Esti Kurir, 1936. június (14. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-03 / 126. szám
1936 VI. 3. SZERDA Petőfinek adta ki masát és úgy agitált Böszörmény egyik alvezére Hétszáztizenhét kaszáskeresztes ellen folyik az eljárás Böszörményt és két alvezérét a vádtanács is fogvatartotta A pécsi rendőrség hetekig tartó nyomozása után ma már minden részletében tisztán áll a hatóságok előtt Böszörmény Zoltán és társainak a Dunántúlon kifejtett kaszáskeresztes propagandája. A példátlan vakmerőséggel és nyílt lazítással elindított agitáció fókusza Baranya vármegye, pontosabban Pécs volt. A rendőrség megállapítása szerint Böszörmény Zoltán a kaszáskeresztesek • országos fővezére.* Hatvany Lajos *alvóvezér» és Cs. Szabó Péter «országos kaszás főtitkár* társaságában jelent meg a Pécskörnyéki falvakban, ahol házról házra járva mindenekelőtt a körzeti főnököket, a «kaszás előharcosokat» szervezték meg. Már maga Böszörményei, megjelenése meglehetős feltűnést keltett B Baranya vármegye lisztes és dolgos földművesei, kisiparosai, tisztviselői között, miután Böszörmény Zoltán szakítva az eddigi zöldinges egyenruhával, most tábornoki uniformisban kezdte meg a kaszáskeresztesek agitációját, indult a nyomozás. Böszörmény Zoltánt Hatvany Lajos alvezérével és Cs. Szabó Péter főtitkárral együtt Budapestre szállították, ahol mindhármukat letartóztatták. A letartóztatott kaszáskeresztesek ellen az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntette címén indult meg az eljárás és a vizsgálóbíró úgy Böszörményt, mint Hatvanyt és Szabót fogvaartotta. A három kaszáskeresztes fővezér ügye ma került a vádtanács elé, amely helyben hagyta a vizsgálóbíró végzését és Böszörményt két társával együtt tovább is fogvatartotta. Böszörmény, Hatvany és Szabó a vádtanács döntése ellen a táblához felfolyamodást jelentettek be. Ugyanakkor azonban a vidéki városokban is tovább folyik az eljárás az úgynevezett kaszás alvezérek és előharcosok ellen. It pillanatban Baranya megyében, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán összesen 717 ember ellen folyik eljárás, akik a rendőri nyomozás megállapítása szerint felesküdtek Böszörményéknek, maguk is résztvettek a lázító agitációban és Böszörményektől a Teleki-téren összevásárolt tábornoki, ezredesi és őrnagyi uniformist kapottak. Az ál-Petőfi Böszörmény, aki a szélsőséges ultra-antiszemita és földosztó propaganda mellett arról sem feledkezik meg soha, hogy saját verseit terjessze és szavalja, ezúttal afeltámadt Petöfi” társaságában jelenn meg. Ilatvány Lajos ugyanis, mint ez ma már a rendőri iratokból kiderül, Petőfi-szakállt növesztett, Petőfi jól ismert lebernyegének mását, nyakkendője kihajtott fehér ingét vette fel is mint az élő Petőfi járta be a Pécs-környéki falvakat azzal, hogy Petőfi nem esett el Segesvárital, hanem annak idején orosz fogságba került és most mint a kaszás-keresztesek alvezére indul országos aljára. Ugyanez a Petőfi-Ilátvány Lajos’saját verseit szavalta állandóan, mint új. Petőfi-költeményeket és Cs. Szabó Péter országos kaszás-főtitkárral együtt a legszélsőségesebb agitációt fejtette ki. Időközben, mint ismeretes, Böszörmények a Teleki-téren rengeteg régi katonai uniformist vásároltak össze. Ezeket az egyenruhákat leszállították Pécsre és most már Hatvany Lajos, az ál-Petőfi is őrnagyi uniformisban jelent meg ugyanazokon a helyeken, ahol előzőleg még Petőfi kosztümjében agitált. Böszörményék azzal igyekeztek behálózni az egyszerű földmíveseket és iparosokat, hogy valamenynyiüket azonnal őrnaggyá, alezredessé, ezredessé nevezik ki és ilyen egyenruhát is adtak nekik. A nyomozás megállapítása szerint Böszörményék nyíltan hangoztatták, hogy ha már a kaszáskeresztesek „tisztikarát" sikerült megszervezni, úgy rövidesen bevonulnak a pécsi és pécskörnyéki laktanyákba, ott felesketik a szolgálatot teljesítő honvédlegénységet és azután együttes erővel "Budapest ellen vonulnak, hogy átvegyék a hatalmat. Böszörmény, Hatvany és Szabó minden beszédében hangoztatta, hogy Budapesten a kormány szó nélkül át fogja nekik adni a hatalmat, mert csak ők tudják megoldani a zsidókérdést. A zsidókérdés „megoldása" Böszörményék elképzelésében A zsidókérdés megoldását Böszörményék úgy képzelték, hogy mindenekelőtt elveszik a zsidók pénzét és néhány zsidó vallásu bankigazgatót, vállalati vezetőt túszként visszatartanak. Azután megkezdik a zsidóvallásu magyar állampolgárok előéletének kivizsgálását. Az 1900 óta bevándorolt zsidókat kitoloncolják, azokat, akik 1900 előtt jöttek Magyarországra, azokat megtűrik ugyan, de minden pénzüket elveszik, szigorú adót vetnek ki rájuk és új törvényekkel megakadályozzák, hogy a zsidók bármilyen fixfizetéses állást tölthessenek be. Ezután került volna sor Böszörményék elgondolása szerint a bankok és kartelek átvételére, illetve megszüntetésére, ezzel egyidejűen pedig a köztisztviselők fizetésének a felemelésére. Az egész országra kiterjedő kaszáskeresztes propaganda közben azonban már a hatóságok figyelmét is felkeltette és Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán megma folytatta Mezey Ákos járásbíró annak a különös pernek a folytatását, amelyet Szántó Gábor napszámos indított a kincstár ellen az angyalföldi elmegyógyintézettel járó munkabér követése címén. Szántó Gábor, mint ismeretes, gazdasági napszámosként került az angyalföldi elmegyógyintézet szolgálatába, ahonnan azonban tizenöt hónap után azonnali hatállyal elbocsátották. Szántó erre kilencszázhét pengő erejéig beperelte a kincstárt, mert keresete szerint őt minden komoly ok nélkül bocsátották el, csak azért, mert nem volt hajlandó napszámos létére a dühöngő elmebetegek osztályán ápolói szolgálatot teljesíteni. Szántó ügyvédje, Mártonffy Zoltán dr. a legutóbbi tárgyaláson egyébként arra hivatkozott, hogy az angyalföldi elmegyógyintézet igazgatóságát bizonyos mértékig bosszú is vezette akkor, mikor a napszámost elbocsátotta, mert az a belügyminisztérium előtt leleplezte azokat a súlyos visszaéléseket, amelyeket az intézet gazdasági ügyei körül tapasztalt. •Szántó feljelentése alapján meg is indult a vizsgálat. A mai folytatólagos tárgyaláson Rácz László dr., a kincstár jogi képviselője hangoztatta, hogy Szántót azért kellett elbocsátani az angyalföldi elmegyógyintézet szolgálatából, mert renitens magaviseletet tanúsított, amiről több jegyzőkönyvet vettek fel. Mártonffy Zoltán dr. ezzel szemben hangoztatta, hogy ha Szántó valóban olyan renitens lett volna, amilyennek most az intézet vezetői mondják, aligha tartották volna ott tizenöt hónapig. Mezey Ákos járásbíró ezután dr. Zsakó Istvánt, az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató-főorvosát hallgatta ki tanúként. Zsakó elmondotta, hogy Szántót, mint létszámfeletti napszámost fogadták fel, szerződése nem volt és lakásra is csak akkor tarthatott igényt, ha éppen üres hely volt az épületben. Bíró: Miért bocsátották el Szántót? Zsakó dr.: Mert engedetlenséget tanúsított. Mi vártunk tizenöt hónapig, hogy megjavuljon, de minden kísérlet hiábavaló volt. Az is igaz, hogy Szántó nem akart az elmeosztáson szolgálatot teljesíteni. Mártonffy dr.: Természetes, hogy nem akart, mert félt a dühöngő elmebetegek között járni. Nem is érezte magát elég erősnek és képzettnek ahhoz, hogy egyszerre ápolói szolgálatot teljesítsen. Az intézet C. osztályában dühöngő betegek, vannak, egy ilyen vézna ember be sem mer menni oda. Zsakó dr.: Én huszonöt éve teljesítek szolgálatot elmebetegek között, de soha semmiféle bántódás nem ért. Szántó is találkozhatott nem egyszer a betegekkel az intézet udvarán és semmi baja nem történt. A felperes ügyvédje ezután előadja, hogy Szántó azért félt a C. osztályra menni, mert olyan híreket hallott, hogy ott nem egyszer már leharapták az ápolók ujját, vagy véresre verték őket. — Tud-e igazgató-főorvos úr arról — Köteles-e egy napszámos dühöngő elmebetegeket ápolni fordult ezután Mártonffy Zsakó dr.dioz — hogy Szántó ellen csak akkor emeltek kifogást az intézetben, mikor ő a visszaéléseket leleplezte a minisztérium előtt? —^ Ez teljesen különálló dolog volt. Már a vizsgálatot megelőzően el akartuk bocsá- t tani Szántót. 1 Mártonffy dr.: — Hogy akartak akkor ápolót képezni Szántóból, ha már mint napszámossal nem voltak megelégedve vele? — Vannak emberek, akik három-négy évig teljesítenek ingyen szolgálatot az intézetben, hogy kiképezzük őket ápolóknak. Örülnek, hogy ott lehetnek. Szántónak sem volt oka félni. — Az igazgató az orvos és tudnia kell, hogy az elmebetegeknél milyen nagy szerepet játszik az indulat-áttétel. Dühöngő betegek is megjuhászkodnak az orvos előtt, mint a gyerekek. Szántó azonban nem volt mind 3i erre kioktatva és nem érzett erre a szerepre elég erőt. Egyszerű napszámos, aki berli munkát akart végezni. Zsakó dr.-t ezután megesketik vallomássára, majd Szántó Gábort hallgatta ki Mezey biró. Szántó elmondotta, hogy még 1934-ben, Borbély gondnok vette fel napszámosnak azzal, hogy majd lakást is kap. Tizenöt bős nap után aztánelbocsátották. Közben már megindult a vizsgálat az ő jelentése alapján és az is igaz, hogy nem akart ápoló lenni, mert félt a betegektől. A kihallgatások befejeztével Mezey biró a felek tudomására adta, hogy június 8-án ítéletet hirdet a munkaügyi perben. Kibéküléssel ért véget Lázár Miklós és gróf Széchenyi György sajtópere Sátoraljaújhely, június 2. Ma délelőtt 10 órára tűzték ki a sátoralja-*újhelyi királyi törvényszéken annak a nagyi érdeklődéssel várt sajtópernek a tárgyalását, amelyet Lázár Miklós,4 Reggel főszerkesztője, a tokaji kerület két cikluson át volt országgyűlési képviselője indított gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő ellen. Széchenyi gróf ugyanis a választási küzdelem folyamán azisegyaljud clmű szerencsi Néphetilapban cikket tett közzé, amely mint Lázár rágalmazási pert indított ellene. A Köröskényi-tanács előtt ma reggel lefolytatott tárgyaláson Széchenyi György gróf a következő nyilatkozatot tette: «A legutóbbi általános képviselőválasztásokon szembekerültem Lázár Miklóssal. Az nem a mi kettőnk hibájából elfajult választási harc érthető piszehózisában Lázárt Miklós személyéről és közéleti szerepléséről egy vidéki lapban olyan megállapításokat tettem, amelyek, mint azóta meggyőződtem, nem felelnek meg a valóságnak. Lázár Miklós főszerkesztő urat érdemes hazafinak, tiszta jellemű, önzetlen közéleti férfiúnak tartom és mély sajnálkozásomnak adok kifejezést, hogy valamikor is más nézeteket nyilvánítottam felőle.» Ezt a nyilatkozatot Lázár Miklós ügyvédje, dr. Dubay István elégtételül elfogadta és ezzel a közmegnyugvást keltő békés fordulattal ért véget a sajtóper. a — Bajtársi találkozó. A volt k. u k. Feldartiflerie Brigádé 60 (Moc) összes alakulatainak tisztjei június 13-án este 8 órakor a Sörskatakomba-vendéglő kerthelyiségében (Vill., Eszterházy-utca 6) bajtársi találkozóra jönnek össze. Értesítést kér Szarsányi Miklós, V. Falki Miksa utca 17. (Tel.: 194-71.) . Ha aranyát, brilliánsát és ezüstjét jól akarja értékesíteni, forduljon bizalommal Schwarcz ékszerészhez, Klauzál-utca 2, Rákóczi-út mellett-