Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Mas 5000 frank vérdij ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY BÓRA 2.40 F. NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGY ÉS SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁK FIÁBAN í.50 Ke., JUGOSZLÁVIÁBAN 1.50 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 20 GR* ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉGI V, VADÁSZ-UTCA tt TELEFONSZÁM: 261—41. 261—42. 261—43, 268-29 KIADÓHIVATAL: VI* TERÉZ-KÖRUT 24/h. I. EM. TELEFONSZÁMOK: 122-88 ét 254-05 X. ÉVFOLYAM BUDAPEST. 1932 JANUAR 1 PÉNTEK 1. SZÁM IGEN, A KÖLTSÉGVETÉS Vk, ajjon mit éreznek most az urak, el- v vonult maganyuKban, nehezen tür­tőztetett tetlensegukoen, mit ereznea, mi­kor olvassak a pénzügyi kormány hoz közelálló s nagyon beavatott hely nyilat­kozatát? Mit ereznek a csődbe bukott rendszer urai, mikor ezt a vádiratot végig­böngészik, mikor rájuk olvassák, hogy íninaennek az ellenkezőjét kell tenni, mint amit ök esinaitaK, hogy; ha töriK-szakad, jte kell csökkenteni a Költségvetést, melyet tiz év alatt irtózatos magasságba tornász­ták fel s újabb terheket nem lehet a pol­gárságra róni, hoiOtt a tiz év kormányzata nem ismert, meg politikai végrendeleteben jsem más módszert, mint terheket és áldo­zatokat? Mit éreznek, ha visszagondolnak a lakodalmas évekre, melyek csak úgy duzzasztották a költségvetésen kivüli ki­adásokat, mikor minden józan szem előre I Jalta már a konnyeimü gazdálkodás vég- r zetes következményeit, mikor a közvéle- ÉL jJtái-'-.. ról-napra megszó­| Iáit sajtóban és parlamentben, óva, intve. * jígyehneztetve? Tiz évig torkoltak le gő- V gosen, fölényesen, vagy brutálisan minőén <e ellenvéleményt s épiteitek önimádó fantá- I' yiájuk tervei szerint maguknak halhatat­lan emléket kőbe, márványba, ércbe — a polgárság legkeservesebb lillérein. Tiz | évig foruák és fonatták a babért homlo- 1 Luk köré — jaj volt annak, aki a bírálat fő hangját meg merte ütni. Szent sérthetet- I lenségük egy volt az ország érdekével, ff Nos: ha körülnéznek, megláthatják rop- I parit alkotásaik következményeit, melve- f két nem von töbltó dicsfénybe a Festban- f Lett villanyragyogása. A magyar társada- $ iont itt áll egy rettenetes feladat elölt: mi- ínként tudja jóvátenni egy botor gazdálko- t dás vétkeit, hibáit, miként tudja a tulmé- I retezetl álmok hőseinek kártyavárait úgy A lebontani, hegy minden össze ne dőljön ■ körül? Vájjon az a titokzatos belső erő, Bamit lelkiismeretnek hÍvnak: nem nyug- Btalanitja-e az urak álmát, ha végigtekinte- »iek kopárrá lett hajdani birodalmukon? ■ I A jelen ■K/ iszont — sajnos — azt sem látjuk. ▼ hogy illetékes hely nagyon korrekt ;s végre helyes irányt jelölő szavai a jelen kormányzatában nagyon érvényesülnének. V terheket nem szabad többé emelni, a költségvetést le kell faragni. így van, tö­kéletesen. De akkor miként illesztik be >bbe a programba például a motalkó-szesz íremelését, ami aligha jelent könnyebbsé­get a polgárságnak, sőt ellenkezően: je- ent érthetetlen okokból s érdekekből jjabb terhet egész foglalkozási ágaknak, nunkás rétegeknek? A korrekt és he- l-es kijelentéseknek valóban van hatásuk [ közönség idegeire. De csak akkor, ha a pelekedetek nem cáfolnak rá e kijelen- I sekre. Ám valamelyik árucikk mester- I ges megdrágítása nem azt mutatja, liintha a kormány balkeze pontosan ahhoz gazodnék, amit a jobb kijelent. Szavak­tól, Ígéretekből a múltban is kaptunk ele­det. Sőt Talán túlsókat. A jelen más igé­nyekkel fordul a kormány felé. A válságot ökéletes katasztrófává mélyítené, ha a plenlegi. kormány továbbra is azon az tón maradna, amelyen a múlt kormány- írt tiz évig. Az újévben teljesen szakítani kell a csődöt mondott rendsze­rekkel és módszerekkel — mondja Sígray Antal grófi A régi párikeretek megszüntetésével átfogó program mögé kell felsorakoztatni azokat, akik a válságért nem felelősek — Elhatá­rozó lépést kell tenni a szomszéd államokkal való megértés felé „Kifelé és befielé meg kell szüntetni a bizonytalanságot és helyre kell állítani a közbizalmat" — Belpolitikai téren — válaszolja Si0ry gróf — annak megértése, hogy a mai helyzet egészen rendkívüli, hogy a régi korszak elmúlt, teljesen uj korszak előtt állunk, nemcsak mi, hanem az egész világ és ennek a megértésnek kell uralkodnia, irányítania, amikor arról van szó, hogy a régi elgondolásokból és keretekből mit viszünk át a jövőbe. Az elmúlt tiz esztendő tanulsága ez: tehetővé kell tenni, hogy a régi bel­politikai pártkere.tck megszüntetésével az egyre súlyosbodó helyzetből kivezető erőteljes, átfogó program mögé sora­kozhassanak fel mindazok, akik az or­szág jövőjét szivükön viselik és akik a . bekövetkezett válságért nem felelősek. — És gazdasági téren? — Gazdasági téren kifelé és befelé meg kell szüntetni a bizonytalanságot, helyre kell állítani a nyugalmat és a közbizalmat. Értek ez alatt olgan rendelkezéseket, ame­lyek az eddigiekn :k hézagait kiküszöbölik és lehetőséget nyújtanak a gazdasági meg­újhodásra. Hogy ez további áldozatok nélkül nem képzelhető el, azt mindnyájan tudjuk, ha azonban céltudatos átgondolást, szervesen összefűző intézkedéseket látnánk, akkor legalább az a garan­ciája lenne meg a szenvedő tömegek­nek — ezt Igitrán megkövetelhetik —, hogy a már nieghozott és ezután meg­húzandó áldozatok nem lesznek hiába- fclóak. Feltétlenül szükséges, hogy az eddigi tétovázást komoly céltuda­tosság és a helyzet súlyosságához mért energiknsabh tempó váltsa fel. \ Hangsúlyoznom kell, hogy a két kérdés — a belpolitikai és a gazdasági probléma — tulajdonképen nem választhatók el egy­mástól, mivel a belpolitikai válságnak az előbb emlí­tett alapon való megoldása elengedhe­tetlen feltétele a gazdasági kibontako­zásnak és megnyugvásnak is. Ami végül a külpolitikai helyzetet illeti, itt természetesen nagyon sok függ a nagy­hatalmak küszöbön álló tárgyalásainak si­kerétől, ámde ettől függetlenül nekünk is keresnünk kell a szomszéd­államokkal való megértést, amely nélkül gazdasági kibontakozás d- képzetbéteffen. *tt uéra szabad megelégedni többé-kevésbbé homályos nyilatkozatokkal, érzelmi momentumoknak általánosságban való hangoztatásával. — Mire van tehát szükség? — Tessék az illetékes tényezőknek végre elhatározó lépést tenniük a szom­széd államokkal való megértés megterem­tése fele, hogy végre-valahára meg legyen adva a lehetősége annak, hogy az érdekelt államok cs kormányok képviselői leüljenek a tár­gyalóasztalhoz. Ha mindkét fél a másiktól várja a kezdeményező lépést, akkor sok drága idő vész kárba. Sigray Antal gróf a következő megállapítás­sal fejezi be újévi nyilatkozatát: — Az ujesztendőben mindenesetre be kell következnie a csődöt mondott rendszerekkel és módszerekkel való telje$ szakításnak, belpolitikai, külpolitikai és gazdaság! téren egyaránt be kell kö- szöntenie a megértés szellemének. Ludvig Dénes. Páncélos vonatokkal nyomul előre Mandzsúriában a japán hadsereg London, december 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Nyolc csapatszállító vonat összesen 2Í.000 kínai katonával Kincsauból már elutazott a Nagy Fal mögé. Japán repülők cirkáltak a vasútvonal fölött és többhelyiitt bombákat dobtak lé, amelyek azonban nem okoztak nagyobb kárt. A japán csapatok állandóan előnynmul- nak és már- Kincsau közelébe értek. Az északi japán serég, Tanion tábornok pa­rancsnoksága alatt, elfoglalta Kupangcse vá­rosát. A kínai helyőrség heves ellenállást fej­tett k., miért is a japánok repülőkkel is bom­bázták a várost. A lakosok közül igen sokan é'etüket vesztették. A déli sereg Kamura tábornok parancsnok­sága alatt, Tahasanba nyomult be. Harminchárom vonat csapatokkal, tü­Ma: Rádiómekáeaiet A válságok és megpróbáltatások búcsúzó esztendejének tapasztalatiról beszélgetünk 'Sigray Antii/ őtAl »ír:‘ .-ni palotái #.-n. ^ — Boldog újévet kívánok —, ezzel köszön­tik ina egymást az emberek, de a megszokás­ból, gépiesen elhangzó jókívánságban nagyon kevés a hit, nagyon kevés a meggyőződés. Mindnyájan attól félünk, hogy az óesztcndővel [ együtt nem búcsúznak el egyszersmind az óesz téridő nyomorúságai is és senkisem tudja, me ■’gi^ar a: .. csakugyan clvezetu- ef.'i boldogabb ujt^tendóbe. Vájjon mik a feltételei — kérdezzü \ Sigray gróftól — ennek a boldogabb ujeszten dőnek belpolitikai, gazdasági és külpolitika téren? zérségl fegyverekkel, gépfegyverekkel, ezenfelül páncélos vonatok támogatják Kamura előnyomulását. A Kincsaunál álló japán csapatok létszá­mát 60.000 emberre becsülik. További erősí­tések Mukdenből útban vannak Kincsau felé. Nankingban a helyzetet nagyon komolynak tekintik. A kinai kormány szerdán egész nap permanenciában volt. A minisztertanácsol főleg a Kincsau kiürítésével előállott hely­zettel foglalkoztak. A. „független*‘Mandzsúria London, december (Az Esti Kurír tiiaósitójáriak Mt’MjjjjSj Sanghai-i jelentések szerint kínai £p«HHH| körökben nagy megütközés! kelteti az .1 japán megszálló csapatok föpir^^^r

Next

/
Thumbnails
Contents