Esti Kurir, 1932. augusztus (10. évfolyam, 171-194. szám)

1932-08-02 / 171. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY BÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE 7.20 P EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ- KIÁBAN 1.50 Ke.. JUGOSZLÁVIÁBAN 1 50 DINÁR, AUSZTRIÁBAN 20 GR.. ROMÁNIÁBAN 6 LEI X. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1932 AUGUSZTUS 2 KEDD 171. SZÁM BEBIZONYULT... A német birodalmi képviselőválasztás eredményéből, mely — hiába szépitenők ■,— meglehetősen aggasztó képét mutatja egy nagyku'lturáju, nagymultu és nagy- hivatásu nemzet politikai életének, min­den népnek, minden országnak le kell vonnia a megcáfolhatatlan tanulságokat. Először is azt, hogy a moszkvai intema- cionáléhoz tartozó, kommunista pártok Szervezkedését demokratikus ország sem engedheti meg. Ezt bizonyítják a tények, bizonyítja az uj birodalmi gyűlés össze­tétele, bizonyltja az, hogy parlamenti pár­tok harcában most olyan pártnak jut majd ott a döntő szó, amelynek alapvető élve a parlamentarizmus megtagadása. Nincs olyan nemes doktrína, nincs olyan elvi meggondolás, melynél ne kellene, hogy erősebb legyen az elemi létérdek követe­lése: hogy akinek legfőbb célja egy szer­vezet megbontásában és elpusztításában áll, azt ennek a szervezetnek könyörtele­nül ki kell vetnie magából. Érdeke ez az egész társadalomnak, de érdeke főként a szociáldemokrata munkásságnak, melyet Németországban éppen az tesz guverne- meníális akcióra képtelenné, hogy a kom­munista párt agitációja milliókat hódított el tőle és gyúrt a demokratikus politikai küzdelemben hasznavehetetlen masszává. A másik tanulság a bizonytalan kon­cepciójú, tetterő nélkül irányított, vagy merőben osztály-, csoport- és klikkérde­kekre alapított politika csődjéből bonta­kozik ki. Németország azért esett áldoza­tul egyfelől a szélsőségek torzsalkodásá­nak, másfelől a szükségrendeletek önké­nyének, mert nem volt olyan politikai alakulat, amelynek céljait, eszméit és szervezeteit a társadalom széles rétegei, osztálybeli, felekezeti és származásbeli különbség nélkül, keretnek fogadhatták volna el a maguk számára s amelytől a legértékesebb nemzeti erők legalább ideiglenes összefogását remélhették volna. A tétovaság és koncepciótlanság, mely hol egv bizarr jelszóhoz menekülve pró­bálja önmagát leplezni, hol egyetlen tár­sadalmi vagy gazdasági réteg preponde- ranciájának megteremtésében keresi az egész nemzetet érdeklő kérdések megol­dását, hol pedig régi, korhadt és csak kí­nos erőszakkal konzervált keretek szug- gesztiójában bízik, keservesen megbosz- szulta magát. És bebizonyult, hogy civi­lizált nemzetet hozzá méltó metódusok­kal kormányozni nem is képes más ala­kulat, csak az, amelynek van bátorsága lemondani a megmerevedett intézmények tehetetlenségi erejének támogatásáról, van bátorsága uj és átfogó elgondolással lépni a közvélemény elé, erejét a nép széles rétegeinek bizalmára alapítani és szembe­szállni a kényelmes és át nem gondolt olcsó és demagóg jelszavakkal. A bátor és átfogó erejű lendület, az em­beri és nemzeti érdekekbe ágyazott kon­cepció az, ami a magyar közéletből is leginkább hiányzik. S ez késztet minket arra, hogy a németországi hírek keltette aggodalmat — józan, hazafiui önzéssel — elsősorban önmagunk felé fordítsuk. Véres merényietek és munkaképtelen parlament Hitterék előretörése után A kommunisták is megerősödtek — Egyik pártcsoportnak sincs abszolút több­sége — Papén a helyén marad és szük- ségrendeletekkel fog kormányozni R német birodalmi képviselőválasztás végleges eredménye Az érvényes szavazatok közül (36,845.270 sz.avaznt) az egyes pártokra esett: szociál­demokratákra 21.6 százalék, nemzeti szocia­listákra 37.2%, kommunistákra 14.3%, cen­trumra 12.4%, német nemzeti pártra 5%, német néppártra 1.2%, a gazdasági pártra 0.4%, az állampártra 1%, a bajor néppártra 3%, a landvolkpártra 0.2%, a keresztény­szocialista népszolgálatra 1%, a német-han­noveriekre 0.1%, a szocialista (disszidens) munkáspártra 0.2%, a radikális középosztály­pártra 0.2%, a württembergi pártra 0.2%, a német parasztpártra 0.4%. Abszolút többség: • elképzelhetetlen A választások eredményéből az uz egy két­ségtelen biztossággal megállapítható, hogy az uj birodalmi gyűlésben kormányképes többsé­get semmiféle plaltform alapján nem lehet alakítani, mert nincs mód arra, hogy a három nagy csoport közül (a moszkvai szellemű, az alkotmányos demokrácia alapján álló és a reakciós csoportok közül) bármelyik is abszo- Itit többséget szerezzen a másik keltővel szem­ben s mert ezek között a csoportok között olyan mély ellentétek vannak, amelyeknek át­hidalása még ideiglenesen, taktikai lépések ér­dekében is nehezen képzelhető el. Az uj biro­dalmi gyűlésre az a tény nyomja rá legjelleg­zetesebb bélyegét, hogy a szélső jobb- és szélső baloldali felfor­gatás pártjainak, a horogkereszteseknek és bolsevistáknak együtt 319 mandátu­muk, tehát abszolút többségük van. Egy jobboldali koalíció, melyben Hitlereken, Hugenbergéken és a néppárton kívül a kon­zervatív párttöredékeket is beleszámítanék, 280 mandátumnál többet semmi esetre sem tudna összeszedni, tehát szintén nem kapná meg a többséget. Még kevésbé számíthat erre az úgynevezett weimari koalíció, mely még akkor is, ha — ami különben is nehezen kép­zelhető el —, Hugenbergékkel kiegészül, ki­sebbségben marad a kommunistákkal és nem­zeti szocialistákkal szemben. A kommunisták­kal legföljebb — de ez is inkább csak elméleti feltevés! — a szociáldemokrata párt szövet- kezhetik, többsége azonban ennek a <vörös front*-nak sem lenne. Maradna tehát az az eshetőség, hogy a centrum s a többi katolikus párt koaleál Hitlerékkel, de az utóbbi hetek eseményei után, amelyeknek során Brüning és a szélsőjobboldal között annyi éles és heves összetűzés támadt, ez is valószínűtlenebbnek látszik, mint valaha. Az uj birodalmi gyűlés életképtelenségek legeklatánsabb jele az, hogy a reakciós és a demokratikus párfcso- portok harcában az úgynevezett mérlegnyelv szerepét a hatalmasan megnövekedett számú bolsevista párt tölti be, tehát a kommunistáktól függ minden esetben, hogy a demokrácia vagy a reakció párt­jai által támogatott javaslat jut-e több­ségre. Ilyen körülmények között legvalószínűbb­íiuampari 011,0/0 Bajor néppárt 1,190.453 Landvolk 91.284 Keresztényszocialista népszolgálat 364.749 Népjogpárt 40.887 Német parasztpárt 137.081 Landbund 96.859 Német-hannoveri párt 46.873 Szocialista munkáspárt 72.169 Radikális középosztálypárt 8.733 Szétforgácsolt szavazatok száma 122.246 , Mas Királyi kékszakáll » 10 miér FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG ES KIAD ÓHIVATAL* EUDAPEST, V. VILMOS CSÁSZAR-ÜT 34 A SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA: 28-5-36 KIADÓHIVATALI TELEFON: 12-2-88 ét 25-4-05 Három új olimpiai rekord Los Angelesben A választások ideiglenes hivatalos végered­ménye — a szavazatok számát illetően — a következő: Szavazat Szocialista párt 7,951.245 Nemzeti szocialisták 13,732.777 Kommunista part 5,278.094 Centrum 4,586.501 Német nemzeti néppárt 2,172.941 Német néppárt 434,548 Gazdasági párt 140.061 Berlin, augusztus 1. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata. A birodalmi választási főbiztos reggel 9 óra kor kiadott hivatalos jelentése szerint az uj birodalmi gyűlésnek 607 képvise­lője lesz. A reggeli órákban újabb számadatok érkéz tek, igy elsősorban a pályaudvarokon felállt tott választási irodákból, amelyekben csal éjfélkor zárták le a szavazást s ezek az u adatok módosították az első ideiglenes ered ményt. A 607 uj képviselő pártok szerin a következőképpen oszlik meg: Nyereség vág; Mandátumok veszteség száma mandátu­mokban Vemzeti szocialista párt 230 +120 Szociáldemokrata párt 133 — 3 Kommunista párt 89 4- 11 [ientrumpárt 76 +7 Vémet nemzett párt .37 — 5 Sajor néppárt 20 +1 Vémet néppárt 7 — 20 Ulampárt 4 — 12 Keresztényszoclallsta párt 4 — 10 Gazdasági párt 2 — 21 Vémet parasztpárt 2 — 3 ÍVürttembergt pár. szövetség 2 — 1 .andvolkpárt 1 — 15

Next

/
Thumbnails
Contents