Északmagyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XX. évfolyam, 217. szám Ara 50 fillér Szerda, 1964. szeptember 16. Magyar-jugoszláv barátsági nagygyűlés ■mm» ii ni ........im min ini'iummm-niHii'i iiiiiiiimw imum...m—mniiimii» i nsii'ii— a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági, nagygyűlést rendezett a Sport­­csarnokban. A gyűlés részve­vői között ott voltak a buda­pesti gyárak, üzemek, hivata­lok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi- és tömegszervezetek legeredmé­nyesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és ju­goszláv nyelvű feliratok éltet­ték a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ün­neplése közben foglalta el he­lyét­ az emelvényen a nagy­gyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak Kedves Tito elvtársi Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kor­mánya s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátság­nak szentelünk. Őszinte tiszte­lettel és köszöntöm meleg barátsággal körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommu­­­nisták, a jugoszláv nép ki­emelkedő vezetőjét, s a kísére­tében érkezett elvtársakat, va­lamennyi kedves vendégünket. Kedves elvtársak! A szocialista országok veze­tői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még kö­zelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatá­saikkal tovább erősítsék in­ternacionalista kapcsolataikat. Ez a célja a jugoszláv elvtár­sak magyarországi látogatásá­nak. Ugyanezek a célok vezé­relték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező ala­kulásáról ma jóleső érzés­sel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nem­csak az egykori magyar és ju­goszláv uralkodó osztályok szí­totta soviniszta gyűlöletet szá­moltuk fel, hanem fokozato­san eloszlatjuk azokat a felhő­ket is, amelyek 15 évvel ez­előtt árnyékot vetettek orszá­gaink viszonyára. Ma meg­győződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűz­nek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció eleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista mo­nopóliumok és hazai kiszolgá­lóik ellen. Kádár elvtárs ezután vis­­­szapillantást nyújtott a hitleri megszállás söt­ét éveire, ami­helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkárával. Tag­jai voltak az elnökségnek Valjko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkeres­kedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, Népköztársaság Elnöki Taná­­­csának elnöke. Kádár János, az­ MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a kor­mány elnöke. Apró Antal, Biszku­ Béla, fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP kor­a jugoszláv nép történel­mének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes har­cát a fasizmus ellen — mon­dotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kap­csolatok alakultak ki a jugo­szláv nép és a jugoszláv kommunisták pártja között. Ezután a jugoszláv nép a felszabadulás utáni eredmé­nyeiről beszélt. Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csak­nem két szabad évtized áldo­zatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredmé­nyeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási válto­zások következtek be. Kiala­kult a 14 országból álló szocio­Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege La­jos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szur­­di István, a Központi Bizott­ság titkárai: Pap János, a kor­mány elnökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Péter János külügymi­niszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gás­pár Sándor nyitotta meg nagygyűlést, majd átadta a a szót Kádár Jánosnak. lista világrendszer­, amely fel­öleli az emberiség egyharma­­dát. A világ első szocialista ál­lama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberi­ségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúly­ban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi ha­ladás erői, a szocializmus ko­runk uralkodó gondolatává vált. • Erre a 20 évre esnek a leg­döntőbb szocialista átalakulá­sok Magyarországon is. Pár­tunk VIII. kongresszusa mér­leget készített­­ országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével egész nép­gazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok, vívmá­nyaink megszilárdultak, befe­jeztük a szocializmus alapjai­nak lerakását. Ez a tény tör­ténelmi jelentőségű, mert ez­zel a magyar nép a szocializ­mus teljes felépítésének kor­szakába lépett Most második ötéves ter­vünk negyedik évében va­gyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve, a tervnek megfelelően alakul. Idén az első félévben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos idő­szakában, s mintegy 2 száza­lékkal túlteljesítette tervét Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetette a gabonát, tavasszal pedig jó módjára ápolta a vetést. gazda En­nek eredményeként idei ke­nyérgabona-termésünk fedezi az ország szükségletét. 1960 és 1963 között a népgazdaság ál­lami szektorában foglalkozta­tott dolgozók átlagkeresete ke­reken nyolc százalékkal emel­kedett. A nemzeti jövedelem az ötéves terv első három évé­ben mintegy 17 százalékkal növekedett. A néphatalmat megszilárdí­tottuk, a gazdasági és kultu­rális építők­­­­­ika lendülete­sen fejlődött és a szocialista társadalom alapjainak lera­kását jeleztük, így ha­zánkban ma minden társa­dalmi osztály és réteg alap­vető érdekei azonosak. Az egész nép érdekelt a szo­cializmus építésének nemcsak történelmi, hanem napi érte­lemben is. Ez a legszélesebb körű nemzeti összefogás alap­ja. Ma minden eddiginél jobb lehetőség van arra, hogy min­denki tudásának és tehetségé­nek legjavát adja a társada­lomnak. Kötelességünk, jánk a szocialista hogy jól él­társadalmi rend , teremtette lehetőségek­kel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósí­tásának tevékeny és tudatos részvevője legyen. Munkánk célja, hogy orszá­gunk tovább virágozzék, né­pünk jóléte emelkedjék, dol­gozóink szabad hazában, béké­ben élhessenek. Rámutatott, hogy feladata­ink teljesítésének biztosítottak, mert a feltételes Szocialista Munkáspárt Magyar mar­xista—leninista politikát foly­tat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kommunista világmozgalom nemzetközi ér­dekeinek. Majd így folytatta beszédét: Kádár elvtárs beszéde Tito elvtárs és kísérete meglátogatta a mezőgazdasági ki­állítást. Tito elvtárs beszédét mondja. Kádár János elvtárs beszédét mondja. A felvételeket a tv képernyőjéről készítette. Szabados György Magyarország és Jugoszlávia a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításánál: utján jár Kedves elvtársiak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai ke­letűek. Több mint ezer eszten­deje vagyunk szomszédok Európának ebben a térségé­ben. Sokszor sújtottak ben­nünket azonos megpróbáltatá­sok, s a magyarok és délszlá­vok gyakran küzdöttek váll­vetve a betolakodó idegen hó­dítók ellen. Hunyadi csatája Szendrő váránál a törökök el­leni honvédő harcok idején aranybetűkkel van feljegyezve mindkét nép történelmében. Az évszázadok során ma­gyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek közösen hadat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak, pedig országainkban a Amikor mun­kásmozgalom bontogatni kezdte szárnyait, magyar, szerb, horvát, szlovén proletá­rok egységesen vívták harcu­kat a kizsákmányolók ellen. A felszabadulás után népe­ink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyaror­szág is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorla­ti megvalósításának útján jár, nagy mértékben meg­könnyíti kapcsolataink tábbi sokrétű fejlesztését.to­Felelős államférfiaink az elmúlt időszakban többször ta­lálkoztak, tömegszervezeteink küldöttségeket cseréltek. E ta­nácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakozott ki ju­goszláv elvtársainkkal. Köl­csönösen meggyőződhettünk arról, hogy egyetértés van kö­zöttünk korunk olyan alapve­tő kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mel­lett élés politikája, az általá­nos és teljes leszerelésért fo­lyó harc, a vitás kérdések tár­­gyalások útján történő megol­dása, a gyarmati rendszer fel­számolása. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttmű­ködése, gazdasági Magyar—jugoszláv együttműködési bizottság alakult, amely si­keresen tárja fel a közös munka kiaknázásra váró le­hetőségeit. Az idei kereskedelmi megálla­podások az árucsere-forgalom 29 százalékos növekedését irá­nyozzák elő a tavalyihoz ké­pest. Ez sem jelent azonban végső határt, s arra kell töre­kednünk, hogy árucsere-for­galmunkat a megállapodások hosszúlejáratú és konkrét kooperációs egyezmények tar­tós alapjára helyezzük. Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együtt­működés terén is. Létrejöttek tálkát a két ország szorosabb együttműködésének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Ma már nem két nincstelen (Folytatás a 2. oldalon.!

Next