Esti Kurir, 1929. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

Vasárnap, 1929 szeptember 1 BONYOLÓDIK A RENDŐRLAKÓTELEP VÁLLALKOZÁSÁNAK ÜGYE —­­«vJXfVfMVbJ»- ■ ......— Több százezer pengő költségtöbbletet okozott az államnak, hogy a belügyminisz­ter a rendőrtelep építési munkáját nem közvetlenül az építő cégnek adta ki ............ ■ ' ■ ' . A belügyminiszter a Közszállítási Szabályrendelet megszegésével kötötte meg a Titánnal a vállalkozói szerződést . Fakereskedelmi vállalat, amely sohasem épített A rendőri lakótelep építésének ügye teljes tisztázást kíván a nyilvánosság előtt. Mint az Esti Kurír megírta, Scitovszky Béla belügy­miniszter egy fakereskedő cégtől, a Titán Fa­kereskedelmi r­­t.-től vásárolta meg a Dagály­­utcai rendőri lakótelep építéséhez szükséges telket és ennél az adásvételi szerződésnél olyan vállalkozói szerződés jött létre, amely azután kizárta, hogy a munkálatok ki­adására nyilvános árlejtést hirdessenek. A vállalkozói szerződés a munkák vál­lalatba adását a telekadó cégre, a Titán Fakereskedelmi r­­t.-ra ruházta.­­A Titan természetesen sohasem épített és így a szerződésnek ez a rendelkezése teljesen új­szerű és szokatlan volt. Nem is épített ezúttal sem a Titán, hanem tovább adta a megbízatást a Stabil Építő r­­t.-nak. Az üzlet átruházásánál természe­tesen tetemes hasznot biztosított magá­nak, anélkül, hogy bármi munka vagy te­her viselésére kényszerült volna. A Titán ebből jelentős hasznot látott, amit a kincstár, szakkörök vélekedése szerint, feltét­lenül megtakaríthatott volna. A teljesen újszerű és szokatlan teleküzlet A belügyminiszter, mint ismeretes, előzőleg igazgatósági tagja és elnöke volt a Titán részvénytársaságnak És mindenesetre a véletlen játéka, hogy a Titánnal éppen a belügyminisztérium került­­összeköttetésbe és Scitovszky belügyminiszter vásárolta meg a rendőri lakótelep építéséhez szükséges telket. Nem szabad azt gondolni, hogy csupán ép­pen ez az egy telek állt rendelkezésre, hogy ott létesüljön a rendőri lakótelep. Hiszen a Titán telepe körül egész sereg üres te­lek állott, amelyek mind eladók voltak. Ha tehát a belügyi kormány ragaszkodik a Dagály­ utca környékéhez, nem kellett fel­tétlenül a Titán-telkeket választania, különö­sen nem abban az esetben, ha a Titán olyan feltételeket szabott, amelyek súlyosan és eset­leg anyagilag hátrányosan alakulhatnak a kincstárra nézve, fia a Titán úgy volt haj­landó odaadni a telket, hogy mindjárt vállal­kozói szerződést is kap, amely az ő számára biztosítja az építkezéseket is, ezt a vételi üz­letet gondolkodás nélkül el kellett volna ej­teni, mert hiszen bőven kaphatott volna a belügyminiszter más telkeket is, mégpedig a Titán telkeinek közvetlen szomszédságában is. Ez megdönthetetlen tény és ezért egészen különös és csodálatos, hogy mégis a Titán telkére esett a választás, mégpedig olyan feltételek alapján, ami­nekre aligha volt még példa Budapest ingatlanüzletei terén. Legalább szakkörökben nem tudnak példát arra, hogy bárki is vásárolt volna telket azzal a feltétellel, hogy a telken csak az eladó végezheti az építkezéseket. Már­pedig ebben az esetben az történt. Amint már megírtuk, a telek adásvételi szerződésé­ben a hatodik pont ,­kimondotta,, hogy «a vevő kincstár az első pontban említett ingatlanokat­­ azzal a céllal szerzi meg, hogy azokon a mai napon a Titánnal kötött vállalko­zási szerződés alapján­ lakóépületeket létesítsen. Ha tehát a mai na­pon megkötött vállalkozási szerződés bármi oknál fogva hatályba nem lép, jelen adásvételi szerződés is érvényét veszti­, hogy mennyiért vásárolták a telket és mennyivel fizették túl az építési munkát. Telekár, városrendezés, program­­változás A dagály utcai építkezéshez szükséges telek vételára négyszögölenként 40 pengő volt. Hogy­­ ez az ár magas-e vagy sem, arra nézve szakkörökben az a felfogás, hogy a környező telkek árához képest itt nem lehet szó lénye­ges eltérésről és legföljebb az okozhat nagyobb eltolódást, ha a városrendezés következtében na­gyobb területrészek elvesznének. A telekárat tehát ebből a szempontból kell elbírálni. Drágává tette a telket a vétellel egybe­kapcsolt vállalkozói szerződés, amely, mint fentebb rámutattunk, jelentős túl­­kiadást jelent az államra nézve. Azt is hangoztatják szakkörökben, hogy az építkezéseknél némi programváltozás történt az építő vállalkozó cég javára. Arról van ugyanis szó, hogy az eredeti tervtől eltérően ugyanazon légköbméter-mennyiség mel­lett kevesebb lakás építését határoz­­­­ták el. Ez természetesen fontos változást jelent, mert az építkezést olcsóbbá teszi, nem lévén közömbös az, hogy ugyanazon légköbméter területen hány kopzlett lakást kell minden szükséges tartozékkal elkészíteni. Kevesebb számú lakásnál lényeges meg­takarítást lehet ugyanezen légköbméter­­térfogatnál elérni. Szakkörök felfogása szerint ezt a kérdést is tisztázni kell a Dagály­ utcai rendőrlakótelep ügyeinek elbírálásánál. A belügyminiszter helyesen tenné, ha a nyil­vánosság előtt most már föltárná a rendőr­­lakótelep ügyeinek minden részletét. Tegye közzé ■ a Titánnál kötött vállalati szerződést és hozza nyilvánosságra az ügy azon aktáit, amelyek világosságot deríte­nek minden kérdésre, mely a teljesen szo­katlan tranzakció körül fölmerült. Ha már megtörtént az a példátlan eset, hogy a belügyi kormányzat egy teljesen újszerű in­­gatlanüzletet kötött, mutassa ki, hogy ezzel kapcsolatban nem szegték meg a közszállítási törvényt és tisztázza a nyilvánosság előtt, hogy ebből folyóan a kincstárt egy fillér károsodás sem érte. Amíg ez meg nem történik, tovább is kavarog és dagad a Dagály­ utcai ügy. A rejtelmes vállalkozói szerződés 600.000 pengő nyereséget jelent. Ezt a 600.000 pengőt — nem tudjuk, hogy pontosan ennyi-e, esetleg valamivel több-e vagy kevesebb — , mindenesetre megtakarít­hatta­­volna a kincstár, mert hiszen a Stabil vagy más építővállalat a Titan közbeiktatása nélkül is szívesen vállalkozott volna a mun­kára. Jogos tehát az a felfogás, hogy a belügyi kormány ezt a telekvásárlással kapcsolatos vállalkozói szerződést nem a közszállítási törvénynek megfelelően kö­tötte meg. Az egyetlen törvényes megoldás az lett volna, ha a kincstár vásárol egy telket, amely a cél­nak megfelel és azután kiírja a nyilvános ver­senyt az építőmunkák vállalatba adása ügyé­ben. Állami munkákról lévén szó, más meg­oldás nem is képzelhető és ezért minden nyilatkozásal szemben tény, hogy itt a közszálítási törvényt megszegték. Ezt semmiféle nyilatkozattal megdönteni nem lehet. Lehet, hogy nyilvános­­verseny esetén a rend­őri lakótelep építőmunkálatait még a 27 pen­gős árnál is olcsóbban tudták volna kiadni, de ha csupán ezt az árat vesszük alapul, ak­kor is milyen áron vállalta a rendőri lakótelep építési munkáit a Titán. A szakkörök úgy tudják, hogy a Titán 33 pengőért vál­lalta a szerződés szerint légköbméteren­ként az építkezést, ugyancsak a szakkö­rök információi szerint, viszont a Stabil 27 pengőért vállalta el a Titántól a mun­kát, úgyhogy itt egy 6 pengős marge mutatkozik a Titan javára, ami a 3 milliós munka értéklé­sénél mintegy lényeges károsodás érte a kincstárt és az állam pénzéből mintegy 600.0­10 pengő túlköltekezés történt egy fakereskedelmi cég javára, amely tulajdonképpen csupán közbeékelt szerepet játszott, amire semmi szükség nem volt. Bennünket nem érd­ekel különösen, hogy a belügyminiszter úr előzőleg a Titánnak igaz­gatósági tagja és elnöke volt. Ettől függetlenül még elképzelhető, hogy ez a körülmény egy­általában ne befolyásolja, h­a az állam fontos üzletéről van szó. Itt nem az a lényeges, hogy ismerte-e a belügyminiszter úr a Titan embereit, akikkel egy igazgatóságban ült, hanem az, HA AUTÓ ' - ' / k\ —HEKEPK-KNZW 'A belügyminiszter egyelőre nem árulta el, hogy a vállalkozási szerződés mit tartalmaz.­­Az eddigi közlésekre válaszul csupán egy ha­tározott nyilatkozatot tett közzé, amely azon­ban egyáltalában nem tisztázta a szerződés resélyes kérdéseit. Ezt a vállalkozási szerződést tehát sürgő­sen közzé kell tenni, amivel mindenesetre hozzájárulhat a belügyminiszter a dagály­utcai különös tranzakció tisztázásához. A vállalkozói szerződés ismerete nélkül­­egyelőre csupán a szakkörök felvilágosításaira vagyunk utalva. Érdeklődésünkre igen jól in­formált építészeti körökben azt a tájékozta­tást kaptuk, hogy: 1. A Titán fakereskedelmi vállalat, amely foglalkozott építkezéssel. 2. Építési vállalkozásra a Titánnak a szer­ződés kötése idején nem is volt ipari en­­gedélye. 3. Tiitán a vállalkozási szerződés alapján nem is vállalkozott maga az építkezésre, hanem a munkákat a Stabil építő rt.-nak engedte át. Már most az a kérdés, hogy a vállalkozói szerződés szerint Mielőtt bevásárol, kérte most megjelent ISKOLAI CIKKEK ÁRJEGYZÉKÉT Kertész Tódortól, Budapest, Kristóf-tér A vádtanács megszüntette az eljárást Weiszberger Ferenc textilgyári vezér­­igazgató ellen és szabadlábra helyezte a Weiszberger testvéreket Még emlékezetes a Filtex-gyár vezérigazga­tójának, Weiszberger Ferencnek ügye, amely­ről az Esti Kurír annak idején részletesen be­számolt. Weiszberger Ferenc szabadságra uta­­­zott külföldre és közben különböző alkalma­zottak vádaskodása alapján bünvársi eljárást indított éllérte Vállalata. Weiszberger Ferenc amint értesült az ellene megindult eljárásról, Dél-Amerikában hajóra szállt, hogy ön­ként jelentkezzen a magyar hatóságoknál. Bécsig simán érkezett meg és ott nyomban telefonon érintkezésbe lépett gyárvállalatának elnökével, illetőleg annak jogtanácsosával. Találkozót beszéltek meg, ám a randevún osztrák detektívek jelentek meg és Weiszber­ger Ferencet letartóztatták. Azóta a textilgyári vezérigazgatót Budapestre hozták testvéröcs­­csével együtt és itt folyt ellene a vizsgálat. Most érdekes fordulat állott be ez ügyben. A Filtex-gyár visszavonta összes vádjait, amelyet vezérigazgatójával szemben emelt. Ellenben az ügyészség, amelynek foglya volt Weiszberger Ferenc, a sikkasztás vádjá­nak kivételével, hűtlen kezelés és csalás címén, tehát a súlyosabb vádak alapján fen­­tartotta Weiszberger Ferenc ellen a vádat. Ilyen előzmények alapján most tartották meg a vádkifogási tárgyalást Marsitz vádtanácsi elnök vezetése alatt. Weiszberger Ferenc védője, dr. Földes István volt. Tegnap hir­dette ki döntését a vádtanács ebben az ügy­ben. A fióknapokon keresztül vád alatt álló vezérigazgató ellen a vádtanács megszüntette az eljárást a hűtlen kezelés vádja ügyében. A másik vád ügyében, amelyet csalás címén emeltek a vezérigazgatóval szemben, úgy dön­tött a vádtanács, hogy az iratokat visszakül­dik a vizsgálóbíróhoz, állapítsa meg, várjon a vezérigazgató által eszközölt építési munkála­tokat valóban a gyár számára végezték-e? Ezen múlik a csalás vádja. Tudniillik Weisz­berger Ferenc vezérigazgató a rendelkezésére bocsátott összegekből invesztíciós épül­tet folytatott a gyárban és ezeket az épí­téseket fogják most majd szakértőkkel meg­vizsgáltatni. A vizsgálóbírónak kell majd meg­állapítani, volt-e valami haszna Weiszberger vezérigazgatónak a gyári építkezések körül? Miután így a vádak összeomlottak, a vádtanács Weiszberger Ferencet és test­vérét nyomban szabadlábra helyezte. Az ügy tisztázása széles körökben, de főleg a textilszakmában kedvező hatást váltott ki, mert Weiszberger Ferenc ama kevés textil­gyári vegyészmérnökök közé tartozik, akik értékes szolgálatot végeztek a magyar textil­ipar számára. Az hirdetéseinek csak ára kicsi, eredménye nagy! Fiuinternátus elemi, középiskolai tanulók részére. Jó ellátás, gondos nevelés, sikeres tanítás. Az intézet tár­salgási nyelve a német. — Jutányos dijak. Sas­ utca 15. Telefon: Lipót 993—26. XX. tanév. 5. oldal 160 halálos áldozata van a japán álomkórjárványnak Tokió, augusztus 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A Japán déli részében fellépett állomkór­jár­­ványnak az egészségügyi minisztérium köz­lése szerint eddig százhatvan halálos áldozata van. A járványt eddig több, mint hatszázan kapták meg. A különös betegség egyre job­ban terjed s az orvosok véleménye szerint még messze van a kulminációtól. -----------ff*1 VALÉRIA KÁVÉHÁZBAN Vili, JÓZSEF-KÖRÚT 87 (Üdői­ ut sarok) szombat, augusztus 31-től esténként NAGYVÁRADI BURA KÁROLY zenekarával MUZSIKÁL. mwmml

Next