Esti Kurir, 1933. január (11. évfolyam, 2-25. szám)

1933-01-03 / 2. szám

•v — Dugulás és aranyeres bántalm­ak, gyo­mor- és bélzavarok, máj- ,és lépduzzadás, hát- és derékfájás ellen a természetadta „Ferenc József** keserűviz, naponként több­ször bevéve, hatlla­tós segítséget nyújt. Tu­dományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József víz alhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárak­­­ban, drogériákban és fűszerüzletekben kap­ható. mmmmmmmmmtmmmammammmem hitát Július Belír bankház­elmére, kö­rülbelül negyvencezr pengő értékben. — Maga az előbb itt azt állította, hogy Nagy Pálnak mindössze kétezer pengője volt a valutázáshoz. Hogyan csomagolhatott be akkor negyvenezer pengő értékű valutát? — Kérem, az az én pénzem volt, én azon­ban külföldön csináltam valutaügyleteket, itthon nem foglalkoztam ilyen üzletek­kel Az elnök most ezeket mondja Szekulesz­­Józsefnek: — Maga az eljárás alatt azzal védekezett, hogy olyan aljas bűncselekményben, mint a zsarolás, nem vett részt. Hát a valutázás nem aljas bűncselekmény?! Az ilyen valutaü­zérkedés, amellyel szegény emberek szájából veszik ki az utolsó falatot, nem aljasság? — Nagyságos elnök úr — válaszolja Sze­kulesz — én belátom, hogy nem megenge­dett volt, de szabad legyen elmondanom ... — A valutaügyet most nem tárgyaljuk, nem tartozik ide, maga zsarolással ván vá­dolva. Az anyós hirtelen utazása "Az elnök tovább faggatja Szekuleszt, hogy miért utazott el oly hirtelen az anyósa és hová ment Nagy Pál. Szekulesz elmondja, hogy Nagy Pál, az anyósa és a vendégek éjjel fél tizenegy után mentek el a lakásukról, ő taxit rendelt és a cseléd levitte a bőröndö­­ket,­­fonok. Mit mondott maga a bőrönddel utazó anyósának, hogy mi van a bőrönd­jét Szekulesz: Nem mondtam meg, hogy va­luta van benne, ő nem tudta ezt. Elnök: Hát elhiszi ezt magának egy em­ber, hogy az anyósa nem tudta, mi van a kofferben, amikor a másik szobában Nagy Pál csomagolt benne? Az újabb kérdésre Szekulesz elmondja, hogy anyósa Svájcban Rockensteinnéval be­szélt először és Brockensteinné ezeket mon­dotta­■ anyósának: *Nagy bajban vagyunk, egy futárunktól elvettek egy koffert, amely­ben valuta volt.* Elnök: Szóval, ezután megkezdődött a nagy telefonhajsza az eltűnt koffer után? Mondja csak el szépen ezt is részletesen. — Én kérem soha valótlanságot nem mond­tam — csattan fel Szekulesz hangja —, most sem hazudok. Én mindössze egyszer telefo­náltam a koffer-ügyben és­ megkérdeztem Rockensteinéket, mi van a kofferrel. Később — mint mondja — Pozsonyba utazott, ahol egy Weisz nevű ismerősével ga­­bonaszállításról tárgyalt, majd október 4-én Bécsbe utazott és ott tudta meg, hogy őt gya­­núsítják a bőrönd lopásával. Ekkor nyom­ban telefonált Budapestr­e ügyvédjének, dr. Ángyán Bélának. Steinfelddel — vallja to­vább Szekulesz — szeptember 27-én talál­koztam Grossmann irodája előtt. Megkér­dezte, én is érdekelve vagyok-e a kofferben, melyet elloptak. Én pedig azt kérdeztem, mennyi a kár? Steinfeld azt mondta, hogy harminötezer dollár, mire én megjegyez­tem, hogy Rockensteinék szerint csupán húszezer dollár volt a bőröndben és hozzá i­s tettem, hogy az én pénzem nem lophatják el. El kell itt mondanom a bíróság előtt, hogy nekem az összeköttetésem onnan származik a Julius Bohr zürichi bankházzal, hogy tar­tozásom volt. Én kérem annak idején «Maga óriási siker volt» Az elnök erre ezt jegyzi meg: — Szóval maga hazafi volt! Bravó! A sikerek szóval hazafiak! Ezután az elnök Szekulesz egyes leveleit is­merteti és közben megjegyzi, hogy Szekulesz saját leveleivel fogja bebizonyítani, hogy va­­lutasíbolásokkal foglalkozott. Két levél fel­olvasása után ezeket jegyzi meg az elnök: — A maga saját leveleiből fogom ma­gára olvasni, hogy óriási siker volt. A zsarolást aljasságnak tartja, a sibolás pedig maga szerint nemes. Szép egy mentalitás. A levélolvasás közben az elnök kiküldi a hallgatóság padsoraiban ülő Dusák szegedi ügyvédet, azzal, hogy róla is szó van a levél­ben s miután tanúként fogja kihallgatni, te­hát a teremben nem lehet benn. A további le­velekből felolvassa az elnök, hogy Szekulesz az egész családját külföldre akarta vinni. Felolvassa az elnök Szekulesznek azt a le­velét is, melyet bécsi fogságából irt a pesti vizsgálóbíróhoz, s amelyben többi között eze­ket írja: « Csak annyit tudok erről az egész ügy­ről, hogy egy koffer élium­ és egy nő egy tízéves fényképem alapján ismert fel en­gem. Én teljesen ártatlan vagyok és az igazi tettesek kézrekerítőjének kétezer pengőt tűztem ki. Vizsgálóbíró úr tegye a szívére kezét, amikor sorsom felett dönt. Kérdezze meg a szegedi törvényszék elnö­két, aki engem személyesen ismer, képes vagyok-e ilyen cselekmény elkövetésére.. .— Hát a szegedi törvényszék elnöke azt is tudta magáról, hogy valutasiker? — kér­dezi az elnök, majd tovább olvassa Szeku­lesz levelét: «z Én esküszöm az életemre és kétéves gyer­mekem életére, hogy nemcsak a koffer el­lopásához nincs közöm, de gondolatban sem vagyok részese ennek az aljas ügynek. Még egyszer kérem vizsgálóbíró urat, keresse meg az igazi bűnöst ebben az ügyben, mert én nem vagyok bűnös.» Horváth elnök most Szekulesznek a feleségéhez írt levelét olvassa fel. «Ártatlanul szenvedek — írja többi kö­zött — nem is tudom, miért ver a jó Isten ennyire, pedig mindig és mindenkivel csak jó tettem. De azért rendületlenül bízok ab­ban, hogy kiderül az ártatlanságom. Kérlek drágám, a vagyonomra nagyon vigyázz, ne bízz senkiben.­ Szekulosz könnyezve hallgatja a levél fel­olvasását. Elnök: No látja, majdnem minden leve­léből kiderül, hogy maga ilyen valutaüzle­tekkel foglalkozott és még letartóztatásakor is a pénz izgatta. , Szekulesz: Nem is tagadom, hogy valu­taüzletekkel foglalkoztam. Ezzel befejeződik Szekulesz izgalmas ki­hallgatása. H­áromnegy­ed egykor Horváth I Géza tanácselnök beszólítja az első tanul, Szurma Emil hálókocsi-ellenőrt. A hálókocsi-ellenőr nem ismeri fel Szekuleszt H Minden 50 éven könnyen érthető, felvilágosítóH felöli ember munka e rendkívül elterjedt én UH számára fontos kellenetlen betegség megelős­téséről és gyógyításáról Ia prostata I megnagyobbodás lényege, I­­ jelei és gyógyítása E most megjelent fontos ujdoo- I Báj io­. tágat irta: Ur. Goldner Viktor 1 ■B urológus szakorvos. Kapható az !­jk­s ar 7? viljl Esti Kurír kiadóhivatalában, Bu- E ..........napesz,' v,­ vuads rsássát­m ! A tanú egy pillanatig gondolkodik. — Nem ... Ez az ur kövérebb, mint az volt. Elnök: Lehet, hogy a fogházban meg­hízott. Itt jó dolga van, nem dolgozik, gondja sincs. Szekulesz rezignáltan int. — Kérem, azóta sokat lefogytam, akkor 111 kiló voltam. Elnök (a tanúhoz): No, talán majd kabát­ban felismeri. Most kihozzák a bűnjelek közül Szekulesz gyűrött, világosbarna burberry-kabátját, szürke kalapját és Szekulosz az elnök uta­sítására felöltözik és fel-alá sétál a terem­ben, miközben a hálókocsi-ellenőr figyeli. — Igen, nagyon hasonlít — mondja Szurma Emil, — de talán nem volt ilyen kövér. A tanú elmondja, hogy a másik arra még ennyire sem emlék­szik, az a perronon egy kissé távolabb állott. A vonal kalauza felismeri Most Farkas Flórián vasúti kalauz áll a bíróság elé, ő teljesített szolgálatot a szep­tember 24-én este féltizenkettőkor induló bécsi g­rorsvonaton. Egy III. osztályú sza­kasz és egy hálókocsi jegykezelése volt rá­bízva. — Mikor a Keleti után megkezdtem a jegykezelést — mondja a tanú —, az egyik toalett előtt találtam egy utat. Hirtelen hozzáléptem és kértem a jegyet. Erre az ismeretlen ember féloldalt átnyúj­totta nekem a jegyet azzal, hogy kezel­jem el, mert úgysem találkozunk többé. Ennek az utasnak a jegye ugyanis Kelenföldig szólt. Alig, hogy elkezeltem a III. osztályú gyors­­vonati jegyet, a kocsi folyosóján szembejött velem egy másik úr. Ugyancsak egy III. osz­tályú, Kelenföldig szóló gyorsvonati jeggyel. Miután ezt is elkezeltem, láttam, hogy a két úr mint régi ismerős, beszélgetni kezd egymással. Az egyik, akinek először kezeltem el a jegyét. Általános izgalom közben az ügy koronatanúja, Bauer Mária lép be most a tárgyalóterembe. A rendkívül vékony, középtermetű, barna lány, sötétkék szövetruhában, ugyanilyen Fájdalomtól megtörten jelentjük, hogy szeretett kérjem. Édesapám, illetve ád­ósunk, drága Nagy­apám és rokonunk Horovitz K­áné úr jóságos életének 71-ik évében, legboldogabb házas­életének 40-ik évében január 2-án elhunyt. Földi porait január 3 án d. u. 1 órakor a rákoskeresz­­turi izr. temetőben helyezzük örök nyugalomra. Storovitz Manóné szül. Storovitz Regina mint fele­ség, Guth Edéné szül. Hornvitz Margit leánya, Guth Ede,­­Sugár Arnold vejei, Guth Frigyes unokája. Horváth elmondja, hogy szeptember 24-én a Bécsbe induló vonat hálókocsiján ő telje­sített szolgálatot. A főellenőr figyelmeztette, hogy két úr keresett egy hölgyet, egy állító­lagos színésznőt, akinek hálószakasza van, ő tudomásul vette ezt. Alig, hogy a vonat kifutott a pályaudvarról, hozzálépett két úr és egy Bauer Mária nevű hölgyet keresett. ő megnézte az útleveleket és megállapította, hogy csakugyan utazik egy Bauer Mária nevű nő a vonaton, ez azonban nem szí­nésznő, hanem kozmetikus. A két úr kijelen­tette, hogy feltétlenül beszélni akarnak ez­zel a hölggyel, ő azt válaszolta, hogy nem lehet benyitni egy hölgy hálószakaszába. — Erre a két úr gorombán rámszólt — folytatja a tanú —, hogy nekik muszáj beszélni Bauer Máriával. — Mondták, hogy detektívek? — Nem, csak nagyon erélyesen léptek fel. Nem is ellenkeztem tovább, bekopogtattam Bauer Máriához, ő kinyitotta az ajtót és még felöltözötten állott előttünk. Eb­ben a pillanatban a két úr máris benyo­mult a hálószakaszba és behúzták m­aj S­in­k után az ajtót. Kelenföldnél láttam­­ azután, hogy ez a két úr leszállt. Az erős, kövér ember volt, a másik véko­­­­­nyabb és magasabb. Kelenföldhöz kö­zeledve kiálltam a kocsi ajtajába és láttam, hogy a vékonyabb ur a háló­kocsi másik végéből egy bőrönddel a kezében leszáll. A másik ur távozását nem láttam. Elnök (Szekuleszre mutatva): Ez volt azt az ur, akinek először elkezelte a jegyét? — őreá emlékszem. — Határozottan? — Pontosan emlékszem, hogy a folyo­són állt és nagyon megnéztem, mert azt hittem, el akar bújni a jegykezelés elől. Szekulesz most kabátban és kalapbail fel-alá járkál a tanú előtt, mire. Farkas megismétli, hogy emlékezete szerint ez az úr volt az, aki a folyosón állott a IIL osztályú jeggyel. A tanú ezután elmondja, hogy alig hogy elhagyták Kelenföldet, vitéz Horváth, a háló­kocsi kalauza bejött hozzá és elmondotta, hogy detektívek jártak a vonaton és a háló­­kocsi szakasz egyik hőt utasától elvittek egy bőröndöt. Dr. Goitein Sándor, Szekulosz védője és Halász Lajos dr., Nagy Pál jogi képviselője ellenzik a tanuk megesketését. A bíróság ezzel szemben úgy Szurma Emilt, mint­ Far­­kas Flóriánt megesketi vallomására. . Detektívek figyelik a tanukat. Most rövid szünetet rendel el az elnök, mire a hallgatóság kivonul a tanukkal zsú­folt előszobába, ahol hangos beszélgetés kezdődik a tanuk között. Néhány perc múlva kilép Horváth Géza tanácselnök a bíró­sági szobából és harsány hangon a kö­vetkezőket mondja a várakozóknak: — Figyelmeztetem a tanukat, hogy vigyáz­­zanak, senkivel ne beszéljenek össze, mert utasításomra mindenkit figyelnek, itt az előszobában is. A néhány percig tartó szünet után tovább folyik a tárgyalás. Most vitéz Horváth Sámuel hálókocsi-ka­­lauz, a per egyik legfontosabb tanújának kihallgatása következik, egyiken szürke kabát és szürke kalap volt. Elnök (Szekuleszre mutatva): Ez volt az egyik? Horváth: Ez túlkövér. Már a rendőr­ségen is mondtam, mikor a fényképeket felmutatták, hogy az az úr soványabb volt. Elnök: No, már pedig a nyomozás adatai szerint a fényképekről felismerte, sőt Bécs­­ben is felismerte, mikor szembesítették. -­- Akkor elfelejtettem mondani, hogy túlkövérnek találom. —­­Aztán mi történt a vonaton? —­ kérdi Horváth elnök. — Bauer Mária Kelenföld után csengetett és behivatott. Elmondta, hogy két detektív­­ jelentkezett nála, akik valamilyen valutát kerestek és elvitték az ő táskáját. Én mondtam a hölgynek, hogy tegyen majd följelentést, mikor azonban később, az útlevélvizsgáló detetkiv jött, Bauer Má­ria egy szót sem szólt már. Másnap én tettem jelentést az Igazgatóságnak az ügyről. • Elnök (a tanúhoz): Mondja csak, nem­ volt magának már kellemetlensége ilyen va­lutacsempészési ügyből kifolyóan? Tanú: Nem volt. Elnök: Úgy tudom, hogy volt, szinti kalapban, fekete félcipőben és fekete harisnyában áll a bíróság elé. Alig hallható elfogult hangon mondja be személyi adatait. — Tudta ön, hogy Steinfeld valutákat szállít ki külföldre? — kérdezi tőle az elnök. Minden külön értesítés helyett.­ Mély fájdalommá­ tudatjuk, hogy a legjobb édesanya, anyós, nagyanya, testvér, sógornő özv. dr. Balkányi Miklósné Popper Berta . ’v ) . vasárnap délután, életének 70-ik évében csende­sen, fájdalom nélkül, hirtelen elhunyt. Temetése 1933 január 3-án, kedden délután 2 órakor lesz a debreceni izraelita temető halottasházából. Dr. Balkányi Kálmán és neje Vészi Edit, Balkányi Béla gyermekei; Balkányi Judit, dr. Pogány János és neje Balkányi Sári, Balkányi Ágota, Balkányi Zsuzsa unokái; özv. Lukács Árminné Popper Zseni, d­r. Popper Tódor és neje, Bródy Margit, özv. Sol­tész Tétemé, Balkányi Gyu­láné, dr. Balkányi Emilné testvérei és sógornői. Szurma elmondta, hogy szeptember 24-én a bécsi gyors indulásakor a perronon, köz­vetlenül a síneken veszteglő vonat előtt, két úr aziránt érdeklődött nála, hogy utazik-e egy hölgy az egyik hálókupéban. Ő meg­mondotta, hogy nem tud erről, a két úr azonban a leghatározottabban állította, hogy igenis, feltétlenül kell egy ilyen hölgynek lenni az egyik háló­­szakaszban. Az egyik ur hivatkozott Szurma egyik kol­légájára is, mint akit ismert. Elnök: Felismerné azt az urat, aki önnel a perronon beszélt? A tanú Szekuleszre mutat: — Erre az úrra — mondja — nagyon hasonlított. Telt arcú, beretvált, ilyen külsejű ember volt. Elnök: Határozottan nem meri állítani, hogy ez volt az a nyolcezer Napóleon-aranyat hoztam be az országba és ez abban az időben ép­pen a pengő alátámasztására szolgált. A hálókocsi-kalauz túl kövérnek találja Szekulosz! Bauer Mária vallomása m 2 51933 F. 3. KEV Im

Next