Esti Ujság, 1942. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-02 / 1. szám

PÉNTEK, 1942 JANUÁR 2. MÉG MAGYARABBAN A hétköznapok sorsa megkezdődött, s a Szilveszter búfelejtő muzsikájának taktu­sain túl ma már a munka örök üteme dob­ban bele az új esztendő óráiba. A munkáé, amely ebben az évben, — jó, ha mindjárt levetkőzzük a henye illúziókat, — még ke­ményebb, még sodróbb iramú lesz bizo­nyára, hiszen mögöttünk ma a Történe­lem, a legszigorúbb munkafelügyelő áll, s parancsának nem mondhat ellent az a nemzet, amely megmaradni és élni akar. Fel kell készülnünk erre a munkára, az erős és bízó népek öntudatával, számol­nunk nehézségeivel, és ki kell jelölnünk az utat is, amelyen haladni akarunk. Ha számadást készítünk az elmúlt esztendő­ről, s annak tanulságait hasznosítani akar­juk, meg kell állapítanunk: jó úton jár­tunk s magatartásunk eredményei fölött nincs okunk panaszkodni. A szentistváni birodalomnak újabb da­rabja forrott össze a megcsonkított or­szággal huszonhárom esztendős elszakít­­tatás után, területben nagyobbak, népi erőben izmosabbakká lettünk, s a ma­gyarság 1941 történelmi megpróbáltatásai­ban ismét bebizonyította, hogy azok a nagy katonai hagyományok, amelyek a nemzetet véres századok alatt fenntar­tották, ma is épségben élnek a nép minden fiában. Históriai küldetésünk érzete ma is eleve­n, s a sors sza­vára éppen úgy fel tudunk állni, fegyverbe tudunk öltöz­ködni, h­o­g­y ókeresztény kul­túra és az emberi civilizáció értékeit megoltalmazzuk bar­bár g­y­ú­j­t­o­g­at­ókkal s romboló szándékokkal szemben, mint ezer esztendős történelmünk során annyiszor már.­­ Mi nem konjunktúrából állottunk az új F­urópa rendjéért harcoló nemzetek so­rába, a mi elhatározásainkat és cseleke­deteinket tíz viharos és véres évszázad tapasztalatai irányítják, az a tudat, hogy a történelem nem ismeri a megállást, s hogy azért a fejlődésért minden népnek le kell rónia a maga köteles adóját, vagy a munka erőfeszítéseivel, vagy a vér és élet áldozatával. Elmaradni, félrehúzódni annyit jelent, mint megtagadni ezt a tör­vényt, kiáltani a közösség munkájából, s mi első voltunk mindig, sőt gyakran egyedül voltunk a jobb jövendő és az em­beri fejlődés pionírjai között. Vállaljuk hát Európa jobbjaival most az áldozato­kat, mellünket elébefeszítettük a megpró­báltatásoknak, s készülnünk kell arra is, hogy a háború után kialakuló új európai rendbe beleilleszkedjünk. Számunkra ez a f­el­a­d­at se új. Megoldottunk mi már ennél különbet is akkor, amikor a magyarság, az Ázsiából társtalanul kiszakadott nép az első Árpád­király lángelméjének útmutatása szerint szinte egyik napról a másikra ma­gáévá tette az akkori Európa minden kul­turális és civilizációs javát. Nincs hát okunk megijedni az új Európá­ba való beilleszkedéstől se, mert bizonyosan támaszkod­hatunk m­él­y és kipróbált ö­s­z­t­önünkre: tudjuk majd, mit kell tennünk. Nem félünk a külföldi pédáktól, mi már tanultunk Európától so­kat anélkül, hogy a magunk életformáit, népünk természetét, lelkiségét meg kellett volna tagadnunk, vagy éppen azon erősza­kot tennünk. Most a közösségi gondolat, a nemzeti kollektivitás eszméje jelentke­zik, mint új életforma, s vele együtt az európai népek egymásrautaltságának fel­ismerése és szolgálata. Itt is a magunk útját járjuk, úgy, ahogy Bárdossy László miniszterelnök a Függetlenségben írott újévi vezércikkében megfogalmazta: „Európáért küzdünk, de benne elsősorban magyar nemzetünkért, mert sajátos nem­zeti céljaink megvalósításáról sohasem mondtunk le és a jövőben sem mondunk le“. * Független államiságunk gondolata csak megerősítő önsztönzést kaphat azoktól a férfiaktól, akik ma Európa vezető hatal­masságainak élén történelmet formálnak, mert ezek a fér­fiak mindenek felett nacio­nalisták, jobban és erősebben azok, mint bármilyen más rendszer. A feladat azon­ban nem könnyű, s a reánk váró munka a nemzet egész erejének megfeszítését köve­teli. Az új esztendő első munkanapján számadást készítve, s szándékainkat a jö­vőre összefogva mindenekelőtt a fegyel­met kell magunkban megerősítenünk. A fe­gyelmet, amely nélkül a közösség munkája keveset ér, a fegyelmet nemcsak a munka­­padok mellett, nemcsak a termelésben, de a gondolkodásban is. Nincsen szük­ségünk ködösen prófétáió megváltókra, jó h­i­s­z­e­m­ű, de ugyanolyan naiv magán kül­­politikusokr­a, akik a maguk homályos és veszedelmes út­jaira próbálják csalogatni a nemzetet. Azoktól a népektől, amelyek­kel együtt menetelünk, valóban sok mindent tanulhatunk, de mindenekelőtt fegyelmet. Maradjunk mi meg magyaroknak, sőt legyünk jobb­­ magyarok, mint eddig vet­tünk s eszményeinket, amelyeket tíz év­század történelmi megpróbáltatásai edzet­tek örökéletüekk­é, őrizzük meg a túlzók­tól, az új jelentkezőktől egyformán. Mert túlzásokra nincsen szükségünk s az új jelentkezők mindig gyanúsak ... Első filmünk az évben! A szezon első filmje: Savoy Hollywood Simpson ­­ts Utíjsif A lefoglalt Normandieból segéd-hadihajó lett New­ York, január 2. (OFI) Az amerikai hírszolgálati irodák jelentése szerint a tengerészetügyi minisztérium kö­zölte, hogy a Normandie francia személy­­szállító hajót átalakították abból a célból, hogy „Lafayette“ néven segéd-hadihajóként használják. (MTI) Sértetlenül kerültek a japánok kezére Hongkong gyárai Róma, január 2. A Lavoro Fascista érdekes részleteket kö­zöl a japánok hongkongi hadizsáfományáról. Hongkong számos gyára és ipartelepe szinte sértetlenül került a japánok kezébe. A hajógyárak, üzemeik, bankok és áruraktá­rak értéke többmillió yenre rúg. Közöttük van a Bíbor-öbölben lévő Taku-hajógyár is, amelyben tízezertonnás hajókat is építhetnek. A hajógyárban egy vízrebocsátás előtt álló ötezertonnás cirkálót találtak. Ezt az egysé­get rövidesen a japánok állítják szolgálatba. Westpoint városrész két raktárában annyi élelmiszert találtak, amely másfélmillió em­ber többhavi élelmezésére lett volna elegendő. Taku cukogyára is sértetlen. Ez a gyár évi 24 millió kilogramm cukrot termel. Becslletből elégtelen F r e __ James Steuert és Jean Arthur­­ 11 ír A Kormányzó Úr újévi üdvözlése A Kormányzó Úr előméltóságánál újév napjának délelőttjén szerencsekívánatai­­nak kifejezése végett megjelent József kir. herceg, majd dr. Bárdossy László miniszterelnök a kormány, gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke, a felsőház, dr. Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke a képviselőház, vitéz Bartha Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter és vi­téz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a vezérkar főnöke a honvédség szerencse­­kívánatait tolmácsolták. Déli 12 órakor a Kormányzó Úr dr. Angelo Rotta pápai nunciust fogadta, aki a diplomáciai testület szerencsekívánatait juttatta kifejezésre, majd dr. Karafiáth Jenő főpolgármester vezetésével a székes­­főváros küldöttsége, báró Luk­achich Géza ny. altábornagy és Kratochwill Károly ny. altábornagy a Mária Terézia-rend nevé­ben, vitéz Hellebronth Antal ny. tüzérségi tábornok a Vitézi Rend nevében,­ dr. Tö­­reky Géza, a kúria elnöke és végül dr. Ravasz László református püspök, dr. Tasnádi Nagy András egyházmegyei gond­nok és Szabó Imre esperes a református egyház nevében tisztelegtek ő főméltósága előtt. Igen nagy számban érkeztek táviratok. Sürgönyöztek­ eddig: a bolgár királyba né­met birodalmi kancellár, a finn és szlovák köztársaság elnöke, a Souverain Máltai Lovagrend nagymestere, továbbá feje­delmi személyiségek és külföldi követek. Tömegesen érkeztek táviratok és üdvözlő feliratok az ország minden részéből és a társadalom minden rétegéből, állami mél­tóságoktól, törvényhatóságoktól, testüle­tektől, magánosoktól, földmívesektől, munkásoktól. Megjelent a házasodási kölcsön folyósításáról szóló rendelet A hivatalos lap újévi számában a bel­ügyminiszter 1100/1941. B. M. szám alatt rendeletet adott ki a házasodási kölcsön­ről. A rendelet megállapítja, hogy az 1941. évi 15. t.­c. alapján a házasodási kölcsö­nöket ez év január 1-étől lehet kérelmezni. Kölcsönben részesíthető a családalapítás­hoz szükséges bútorok és egyéb felszerelési tárgyak beszerzésére, illetőleg a család ön­álló megélhetésének megalapozására olyan házasulók, akik átöröklő betegségben nem szenvednek, erkölcsi és nemzeti szempont­ból kifogás alá nem esnek, 32. életévüket még nem haladták meg és együttes jöve­delmük havi 300 pengőn alul marad. A kölcsönök folyósításánál előnyben kell ré­szesíteni a mezőgazdasági népességhez tar­tozó házasulókat, valamint azokat, akik sokgyermekes családból származnak. A kölcsön iránti kérelmeket a vőlegény lakóhelye szerint illetékes községi elöl­járóságnál, városokban a polgármesternél kell benyújtani. A rendelet részletesen megjelöli, hogy a kérelmekhez milyen ok­mányokat kell csatolni. A kölcsönt a rendelkezésre álló hitel ke­retében a törvényhatóság első tisztvise­lője, városokban pedig a polgármester en­gedélyezi. A legmagasabb kölcsönösszeg 1000 pengő, amelyet túlnyomórészt nem készpénzben folyósítanak, hanem a kért ingóság beszerzésére hitelkeretet adnak. A házasodási kölcsön kamatmentes és azt havonkint az összeg egy százalékát ki­tevő részletekben kell törleszteni. A há­zasságból született minden élő gyermek után a kölcsönösszeg következő hányad­részét kell elengedni: az első gyermek után az eredeti kölcsönösszeg 10 száza­lékát, a második gyermek után további 20 százalékot, a harmadik után további 30 százalékot, a negyedik után további 40 százalékot, tehát az egész kölcsönösszeget. Pénteken reggel két villamos üzemi bal­eset történt a fővárosban, az egyik Bu­dán, a Széll Kálmán-téren, a másik a pesti oldalon, a Rudolf­ tér közelében. Reggel 7 óra tájban a Széll Kálmán-téri új villamospályaudvaron egy 6-os villa­mos, amely pótkocsival Pest felé igyeke­zett és utasokkal volt tele, az egyik fordulónál kisiklott, a vil­lamos motoroskocsija félig megfor­dult a tengelye körül és átcsúszott a szomszédos vágányra. A villamos keresztben állt meg és termé­szetesen megakasztotta a forgalmat. Az utasok között nagy izgalom keletkezett, de szerencsére senki sem sérült meg. A többnyire munkásokból álló utasok kény­telenek voltak leszállni a villamosról és más módon igyekezni munkahelyeikre. A kisiklott villamost nem tudták még eddig visszaállítani a sínpárra és ezért úgy ol­dották meg a közlekedés kérdését, hogy a Margit-híd budai hídfőjétől a Borá­­ros­ térig ingajáratot indítottak a 6-os villamoskocsikon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanazon a sínpáron megy Budáról Pest felé és vissza a villamos. Hogy mi okozta a villamos kisiklását, azt még nem tudták megállapítani, azonban az utóbbi időben a Széll Kálmán­ téren sűrűn fordulnak el­ő kisiklások és más balesetek, úgy hogy a Beszkart igazgatósága és mérnökei újból helyszíni szemlét tartanak az új pálya­udvaron, hogy megállapítsák, mi az oka a sűrűn előforduló üzemi baleseteknek. Fél nyolc óra tájban az egyik 16A jel­zésű villamos a Rudolf­ téri végállomásról elindult és nem messze az állomástól ki­siklott. Sérülés itt sem történt, hosszabb ideig szünetelt a forgalom, de egy félórai munka után sikerült visszaállítani a ki­siklott villamost a sínpárra és újból meg­indulhatott a közlekedés ezen a vonalon WM—mmmmMmm—mmmm—ammmmmmmmm—mn. Megakasztotta a forgalmat egy kisiklot villamos a Széll Kálmán-téren 3

Next