, Oslo 152.75— 153.15, Párizs 22.375—22.475, Prága 16.96— 17.01, Szófia 4.125—4.155, Stockholm 153.025 —153.425, Varsó 64.225—64.425, Bécs 80.5125 80.7625, Zürich 110.175—110.475. Februárban 1,75 százalékkal drágult az élet. Dálnoki Kováts Jenő, az Országos Ipar­egyesület igazgatója most tette közzé a feb­ruári indexszámokat. Dálnoki-Kováts Számí­tása szerint február hó folyamán a megélhe­tés költségei a kedvezőtlen időjárás hatása alatt, lényegesen emelkedtek. Az élelmi­szereknek Budapestre való felszállítása körül felmerült nehézségek természetesen elsősor­ban a nélkülözhetetlen élelmiszerek árát emelték, de különösen feltűnő a tüzelőanya­gok több mint 10 százalékos emelkedése, ami szintén a szállítási nehézségekkel és­­a kész­letek csekélységével áll összefüggésben. Ép­pen ezért — mondja Dálnoki Kováts —a tél enyhülésével az áraknak is csökkenni kell, s ezért a február hó folyamán átlagban mu­tatkozó 1,75 százalékos drágulást átmeneti­nek kell mondani. Az indexszámok február hó végén a következők: Élelmiszerek 155.76, ruházat 149.22, lakbér 112.64, fűtés és vilá­gítás 162.40, vegyes kiadások 150.66. Átlag­ban 143.75. A lakbér figyelmen kívül hagyá­sával a február végén a közszükségleti cik­kek árának indexszáma pengőben 153.04. A Pester Lloyd indexszáma február hó végén 127, az emelkedés 1.22. A Szakszervezeti Ér­tesítő indexszáma február hó végén 22.623, a drágulás 2.43 százalék. Fizetési zavarok. A budapesti törvényszék Hol­­láb János utóda Fehér Andor varrógép- és ke­rékpárkereskedő (Magyar­ u. 12—14). . Heksch Endre kőbányai bérfonó- és szövőipar (Kőbányai­ut 43/6), Kaufmann Emil fűszer- és gyarmatáru­­kereskedő (Lázár­ u. 9, Pannonia­ u. 22/c) cégek ellen megnyitotta a csődöt. A budapesti törvényszék új tárgyalási határna­pot tűzött ki: Holczer Vilmos (Mester-utca 59) csődönkívüli kényszeregyességi ügyében április 11-én délelőtt fél 11 órára Kunszt Győző dr. tör­vényszéki bíró szobájába (Alkotmány­ utca 14., III. emelet 59), a Haas Aladár csődönkívüli kény­szeregyességi ügyében ugyancsak Kunszt Győző dr.-nál április 11-én délelőtt fél 10 órára Felszámolás. A Continental papír-, k­ószerkeres­­kedelmi és nyomdai r­­t. elhatározta felszámolá­sát. A hitelezők hat hónapon belül érvényesíthe­tik követeléseiket. 11. olda A nagyobb osztalékfizetések meg­javították az értéktőzsde irányzatát Az üzletidő elején ma is meglehetősen von­tatott volt az üzletmenet, főként mert New­­yokban tegnap lanyhulás felé hajlott az irány­zat. A budapesti piacon azonban már egy-két negyedórával az üzlet megnyitása után barát­ságosabb lett a hangulat, mert egyes részvé­nyeknél, így többek között az Ingatlanbank­nál, Ganznál élénk forgalom mellett nagyobb vételek történtek. A Ganz-részvényeknél 6 pengős áremelkedésben jutott kifejezésre, hogy 8 pengős osztalékot fizet. Az Ingatlan­bank-részvényeknél a 40%-os osztalékemelés fokozta a vételkedvet. E két papírból kiindul­va má­s papírokban is megélénkült az üzlet, így többek között nagyobb áremelkedés volt a Kőszénnél, Kovánál, Kosiésnál és még több más részvénynél. Befolyásolta a tőzsdét az is, hogy Berlinben is javult az üzlet,­ mert kedve­zőbben vélekednek a jóvátételi tárgyalások kilátásairól. A valuták és devizák piacán feltűnt a mad­ridi kifizetés nagy lanyhulása nemzetközi ér­tékelésben, amelynek hatása alatt nálunk a madridi kifizetés körülbelül 2 és fél pengővel olcsóbbodott. A többi valutánál nincs válto­zás, úgyszintén a fix értékeknél sem. Államadóssági kötvények: Hadikölcsön 6 százalékos I—V. kib. 0.18, VI—VII. kiib. 0.11. 5 és félszázalékos IV. kib. 0.12, V. kiib. 0.12, VIII. kib. 0.11. Kényszerkölcsön 50. Záloglevelek és kölcsönkötvények: Teljesen üzlettelen. Fővárosi kölcsönkötvények: Teljesen üzlet­telen. Vasúti kötvények: Bszkrt A) 6.1—6.1, Bszkrt B) 0.58. Érmepénzek: 20 koronás arany 22.90—• 23.10, ezüst 1 koronás 0.41—0.43, ezüst régi forintos 1.13—1.15, ezüst ötko­ronás 2.23—• 2.25, szinarany­­kg-ja 3790—3810, szinezüst kg-ja 106—108. Az utótőzsdén szintén kedvező volt a hangulat. Rima 99.2, Salgó 61.8, Tröszt 37.8, Nova 56.3, Ofa 143.2, Franklin 68.5, Athenaeum 31.2, Ganz 137.2, Villamos 104, Kőszén 830, Bauxit 281.5, Álta­lános Takarék 100, Ingatlan 230, Nemzeti 233, Kereskedelmi 113, Leszámítoló 93, Ma­gyar Hitel 78.4, Cukor 141.5, Levante 13.5, Papír 62, Nasics 185, Magnezit 222. A holnapi házadómentességi ankétre nem hívták meg a szaktestületeket A pénzügyminiszter tegnap bejelentette a Házban, hogy holnapra ankétet hívott össze a 30 és 35 évi házadómentesség ügyében. Az építkezéssel kapcsolatos összes szakmák kö­rében nagy érdeklődést keltett a bejelentés, de egyúttal nagy meglepetés is, mert az érde­kelt szaktestületek nem kaptak meghívást a holnapi ankétra. Sem a Magyar Mérnök és Építész Egylet, sem a magyar Építőmesterek Egyesülete, de a Magyar Építőmesterek Ipartestü­lete sem kapott meghívást, holott a Magyar Mérnök és Építész Egylet külön elaborátumot dolgozott ki annak idején az adómentesség ügyében. Az érdekelt szak­mák körében teljesen érthetetlennek tartják azt, hogy azon az ankéten, amelyen elsősor­ban az építőérdekeltségek véleményre kell súlyt helyezni, nem tartják szükségesnek a vezető szakemberek meghallgatását. Ha az ankétet szakemberek nélkül akarják­ megtar­tani, abból arra lehet következtetni, hogy az illetékes tényezők talán nem is gon­dolnak komolyan arra, hogy meg is va­lósítsák a 30 és 35 éves házadómenteséget. Mint az építőszakma vezető emberei részé­ről velünk közük, már nem is bíznak abban, hogy a pénzügyi kormány erre az évre meg-­­­valósítsa a 30 és 35 éves házadómentességet. Befejezettnek tartják azt, hogy egyelőre egy esztendőre a 25 éves házadóm­entes­­séget fogják meghosszabbítani. A szakma körében emiatt nagy az elkedvet­­lenedés és attól tartanak, hogy ennek káros kihatása lesz a most meginduló építési kam­pány­rá. Igen sok terv fog emiatt halasztást szenvedni és ennek következtében az ipari szakmák egész serege esik el jelentős mun­káktól. Mindenesetre igen jellemzőnek tart­ják, hogy az illetékes tényezők ankétet ren­deznek egy kérdésben és arra nem hívják meg az illetékes szakembereket. Magyar vállalatok kapták meg az útépítéseket A kereskedelmi minisztériumból kiszivár­gott hírek szerint az útépítési ügy aktái már visszaérkeztek a pénzügyminisztériumból és megtörtént a végleges döntés a munkák kiadá­sára nézve. Háromféle csoportban adják ki a munkákat. Lesznek betonutak, aszfalt és bitu­­menburkolatos utak és úgynevezett kiskőbur­­kolatos utak. Az aszfalt­utak legnagyobb ré­szét a Magyar Aszfalt Rt. kapta, míg a beton­útak építésére egy­harmadrészt a MÁK, egy­­harmadrészt Schifferék kapták meg. A külföldi­ ajánlatokat teljesen mellőzték. A közvéleménynek tehát sikerült az illetékes tényezőket meggyőzni arról, hogy azt a kevés munkát, ami most adódik, nem szabad idegen érdekeltségeknek juttatni. A részletes tárgya­lások a munkák kiadására vonatkozóan ma kezdődtek meg a kereskedelmi minisztérium­ban és egy-két napon belül hivatalosan is pub­likálják az árlejtés végleges eredményét. Liverpooli gabonapiac Liverpool, március 7. Középárfolyamok: Búza márciusra 811 öt­nyolcad, Búza májusra 9.2 és fél, Búza jú­liusra 9.5. Az irányzat nyugodt. A Ganz és Társa­i Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Részvénytársaság igazgatósága ma tartotta mérlegmegállapító ülését és az idei közgyűlés időpontjául ez év április hó 3-át tűzte ki. Az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a rendelkezésre álló 2,234.201 P 56 fillér nyereségből részvényen­ként 8 pengő osztalék kifizetését határozza el a múlt évben fizetett 6 pengővel szemben. A prágai deviza Prága, március 7. Amsterdam 13.53 háromnegyed, Berlin 801.41 és fél, Zürich 649.80, Milánó 176.91, Párizs 131.93 háromnegyed, London 163.93, New York 33.78 és fél, Brüsszel 468.92 és fél, Belgrád 59.28, Bukarest 20.09, Szófia 24.38, Bécs 474.77 és fél, Varsó 378.70, Budapest 588.82 és fél, Magyar pengő 587.75. Az egyezményesek üzletvitelének ellenőrzé­séről terjedtek el ma hírek a tőzsdén. Az ér­téktőzsdén ma élénken foglalkoztatta az üz­letben résztvevőket az a hír, hogy az egyik értéktőzsdei egyezményesnél megjelent a Pénzintézeti Központnak egyik revizora. Az illető revizor megbízólevelet mutatott fel és ennek értelmében arra kérte a cég főnökét, hogy a felülvizsgálat előkészítése céljából adja meg a revizornak az üzletvitelről szóló felvi­lágosításokat. A másik verzió szerint az illető revizor az egyezményes könyveinek felm­uta­­tását is kérte volna. A hír nagy izgalmat kel­tett az egyezményesek körében, mert a reví­zióra vonatkozó rendelkezések csak a banká­rokra vonatkoznak. A szolgálati jogviszony cím alatt a TÉBE könyvtárában meginduló sorozat első részeként dr. Kéler Tibor kir. kúriai tanácsjegyző és dr. Straub Sándor kir. járásbíró összeálltásában most jelent meg a kereskedelmi és ipari alkalma­zottak szolgálati viszonyaira vonatkozó hatályos jogszabályokat és bíróságaink gyakorlatát tartal­mazó kötet. Különös figyelmet érdemel a könyv­nek a szolgálati szerződés megszüntetésére vo­natkozó része, amely több száz jogesetet tartal­maz arról, hogy egyes alkalmazottakat mily fel­mondási idő illet meg, továbbá, hogy mely ese­tekben van helye azonnali hatályú elbocsátásnak és kilépésnek. A könyvhöz dr. Schwicker Richárd kir. törvényszéki tanácselnöke irt a könyv egész anyagára vonatkozó összefoglaló jellegű beveze­tést. A könyv a TÉBE kiadóvállalat kiadásában jelent meg.

Next