Esti Ujság, 1939. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

4 Tizenkét napon át 8500 kilométert utaztak a Tattersall legfrissebb lá-primadonnái után Érdekes „vendégek” érkeztek Budapestre. Általános feltűnést nem keltettek ugyan, de a szakember­ek annál nagyobb számban csődül­tek ki jöttük hírére a Tattersallba , amikor a nyitott lovagló­ pályájához érkezünk, már húsz-huszonöt érdeklődőt és érdekeltet talá­lunk a pálya körül. Beszélgetnek, jegyezgetnek, fényképeznek, a boldog tulajdonosok gyülekezetében va­gyunk. Az érdeklődőkön és tulajdonosokon kí­vül a földművelésügyi minisztérium lótenyész­tési főosztályának vezetői is összejöttek egy kis barátságos lóvizitre. Mert az érdekes vendégek Franciaország­ból érkezett tenyészlovak, ezek körül forog most minden a Tattersall­­ban. Petracsek Béla földbirtokos áll a kör közepén, magyaráz, tárgyal, rendelkezik, hoz­zák ki Napóleont. És Napóleon megjelenik a­­ színen ... Gyö­nyörű, hét-nyolcmázsás Percheron-tenyész­­mén, a legtisztább hidegvérű fajta, vaskos termetével, könnyű járásával, göndörszőrű „dauerolt” sörényével és farkával, erős, izmos lábaival, az elsőrangú igásló típusa. Látszik, hogy izmainak legcsekélyebb rándításával tizenöt-húszmázsás rakományokat megerőlte­tés nélkül mozdít el a helyükből. Sorba jönnek a többiek is, mének, kancák, vegyesen. Molette, Oxigén és a többiek be­mutatkoznak a szakértő közönség előtt. A fejtartás, testmozgás, ügetés, vágta kifogás­talanul sikerül, a kimagasló példányokat taps és lelkes felkiáltás kíséri. Petracsek Béla földbirtokos mondja el a lovak történetét. — A magyarországi hidegvérű­­ lótenyész­­tész felfrissítésére határoztuk el a francia­­országi tenyészanyag behozatalát. A meleg­vérű lótenyésztés nálunk rendkívül magas fokon áll, de a hidegvérű tenyészetnél az elmúlt majd­nem harminc év alatt kevesebb gondot fordítottak a gazdák a lóállomány felfris­sítésére. A Délmagyarországi Gazdatárház Szövetke­zet vállalta a franciaországi tenyészmének és kancák behozatalát és a vásárlások finan­szírozását. A vásárlásokat Pohl Henrik gaz­dasági tanácsos, az OMGE tápiószelei min­tagazdaságának vezetője készítette elő. Ami­kor a francia kormánnyal minden elintéző­dött, leutaztam Perche tartományba és ki­választottam a lovakat. Igaz, ez nem volt olyan egyszerű, mint ahogy most beszámolok róla. Mert előzőleg tizenkét napon keresz­tül 8500 kilométert utaztam be és áttanul­mányoztam egész Franciaországnak nemcsak hidegvérű, de melegvérű lótenyésztését is.­­ A vásárlások tetán hét tenyészmént és hat kancát vagoníroztam be Nogent de Rot­­ron állomáson. Az állatok ára 2200—4500 pengő között váltakozott. A lovakat francia tenyészegyesületek útján kistenyésztőktől vásároltam. A Percheron tenyészállatoknak rengeteg előnye van a többi hidegvérű lovak fölött. Testre majdnem elérik a belgák ma­gasságát, hihetetlenül szívósak és erősek, mozgásuk azonban sokkal könnyebb, frissebb az előbb említett fajtánál, úgy hogy erejük és súlyuk nem megy a munka gyorsaságá­nak rovására. .. Ezt a tizenhárom tenyészállatot rende­lésre szállítottuk. A kancákat a posta ren­delte, a mének közül kettőt Somogy vármegye hidegvérű lótenyésztőinek egyesülete, egyet a mezőgazdasági ipar rt., egyet Frankl Jenő és egyet Dessewffy Aurél gróf vásárolt meg. A lovak kora három-öt év között váltakozik, így a legjobb tenyészanyagot adják. A hosszú utazást is kitűnően bírták és a kirakodásnál a legcsekélyebb fáradtság­­ sem látszott rajtuk. Most tárgyalunk a földmivelésügyi miniszté­rium vezetőivel esetleges további nagyobb szál­lítások és rendelések ügyében, hogy ezzel a hazai hidegvérű lótenyésztés feljavítását fo­kozzuk . Az istállóban búcsút veszünk Napóleontól, a Percheronok császárjától Hosszan, melegen a szemébe nézünk — jobb patájával barátsá­gosan kapar felérd­ a szalmában. •— nem akar felségsértés lenni, de mintha tényleg volna va­lami hasonlóság kettőjük között. f Ssán fiat egy ifrikai él Vili. JÓZSEF-KÖRÚT 5. I ÁRUSÍTÁSA­. i Atelefonr­e­n­delés- 1­4­0000,144-401^g TÜRR ISTVÁN-UTCA 7. TEL 187-705 isti Iessy Szerda, 1939 március 1 TAVA­S­Z Irta: FELKAI FERENC Szélesednek a fényfoltok az aszfalton. Az árnyékok élesebbek, a szemünket is jobban hunyorítjuk, ha, egy-egy nyirkos, hűvös kapualjból kilépünk déli időben az utcára. Napról-napra erősödik az ősi ref­lektor fénye — fokozatosan, hogy meg­szokjuk és lassan olvadjon le rólunk a téli holmi. (A természet az evolúciót hirdeti.) IBOLYA Minden évben illik köszönteni. Nemcsak azért, mert szép, jószagú, mert formás, hanem azért is, mert figyelmeztet bennünk Icet, búval-gonddal járkáló embereket a tavaszra. A naptárból nem vesszük észre a tavaszt. A naptár — ma már csak munka, napló. Csupa kellemetlen figyelmeztetés. Nem látjuk belőle a nagy metamorfózist — csak a telefonszámokat, címeket, tárgya­lások idejét, munkaszállítási határidőket. ‘Arra, ami körülöttünk történik, hegyekben, lankákon, mezőkön, csak az élesedő nap és az ibolya figyelmeztet. Déli órákban — futólagosan. Az ibolya az üzenet. Nekünk kőrengetegben robotoknak. Kosárban jön be a városba, mosolyogva kínálják. Tíz fil­lérért—húsz fillérért. Alig bélyegköltség. Nagyon megéri. Nem? Olyan messziről jön és olyan sok mindenre figyelmeztet... KIRAKATOK Már kint vannak a tavaszi holmik. Ka­bátok, kalapok, cipők, ruhák. Ügyesen el­rendezve a mosolygó, nyúlánk, jólfésült, babákon. Kisemberek dúlnek neki a kira­katnak, úgy nézik. Egyik átsóhajt a másikhoz: — Huszonöt... Májusig „lespórolom"’... Nevetgélnek, kalkulálnak, gusztálnak. Vándorolnak. Egyik kirakattól a másikig. Mire együtt lesz a „huszonöt" — kigusz­­tálták a színt is. Micsoda öröm lesz benne az első vasárnapi séta... PADOK Az öreg, repedezett padok, — titkok őrzői —­ délben már szolgálatban vannak. Munkaszünetek, alatt. Este még dideregnek. Hidegek. Még nem szépítik őket szívekkel, még nem tetoválják bele támláikba: Mar­gitkát, Ilonkát, Jucikát — ahhoz nyári hold kell. De a szív­vésés előjátéka már megindult. Mosolyognak a vén padok. Nyúj­tóznak a tavaszban, süttetik ráncos házu­kat a tavaszi nappal — várják a nyarat, amely ismét sok oldallal bővíti annálesei­­ket. Ha meg­szólalhatnának, azt hiszem mind egyformát mondanának. Mind azt mon­daná, hogy rendszerint így kezdődik. — Higgje el Jucika! én „egészen más” férfi vagyok, mint a többi... Az az édes, hogy tavasszal még ezt is elhiszik a Jucisták, Margitkák, akiknek ibolyanyíláskor fogadják meg a lovagok, hogy a csillagokat is lehozzák értük ... így van ez tavasszal évezredek óta. És így lesz akkor is, ha bicikli-repülőgépen járnak unokáink a randevúkra. Díszőrséget állítottak az egyiptomi repülők az „M 24“ magyar pilótáinak Az­ Esti Újság állandó figyelemmel kíséri annak a kiskategóriájú magyar repülőgépnek világkörüli útját, amelynek végcélja a new­­yorki világkiállítás. Mint ismeretes, a mű­egyetemiek ,M 7H” jelű egymotoros repülő­gépe tíz nappal ezelőtt indult el a budaörsi repülőtérről. Útjük első állomása Róma volt, ahol meleg szeretettel fogadták a magyar pi­lótákat, Vadas Lászlót és Békássy Vilmost. Az ,M­TV’ február 21-én este érkezett meg Egyiptom fővárosába, Kairóba és a két ma­gyar pilóta a kairói fogadtatásról és az ottani állapotokról érdekes beszámolót küldött az Esti Újság szerkesztőségének. Magyar géppel állítanák fel az egyiptomi dopping­­világrekordot! ,,A kairói megérkezésünk és a repülőtéri fogadtatás felejthetetlen élményt jelentett számunkra — írják többek között. — Dél­után öt órakor érkeztünk meg és a repülő­téren Semsey Andor gróf magyar ügyvivő, Taker pasa, az egyiptomi Aero Szövetség elnöke, valamint régi ismerősünk és bajtár­sunk, Almássy László, az egyiptomi vitorlázó, repülők oktatója fogadott bennünket. Innen a Club Mohamed Ali-ba vonultunk, ahol tiszte­letünkre vacsorát rendeztek. A vacsorán a fent említett urakon kívül megjelent az autó­klub elnöke és az egész vitorlázó tábor is. Lelkes szónoklatok hangzottak el és Taher pasa nagy beszédében kefejtette, hogy Egyip­tomban milyen hírnévnek örvendenek a ma­gyar repülők, tulajdonképpen magyar repü­lők vetették meg az egyiptomi repülés alap­jait. Az „M 24” vitorlázórepü­lőgép volt az első, amellyel Egyiptom felállította a dopping­­világrekordot, a gép 147 bukfencet vetett a levegőben. Különös szeretettel hangsú­lyozta a pasa, hogy ez a vitorlázórepülőgép is magyar gyártmány volt.” A következő szakaszban a Faruk királynál tett tisztelgő látogatás előzményeit, majd magát a látogatást írják le: „Vacsora után pompás szállásainkra tér­tünk. Az egyiptomi vitorlázó­ repülők olyan tisztelettel vettek körül bennünket, hogy szinte kezdtük magunkat kényelmetlenül érezni. A Club Mohamed Ali­ban kaptunk szállást és az egyiptomi vitorlázórepülők szállásunk elé dísző­rséget állítottak. Ilyen nagy urak még sohasem voltunk! Már éppen le akartunk feküdni, amikor Teddy (Almássy László) lelkendezve rontott be hoz­zánk s közölte velünk, hogy ritka kitüntetés­ben részesülünk. Faruk királynak gróf Sém­áéi­ Andor magyar ügyvivő jelentette, hogy megérkezett az EM m magyar gép. A ki­rály, aki maga is szenvedélyes repülő, kije­lentette, hogy másnap meg akarja tekinteni ezt a gépet, amelyről már olyan sokat hallott és sze­retne vele próbarepülést is végezni. Közölte a magyar ügyvivővel a király azt is, hogy a pilótákat örömmel várja déli tizenkét órakor. Természetes — folytatják tovább a levelet —, hogy alig bírtuk Jehünyi a szemünket az izgalomtól. Másnap már hajnalban kint vol­tunk a repülőtéren, alaposan átvizsgáltuk a gépet és ez a vizsgálat 1z óráig tartott. A repülőtéren tíz óra után néhány perccel kürt­szó harsant, jelezve, hogy megérkezett Egyip­tom uralkodója. Vele egyidejűleg érkezett ifjú Horthy Miklós, a Magyar Aero Szövetség el­nöke is, aki fontos kereskedelmi tárgyalások miatt időzik Kairóban. A királynak Semsey Andor gróf mutatott be s az uralkodó barát­ságosan elbeszélgetett velünk. Érdeklődött a magyar aviatikáról. Közben — mint az itte­niek mondják — húsz éve nem látott zápor keletkezett. És fájdalom, emiatt a királyt le­beszélte a környezete arról, hogy gépünkkel felszálljon a levegőbe. A zápor elmossa Faryk király próba­repüléséi Lambi (ezt Békássy Vilmos írja Vadas Lászlóról) beült a gépbe és nagy szélben vég­zett a király és kísérete előtt próbarepülést, őrült tempóban húzta be meglehetős magasan a kormányt és többízben kétszázötven méter magas gyertyákat csinált. Szinte megfagyott a vér az ereimben Lambi merészségén. Faruk király elragadtatását fejezte ki kis gépünk pompás teljesítménye fölött és amikor Vadas Laci leszállt közvetlenül a király előtt, az uralkodó odasietett hozzá és lelkesen gratu­lált Faruk királynál tizenkét órakor tettünk Szórakozik, de egyben tanul is! Vidám és érdekes olvasmányok a nyelv­széljegyzetként a nehezebb szavak magyar jelentése kíséri, egy részükhöz pedig nyelv­­ismeret bővítésére! — Az olvasmányokat tani magyarázatok fűződnek, amelyek az illető idegen nyelv sajátosságaira mutat­nak rá. — Eddig megjelent kötetek: Angol kötetek: English made eassy! English for all! Francia kötetek: Péle-Méle, Lectures amusantes. Német kötetek: Komm und lach mit! Heiter und ernst! Olasz kötet: Com­é facile. Minden egyes, számos képpel elázott és színes borítékba fűzött kötet ára P. 1-80. Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postá­val intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvéte­­les küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5 Telefon: 18-57-30, 18-74,00. tisztelgő látogatást. Az audiencián ott volt a főudvarmester, ifjú Horthy Miklós és gróf Semsey Andor ügyvivő is. A király rendkívül szívélyes hangon kije­lentette, hogy két ugyanilyen típusú gépet rendel a Műegyetemi Sportrepülők Egye­sületétől. Különleges kívánsága, hogy a gépet a királyi ház színeivel, fehérrel és zölddel fessék. A ki­hallgatás után boldogan mentünk a Shepert­­szállóba, ahol díszebéd volt. A lakomán egy sereg egyiptomi udvari előkelőség között megjelent Taher pasa, valamint ifjú Horthy Miklós is. Taher pasa kijelentette, hogy nagy barátja az aero-jelvényeknek és én (Vadas László írja ezt) vérző szívvel váltam meg egyetlen aranyjelvényemtől, a Műegyetemi Sportrepülők Egyesületének jelvényétől. Küld­jétek egyet okvetlen utánam. Igen örülünk a Kairóban elért eredmény­nek — írják a levél végén — különösen an­nak, hogy Faruk király két repülőgépet ren­delt. Ennek a rendelésnek óriási súlya van itt Afrikában és lehetséges, hogy a magyar repü­lőgépgyártó ipar tulajdonképpen ezzel a megrendelés­sel érkezett el az első nagyobb külföldi sikeréhez. Nagyszerűen érezzük magunkat és a trópusi utazásra már min­den előkészületet megtet­tünk. Külön köszönettel tartozunk gróf Sem­sey Andor ügyvivő, ifjú Horthy Miklós Ma­gyar Aero Szövetségi elnök és Almássy László uraknak, akik lényegesen hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy dicsőséget szerezhes­sünk Magyarországnak. Hétfőn, esetleg ked­den hagyjuk el Egyiptomot”. Eddig szól a levél. Azóta, mint ismeretes, a kis magyar gép plótáival, Vadas Lászlóval és Békássy Vilmossal Kairóból elindultak Assuan felé. (Stár) SHIiaSe-* ­ Ötezer kitűnő tenyészállat lesz az Országos Mező­gazdasági Kiállításon Amint közöltük már, a március 22-én meg­­nyitó országos mezőgazdasági kiállítás te­nyészállatcsoportjába a bejelentési határ­időig az utolsó évekhez hasonló nagy szám­ban jelentettek be tenyészállatokat. Mivel a jó minőségű tenyészállatok iránt megfelelő kereslet van, a kiállítás rendezősége úgy határozott, hogy a kiállítás összes férőhelyeit igénybe veszi az idei tenyészállatvásár alkal­mából. Előreláthatóan a bemutatandó te­nyészállatok nagy részét a kiállításon értéke­síteni lehet majd, annál inkább, mert az előzetes szigorú és szakszerű minőségi ellen­őrzés következtében csupán olyan nagyobb tenyészértékű állatokat hoznak fel a kiállí­tásra, amelyekre a hazai állattenyésztés to­vábbfejlesztésében nagy szerep vár és srán­tuk a kevésbbé fejlett állattenyésztésű vidé­kekről is megfelelő érdeklődés mutatkozik. Az utóbbi években már nemcsak a tenyésze­tek céltudatos fejlesztésére törekvő magán­­tenyésztők vásárolnak szívesen a budapesti kiállításon eladásra kerülő kiváló tenyész­­állatanyagból. A kiállításra véglegesen elfo­gadott állatlétszám kerek számokban a kö­vetkezőképpen alakul: 160 meleg- és 30 hi­degvérű ló, 780 teli­vér szimmentáli, szim­­mentáli és pirostarka, 20 borzderes, lló ma­gyar és maromanne-magyar marha, 1100 mangalica- és 450 hússertés, valamint 700 juh, ezenkívül közel ezer bromfi és házinyúl, valamin többszáz kutya fog szerepelni a ki­állításon.

Next