Esti Kurir, 1931. június (9. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-02 / 122. szám

4. olda BESZÉLGETÉS A BÉKESZERZŐDÉSEK REVÍZIÓJÁRÓL AZ OLASZ EMIGRÁCIÓ VEZÉRÉVEL Az összes békék revízióját egy a mainál sok­kal demokratikusabb, tisztább célú Európa fogja megvalósítani — mondja a szocialista Turati, az olasz emigráció egyik vezére A békék által teremtett egészségtelen helyzet megjavítása a beteg Európa érdeke Nyugat-Európa figyelme hatványozottabban fordul a kis Magyarország felé . Hiszek a népek öntudatra ébredésében in­— A népakaratra épült demokráciák irtózva fordulnak el a nyílt szavazásos rendszer országaitól Párizs, május 31. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Számszerűen is a legimponálóbb Párizsban az olasz emig­ráció. A Concentration Antifasciste Italienne politikai vezetője Francesco Kitti, a volt mi­niszterelnök, kinek nyilatkozata az Esti Ku­rírban már napvilágot látott. A szervezés feladatát, az antifasiszta egye­sülés hatalmas sajtójának irányítását (napi­­lapjuk: La Liberta és hetenkint megjelenő in­formációs közlöny, Italia) Filippo Turati egykori képviselő vállalta magára , és végzi eredményesen. Turati nemesszándékú politikai múltját is­merik mindenütt. Fantasztikus menekülése Olaszországból hetekig foglalkoztatta a világ­sajtót. (1926-ban, egy késő tavaszi éjjel men­tette meg életét az ősz politikus, amikor a Korzika felé vágtató motorcsónakját egy egész, fényszóróval, ágyúszörnyetegekkel fel­szerelt hajóhad üldözte. A menekülés sikerült és most, öt évvel az esemény után a hetven­­négy éves Turati mosolyogva beszél e fantasz­tikus regényről.) Ezeket mondja: — Hét évtizedig jó voltam Olaszország­nak és egyszerre nagyon­ rossz lettem. És annyian, nálam mennyivel különbek, na­gyobbak, mind rosszak lettünk, akikre, ha nem halál, hát kegyetlen büntetés vár, ha hazatérnénk, így hát nem térünk haza és esszük a száműzetés kenyerét. A száműzetés, még ha ez a nagyszerű Párizs is öleli magához a menekülő­ket, nagyon keserű. És itt a mosolygó öreg arcra mély ráncok húzódnak: — Szép Párizs, ragyogó Franciaország, itt, ebben a boldog, szabad világban öröm élni s mégis néha úgy ráfekszik az emberre a nosztalgia, hogy nincs kedve az emberek közé men­ni. És az én nosztalgiám még súlyosabb: 75 éves vagyok s az öreg­ember a sírja­­körül szeretne pihenni. Nem tudom, hogy viszontlátom-e va­laha az én Olaszországomat. Irigylem a fiatalokat. Áttértünk a politikára, önmagáról ezt m­ondta Filippo Turati: — Én olasz szocialista vagyok. Olasz­­­s szocialista. Most elsősorban olasz. Én a megpróbáltatás óráiban hitként val­lom: a reakció elleni küzdelemben nem vá­laszthatják el kicsinyes különbségek az emberiség haladásáért küzdő bal­oldali pártokat. Én szocialista vagyok, Nik­i szabadelvű polgár, a többiek konzervatívok, vagy de­mokraták, de mi mégis egyetlen össze­fogásban lendülünk előre Olaszországért. A reakciók létalapja Európában a baloldali pártok egészségtelen elkülö­nülése. Az erőszak mindenütt egy elenyésző ki­sebbségre és szuronyokra támaszkodik és főerőssége, hogy ellenfelei, akik valójában az elnyomott népek összeségének kifeje­zői, nem tudnak egyetlen csoportosulásba fonódni. — Ne­mm vagyok túlzottan pesszimista a gazdasági válság miatt. Az ilyen válságok időnként, büntetésként fel szokták keresni az emberiséget. Most nagyobb a büntetés, mert na­gyobb a bűn is. A háborúra gondolok, melynek pusztítá­sait csak a következő nemzedék­ fogja helyrehozni. — Mit tart szerkesztő úr az imperialista bé­kékről? — kérdeztem. -j -— Azt, hogy tarthatatlanok — felelte Turati.'—A négyéves háború káosza pilla­natnyilag elvakult katonai diktatúra ke­zeibe juttatta a világ sorsát és ez a pilla­natnyi idő elég volt "az összes szörnyűsé­gek megteremtéséhez. Azt hiszem ma is, hogy 1919-ben a népek tiszta akaratára kel­lett volna bízni a konferenciák helyett a döntést. És,akkor most nem volna ilyen baj a vi­lágon. MAGYAR-AMERIKAI FAIPAR S: A LEGNAGYOBB MAGYAR MŰBÚTORGY­ÁR GYÁRI LERAKATA ANDRÁSSY-ÚT 29 * BÚTORAINK VILÁGHÍRŰEK KIVITELBEN A LEGTÖKÉLETESEBBEK Árban a legolcsóbbak eladás kedvező _ RÉSZLETFIZETÉSRE IS Az utolsó idők eseményei késztették erre. S ezért tulajdonítok különösebb jelentő­­séget, a terjedő magyar választási h­írek­­nek. És ezért, mint Magyarország igaz barátja, aggo­dalommal gondolok arra, hogy az ed­digi magyar választási rendszer, a nyílt szavazás, ismét mennyit fog ár­tani ennek a sokat szenvedett ország­nak. Még a nagy Olaszország se engedheti m­eg magának a diktatúra luxusát, de olyan másokra szorult, kicsi ország, mint Ma­­gyarország, amely még a szomorú multi­ból is hozott magával gyógyulatlan sebei­ket, végleg és helyrehozhatatlanul elront­­hatja magát a demokratikus Nyugat előtti A népakaratra épült demokráciák ir­tózva fordulnak el a nyíltszavazásos rendszer, a kinevezéses parlament or­szágaitól és ahelyett, hogy segítenének rajta, min­­den erejükkel elgáncsolni igyekeznek. Viharos tenger hátán, törékeny csónakon mentette meg életét évekkel ezelőtt az ősz Turati. Ilyenkor elfelejt mindent. Megpróbál­tatásait, agg korát. Fiatalos tűzzel szemében beszél. Jim­mla Jenő. Európa meggyógyitását a három alól felszabadult népek akarata fogja elindítani — A mai Magyarország életcéljául túlé­rti a revíziót — mondtam a politikusnak. Turati habozás nélkül, felelt. — Elniakarását tagadná meg Magyar­­ország, ha belenyugodnék a tarthatat­lan helyzetbe. A revízióért küzdeni kell minden rendel­kezésre álló erővel. Nem ismerem Magyar­­ország revíziós propagandáját, egyet azon­ban megjegyezni kívánok: egyetlen meg­csonkított ország se üljön fel a nagyhangú reakciósok üres dajkameséinek. A revíziókat nem Hitlerék, Starhem­­bergék és társaik fogják megcsinálni. Ők csak zavart akarnak, mert káoszból születtek és az összevisszaság életük lehe­tősége. Európa meggyógyítását a járom alól felszabadult népek akarata fogja elin­dítani. A népek nem haragszanak egymásra, nincs szükségük elrabolt városokra, össze­szabdalt folyókra. Ilyesmi csak az erő­szakos és főleg önmagukért élő politikai klikkek álma. Az összes békék revízióját egy, a mai­nál sokkal demokratikusabb, igazabb, tisztább célú Európa fogja megvalósí­tani. És egészséges minden olyan revíziós moz­galom, amely a demokrácia, liberalizmus valóságát tűzi ki zászlajára. Minthogy bombasztszerű­ és hangzatos semmi­ség az a revizionizmus, amely a reak­cióktól várja céljai elérését. Értsék meg végre még azok is, akiknek az érthető fájdalom elvette a tisztánlátá­sát, hogy a békék által teremtett egészségtelen helyzet megjavítása nem az ő külön érdekük, hanem a beteg Európa ér­deke s hogy a gyógyulást nem a beteg­ségből élősködő tiranusok fogják meghozni, hanem maguk a felszaba­dult népek. — Mit tart a jelenlegi Európa legégetőbb kérdésének? — kérdeztem ezután. — Azt, hogy a káoszt eloszlatva, a né­pek minden téren össze tudjanak fogni — felelte Turati. —­ Egy kell eloszlatni a káoszt, hogy minden erővel fel kell venni a harcot a jobb- és szélsőbaloldali szélsőségek­kel és vissza kell állítani a világot oda, ahol tulajdonképpen még soha­sem volt: a szabadság, egyenlőség, testvériség alapjaira. — Általában optimista vagyok. Elsősor­ban hiszek a jelenségszerű gazdasági vál­ság elmúlásában. Másodsorban­ hiszek a népek öntudatra ébredésében. És boldogan látom ennek megnyilvánulá­sát­. Íme a győzelmes és megszilárdult spanyol forradalom, amely valósággal meghúzta a lélekharangot az összes euró­pai reakciók felett. Hiszek a népek öntudatra*? ébredésében — A világesemények milyen vonatkozásban állnak Magyarországgal? — kérdeztem kis szünet után Turatitól. mUmiHIMlll— ■—HI I!■■■!!I H—l lIIIIIIIIIII—W IIIBII Ilii I II III I IIIIMIII ■ ■ ■■! I ■ Rajna Park gpff HPBk ■ jjj FLORIDA ZANZIBHR Fogaskerekűvel szemben). * Délután és este nyári helyiségei tánc. * Cigányzene. * Magyar-francia konyha " ----------------— — Magyarország jelen helyzetében — fe­lelte az olasz politikus. — Európa szemei előtt áll. A kiéleződött események tömege a középeurópai problémák megoldását sürgeti. Soha nem volt annyira fontos a világ­nak a Dunai-kérdés, mint éppen ma. Én fáradt öreg­ember, napi munkámon kívül nem érintkezem az emberekkel. De mégis van kapcsolatom a világgal: az új­ságok. Már hosszú idő óta figyelem, hogy Nyugat-Európa figyelme hatványozot­tabban fordul a kis Magyarország felé. — Székelési zavarok, bélgörcs, puffadtság, gyo­morszédülés, izgalmi állapotok, szívidegesség, félelemérzés, bódultság és általános rosszullét esetén a természetes „Ferenc József* keserűvíz a gyomor és bélcsatorna tartalmát gyorsan és fájdalom nélkül kiüriti, a vérkeringést előmoz­dítja s tartós megkönnyebbülést szerez. Korunk­ legkiválóbb orvosai a Ferenc József vizet úgy férfiaknál, mint nőknél és gyermekeknél teljes eredménnyel alkalmazzák. A Ferenc József ke­serűviz gyógyszertárakban, drogériákban és fű­­szerüzletekben kapható. Kedd, 1931 június 2 Nagy lendülettel indult meg újból a halál­­sorompómozgalom A ceglédi vasúti vonalnak a körvasútra val­ó kihelyezése érdekében újabb akció megszer­vezéséhez fogott a halálsorompó-mozgalon­ vezetősége. Múlt hét péntek este a Slermina-mező la­kossága, szombat este az Alsó Rákosi Rétek lakossága tartotta meg szervező gyűlését. Va-­­sárnap este az érdekelt ifjúság tett hitet amel­lett, hogy a mozgalmat a legnagyobb oda­adással és tettkészséggel szolgálja. E héten kedden este 8 órakor a Hajtsár­ut 34. sz. alatti Szabó-féle vendéglőben, szerdán este 8 órakor a Jónás-féle vendéglőben Rá­­kosfalva, Álmos-u. és Vezér-u. sarok, csütört­tökön délelőtt 11 órakor az Erzsébet királyné­­úti Trieszti nő vendéglőben, csütörtökön este 8 órakor Törökőrön, a Blockner-féle vendég­lőben, Kerepesi-út 40, pénteken este az Er­zsébet királyné-ut 118. szám alatti Kovács­­féle vendéglőben tartják meg a szervező gyű­léseket. A jövő héten Kőbányán, valamint a főváros közvetlen határában levő városokban és köz­ségekben, mint Rákospalotán, Pestújhelyen, Rákosfalván tartanak nagygyűléseket a halál­sorompó ügyében. A Székesfőváros Népművelési Bizottságának legközelebbi tanulmányi kirándulásai: Június 2. kedd, délután fél öt órakor. A Halászbástya és Jezsuita-lépcső megtekintése. Vezető: Kő­szegi László tanár. Gyülekezés egynegyed 5 óra­kor a Szent István-szobornál. (Mátyás-templon­ mellett.) — Június 4, Űrnap: a) budaörsi ur­­ivapi körmenet megtekintése délután, Kamara­erdő. Gyülekezés fél nyolc órakor a Gellért-téri HÉV-végállom­ásnál. b) A csömöri virágszőnyeg-és körmenet és népviselet megtekintése.­­ Hétről délre más-más meglepetést tartogat ol­vasóinknak a Kálvin-téri Fenyves Áruház. A héten maradék­ hetet rendez, amikor is az összes mara­dékoknál 1-től 5 méterig a kifizetett összeg felé­ről vásárlási utalványt ad vissza. Az utalvány az­ áruház többi osztályán bármely cikk vásárlására jogosít. Felhívjuk olvasóink figyelmét az áruház hirdetésére. E hét folyamán újból több ezerrel fog szaporodni a megelégedetten távozó hölgyek­ és urak száma, akik jól és olcsón szerezték be szükségleteiket a Fenyves-áruházban.

Next