Esti Ujság, 1942. augusztus (7. évfolyam, 173-197. szám)
1942-08-01 / 173. szám
SZOMBAT, 1942 AUGUSZTUS 1. A Debreceni Nyári Egyetem XVI. évfolyamának megnyitása ma délelőtt zajlott le a Központi Egyetem díszudvarán. Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter mondotta a megnyitó beszédet, Kállay Miklós miniszterelnök pedig ünnepi előadást tartott. A miniszterelnök kíséretével gépkocsin érkezett a városba. Először Szilassy László főispán fogadta a Vármegyeházán. Innen a miniszterelnök és kísérete a központi egyetemre, a Nagyerdőbe hajtatott ki. A megnyitó ünnepségen, amely délelőtt 10 órakor kezdődött, megjelent Lossonczy István közellátásügyi miniszter, több államtitkár, a Magyar Élet Pártjának nagyobb képviselőcsoportja Kölcsey István országos ügyvezető alelnök vezetésével. Az előkelőségek sorában volt Stauss Georg Emil, a német birodalmi gyűlés alelnöke, Anfuso budapesti olasz követ, valamint a budapesti német és olasz követségek több tagja is. A Debreceni Nyári Egyetem tanfolyamára eddig összesen 261 külföldi jelentkezett, közöttük 152 olasz, 33 német, 15 bolgár, 46 szlovákiai magyar, 4 spanyol, 3 japán, 3 szlovák, 3 portugál, 1 svájci és 1 arab, azonkívül 370 belföldi és 220 debreceni hallgató. A Nyári Egyetem igazgatóságának nevében dr. Hankiss János egyetemi tanár, igazgató fogadta az érkező hallgatókat, a város nevében pedig dr. Zöld József polgármesterhelyettes üdvözölte őket. Az ünnepség, amelyet a rádió közvetített, a debreceni városi dalegylet által énekelt Himnuszszal kezdődött. Kállay Kálmán ezidei rektor üdvözölte a megjelenteket: ez a magyarság a gyökér, a mi őstalajunk, a mi erőink kútfeje. Ez a magyarság áll helyt a harctereken, ez a magyarság csatlakozott szívvel és lélekkel az igazságosabb és emberségesebb Új Európa gondolatához. A Nyári Egyetem gazdag programjából különösen két részt emelek ki. Egyik a kisebbségi előadások sorozata, melyek ismét tanúságot tesznek, hogy első szent királyunk, Szent Istvánnak intelmei alapján kívánjuk rendezni minden kisebbségünk sorsát. A másik a sajtó tanfolyam, mely egy nagy megújhodást hirdet, a magyar sajtó megtisztulását, fölemelkedését, a nagy nemzeti munkaterv keretébe való beilleszkedését és ezzel párhuzamosan a magyar újságírói rend tekintélyének folytonos emelkedését. Mikor a debreceni Nyári Egyetem 16. évfoyamát megnyitom, a német, olasz, bolgár, spanyol, portugál, japán, svájci és francia külföldi s a hazai hallgatóságot szeretettel üdvözlöm, eredményes munkát kívánok és tisztelettel felkérem a miniszterelnök urat, hogy a debreceni Nyári Egyetem bevezető előadását megtartani szíveskedjék. Ezután a kultuszminiszter német, majd olasznyelvű beszédben üdvözölte a külföldi hallgatókat, területre szorítkoznék ez a hatás, mint ma. A mi Európánkat ebben az értelemben bizonyosan a magyar nemzet mentette meg. Hazánk az egyedüli ország, amely teljesen magáévá tette Nyugat korszerű értékeit, de nem úgy, hogy ridegen átvette őket, hanem saját egyéniségéhez asszimilálva ezeket, amelyekhez a maga értékeit is nagyon sokszor hozzáadta. Nem utánzója, gondolat talan csatlósa volt Nyugatnak a magyarság, hanem egyenrangú híve, aki együtt munkált a nyugati nemzetekkel a közös célok és a közös eszmények érdekében. Az európai koráramlatok és Magyarország Azt mondják a középkor egészen egységes. Eszmevilágában is, formáiban is, az emberek és művek típusaiban is,— aminthogy egységes nyelvében, az egész világ egységét szolgáló latin nyelvben. Magyarország is, amint a többi nagy nemzet, a középkor kulturális együttműködésében megtartja és kifejti a maga nemzeti pozícióit. A latinnyelvűség alatt is érezzük a magyar jellem erőteljes lüktetését, aminthogy minden nagy középkori áramlatot átvesz és átértékel a maga jellege, vérmérséklete, keletről hozott életszemlélete szerint, nyugati jelenének életérdekei szerint. Szent István a nyugati kereszténységnek nem akármilyen kicsiny fodrozódásával kereszteli meg a maga népét, hanem a legharsogóbb, legéletképesebb, legtermékenyítőbb hullámával: a clunyi reformmal. S amikor fordul egyet a középkor s a domonkosok és ferencesek új világ hajnalát hirdetik, a dömések diadalzászlaja egy magyar fejedelmi sarj: Boldog Margit árpádházi királyleány. Átvesszük Assisi Szent Ferenc gyönyörű életfelfogását. .A pásztorok népe époly közel áll Assisi prófétájának idilli vallásosságához, mint a betlehemi jászolhoz. Látszólag Anjou-királyaink plántálják be hozzánk a lovagi élet szép formáit. De a legújabb kutatások kiderítették, hogy a lovagi szellem lényege nálunk mindig megvolt. S amikor a nápolyi Nagy Lajos, a lovagság alapos ismerője, eszményképet keresett magának, régi magyar elődjében, Szent Lászlóban találta meg azt. Egy harmadik európai koráramlattal is nagyon érdekes KÁLLAY MIKLÓS MINISZTERELNÖK ÜNNEPI ELŐADÁSA A DEBRECENI NYÁRI EGYETEM MEGNYITÁSÁN a magyarság történelmi hivatásáról a Kárpátok és a Duna medencéjében Isti lltsáf Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter megnyitja a Nyári Egyetemet Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter megnyitó beszédében többek közt ezeket mondta: Mindannyiunk, külföldi barátaink és a magyar közönség nevében melegen, magyar szívvel köszöntöm, a körünkben megjelent miniszterelnök urat, aki azzal tüntette ki a Debreceni Nyári Egyetemet, hogy az első előadás megtartását elvállalta. Mély tisztelettel üdvözlöm Philippo Anfuso követ urat, a nagy baráti olasz nemzetnek képviselőjét és Stauss Emil Georg urat, a német birodalmi gyűlés alelnökét, akik jelenlétükkel megtiszteltek bennünket. A mai napon nyitja meg kapuit az ország nyugati határán a József Nádor Műegyetem soproni Nyári Egyeteme, továbbá a pécsi Erzsébet Tudományegyetem keszthelyi Nyári Egyeteme is. Innen, a Nagy-Magyar Alföld szívéből küldöm nekik üdvözletemet. Nem tartom véletlennek azt, hogy a világháború közepette is megtartjuk a Nyári Szabadegyetem hagyományos előadásait. A magyarság kelet-középeurópai szerepe, tehát európai hivatásának teljesítése mindig két erőn nyugodott: kardjának és szellemének erején. — Nemcsak kardunkkal és vitézi erényeinkkel hódítottunk és rendeztük Európának ezt a viharokkal és válságokkal telített darabját, hanem szellemünk és kultúránk jótékony, magasrendű emberi magatartásra nevelő sugaraival is. A magyar vitézség és a magyar művelődés szelleme összeforrott, eggyé vált, egyesült erővel avatkozott be ennek a földdarabnak a dolgaiba. — Különösen fontosnak tartom, hogy mindezt éppen ma állapítsuk meg, midőn szövetségeseinkkel karöltve a világ egyik legnagyobb csatáját vívjuk. Nemcsak honvédeink állnak helyt a orosz mezőkön és vívják ki bajtársaink és barátaink egyre fokozódó elismerését, hanem itt, Debrecenben meggyújtjuk a magyar szellem fáklyáját is, hírül adjuk mindenkinek, hogy amint a magyar kard tevékeny részt vesz az Új Európáért folyó Áldozatos harcban, úgy a magyar szellem is részt vesz majd az Új Európa felépítésének ugyancsak gigászi művében. — Bizonyos meghatódás tölt el itt Debrecenben. Úgy érzem, hogy fölcsap a földből, a sírokból a történelmi múlt és arra kötelez, hogy szóljak róla. Itt születet és itt élt Csokonai vitéz Mihály, aki a tiszta magyarságot nagyszerűen összeegyeztette az európaisággal és irodalmunk másik büszkesége: Fazekas Mihály. Ezen a tájon ébredt rá magyar kötelességére Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar. A debreceni kollégium padjaiban ült Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője és Arany János, a Toldi írója. Itt hirdette ki a magyar függetlenségi nyilatkozatot 1849-ben Kossuth Lajos. A debreceni kollégiumban lett a latin nyelv hosszú uralma után először tanítási nyelv a magyar. Tanulnunk kell ettől a gyönyörű múlttól, mert ha egy nemzet kiejti kezéből múltjának fonalát, akkor menthetetlenül eltéved a népek országútján. Külföldi vendégeink és barátaink ízelítőt kapnak ebben a városban és környékén az eredeti, tiszta magyarságból. Gondoljanak arra, hogy A miniszterelnök ünnepi előadása A kultuszminiszter nagy érdeklődéssel hallgatott megnyitója után Kállay Miklós miniszterelnök tartotta meg ünnepi előadását „Európa és a magyarság“ címmel. — Amikor mi idejöttünk, — kezdte előadását a miniszterelnök — Európa határa valósággalvalahol az Alpok nyugati nyúlványainál és az Adria nyugati partjainál vonult. A magyarok honfoglalásának európai jelentősége sok más mellett az lett, hogy Szent István királyunk Európa keleti határát kitolta. Ez volt Magyarország elsőrendű szerepe Európa sorsának kialakításában. • S ez nemcsak párszázezer négyzetmérföldet vagy négyzetkilométert jelentett Európa javára. A Kárpátok és a Duna medencéje már akkor is kulcspozíció volt, amelynek értékét a soha nem szűnő harc is mutatja. Végül jött egy, az előbbieknél népességének számában, hadainak nagyságában jóval kisebb nép, amely először tudta véglegesen megvetni ezen a földön a lábát. Nagyreményű nemzetek, messze révedező álomtervek omlottak itt össze s annyi évezred alatt egyetlen nemzetnek sem sikerült megöröködnie ezen a veszélyes, bár gyönyörű poszton. A magyar erő és szilárdság váratlanul betömte azt a rést, amelyen keresztül Európába új meg új veszélyek áramlottak és ezzel biztonságot teremtett Európában. Ez maga is elég lenne ahhoz, hogy Európa népei ma különösen felfigyeljenek a több mint ezeresztendős országra és még ősibb népére. Ma, amikor az új Európa minden teherpróbát kiálló pilléreket keres, ott kell kereskednie, ahol a teherpróbák a legkomolyabbak voltak. A keresztény művelődés megvédése — Magyarország szerepe nem merül ki abban, hogy megállja a helyét és hogy biztonságot teremt a bizonytalanság földjén. Szerep az európai, a nyugati keresztény művelődés átvétele és kiterjesztése, majd megvédése is. Nagy európai történetírók nem győzték hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy Szent István a keresztény civilizáció akkor ismert két rendszere közül a nyugatit, a rómait választotta. Nemcsak a mi hazánk sorsa változott volna meg gyökeresen, ha a szent király máskép választ, hanem egész Európáé is. Túlzás nélkül el lehet mondani: ha a magyar király keletet választja, ma valószínűleg nem lenne a mai jelentősége a nyugati kultúrának, vagy ha lenne is, sokkal kisebb *NAGY FRANCIA SZÓTÁR OLCSÓ KIADÁSA MEGJELENT Dante kiadás & 2 kötet 95 P helyett 75 P / / 3