Esti Ujság, 1939. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Vasárnap, 1939 januárlőtt A FELTÁMADT MAGYAR ÉLET ÚTJA 1938 ÉVBEN A céltudatos magyar politika Triannon XX. fordulóján megteremtette az első revíziós sikert Az elmúlt esztendő megjelölte a magyarság helyét a népek nagy családjában Az 1938-as esztendő a belpolitikában a rendkívüti mozgalmak, felfokozott erőfeszítések, nagy teljesítmények és nagyszerű eredmények éve volt. A magyar nemzet történetében kitörölhetetlen betűkkel jegyzik fel ezt az évet, amellyel lezárul a Trianon utáni Magyarország életének első korszaka akkor, amidőn nagy küzdelmek eredményeként visszakapta az ország az elszakított Felvidék egy részét s területének egynyolcadával, lakosságának egykilencedével megnövekedett. A szociális reformok jegyében kezdődik az év Az esztendő belpolitikai eseményeit január 1-én Darányi Kálmán akkori miniszterelnök rádióbeszéde nyitotta meg, melyben a kormány nagy gazdasági programját ismertette. Január 13-án a kisantant konferenciája határozatot hozott, melyben burkoltan elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. A következő napokban a belpolitikát a közvetlenül karácsony előtt bezyutott választójogi törvényjavaslat uralta. Január 28. ismét nevezetes eseményt hozott: a Népszövetség pénzügyi bizottsága elhatározta, hogy megszünteti Magyarország pénzügyi ellenőrzését. Február 4-én Magyarország kormányzója Lengyelországba utazott s Krakkóban, Bialoviczán és Varsóban négy napot töltve, a lengye köztársaság elnökének vendége volt. Február 18-án a képviselőház korszakalkotó jelentőségű szociálistörvényjavaslat, a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló javaslat tárgyalását kezdte meg. Március 1-én életbe lépett a magánalkalmazottak negyvennégy órás munkahetéről s a magántisztviselők és munkások fizetéses szabadságáról szóló törvény. Március 6-a ismét nagy jelentőségű dátum: Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben nagyszabású beszédet mond, amelyben bejelenti az egymilliárdos beruházási programot, a hadsereg fejlesztését és az ezzel kapcsolatos szociális reformokat. A program végrehajtása a következő hónapokban megindult s üdvös hatását főleg az őszi nagy nemzeti erőfeszítés idején érezteti. Március 10-én újjáalakult a Darányikormány. Új tagok Imrédy Béla, Marschall Ferenc, Mikecz Ödön, Reményi-Schneller Lajos. Március 19-én a képviselőház megkezdi a választójogi vitát. Március 22-én a Független Kisgazdapártban szakadás történik hat képviselő kiválásával. A választójog és a Darányi-féle zsidójavaslat Április 3-án Magyarország kormányzója nagy jelentőségű rádiószózatot intéz a nemzethez, határozott utat mutatva a szociális fejlődés, az alkotmányosság, a közrend és a béke irányában. Április 4-én a Ház elfogadta a választójogi törvényjavaslatot, majd 6-án Darányi Kálmán miniszterelnök beterjesztette a kötlségvetést, az ezermilliós beruházási programot, a sajtórendészeti, végül a zsidó törvényjavaslatot. Május 7-én a képviselőház megkezdte a zsidójavaslat tárgyalását. Május 13-án Darányi Kálmán miniszterelnök benyújtotta kormánya lemondását és vitéz Imrédy Béla alakított új kormányt. A következő napon nagyszabású programot adva, már be is mutatkozott a Képviselőházért'... Május 26-tól 31-ig az egész világ katolikus egyházfőinek részvételével lélekemelő ünnepségek között tartották meg az Eucharisztikus Kongresszust. Imrédy miniszterelnök Debrecenben ismerteti reformprogramját Június 1-án a képviselőiház megkezdte illoltiéuiolfo iHTpTes S-án Imrédy Béla miniszterelnök nagy beszédet mondott a keresztény jobboldali politikáról. 25-én Magyarország kormányzója ünnepélyesen megnyitotta a Szent István évet. 26-án vitéz Imrédy Béla Debrecenben tartott nagy beszédben ismertette reformprogramját. hónap folyamán a kormány több izben is erélyes intézkedéseket tett a szélsőséges mozgalmak ellen. Július 3-án a képviselőház nyári szünetre ment. Július 17-én Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Rómába utaztak, ahol háromnapos látogatás során újból megpecsételték az olasz-magyar barátságot. A hónap végén a kormány újabb intézkedéseket tesz a szegényebb néposztályok szociális helyzetének megjavítása érdekében és 29-én felállítja a szociális titkári intézményt. Augusztus 10-án a kormány többnapos minisztertanácsot kezdett meg, melynek során a nagy őszi munkaprogram került megvitatásra. 11-én egy tragikus szerencsétlenség történt: Debrecen határában lezuhant a magyar újságírók repülőgépe. A szerencsétlenségnek hét újságíró áldozata volt. Köztük Szilvássy József, az Esti Újság munkatársa. Augusztus 17-én a kormányzó nagy ünnepségek keretében avatta fel az esztergomi királyi palota restaurált maradványait. Augusztus 18-án Székesfehérváron díszes külsőségek között tartott ünnepi országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét. 20-án az ország nagy pompával ülte meg Isvánkirály napját. A következő napon Magyarország kormányzója, vitéz Imrédy Béla, Kánya Kálmán és Rácz Jenő kíséretében Németországba utazott, ahol a kieli flottagyakorlaton és Berlinben, mint Hitler vezér- és kancellár vendégét rendkívüli pompával fogadták. Élénk diplomáciai munka Szeptember 6-én vitéz Imrédy Béla miniszerelnök nagy beszédet tartott Kaposvárott s grandiózus programot adott a legközelebbi hónapok kormányzati teend ÉVRŐI ÉVRE SMŐLVRE több az Szilveszterkor Moulin Rouge, Arizona, Annabar, Capri, Pavillon, Sanghai, Zanzibar dőiről. A következő napokban az egyre jobban kiélesedő cseh probléma köti le a nemzet figyelmét, a kormány nagyszabású diplomáciai tevékenységbe kezd, hogy a nagyhatalmak és Európa közvéleményének figyelmét a magyar kérdésre felhívja. Erőteljes akciót indít a Felvidéki Egyesült Magyar Párt is és a szeptember 19-án megtartott kongresszuson önrendelkezési jogot követel a magyarság számára. A csehszlovák kormány erre a lépésre az elnyomás és a terror fokozásával válaszolt, melynek eredményeként a Felvidék lakossága tömegesen menekül Magyarországra. 21-én vitz Imrédy Béla és Kánya Kálmán repülőgépen Hitler vezér és kancellárhoz utazott. Ugyanakkor a Hősök terén nagyszabású revíziós gyűlés zajlott le. Varsóban pedig tüntesek kezdődtek a közös magyar-lengyel határ érdekében. E napokban Magyarország kormányzója is látogatást tett Németországban. 23-án a magyar kormány tiltakozó jegyzéket küldött Prágába a cseh túlkapások miatt. 25-én a csehek teljes határzárt rendeltek el. Az eredménytelen komáromi tárgyalások — öt korosztály behívása Október elején tovább feszül a csehországi helyzet és a Felvidéken véres összeütközések voltak. Másodikon Imrédy Béla miniszterelnök rádióbeszédben ismertette a müncheni döntést és bejelentette, hogy a magyarlakta területek visszatérésének kérdését e döntés alapján elintézettnek tekintik. A következő napokban fokozott erővel folyt a magyar kormány diplomáciai munkája. Darányi Kálmán külön megbízatással Németországba, gróf Csáky István Varsóba utazott. 8-án az Egyesült Magyar Párt a magyarlakta területek azonnli visszacsatolását követelte. 10-én Komáromban megkezdődtek a közvetlen magyar-cseh tárgyalások, amelyek négy izgalmas nap után a csehek elzárkózó magatartása miatt eredménytelenül végződtek. A következő napon a magyar kormány újabb diplomáciai lépéseket tett, egyidejűleg gondoskodott arról is, hogy a nemzet érdekeinek védelme katonai erővel alátámasztassék és elrendelte öt tartalékos korosztály behívását. 18-án vitéz Imrédy Béla kijelentette, hogy a magyar kormány el van szánva a nemzet igazát minden eszközzel kiharcolni. Még erőteljesebb diplomáciai tevékenység indult, közben pedig a magyarlakta Felvidék