Esti Kurir, 1937. április (15. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

MA­DRE XV. évfolyam 72. szám Budapest, 1937 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY április 1. csütörtök MELEGEBB IDŐ A Meteorológiai Intézet jelenti március 31-én dél­ben. Budapesten a hőmérsék­let déli tizenkét órakor —1—10 Celsius-fok volt. Várható időjárás a kö­vetkező huszonnégy órára. Mérsékelt északkeleti-ke­leti szél. Változó felhőzet. Nyugaton és délen még ki­sebb eső. A hőmérséklet emelkedik. Szovjet-aran­y­­szállítmány Angliában London, március 31. A lapok moszkvai jelentései sze­rint a legközelebbi napokban na­gyobb szovjetorosz aranyszállít­­mány érkezik Angliába. A Daily Telegraph számítása szerint ez az aranyküldemény 38 millió font (közel egymilliárd pengő) értékű aranyrúdból áll. A szovjet kormány ezzel az aranyszállítmánnyal egyen­lít­ ki azoknak a nagyarányú meg­­re­endelése­kn­ek ellenértékét, amelye­ket az utóbbi hetekben nyersgumi­ban, fémben és más nyersanyagok­ban angol cégeknél tett. A Daily Telegraph úgy tudja, hogy az ara­nyat azonnal továbbítják az Egye­sült Államokba, mert a londoni aranypiacon az orosz arany, gyen­gébb aranytartalma miatt, csak ne­hezen értékesíthető. i * Alkotmányjogi reform Angliában London, március 31. Kevesen tudják, hogy az angol kabinet, amely a földkerekség egyik legnagyobb hatalmassága, az angol alkotmány értelmében eddig volta­képpen nem is létezett, éppúgy, mint a miniszterelnök hivatala. Ez a két intézmény alkotmányjogilag most született csak meg, még­pedig azzal, hogy a két fogalom szerepel abban az új törvényben, amely új fizetéseket állapít meg a kormány tagjai számára. A miniszterelnök rangja eddig így szólt: «A kincstári hivatal első lordja». Hogy e rang viselője a miniszter­­terelnök teendőit végzi, az eddig csak szokás volt, nem pedig alkot­mányjogi tény. A miniszterelnök mint olyan nem is kapott fizetést. Az új törvény most kifejezetten a miniszterelnök számára évi tízezer font fizetést állapít meg s említést tesz a kabinetről is, amelyhez a miniszterek összességét számítja. Eddig csak azokat a minisztereket tekintették a kabinet tagjainak, akik a kincstári hivatal első lordjá­nak szű­kebb tanácskozásaiban szok­tak résztvenni. * Az osztrák pénzügy­miniszter kitüntetése Bécs, március 31. A szövetségi elnök a legmagasabb kitüntetésben részesítette N­eumayer Rudolf pénzügyminisztert a belső kölcsön kibocsátásának sikere alkal­mából. Az elnök a pénzügyminisz­ternek az Osztrák Érdemrend nagy­­keresztjét adományozta. A rákospalotai gyilkosság rejtélye AZ ELUTASÍTOTT szerelmes bosszúja A TRAGÉDIA HÁTTERÉBEN Az újpesti rendőrség egész éj­szaka és ma délelőtt is folytatta a nyomozást a rákospalotai bor­zalmas szerelmi dráma ügyében. Ma kora reggel ismét meg­jelent az újpesti rendőrkapitány­ságon Fodor Gyula dr. kultusz­miniszteri számellenőr, aki tel­jesen megtörve mondotta el mindazt, amit a tragédia előz­ményeiről tudott. Az ő felvilá­gosításai azonban nem elégít­hették ki a nyomozást vezető rendőrtisztviselőket, mert jófor­mán semmit sem tudott arról a halálos viadalról, amely felesége és unokaöccse, Antal Lajos bá­dogos között lejátszódott. Levéltöredékekből, szomszé­dok vallomásaiból, a tragikus sorsú fiatalasszony elejtett sza­vaiból és Fodor Gyula ötéves kisfiának elbeszéléséből igyek­szik összeállítani most a rend­őrség a kettős tragédiában ki­robbant dráma történetét. A fel­tevések szerint Antal Lajos több mint két éve üldözte reményte­len szerelmével nagybátyjának, Fodor Gyulának fiatal feleségét, aki azonban ridegen elutasította unokaöccse tolakodását, ami végül is gyilkosságra és öngyil­kosságra vezetett, fel fenyegetőző Antal Lajost és ezért nem tett neki említést to­vábbra sem arról, hogy férje uno­kaöccse életveszélyes fenyegetétek­­kel igyekszik terrorizálni őt, termé­szetesen minden eredmény nélkül. I Dr. Fodor Gyula vallomása Fodor Gyula elmondotta a rend­őrségen, hogy a leghamronikusabb házaséletet élte feleségével, aki őt a rajongásig szerette. Antal Lajost azért vette házába, hogy embert neveljen belőle. A fiatalember tele volt romanti­kus hajlamokkal és valósággal bolondult a zenéért. Hiába igyekezett elhelyezni külön­böző állásokba, Antal Lajos nem tudott megmaradni egyetlen állásá­ban sem. Rapszodikus természetű volt, pontatlanul járt be a gyárak­ba, műhelyekbe, ahol állást szer­zett neki és azért mindig elbocsá­tották. Legutóbb egy bádogosmű­­helyben helyezte el Fodor Gyula dr. unokaöccsét, Antal Lajost, aki most már mintha megkomolyodott volna, kitanulta a bádogos szakmát és nagybátyja azt hitte, hogy sike­rült megalapoznia a huszonnégy­­éves fiatalember jövőjét. Két évvel ezelőtt költözött el Antal Lajos Fodor Gyuláék családi házából, a Kinizsi­ utca 164. számú házból. Fodor Gyula kultuszminisz­tériumi számellenőr így mondotta el a rendőrségen unokaöccse kiköl­töztetésének körülményeit: — Egy napon feleségem azzal a kéréssel fogadott, hogy ♦ ' távolítsuk el a házból Lajost, mert a fiatalember többet enged meg magának, mint amire a ro­koni viszony feljogosítja. Én tel­jesítettem feleségem kérését és arra kértem unokaöcsémet, hogy keressen magának másutt lakást. Arra hivatkoztam, hogy kisfiam­nak is szüksége van már külön szobára és így nincs hely az ő számára házunkban, Lajos zo­kon vette, hogy kiutasítottam há­zamból,­­ a szomszédiban vett ki albérleti szobát és hosszú ideig nem keresett fel bennünket. Az elutasított udvarló bosszú­­tervei Kiderült a további adatokból, hogy Antal Lajos nem sokáig tartott haragot a Fodor-családdal, mert nemsokára újból mindennapos ven­dég lett a Kinizsi­ utca 164. számú csinos családi villában. A fiatalasz­­szony nem tett többé említést férjé­nek Antal Lajos tolakodó viselkedé­séről. Úgy látszik a fiatalember be­látta, hogy nem érheti el célját, mert az asszony szerette férjét. A reményeiben csalatkozott szerelmes tehát bosszút forralt. Revolvert szerzett és a jelek sze­rint több izben megfenyegette az asszonyt, hogy végez vele, ha nem hallgatja meg őt. A fenyegetőzéseknek sem volt semmi eredményük, noha a fiatal­ember egyre agresszívebben lépett fel. Fodor Gyula elmondotta most a rendőrségen, hogy felesége sokszor izgatott lelkiállapotban fogadta és ő alig tudta megnyugtatni. A sze­rencsétlen aszony nyilván félt, hogy férje felelősségre vonja a revolver­. A tragédia Tegnap azután Antal Lajos is­mét átment Fodorék villájába, ahol szenvedélyes jelenet játszódott le közte és a fiatalasszony közölt és az exaltált fiatalember most már nem állt meg­ a fenyegetéseknél. Negyed négykor érkezett haza Fodor Gyula és a kertajtót zárva találta. Miután dörömbölésére nem nyitot­ták ki az ajtót, átugrott a kerítésen és belépett a házba. A villa egyik szobájában borzal­mas látvány fogadta: a pamla­­gon nagy vértócsában feküdt felesége, tőle néhány méterre pe­dig a földön unokaöccse, akinek homlokából patakzott a vér. Percekig tartott, amig Fodor Gyula megdöbbenéséből magához tért és ekkor rendőrért sietett. A rendőr az újpesti rendőrkapitány­ságot és a mentőket értesítette, de a mentők csak azt állapíthatták meg, hogy a szerencsétlen Fodor Gyuláné és Antal Lajos is már ki­szenvedett, amikor Fodor Gyula a szörnyű drámát felfedezte. A rendőri bizottság igyekezett re­konstruálni a dráma lefolyását. Fodor Gyulánét két revolvergolyó érte. Az egyik hátulról, lapockáján fúródott testébe és egyik bordáját súrolva távozott el testéből és a falba csapódott. A második revol­vergolyó jobb szeme fölött hatolt be koponyájába és azonnali halált okozott. Ebből arra következtetnek, hogy Fodor Gyuláné elvesztette lélekje­lenlétét a revolverrel fenyegetőző gyilkos fiatalemberrel szemben, menekülni akart a szobából, mire Antal revolveréből utána lőtt. A golyó a lapockájába fúródott, de ugy látszik az asszony nem esett össze, hanem tovább futott. A gyilkos erre eléje ugrott és most már közvetlen közelről halán­tékához szorította a revolvert és igy végzett a szerencsétlen fiatal­­asszonnyal. Aidai Lajos ezután főbelőtte magát és azonnal meghalt. Holtteste mel­lett hevert a Brotom­no-pisztoly, amellyel szörnyű tettét elkövette. A kisfiú nem volt szemtanú A gyilkosság idején a szomszédos hálószobában tartózkodott Fodor Gyula ötéves Gyula nevű kisfia, aki a revolverlövések zajától annyira megijedt, hogy az egyik sarokba ku­porodott és ott várta meg hangos sí­rással édesapját. Fodor Gyula még ma is izgalom­tól remegve folytatta tegnap késő éjszaka félbeszakított vallomását az újpesti kapitányságon. Újból elmon­dotta, hogyan talált rá feleségére és unokaöccsére, majd előadta, hogyan találta meg kisfiát: — Amikor a borzalmas látvány, után annyira magamhoz tértem, hogy gondolkodni tudtam, kisfia­mat kerestem, mert attól féltem, hogy unokaöcsém kisfiámat is meg­gyilkolta. A szomszédos szobából gyermeksírást hallottam. Átrohan­tam ide és az egyik sarokban találtam meg a gyermekemet, aki hangosan jajveszékelt ölbekaptam kisfia­mat és fejét igyekeztem elrejteni, nehogy a szomszédos szobában meglássa édesanyja vérben fekvő holttestét. Azt valóban sikerült is megakadályoznom, hogy sze­rencsétlen , feleségemet megpil­lanthassa a gyermek, de azt már nem kerülhettem el, hogy unokaöcsémet ne láthassam meg, mert át kellett lépnek unoka­öcsém holttestén, hogy elhagyhas­sam a szobát. — Amikor kisfiam meglátta An­tal Lajos holttestét, ezt mondotta: — Úgy kell a Lajos bácsinak, mert mindig kiabált és veszekedett anyukával. A gyermeknek ebből a kijelenté­séből is arra következtetnek, hogy Antal Lajos gyakran rendezett botrá­nyos jeleneteket Fodor Gyuláék házában, amiért az asszony nem volt haj­landó őt meghallgatni. A gyilkos kabátja zsebében lévő barna bőrtárcában levéltöredéket talált a nyomozást irányító rendőr­­tisztviselő. A ceruzával írott papír­lapon ezek a sorok állanak: *«Drága életem, nem tudok nélkül

Next