Esti Kurir, 1934. november (12. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

11934 XI. 3. SZOMBAT A munkáspárt nagy győzelme az angol képviselőtestületi választáson London, november 2. November elsején kezdődtek a képviselő­­testületi választások London huszonnyolc kerületében, továbbá az ország számos vi­déki városában. Londonban a pártok állása az 1331-i vá­lasztások után a következő volt: Községi reformpárt (konzer­vatív 105­) képviselő Munkáspárt 257 „ Haladópárt 58 „ Pártonkívüliek 15 „ A jelenleg folyó választásokon az eddig megállapított eredmények szerint a munkás­párt, amely az eldöntésre kerülő 1107 man­­g­dátum mindegyikére jelöltet állított, számos kerületben nagy győzelmet aratott. Az eredmények a következők: Nyereség Vesztes­ég Községi reformpárt mandátum. A vidéki városokból eddig a következő eredmények érkeztek: mandátum. Londonban a pártok állása reggel 3 óra­kor a következő volt: Községi reformpárt (konzervatív): 340 megválasztott képviselő, Munkáspárt: 362 megválasztott képviselő, Haladó párt és pártonkívü­li nem nyertek mandátumot. A munkáspárt hat londoni kerület és tizen­két vidéki város tanácsában abszolút több­séget kapott. A vidéki városok között van Ilall, Derby, Lincoln és Birkenhead. George Lansbury, a munkáspárt alsóházi agg­vezére a következőket mondotta az ed­digi eredményekről: — Világos, hogy erős munkáspárti hullám­ sepri végig az országot. A londoni eredmények mutatják a munkás­párti mozgalom térhódításét a fővárosban és bizonyítják, hogy a lakosság bízik a londoni megyei tanács munkáspárti többségében. (konzervatív)1 210 Munkáspárt 2271 Pártonkivül— 13 Egyéb pártok— 3 Nyereség Veszteség Konzervatívpárt 13 109 Szabadelvűpárt4 34 Munkáspárt 2038 Pártonkivüli3 74 Letartóztatták a párisi horvát emigránsok vezetőségét Páris, november 2. A fr­ancia hatóságok a marseillei merény­let után letartóztatták a jugoszláv egyetemi hallgatók egyesületének, valamint a párisi horváti emigránsok egyesületé­nek egész vezetőségét, összesen 15 em­bert A baloldali sajtó hevesen tiltakozik az in­tézkedés ellen, amelyeket semmi komoly gyamúok nem tett indokolttá. Az Oeuvre szerint maga az ügyészség is beismeri, hogy a letartóztatottaknak a mar­seillei merényletben semilyen szerepük sem volt. Olyan intézkedések alapján tartóztatták le őket, amelyek még a második császárság intézményeiből erednek és a harmadik köz­társaság idején egyszer sem alkalmazták azokat. Az Humanité szerint Marchandeau bel­ügyminiszter úgy látszik, vissza akarja állí­­­­ti Párisban a Bassillet. A francia közbiz­tonsági hivatal elégtételt akar adni a jugo­szláv rendőrség gyűlölködésének. A jugoszláv rendőrség néhány teljesen be­csületes horvát emigráns ellen acsarkodik. A nemzetbiztonsági hivatal teljesen önké­nyesen tartóztatta le ennek a két nem po­litikai jellegű egyesületnek vezetőségét. A k­özbiztosítási ható­ságok felelőssége Paris, november 2. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A belügyminisztériumba megérkezett az első jelentés azokról a biztonsági intézkedésekről, amelyek Sándor jugoszláv király látogatása alkalmából történtek. A jelentés a marseillei rendszabályokról szól. Egy második jelentés­­ ismerteti majd a Párisban történt intézkedé­seket. A mostani jelentés kimutatja, hogy a marseillei rendőrséget nem érheti vád, a felelősség Jouhannaud-ra (a Rhone-torkolat kerületének időközben elmozdított elöljárójára) hárul, aki a Parisból érkezett biztonsági tisztviselők intézkedéseinek alávetette magát, ahe­lyett, hogy ellenkezőleg, ő adott volna utasításokat a párisi tisztviselőknek. Az elöljáró azonkívül nem kért elegendő ka­tonaságot. Az útvonalak őrizetére 5000 em­berre lett volna szükség, tényleg azonban csak 500 embert állítottak fel díszőrségnek. Újabb megtorló intézkedések Páris, november 2. (Havas.) A Matin jelentése szerint a mai minisztertanácson a belügyminiszter ismerteti azokat az u­jabb megtorló in­tézkedéseket, amelyeket annak a jelentésnek alapján ha­tározott el, amelyet a marseillei merénylet­tel kapcsolatos felelősség ügyében kikül­dött vizsgálóbizottság főnöke terjesztett a belügyminiszter elé 20/og .erjedő fénytöbb­et TUNGSRAM A DUPLASPIRÁLLÁMPA DEKALUMEN SOROZATBAN JU? Felmentették Kollár Lászlót, aki lelőtte fivérét Emlékezetes még az a testvérgyilkosság, amely ez év július 15-én történt a Kaszásdű­lőnél lévő mezei útán, ahol Kollár László kereskedősegéd több re­volverlövéssel megölte fivérét, Kollár Vendel földbirtokost. Az ügyészség erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolta meg a gyilkosság után önként jelentkező Kollár Lászlót, akit nyomban letartóztattak. A büntetőtörvényszék A­ rogre//-tanácsa szerdán tárgyalta le a bűnpert. Kollár László nem ismerte el bűnösségét. — Az igaz, —­ mondotta, — hogy agyon­lőttem bátyámat, de annyira felingerelt, hogy nem tudtam magamon uralkodni. Fenntartom azt, amit a rendőrségi kihallga­tásomkor mondtam: önvédelemből cseleked­tem. Krayzell elnök ezután felolvasta a részle­tes rendőrségi kihallgatásról felvett jegyző­könyvet. Eszerint este fél hét óra tájban tör­tént a testvérgyilkosság. Kollár László a csil­laghegyi strandfürdőről jött hazafelé és a dű­lőúton találkozott bátyjával, aki kocsiján a bakon ülve, a lovakat hajtotta. Az uton haladó négy nő mellé szegődtem, — mondja — mert féltem bátyámtól. Az egyik hölgyhöz fordultam és kértem, hívjon rendőrt, mert félek fivéremtől, aki azután azt kiabálta: leszámolok veled és köz­ben ostorával végigvágott rajtam. Az ostorcsapás arcomat érte, de az ostor ki­esett fivérem kezéből, aki erre zsebéhez kapott. Annyira felingerelt indokolatlan durvasága és fenyegető magatartása, hogy kirántottam revolveremet és többször rájöt­­tem. Valósággal önkívületi állapotban vol­tam és igy történt, hogy az ostort felvettem s rásujtottam bátyámra. A vallomás további részében Kollár László elmondta, hogy régi civódás folyt közte és elhunyt fivére között, aki rabiátus ember volt. Ezután a tanúbizonyítást folytatta le a törvényszék. Kihallgatta azt a négy asz­­szonyt, akivel Kollár László az után találko­zott és azokat a nőket is, akik Kollár Vendel kocsiján ültek. Huj Károlyné két leánya és nővére megerősítették Kollár László vallo­mását. Cseh Teréziát hallgatta ki azután az elnök. Elmondta, hogy a megölt Kollár házvezető­nője volt. Az elnök faggatta, hogy milyen vi­szonyban volt az elhunyttal, mert a rendőr­ségen azt vallotta, hogy szoros barátság állt fönn köztük, de Cseh Terézia megmaradt amellett, hogy bár fizetést nem kapott, mert Kollár egyösszegben ígérte a honoráriumot, házvezetőnője volt a földbirtokosnak. Az ő vallomása szerint Kollár László volt a kihívó fél és Kollár Vendel nem kötött bele. — Igaz az, hogy maga vette ki Kollár Vendel zsebéből a lövések után a revolvert és eltüntette? — Ez nem felel meg a valóságnak, —­ hangzott a válasz. Viharos szembesítés volt a négy már kihallgatott tanú és Cseh Terézia között, a négy nő szemébe mondta, hogy Kollár Vendel ostorral arcába vágott fivérének, aki azután revolverét használta. A védő bizonyítékot produkált arra nézve, hogy Cseh Terézia Kollár Vendelnének adta ki magát. Több tanú vallomása u­tán Herczegffy Géza dr. ügyészségi alelnök fenntartóiul a vádat, Mühlrad Artúr dr. védő azonban fel­mentést indítványozott, utalva a régen dúló családi viszálykodásra, Kollár Vendel állandó fenyegetéseire és arra a lelkiállapotra, mely­ben az egyébként szelid lelkű­ és fivérétől so­kat szenvedett fiatalember került. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogos védelem fenn­forgását. Rövid tanácskozás után a törvényszék a vádlottat a vád és következményei alól felmentette. Az indokolás szerint a jogos védelemnek megzavarodottságból való túllépésének esete forog fenn és ezért a vádlottat fel kellett menteni. Herczegffy ügyész fellebbezett és kérte a vádlott további fogvatartását. A törvényszék szabadlábra is helyezte Kollár Lászlót, mire a terem hallgatósága harsány éljenzésben tört ki. Krayzell elnök rendreutasította a ra­­jongókat, majd pedig az ügyész jelentett be felfolyamodást a szabadlábra helyezés miatt. Az ilyenkor szokásos formaságok elintézése után Kollár aztán el is hagyta a fogházat. Néhi esy nap múlva megjelennek az OTB­A- kinevezések A pénzügyminisztériumban ma délben nagyszabású OTBA-érte­kezlet volt, amelyen az Országos Tisztviselői Betegápolási Alap rendelőintézetével kapcsolatos összes kérdé­seket részletesen letárgyalták. A kinevezé­sek ügyében már döntött Imrédy Béla pénz­ügyminiszter és a kinevezések néhány nap m­úlva, lehet, hogy már vasárnap, megjelennek a hi­vatalos közlönyben. A hivatalos lap előbb a fővárosi, utána a vidéki orvosok kinevezését fogja közölni. Holnap délelőtt 10 órakor egyébként be­mutatják a sajtónak az OTBA Trefort­ utca 3. szám alatti rendelőintézetét. Ezt az épü­letet Imrédy Béla pénzügyminiszter elő­terjesztésére a Gyermekvédő Ligától vásá­rolta meg a kormány hétszázezer pengőért. Újóbbb K. Huczik-ü­gy a bíróság előtt K. Huczik Elemér dr. ügyvéd, volt sze­gedi államtitkár, ma ismét vádlottként sze­repelt a büntető törvényszéken dr. László Dezső egyesbíró előtt. K. Huczikot annak­idején többrendbeli óvadéksikkasztásért öt­évi dologházra ítélte a büntető törvényszék KxayzeZZ-tanácsa, majd védőjének, dr. Rózsa Andornak fellebbezésére a tábla egy évi és öthónapi börtönre mérsékelte Huczik bün­tetését s elrendelte azonnali szabadlábra he­­lyezését. Huczik ma azért került a biróság elé, mert Vasas Gyulánétól kétezer pengőt vett át egy üzletvásár­lásra és abból 408 pengőt saját céljaira fordított. Huczik tagadta bűnösségét s kijelentette, hogy őt jogosan megillető 408 pengőt vont le ügyvédi költségre. Vádlottársa, Schureitzerné szintén taga­dott, majd több tanú kihallgatása után úgy intézkedett a bíróság, hogy a kórházban fekvő V­asasnét legközelebb fogja kihall­gatni s ezzel a tárgyalást elnapolta. 3 — \ Fogházbüntetésre ítélték a miskolci zugvalutásokat Érdekes valutabűnpert tárgyalt szerda­­ délelőtt a büntetőtörvényszék h­orváth­­tanácsa. A vádlottak valamennyien miskol­ciak voltak, akiket április 25-én értek tetten a detektívek. A kir. ügyészség Freinreich Adolfot, Klein Salamont, Weisz Samut, Herskovics Dávidot és dr. Weiner Vilmost fizetési eszközökkel elkövetett bűntettel, Gold Eliást pedig, mint bű­nsegédi bűnrészest vádolta. Vádlottként szerepelt Zubrik József is, akit kihágással vádolt meg az ügyészség. Freinreich Adolf és Klein Salamon meg­szöktek Magyarország területéről s ezért nem lehetett őket felelősségre vonni, csupán a többi vádlott ügyében tartott a bíróság tárgyalást. Kotsis Miklós dr. ügyészségi alelnök mon­dotta el ezután vádbeszédét, majd a védők szólaltak fel. A törvényszék Weisz Samut külföldi fize­tési eszközzel elkövetett visszaélés vétségéért négy hónapi fogházra ítélte és elrendelte a le­foglalt 5­00 pengő elkobzását, Herskovics Dávidot három hónap fogházzal, Gold Eliást pedig, mint bűnsegédet egyhónapi fogházzal sújtotta. Weiner Vilmos dr.-t a törvényszék bizonyíték hiányában felmentette. Zubrik .1. bűnösségét a bíróság megálla­pította, de az egyszerűsítési törvény alapján büntetést nem szabott ki. Herskovics, Wei­­fe dr és Zubrik ítélete jogerős, m­íg Weisz Samu és Gold Éliás semmiségi panaszt jelen­tettek be az ítélet ellen. HieinloTea közvetlen behozatal

Next