Esti Kurir, 1933. december (11. évfolyam, 274-296. szám)

1933-12-02 / 274. szám

NÉV ÉS HAZAFISÁC Megindult egy mozgalom: hogy ma­gyar emberek lehetőleg viseljenek ma­gyar nevet. Hazafias mozgalom a szó legtisztább és legemberibb értelmében, szinte fölösleges a magyarázatára cs iga­zolására szót vesztegetni. Az is termé­szetes, hogy komoly ember ennek a mozgalomnak érdekében sem óhajt semmiféle terrorisztikus eszközt alkal­mazni. Minden embernek tiszteletre­méltó egyéni okai lehetnek arra, hogy idegen eredetű és idegen hangzású ne­véhez ragaszkodjék: ki volna olyan kor­látolt, hogy a lélek magyarságát a név magyarságán mérje le? Arról van szó mindössze, hogy a köztisztviselőket és katonatiszteket, tehát azokat az eleme­ket, kik nemcsak polgárai, hanem funk­cionáriusai is a magyar államnak, rá­beszélik arra, hogy magyar nevet visel­jenek. Nemzeti érdek, hogy ez a moz­galom sikerrel járjon. Tudjuk, milyen megtévesztő, a magyarságra milyen kár- hozatos volt már eddig is az, hogy ma­gyar nyelvű és magyar érzésű emberek száz meg százezrei viseltek idegen hang­zású nevet. Az elszakított területeken ez nem egyszer jogcímmé vált a magyarság jogainak megcsorbítására, s az egész vi­lágon tetszetős érv. volt ellenségeink szol­gálatában. Kinek lehetne kifogása az el­len, ha az állam maga is megkönnyíti azt a természetes folyamatot, hogy a magyarok a nevüket is megmagyarosit- ják? De: vagy van ilyen mozgalom, vagy nincs — vagy van hazafias kötelesség, vagy nincs. S ha van, akkor kivált ne­héz mentséget találni a közéleti férfiak számára, akik e kötelesség alól tüntetőén kivonják magukat s ezáltal a mozgalom­mal is szembehelyezkednek. Utóvégre ők nem csak magánszemélyek, de kép­viselői is a polgárság egyes rétegeinek s igényt formálnak arra, hogy nevük nem­zeti törekvések élén szerepeljen. Már pedig, hogy ez a név magyar-e, vagy ide­gen, azt a legnagyobb toleranciával sem lehet merőben személyi kérdéssé minő­síteni. Elismerjük, nekik is fűződhetnek becses lírai emlékeik az idegen névhez. Úgy érezhetik, hogy ezt a nevet ők ma-' guk is és felmenőik is becsülettel visel­ték. De vájjon azok a katonatisztek, akik a háborút végigharcolták, nem érezhelik-e ezt ugyanilyen joggal? S ha egy Wolff Károlynak, ki a fővárosban uralkodó kereszténypárt élén áll, vagy egy Friedrich Istvánnak, ki egy másik kereszténypárt élén áll, vagy egv Sipőcz Jenőnek, ki a városháza élén áll, dero­gál magyar nevet viselni, — akkor a ke­vésbé nevezetes hazafiak nem kérdezhe­tik-e teljes joggal, hogy miért kívánnak őtőlük olyan hazafiui áldozatot, ami­lyenre a hétpróbásan nacionalista köz­férfiak nem mutatnak példát? S kivált védhetetlen, ha a névmagya­rosítás! „presszió“ ellen való tiltakozás olyan helyről hangzik d ahol egyéb­ként semmit sem találnál éggé hitele­sen és konstruktívan ma 'y: rnak s ahon­nan mindig a hajrá-naei( r.üizmus sal­langjaival fellobogózva szekták az er­kölcsi humanizmus és a gazdasági böl- cseség szempontjai ellen felháborodott kirohanásokat intézni. Nemzeti szem­pont csak a névmagyarosítás mellett szólhat, s nem szólhat ellene keresztény szempont sem: a hercegprímásnak nem derogált az ugyancsak becsületes Szapu­Ma délben újabb diákverekedések miali bezárták 1 a Műegyetemei Nem eresztették be a Műegyetemre a zsidó diákokai - Mz egyetem rektora megtorlással fenyegeti a rendbontókat Ma délelőtt a Műegyetemen újabb cltaná- csolások voltak. Az izgatott atmoszférában megismétlődtek az elmúlt napok sorozatos eltanácsoMsai. Ma reggel 8 óra elölt az aulá­ban. diákyyülést tartottak a műegyetemi, hallgatók. A gyűlés tárgya a numerus clau- sus körüli ügyek voltak, továbbá az, hogy a hallgatók egy része sztrájkot akart. A Műegyetemen a mai napon az elsőéves zsidó hallgatókat nem en­gedték be az egyetemre. A diákok a kapuban tanácsolták el a zsidó egyetemi hallgatókat, de több eltanácsoMs történt tantermekben is. A rektori hivatal egyik főtisztviselője, dr. Badits kijelentette az ellanácsolásokkal kapcsolatban, hogy azok ad hoc egyéni akciók. Arra a kérdésre, hogy tudomásunk sze­rint a kapukban bajtársak igazoltatnak s a termekben ugyancsak sorozatos eltanácso- lások folynak, dr. Badits kijelentette, hogy ez sem általános jelenség, „előfordul, hogy cgy-két dirik kiáll és egy negyedóráig iga­zoltat". Ma is ez volt az eset. Ha tehát a zsidó hallgatók egy negyedórával később jöttek volna, bejuthattak volna az / egye­temre. ......................... Ez a hivatalos magyarázat korántsem megnyugtató, az egyetemrejárást, az órákon való pontos megjelenést talán mégsem le­het negyedórás véletlenektől és sorozatosan megismétlődő ad hoc igazoltatási akcióktól függővé tenni. A közgazdasági tudományegyetemen, ahol előadások voltak, hasonló a helyzet, ott is igazoltatnak a baj társak. Ma délelőtt folyamán több eltanácsolós tör­tént. Újabb verekedések A Műegyetemen a délelőtti órákban egyre jobban elmérgesedett a hangulat. Az igazol­tató bajtársak, tüntetők végigjárták a ter­meket és sorra igazoltatták a zsidó egyetemi hallgatókat. Később a forrongó, izgatott hangulat a kora délutáni órákban odáig fajult, hogy njabb verekedések robbantak ki. A verekedéseket az egyes tantermek előtt idősebb műegyetemi hallgatók provokál­ták ki, több zsidó egyetemi hallgatót meg­vertek. Az inzultusokat azonnal bejelentették a rek­tori hivatalban. A bejelentés után csakha­mar megtörtént liivutalos részről az intéz­kedés. A fekete táblán rektori hirdetmény jelent meg, mely szerint a Műegyetemet egyelőre hétfőig bezárták, tekintettel arra, hogy a tettlegességck meg­ismétlődtek. A tudományegyetemi rektor hirdetménye A Pázmány Péter Tudomány Egyetem rektora a következő hirdetményt függesz­tette ki az.egyetem épületeiben:'. ■ .. . Egyetemünkön az elmúlt napokban elő­fordult súlyos természetű rendbontások arra kényszeritettek, hogy december 2-ig bezáró­lag az előadások .szüneteltetését elrendeljem. Remélem és elvárom, hogy az egyetemi hallgatóság az előadások újból való meg­kezdése után a törvényes rendhez alkalmazkodik és az egyetemen belül s kívül minden rend* zavarástól tartózkodva, nyttgodtan folytatja’ tanulmányait. Ez a nyugodt légkör lesz csak alkalma* arra, hogy az Egyetemi Tanács a maga ré* széről is megtegyen minden tőle telhetőt a szegény, de szorgalmas és kiváló hallgatók támogatása és a diplomás ifjúság elhelyez* kedésének megkönnyítése érdekében. Ha ellenben újból kísérletek történnének a rend megbontására (igazoltatással, oltaná* csolással, beiratkozott hallgatók bánlalma* zásával, általában az egyetemi fegyelmi sza* bályok megsértésével, amelyeknek megtartó* sát pedig minden egyes hallgató a beiktatás* kor megfogadta), az egyetemi hatóságok elszánt elhatározása, hogy a fegyelmi vét* ségeket a legszigorúbban megtorolja, a rendetlenkedő elemeket az egyetemről kizárja, a büntető törvénykönyvbe ütköző erőszakos cselekmények elkövetői, valamint azok ellen, akik ilyenedet megkísérelnek, vagy ilyenek elkövetésére izgatnak, a bűnvádi felelősség* revonás végett szükséges lépéseket inegtegyaj (1896:XXXI1I. t.-c. 87. §). Végső esetben ei* kerülbetellen volna az egyetemnek továbbra! való bezárása annak súlyos következményei* vei együtt. Dr. Angyal Pál s. k. rector. Pécs, december 1 (Az- Esti Kurír tudósitójának távirataJ A pécsi egyetemen ma a legnagyobb rend és nyugalom van. A diákság délután tanács* kozásra ül ös$ze, hogy ezen további maga* tartásáról határozzon. Az előadások ma rendben folynak és valószínű, hogy a diák* ság a . ma délutáni ülésén is úgy dönt, hogy) továbbra is nyugalommal várja be az ese* ményeket. . , Szociáldemokrata elnö­köt választott az oszt-* rák szövetségi tanács Iiées, december 1. (Az Esti Kurír tudósitójának távirata.} Az osztrák szövetségi , tanács, az osztrák tar* tományok kiküldöttjeinek parlamentje, pén­•^*^*00*0*0*0*0 esek nevet ,a Serédivel felcserélni, noha v uj korszellemének, . mely a pangermán * iránta való hűségét a német névvel ia bizonyára van olyan példaadóan önér- j íajíság türelmetlenségével fürkészi az I dokumentálnák. Magyar racionalizmus* zc les katolikus, mint Wolff Károly. Azt l emberek lelkiismerétét és származását, I nak ezt azonban a legjobb akarattal készséggel elismerjük, hogy a „dübörgő f különös öröme telhetik azokban, akik 1 sem lehet nevezni.*,

Next

/
Thumbnails
Contents