Esti Ujság, 1943. július (8. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
Budapest/ 1943 11úius 1 Ara fillér ELŐFIZETÉSI ABA EGT HONAIBA S P 30 ULI*, EGYES SZÁM AKA HÉTKÖZNAP 12 F. A SZEBKF.SZ.TŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY. ÉS UTAZÁSI IRODA TELEFONSZÁMA: *1—40—00. NYOLCADIK ÉVFOLYAM. 145. SZ. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA, BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KRT 5. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK SZ.: 49.927. Súlyos német-olasz légitámadások a Földközi-tengeren Felemelték a közalkalmazottak illetményét, családi pótlékát és a magánalkalmazottak fizetését A nyugdíj alapja a közalkalmazottak újonnan megállapított fizetése Módosult a földadó kulcsa • A luxusfogyasztás újabb megterhelése A dohánygyártmányok, a cukor és a só árainak új megállapítása, a fogyasztási és forgalmi adó emelése A hivatalos lap csütörtök reggeli száma a vasárnap Szegeden bejelentett és meghirdetett új gazdasági rendszernek megfelelően a rendeletek egész sorát tartalmazza. Ezek a rendelkezések kiterjednek a köz- és magántisztviselők fizetésének, valamint a munkabéreknek szabályozására, köslik az új árakat, az adók, a díjak, a tarifák és egyéb állami és közületi bevételek új mértékeit. Szándékosan mondunk és írunk szabályozást és új mértéket és nem a fizetések, bérek és az árak felemelését, mert azok a rendeletek, amelyek a Budapesti Közlöny ma reggeli számában megjelentek, lényegében nem az élet drágulását, hanem a munkabérek, a fizetései és az árak közötti összhangot és egyöntetűséget kívánják biztosítani. Kállay Miklós miniszterelnök és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és gazdasági csúcsminiszter Szegeden már szinte részletekbe menően tájékoztatták az ország közvéleményét arról, hogy július 1-étől kezdve új gazdasági rendszert és új árszínvonalat akarunk bevezetni. Erre az új rendszerre való áttérés nem megy minden nehézség nélkül, áldozatokat követel a háborúban álló ország minden rétegétől, mégis erre az útra kell lépni, mert a közel négy esztendős világháború megbolygatta az egyensúlyt az árak, a fizetések és a bérek között. A közvélemény előtt ismeretesek azok az intézkedések, amelyek a háború kitörésének úgyszólván első napjaitól kezdve napvilágot láttak és elsősorban az áralakulás ellenőrzését célozták. ♦ Mint minden háborúban, úgy a mostani világháborúban sem lehetett az árkérdést maradék nélkül megoldani és az árak fejlődésének olyan irányt szabni, amely minden időben és minden körülmények között biztosította volna az annyira kívánatos egyensúlyt a fogyasztás és a termelés között. Nyersanyagbeszerzési gondok, a termelés terén felmerült akadályok és nehézségek, a háborús szükséglet kielégítése, a hadsereg, a harcoló katonaság igényeinek honorálása és a belső front termelőerejének fokozása érdekében itt is, ott is kivételeket kellett tenni. Ezek a kivételek négy esztendő alatt lényegesen megszaporodtak és egészségtelen eltolódásokat idéztek fel a termelés, valamint a fogyasztás területein. Közellátási, de egyéb vonatkozásokban is szemtanúi voltunk annak, hogy egyes lelkiismeretlen üzérek és harácsolók minden eszközt felhasználtak arra, hogy kiaknázzák a háborús gazdasági viszonyok során itt-ott kínálkozó lehetőségeket, a feketepiac jelenségei egyformán foglalkoztatták a hivatalos köröket és a fogyasztókat. Ebben a megbolygatott gazdasági rendszerben kellett most rendet teremteni azzal, hogy az időközben bekövetkezett és elkerülhetetlen áremelkedéseket egyensúlyba hozza a kormányzat a bérekkel és a fizetésekkel és így biztosítsa egyrészt a szociális kiegyenlítődést, másrészt a további szociális fejlődést. Amikor tehát vizsgálat tárgyává tesszük a köztisztviselők és magánalkalmazottak fizetésének újabbmegállapítását, valamint a munkabérek új szabályozását és amikor azt látjuk, hogy az adókat, az illetékeket, a közszükségleti cikkeket és egyéb árukategóriák árait az eddigi helyzettel szemben magasabban állapította meg a kormány, akkor ebben ne drágulási folyamatot lássunk, hanem vegyük fontolóra, hogy a közszolgáltatások és az árak emelésével egyidejűen a bérek és fizetések vonalán is olyan mértékű szabályozások történtek, amelyek a megbolygatott gazdasági egyensúly helyreállítását szolgálják. * Békeidőben, normális gazdasági viszonyok között sem könynyű feladat egy új rendszerre való áttérés és kétszeres a nehézség, amikor még a háborús körülményeket is tekintetbe kell venni. A háború mindenkitől áldozatokat és lemondást követel, legyen az kicsiny vagy nagy, szegény vagy gazdag. A ma megjelent rendeletektől nem lehet elvitatni azt a kétségtelen tényt, hogy messzemenő jószándékkal, az összes gazdasági erőtényezők figyelembevételével, a fogyasztóközönség teljesítőképességének alapos megvizsgálásával és latbavetésével szociális szellemben és őszinte segíteniakarás törekvésével kíván érvényt szerezni a kor- mányzat új gazdasági politikájá-nak. Nem vitás, hogy nehézségeink ezután is lesznek, hiszen a háborús események még mindig vethettek fel újabb és újabb kívánságokat és jelentkezhetnek újabb és újabb törekvések. Ezek a rendeletek minden esetre alkalmasak arra, hogy a régóta óhajtott egyensúlyt és összhangba-* hozatalt a legrövidebb időn belül megteremtsék. Ehhez a közönség legszélesebb rétegeinek fegyelmezett magatartása, a nemzet törekvéseit megértő állásfoglalása, a háborús eseményeket és nehézségeket tekintetbevevő viselkedése elengedhetetlenül szükséges, de épp annyira szükséges az is, hogy a kormányzat a legszigorúbb intézkedésekkel törjön le minden olyan bűnös törekvést és szándékot, amely ezt az új egyensúlyi helyzetet veszélyezteti. A háborús idők nem alkalmasak arra, hogy egyesek apró pecsenyéiket sütögessék, amikor a széles néprétegek lemondással és áldozatok vállalásával sietnek nem a kormány, hanem a nemzet segítségére, hogy megőrizhessük értékeinket és erőinket a béke idejére is.het. Ez az összeg a hősi halált halt alkalmazott árvájánál a családi pótlék összegének másfélszeresére, a születlen árvánál pedig ennek kétszeresére emelkedik. A nyugellátások terén lényeges újítást jelent a rendelet, mert a közalkalmazottak újonnan megállapított fizetéseit veszi a nyugellátás kiszámításának alapjául s egyben emeli a nyugdíjasok családi pótlékát is. A magánalkalmazottak fizetésének újabb szabályozásáról szóló rendelet hatálya kiterjed az ipari (kereskedelmi), a bánya- és kohóüzemekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban, úgyszintén általában a keresetszerűen folytatott vállalkozásoknál, foglalkozásokban és irodákban alkalmazott magántisztviselőkre. A rendelet a magánalkalmazottak járandóságát emeli és egyben rögzíti. A munkaadó köteles a rendelet hatálya alá eső munkavállalójának ú. n. alapfizetését megállapítani. Az alapfizetés arányán kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke az ország egész területén egységesen, az alapfizetésnek megfelelően nyert megállapítást. A fizetési pótlék a korábbi rendeletekben már megállapított mintegy 30 százalék figyelembevételével az évi 4000-ig terjedő alapfizetések után a 00 százalékot, 8000 P-ig terjedő alapfizetések után pedig az 55 százalékot nem haladhatja meg. A 8000 és a 24.000 P között mozgó fizetési csoportoknál a pótlék legfeljebb 4400 P lehet. Akinek évi 24.000 P-nél több, de évi 28.400 P-nél kevesebb az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pótlék az alapfizetést 28.400 P-re egészítse ki. Az árak, fizetések és bérek szabályozása A Magyar Távirati Iroda jelenti : A Budapesti Közlöny csütörtöki száma a rendeletek hoszszú sorát tartalmazza, amelyek többek között az árakat, a fizetéseket és a béreket újból szabályozzák. A kormány azért tette közzé egyidőben ezeket a rendeleteket, hogy az új ár-, bér- és fizetésszínvonal kialakításában az összhang és egyöntetűség biztosíttassék és megfelelő módon kifejezésre is jusson, mert csak ez nyújt lehetőséget az új árszínvonal állandósítására. A rendezés keretében a közalkalmazottak illetményei és családi pótlékai, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandóságai is szabályoztatak. A közalkalmazottaknak háborús különmunkaátalánnyal összevont fizetése 20 százalékkal lett nagyobb és a családi pótlék a fizetésjavításnak megfelelően emelkedett. Fenntartja a rendelet azt az eddigi rendelkezést, hogy az újszülött után, első ízben a felemelt családi pótlék ötszörös összege folyósítandó. Jövőben az a közalkalmazott vagy nyugdíjas, aki hadiárvát fogad örökbe, vagy hadiárva gyermek neveltetéséről háztartásában gondoskodik, családi pótlékban részesül, illetőleg a pótlék engedélyezhető akkor is, . a gyermekkel nincs vérrokonságban. A családvédelem szempontjából nagy jelentőségű az az intézkedés, hogy az atyátlan árva után fizetett nevelési járulék a családi pótléknál kevesebb nem le