Esti Kurir, 1933. március (11. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
1933 III. 1. SZERDAI TETEMREHIVÁS VAGY TERROR? „Tetemrehivást“ rendez ma reggel a kormány félhivatalosa az öngyilkos Szent-Ivány Ferenc ravatalánál. „Megöltek egy embert**, — írja, s az állítólagos gyilkosság miatt a felelősséget „egyes sajtóorgánumok“-ra hárítja, melyek „a szenzáció kedvéért (!) beleavatkoztak a vizsgálat menetébe**. Nem vagyunk kötelesek a célzást magunkra venni, sőt valószínű, hogy a cikkíró nem is ránk gondolt, de ha általában azokat a lapokat aposztrofálják, amelyek minden erejükkel azon voltak és vannak, hogy a szégyenletes olajszállítási panamának összes részleteit földerítsék és a nyilvánosság elé tárják, akkor ezek közt büszkén követeljük a saját helyünket. A valóság az, hogy a sajtó nem avatkozott és nem is avatkozhatott bele a vizsgálat menetébe, mert nem tett és nem tehetett egyebet, mint hogy regisztrálta a hatósági és hivatali vizsgálat eredményeit. Bár többet tehetett volna! Bár előbb megszólalhatott volna! Bár megvolnának Magyarországon a szabad véleménynyilvánításnak azok a feltételei, amelyek lehetővé teszik, hogy egy ügyben, melyről még a kávéházban is suttognak, a közvélemény hivatott tájékoztatói idejében emelhessék fel a szavukat s ne legyenek kénytelenek kivárni a katasztrofális pillanatot, amikor az általános felháborodás már mindent elsöprő erővel robban ki! A „leleplező“ sajtó igazán szerény volt s nem arrogálta magának az ügyész és vizsgálóbíró szerepét, amint a félhivatalos teszi, amikor egy főbenjáró ügyben folyó vizsgálat eredményeit be sem várva, fölmentő ítéletet mond egy államvasúti főtisztviselő felett, aki kétségtelenül tragikus és megrendülést keltő körülmények közt tűnt el az élők közül, de akiről kétségtelen az is, hogy a katasztrófa előtt „szabadságra ment** — nem a sajtó, hanem hivatali feljebbvalói iniciatívájából... Az olajszállítási panamát különben is egy kormánypárti képviselő leplezte le. Meg is kapta érte jutalmát a félhivatalos lapoktól. Néhány nap előtt még hős volt, rettenthetetlen lovag. A kormány, mely leleplezéseinek hitelt adott, zsolozsmákban részesült purifikáló erélyéért. Hát most, amikor a purifikációs vihar egy emberéletet kitépett, többé már nem a hősöké a dicsőség? Most már csak a sajtó a bűnös? A sajtó, mely elég merész volt ahhoz, hogy: regisztráljon? Különösen racionális rugókat kell gyanítanunk annak az elérzékenyülésnek alján, mely a „tetemrehívók** tekintetét ennyire elhomályosítja. És pillanatra sem vagyunk hajlandók meghátrálni annak az előre megfontolt szándékkal elkövetett álszentimentalizmusnak rohama elől, amely a nyitott sírt szcenikai díszletnek tekinti, hogy az igazság kutatóit annál hatásosabb külsőségek közt némítsa el. Minél ártatlanabb volt Szent-Ivány Ferenc, annál inkább megköveteli az emléke a tökéletes, a kíméletlen, a mindennemű álszentimentális szempontoktól független vizsgálatot. Sajog és vérzik a szívünk, ha az ő egyéni tragédiájára gondolunk, de még fájdalmasabban sajog és még forróbban vérzik annak a tömegtragédiának láttára, amelynek szenvedő hőse az egész dolgozó magyar társadalom. A millió meg millió magyarra kell gondolnunk, akinek adótartozása fejében a párnát húzzák ki a feje alól — miért? Azért, hogy fedezzék azt a deficitet, amelyet az olajfelvizező uraknak tetemes milliókkal sikerült növelniük. A csődbement kereskedőkre, a munkanélküli munkásokra, az eladósodott gazdákra, a rettenetesen redukált fizetésű tisztviselőkre gondolunk, s a mélységes részvét, melyet irántuk érzünk, nemcsak elvont igazságérzetünket, de szívünket is harcba szólítja az állam és a közönség megkárosítói ellen. Harcba, ha még oly nehéz és fájdalmas is ez a harc! Harcba, ha azok, akik az igazságot le akarják terrorizálni, a halottsiratók pózában, gyászlobogók alatt és parancsszóra működő könnyzacskókkal vonulnak is ellenünk! A terrorizáló szándéktól, mely a tetemrehívó pátosz alól leplezhetetlenül kibuggyan, nem fogunk megrettenni. S különösen nem akkor, ha ez olyan lap részéről jelentkezik, amely — bizonyos, az adófillérektől szintén nem független juttatások fejében —, változatlan emfázissal Salgó vezérigazgató vagyona Igen érdekes volt az Imperial vezérigazga- tójának, dr. Salgó Imrének vallomása. Dr. Salgóról azt a hírt terjesztették a védők, hogy teljesen szegény ember, akinek nem maradt egy fillérje sem. Ezzel szemben, amikor megkérdezték tőle, hogy mennyi a vagyona, 200.000 pengőt vallott be. 1300 vágon rossz olaj A vizsgálóbíró az előzetes letartóztatást elrendelő végzése indokolásában elmondta, hogy az Imperial 1926-ban kötötte meg első szerződését a MÁV-val s ezt a szerződést 1930-ban megújították. A MÁV 1933 januárjában felbontotta a szerződést, mert megállapítást nyert, hogy az Imperial szerződésellenesen silány anyagot szállított, amivel fondorlatosan megtévesztette a MÁV-ot. Az Imperial eleinte, körülbelül egy fél éven át, rendesen teljesítette szerződésbeli kötelességét. Azután mindig több és több erősen víztartalmú kátrányt vegyített az olajba. Amikor a MáV mérnökei próbát akartak venni az olaj minéműségéről, akkor a munkásokkal előre elkészített olajat mutattak meg a kiküldött mérnököknek, nem pedig azt, ami a hordókban és a ciszternákban volt. A vizsgálóbíró megállapítja, hogy az évek hosszú során át szállított, mintegy 1300 vagon olaj rossz és hasznavehetetlen volt, dacára annak, hogy a MÁV ezért métermázsánként 22 pengőt fizetett az Imperialnak. A vizsgálóbíró úgy látja, hogy a kár fölülmúlja az egy millió pengőt is, s miután a csalás bűntettének büntetőjogi kritériumához elegendő a négyezer pengőn felüli kár, ezért csalás büntette címén rendeli el az előzetes letartóztatás fenntartását. A vizsgálóbíró végzése ellen a védők Weisz Ödön dr., Baumfeld Lajos és Virág Géza dr. felfolyamodást jelentettek be a vádtanácshoz. A kora délutáni órákban kapta kézhez a vizsgálóbíró az ügyészség másik indítványát, amelyben arra kéri a vizsgálóbírót az ügyészség, hogy egymillió pengő erejéig rendelje el a bűnügyi zárlatot dr. Salgó Imre gyanúsított bárhol feltalálható ingó és ingatlan vagyonára. A vizsgálóbíró nyomban meghozta végzését, amelyben helyt adott az ügyész indítványának s elrendelte dr. Salgó Imre minden vagyonára a bűnügyi zárlatot. Ezt a határozatot tekintet nélkül arra, hogy a vádtanács helybenhagyja-e azt, nyomban közölték a rendőrséggel, amely a kora délutáni órákban foganatosította a zárlatot. A másik három gyanúsított ellen az ügyészség nem terjesztett elő zárlati kérelmet és így azoknak ügyében nem is hozhatott határozatot a vizsgálóbíró. A bejelentett felfolyamodások ügyét valószínűleg csütörtökön fogja tárgyalni a vádtanács. A kárösszeg kiszámítása A vizsgálóbíró az elébe került tanúvallomások és szakértői vélemények alapján számította ki a több mint egy milliós kárösszeget. Megállapítást nyert, hogy a berentei szénbánya által termelt szénből, de más gyártmányokból is kátrányt és szurkot választottak ki. Az olajtermelés szempontjából a kátrány volt a fontosabb, mert ebből választották ki a kátrányolajat és a gázolajat. A kátrányolajból 1929 óta 1300 vagont szállítottak a MÁV-nak. en szolgálta ki az utóbbi tizenkét esztendő váltakozó kormányférfiait. Kiszolgálta és kiszolgálta azt a rendszert, amely alatt Eskütt-ügy volt, klinikai szállítások voltak, kiszállítás, belügyi építkezések, népjóléti botrányok, matracskba került szénapanama, Laskay-skandalum — ki győzné felsorolni őket? Mindenesetre több panamabotrány ez, mint amit a tizenkét év kezdetéig az alkotmányos Magyarország története együttvéve produkált. Annak a lapnak, mely a rendszert, hol ilyenek történnek, egészen az olajpanama botrányáig s még azon is túltétlenül, sőt nem is tétlenül, lelkesen végigtámogatta: nincs számonkénti valója. Legföljebb őt hívhatja tetemre az elnyomott és megcsúfolt közvélemény. A vizsgálóbíró fogvatartotta az olajügy letartóztatottjait s elrendelte a bűnügyi zárlatot Salgó vezérigazgató vagyonára Az Imperial vezérigazgatójának saját bevallása szerint kétszázezer pengő vagyona van Babits Jenő dr. vizsgálóbíró az iratok áttanulmányozása után ma hozta meg döntését az olajpanama miatt letartóztatott Józsa Imre, Kiss András, dr. Salgó Imre és Komlós Hugó ügyében. A vizsgálóbíró úgy találta, hogy igen nyomós gyanúnkok forognak fenn arra, hogy a gyanúsítottak ravasz fondorlattal tévedésbe ejtették a MÁV-ot, amelynek négyezer pengőn felüli vagyoni kárt okoztak és ezért mind a négy ember ellen fenntartotta az előzetes letartóztatást. A vizsgálóbíró előtt a két munkásfelügyelő, mint ismeretes, azzal védekezett, hogy Komlós igazgatótól írásbeli utasítást kaptak, miképpen keverjék oda nem való anyagokkal az olajat. Ezzel szemben Komlós Hugó csak egyetlen esetben ismerte be, hogy utasítást adott a munkásoknak a keverésre, de ő viszont Salgótól kapott parancsot, hogy a munkásokkal miképpen kevertesse a szállításra kész olajmennyiséget. Előadta Komlós azt is, hogy a munkafelügyelők bosszúból vádaskodnak ellene azért, mert rájött, hogy a kátránylepárolást, amely két napig tart, fél óra alatt intézték el azért, hogy munkakönnyebbségük legyen. Ezért összeszidta Józsát és Jusst, akik emiatt vádaskodnak ellene, de amint kiderült, a talpfatelítés céljait szolgáló olajnak negyven százaléka erős víztartalmú kátrányoldat volt, 20 százaléka pedig idegen alkatrészt tartalmazott. Azt is megtették, hogy az olajmennyiséget lúgos vízzel hígították, ami aztán azt jelentette, hogy a szállítmányok ötven százaléka sok esetben tiszta víz volt. Az olajba kevert nyers kátrány tudvalevőleg igen nagy víztartalmú és ez nem terjed szét, hanem egy helyben, üreget képezve marad meg a vasúti tankokban. Az Imperial vegyészeti gyárnak természetesen a kátrányolajat párolnia kellett volna, illetve az abban foglalt természetes víztartalmat ki kellett volna vonnia. A valószínűsítési számítás szerint az 1929 óta szállított 1300 vágón kátrányolajnak legalább negyven százaléka víz vett. Pedig ez után az 1300 vágón után az Imperial több mint 2.860.000 pengőt vet fel a MÁV-tól, azonkívül szubvenciósegélyeket is élvezett a kereskedelmi minisztériumtól. Ha ezekből az összegekből levonjuk azt a különbözetet, amennyit jogosulatlanul víztöbbletért vett fel az Imperial, a MÁV kára meg fogja haladni az 1 millió pengőt. Az ügyészség egyébként a vizsgálatnak még a közepén sem tart, hiszen nincs még tisztázva az a körülmény sem, hogy miképpen jött létre az 1930-ban megújított szerződés az Imperiallal, holott ez ellen a vállalat ellen már akkor súlyos panaszok hangzottak el. Auer György dr. ügyész a hét vége felé hallgatja ki azokat a fontos tanukat, akiknek vallomása elé nagy várakozásul tekintenek, mert ezeknek vallomásából fog kibontakozni az olajpanama igazi képe. A Nemzeti Szabadelvű Párt felhívása a választókhoz A Nemzeti Szabadelvű Párt vezetősége a következő felhívást teszi közzé: Március 1—15 között mindazok, akiknek választói jogosultságuk van, jelentkezhetnek a lakhelyük szerint illetékes kerületi elöljáróságnál délelőtt 8 órától délután 2 óráig, sőt hétköznapokon délután 5—5 óra között is. Az a férfi, ki ebben az évben tölti be huszonnegyedik életévét és legalább 4 elemi iskolát végzett, 2 év óta Budapesten lakik és 10 éve magyar állampolgár — és ugyanilyen feltételek mellett az a nő, aki 30. életévét betöltötte, kívánhatja, hogy e kellékek alapján a jövő évre érvényes választói névjegyzékbe felvegyék. Felhívjuk tehát úgy azokat, kik csak most lesznek választójogosultak, mint azokat, akik bármely okból kimaradtak a választói névjegyzékből, hogy saját érdekükben okvetlenül jelentkezzenek! A Nemzeti Szabadelvű Párt központi irodája (VII., Erzsébet körút 49. I. em.) naponként 6—8 óra között rendelkezésre áll a választóknak és személyes, levélbeli, vagy telefoni jelent-* kezésre mindennemű felvilágosítással szolgál. (Telefon: 403—33, 386—03.) Budapest, 1933 február 28. A Nemzeti Szabadelvű Párt vezetősége. Sajnálatos tény, hogy a mai kor életviszonyainak finomodása mellett a fogak mind rosszabbak lesznek. Csakis az észszerű, _ ...fogápolás ,J|j .| akadályozhatja meg a fogak romlását Ápolja fogait mindig ODOS-szájfertőtlenítővel; ez az elképzelhető legjobb száj-és fogápolás I . Leszállított árak: Óriás üveg P 520, Egész üveg P2«o, Fél üveg P1 »o