Esti Kurir, 1933. január (11. évfolyam, 2-25. szám)

1933-01-03 / 2. szám

Budapest, 1933 Főszerkeiitö: RASSAY KÁROLY január 3, kedd m: R BORGJRK BÜHCI €S SZCRCLfflCI «SZ3NT VALLANI!» A kormánysajtó az uj évben is foly­tatja az elmúlt ■ év utolsó hetében meg­kezdett különös és eddig nem nagyon sikerdusnak bizonyult taktikáját, amely abból áll, hogy az ellenzéket szólítja fel „színvallásra 11 a költségvetési deficit kö­rül mutatkozó kérdésekben. Az ellenzék álláspontja igen világos és félreérthetet­len: a költségvetési egyensúlyt helyre kell állítani! Adtunk direktívákat is arra vonatkozóan, hogy miként lehetne s részletesen felsoroltunk nem egy töröl­hető luxustételt; sőt megtette ezt az olyan kevéssé ellenzékinek nevezhető fórum is, mint a hatos bizottság — de hiába tette. Ám az ellenzéknek soha semmiféle alkotmányos, parlamentáris, vagy akárcsak józanul átlagemberi fel­fogás szerint sem volt soha az a fel­adata, hogy munkaprogramot adjon —• a kormány helyett! Ha időnkint meg­teszi, ahogy mi nem egyszer megtesz- szük, akkor ez úgyszólván ráadás, in­kább csak buzdító példa a kormányzat részére, mely ámbár a tett kormánya gyanánt került három hónap előtt ura­lomra, még most is csak odáig jutott el, hogy a költségvetési deficit legégetőbb kérdésére vonatkozó programjával „úgyszólván" elkészült. Nos, a közvéle­mény ennek az úgyszólván elkészült programnak a részleteit akarja tudni, de ugylátszik hiába akarja. A kormány­lapok azzal igyekeznek a kérdést el­tussolni, hogy „színvallásra" szólongat- ják fel az ellenzéket. Vájjon barbársá­got akar-e az ellenzék, vaiion a közép- osztály pusztulására tör-e? — kérdik agresszíven. A kérdés naiv, mert min­denki tudja, hogy az ellenzék nem tö­rekszik ilyesmire. Csak arra, hogy az állítólagos tettek kormányát végre leg­alább egy őszinte, konkrét szóra birja a legégetőbb kérdésben. tipizálom Imrédy Béla pénzügyminiszter az uj esztendőt ismét rendkívül optimista nyi­latkozattal kezdte meg. Sajnáljuk, ha megátalkodott skepszisünkkel, melyet csak konkrét intézkedésekre való hivat­kozással lehetne eloszlatni, nem tudjuk őt a bizakodásban követni. Vájjon mit állapit meg a pénzügyminiszter? Azt, hogy „az ország közvéleményét elsősor­ban a budgetkérdés érdekli“. Úgy van, úgy van, helyes, hogy a tárgyra térünk! Megtudjuk a pénzügyminiszteri nyilat­kozatból, hogy „a magyar budgetprob- léma nem annyira financiális, mint in­kább gazdasági jellegű kérdésTudo­másul vesszük. Bizonyára nagyjelentő­ségű elméleti megállapítás. És mi követ­kezik belőle? Az, hogy „igen nagy súlyt kell vetni a gazdasági szempontokra És mi ennek a módja? Erről már nem ' kapunk felvilágosítást. Csak annyit, hogy „ez nem megy máról holnapra“. Jó, ebbe még belenyugszunk. De hogyan megy majd máról holnaputánra, vagy idénről jövőre? Úgy, hogy „átmenetileg áldozatokat is kell hozni". Milyen áldo­zatokat? Erre nincs válasz. Mit tervez a pénzügyminiszter? Mire készül a közel­jövőben? Nem árulja el. Legfeljebb any- nyit, hogy január 8-a táján indul Genfbe. De mi lesz itthon, mi lesz a pénzügyi szanálással? „Kitartással és igazi hazaszeretettel ez feltétlenül sike­rülni fog és ezért minden gond és nehéz­ség dacára nyugodt bizakodással nézek a jövőbeA pénzügyminiszter rendíthe­tetlen bizakodással nézi a jövőt. De a közvélemény — érthetően — egyre ke­vesebb bizakodással: a kormányzatot. Bauer Mária felismerte Szekuleszben a valuta­koffer elrablóját Izgalmas szembesítés a mai főtárgyaláson A büntetőtörvény szék második emeletén ma délelőtt egy szakasz rendőr helyezkedett el és azokat,.akik Horváth Géza tanácselnök tárgyalóterme felé igyekeztek, csak belépő­jeggyel vagy idézéssel bocsátották be. Az ér­deklődők még ma reggel is' valóságos ostro­mot indítottak a belépőjegyekért. Ez a nagy érdeklődés Szekulesz József, a kofferés valutaügy szereplőjének bűn­ügye iránt nyilatkozott meg. A' büntetőtörvényszék ugyanis mára tűzte ki Szekulesz bűnügyének tárgyalását. Az ügyészség — mint ismeretes — zsarolás büntette ckném adott ki vádiratot Szekulesz ellen, mert a vád szerint Nagy Pál joghallgatóval együtt, szep­tember $4-én éjszaka a bécsi gyors­vonat hálófülkéjéből Bauer Mária koz- metikusnőtől elvették a bőröndjét, amelyben harmincötezer dollár volt. Amint a vádirat elmondja, Szekulesz és Nagy Pál államrendörségi detektiveknek adták ki magukat s igy vették ed a bőröndöt a kozmetikusnőtől. Azután külföldre szök­tek, de Szekuleszt Bécsben. elfogták, Nagy Pál pedig Kolozsvárott került a rendőrség kezére. Á bécsi törvényszék Szekuleszt ki­adta Magyarországnak s azóta a markóutcai fogház lakója, mig Nagy Pál ügyében a kiadatási eljárás meg folyik. Ebben az ügyben volt letartóztatva Stein- feld Andor tőzsdebizományos is és ebbep az ügyben szerepel a Rockenstein-házaspár, akiknek címére volt irányítva a harmincöt­ezer dollárt tartalmazó bőrönd Zürichbe. Nagy Pállal szemben is lefolytatják az eljárást Délelőtt 10 órakor hatalmas termetű, kövér, szürkeruhás „ férfit vezet fel a fogházőr y .. Horváth tanácselnök tárgyalótermének elő­szobájába: Szekulesz Józsefet, az érdekes bünper vádlottját. Az előszobában körülbelül egy óra hosszat kell várnia Szekuleszngk, mert egy másik ügyet, tárgyalnak és igy dél­előtt 11 óraikor kezdődik meg a tárgyalás. Először a tanukat veszik számba, majd Szekulesz József áll a birói emelvény elé és nyugodtan, minden elfogódottság nélkül beszél. Személyi adatait mondja be: 1901-ben született Trencsén megyében, szegedi illető­ségű, nős, egy gyermek atyja, kereskedelmi iskolát végzett és foglalkozása kereskedő. — Miféle kereskedő maga? — kérdi az elnök. — Gabonakereskedő vagyok. — Iparigazolványa van? — Autó- és gépkereskedői iparigazolvá­nyom van, mert ebben a szakmában dolgoz­tam legutóbb Szegeden, mielőtt Pestre jöt­tem. — Miért jött maya Pestre? — Itt akartam gabonakereskedelmet foly­tatni. — Mutassa fel az ipariguzolványát. — Nincs nálam. — Büntetve volt? — Nem. Most dr. Halász Lajos, mint a távollevő Nagy Pál védője jelentkezik, hogy a tárgya­láson résztvesz, majd jelentkeznek Szeku­lesz védői: dr. Ángyán Béla és dr. Goitein Sándor. A vádat dr. Kotsis Miklós ügyészségi elnök képviseli. Az elnök megjegyzi, hogy miután Nagy Pál ellen kiadatási eljárás folyik és nem tudni, hogy ez milyen eredménnyel ér végei és a tanukat az ő ügyében is kihallgatják, egyben az eljárást lefolytatják Nagy Pállal szemben is. ialakg János bíró felolvassa ezután a vádiratot, majd az elnök megkérdezi Szeku­lesz Józseftől, bűnösnek érzi-e magát. Szekulesz alibire hivatkozik — Nem érzem magam bűnösnek, ■. _, mo ndja csendesen Szekulesz. — Hát akkor adja elő védekezését. — Kérem, én szeptember 24-én éjszaka, amikor Bauer Máriától a bőröndöt el­rabolták, este 8 órától reggel 9 óráig lakásomon tartózkodtam és a lakásom cl nem hagytam. Ezen az es­tén vacsora volt nálam. Elnök: És mit csinált ön délután* — Délután félháromkor mentem haza, megebédeltem, majd a Gresham-kávéházba mentem, ahol dr. Papp Lászlóval és egy Csányi nevű úrral volt randevúm. A szegedi fűrésztelep megvételéről tárgyaltunk. Elnök: Hát volt magának vagyona? — Igen, huszonöt-harmincezer pengő va­gyonon! volt. Majd elmondja Szekulesz, hogy a Gres-i ham-kávéházból Grossmann Pál tőzsdebizo­mányos irodájába ment, onnan az Ország- ház-kávéházba, ahol Lindenfeld és ' Singer nevű barátaival találkozott és meghívta őket vacsorára. Elnök: Ugy-e, ez a Lindenfeld a maga könyöradományaibúl élt, hisz nem volt semmi foglalkozása? A detektivjelentés sze- rint különben ezek az emberek megbízhatatlan egyének. Lindenfeld nem az én könyöradomá- nyomból élt; úgy tudom, cukorkagyára volt. Az elnök további kérdéseire elmondotta ezután Szekulesz, hogy hideg felvágottakat vásárolt vacsorára; azt tagadja, hogy pess-i gőt is vett volna és hogy 53 pengőt lett volna ki a számlája. Előzőnapi vásárlások* bői tevődött össze ez a számla. Elmondja, hogy a vacsorán ott volt anyósa is, aki előzőén érkezett meg Szegedről, hogy a kisleányát meglátogassa. Valutacsomagolás a vacsorán Elnök: Nem azért jött fel a maga anyósa, hogy külföldre valutát siboljon? Hiszen az ügyész ur előtt azt vallotta, hogy anyósa külföldre akart utazni gyógykezeltetés célt jóból. — Kérem, én ezt a vizsgálóbíró előtt val-. Ioftam, de ez a vallomásom tévedés. Elmondja még, hogy Nagy Pál is megjelent a vacsorán, ő nagy Pállal üzleti összeköttetésben \„lt. { Elnök: Nagy Pál joghallgató. Az a hiva­tása egy joghallgatónak, hogy tanuljon. Mit féle üzleti összeköttetésben állhatott maga egy joghallgatóval? — Ö is valutázott... — mondja néhány, pillanatnyi hallgatás után Szekulesz József* mire az elnök igy szól hozzá: — Itt vannak a maga levelei, majd fel fo­gom olvasni, ezekből kiderül, hogy együtt vq* lutáztak Nagy Pállal. — Igen, kérem, közös valutaüzleteket esi* náltunk. A vacsora után j Nagy Pál becsomagolt egy kofferbe Szekulesz sírva hallgatja a vádlót lak padján a tanuk vallomását.

Next

/
Thumbnails
Contents