Észak Magyarország, 2020. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-13 / 10. szám

2 Krónika Röviden Élettársaknak is jár a csők Budapest. Élettársak is igé­nyelhetnek állami családtá­mogatást, például családi ott­honteremtési kedvezményt (csők), a különbség a házas­társakhoz képest az, hogy csak a meglévő gyermekek után vehetik igénybe - mond­ta Toldi Judit közjegyző az M1 aktuális csatornán vasárnap. A szakértő felhívta a fgyel­met arra, ha a pár időköz­ben összeházasodik, akkor jogosulttá válik arra, hogy a később születendő gyerme­kek után is igénybe vegye a támogatást. Ugyancsak nyi­tott az élettársak számára is a többgyermekes családoknak új autó vásárlására nyújtott állami támogatás. mw Nehézkes a kitoloncolás BERLIN: Egyre kevesebb eluta­sított menedékkérőt sikerül hazajuttatni Németország­ból, a kitoloncolások száma tavaly is csökkent. A kitolon­colások száma 2016 óta folya­matosan csökken, ami éles ellentétben áll az elutasított menedékkérők hazajuttatá­sáról szóló kormányzati ígé­retekkel. 2019-ben januártól november végéig 20 587 em­bert toloncoltak ki, míg 2018- ban egész évben 23 617-et, 2017-ben 23 966-ot, 2016-ban pedig 25 375-öt. Tavaly má­jus óta egyetlen hónapban sem sikerült kétezernél több kitoloncolást végrehajtani, miközben műveletek ezrei fulladtak kudarcba. mw ÉSZAK Trump elnök tüzeli a tüntetőket Tüntetések voltak Teheránban, miután kiderült, hogy mégis az iráni légvédelem lőtte le az ukrán utasszállító gépet. A szerencsétlen­ség kezelése miatt új kihívással kell szembe­nézniük az iráni veze­tőknek. Teherán: Legitimitási válságot kockáztatnak az iráni vallási vezetők, miután forrong az ázsiai ország az ukrán utas­­­szállító lelövésének kezelé­se miatt. A katonai vezetők ugyanis három nap után val­lották be, hogy a Forradal­mi Gárda egyik légvédelmi rakétája tévedésből lőtte le a gépet. A történtek kedve­zőtlenül befolyásolhatják a februári parlamenti választá­sokat is. Amirali Fládzsizadeh, az iráni légtér biztonságáért fe­lelős parancsnok szombaton teljes felelősséget vállalt az ukrán utasszállító repülőgép lelövéséért. Elmondta, hogy az ukrán utasszállítót pilóta nélküli repülőgépnek vélték. A rendszert kezelő szakem­bernek tíz másodperce volt a helyzet értékelésére. A gépet egy rövid hatótávolságú ra­kétával semmisítették meg. Hozzátette, nem akarták eltit­kolni az esetet, de előbb vizs­gálatot akart lefolytatni. Tegnap is voltak tüntetések Teheránban és más városok­ban is, rendszerellenes jelsza­vakat skandálnak az utcákon, sága és a kormány elleni tilta­ rásokat. „Figyelemmel kísér­ A közösségi médiában több hozása jeléül. Donald Trump­jak tüntetéseiteket, és lelke­­ezet iráni üres fekete hátteret amerikai elnök támogatásáról sít bennünket a bátorságotok, tett fel az oldalára szomorú- biztosította az iráni demonst- (...) A világ figyel!” - üzente az elnök. Közben a feszültség enyhítését szorgalmazta teg­nap Brüsszel is, miután előző éjjel Teheránban rövid időre előállították Nagy-Britannia teheráni nagykövetét, akit azzal vádoltak, hogy részt vett egy tüntetésen. Dominic Raab brit külügyminiszter Londonban tiltakozott emi­att, a nemzetközi jog durva megsértésével vádolta meg Teheránt. Az iráni brit nagy­követ, Robert Macaire tagad­ta a vádakat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben ígéretet tett arra, hogy gondoskodik a lé­gikatasztrófa ukrán áldozatai holttestének mielőbbi haza­­szállításáról, és fogadkozott, hogy a tragédia felelősei nem kerülik el a büntetésüket. Haszan Róháni iráni elnök ígéretet tett Zelenszkijnek, hogy mindenkit felelősség­re vonnak, akinek köze volt az utasszállító lelövéséhez. Szajed Ali Hamenei ajatollah részvétet nyilvánított az ál­dozatok hozzátartozóinak, és felszólította a fegyveres erő­ket a gondatlanságok felszá­molására. Mint azt megírtuk, a MAU ukrán légitársaság Teherán­ból Kijevbe tartó járata szer­da reggel zuhant le, nem sokkal a felszállás után. A tragédiában 167 utas és a gép kilencfős ukrán személy­zete vesztette életét. Két utas volt ukrán állampolgárságú, a többiek irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek. mw A hétvégén egymást érték a tüntetések az iráni fővárosban fotó: mti Feszült helyzetben történt a tragédia Az ukrán repülőgép kataszt­rófája rendkívül feszült nem­zetközi helyzetben követke­zett be, az Egyesült Államok és Irán közötti heves szópár­bajok és kölcsönös fegyveres támadások közepette. Január 3-án Washington Irak terüle­tén célzottan likvidálta Ká­­szim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda elit egységeinek parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milí­ciák vezérét. Az orosz elnök kerülné a katonai konfliktust Angela Merkel német kancellár Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Pu­tyin elnökkel. MOSZKVA: Az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését be kell fejezni, azzal Németország és más európai országok is nyerni fognak - jelentette ki Angela Merkel német kancel­lár a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen megtartott szombati moszkvai sajtóérte­kezletén. Merkel hangsúlyoz­ta, hogy mindenki érdekelt a gázellátás diverzifikálásában, és az Északi Áramlat-2 keres­kedelmi projekt, amelynek befejezését Németország a meghirdetett amerikai szank­ciók ellenére is támogatja. Mint mondta, Németország nem lát Oroszországtól való egyoldalú függőséget a gáz­szállítások terén. Putyin azt mondta, hogy a gázvezetéket Oroszország ké­pes egyedül is befejezni. Az orosz elnök támoga­tásáról biztosította a líbiai rendezésről német kez­deményezésre Berlinben tartandó nemzetközi kon­ferenciát. Merkel kifejez­te reményét, hogy a líbiai rendezést célzó orosz-török erőfeszítések eredményhez vezetnek. Arra a német saj­tó által feltett kérdésre vá­laszolva, hogy hány orosz zsoldos harcol Líbiában a Wagner-csoport kötelékében. Putyin kijelentette, hogy ha vannak is orosz állampolgá­rok az észak-afrikai ország­ban, azok nem képviselik az orosz államot és nem kapnak tőle fizetést. Egyúttal aggo­dalmának adott hangot ami­att, hogy a szíriai Idlíb tarto­mányból nagyszámú zsoldost dobtak át Líbiába, ami súlyo­sítja az ottani helyzetet. Putyin kifejezte reményét, hogy a Közel-Keleten nem kezdődik nagyszabású kato­nai konfliktus, amely szerin­te az egész világot érintő ka­tasztrófához, egyebek mellett menekültáradathoz vezethet. „Ez egyszerűen humanitá­rius katasztrófa, vallásközi katasztrófa, gazdasági ka­tasztrófa lesz. Mert a világ­­gazdaság és a világenergetika lerombolásához vagy óriási mértékű károsodásához ve­zethet” - figyelmeztetett az orosz elnök. Szíriával kapcsolatban a két vezető egyetértett abban, hogy az ottani válság kizá­rólag politikai eszközökkel rendezhető. Putyin sürgette a nemzetközi összefogást az arab ország infrastruktúrájá­nak helyreállítása érdekében. Szavai szerint Szíriát támo­gatni csakis a damaszkuszi kormány beleegyezésével, előzetes feltételek megszabá­sa nélkül lehet. ma Merkel és Putyin - nem érzik az egyoldalú gázfüggőséget fotó: afp Fidesz-KDNP: közönséges börtönbiznisz A kormánypártok szerint a bűnözők és ügyvédjeik milliókat perelnek ki az államtól. BUDAPEST. Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője va­sárnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormánypártok egyetértenek az Orbán Viktor kormányfő múlt csütörtöki évkezdő sajtótájékoztatóján elmondottakkal, miszerint gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével milliókat perelnek ki az állam­tól a börtönkörülményekre hivatkozva. Ez a „börtönbiz­nisz” mára komoly iparággá vált - mondta a frakciószó­vivő, hozzátéve: bűnözők és rafinált ügyvédek gazdagod­nak ezen, a rabok fejenként 6-10 millió forintra perlik az államot, „és több ezer ilyen pert indítottak dörzsölt ügy­védek a Soros-hálózat segít­ségével”. A bűnözőknek nem pénzjutalom, hanem bünte­tés jár - hangsúlyozta a szó­vivő. A Fidesz-KDNP teljes mér­tékben egyetért a minisz­terelnökkel abban, hogy a Soros-hálózat által indított perben a gyöngyöspatai ci­gány családok számára meg­ítélt százmillió forintos kárté­rítés „nagyon igazságtalan, és csak további feszültségeket szít” - mondta korábban saj­tótájékoztatóján Hollik István. A Fidesz-KDNP kommuniká­ciós igazgatója hangsúlyozta: a kormányfő évkezdő sajtótájé­koztatója „sokaknak nem tet­szett”, a miniszterelnök szavai a gyöngyöspatai helyzetről pe­dig „nagyon nem tetszettek a Soros-hálózatnak”. mw 2020. JANUÁR 13., HÉTFŐ Dömötör Csaba: Ki állja majd a számlát? A Miniszterelnöki Kabi­netiroda államtitkára szerint a klímakérdés nem kizárólag a balol­dal ügye. Budapest: Vitákkal teli idő­szakra számít a kormány az európai politikában, mert még mindig fennállnak az identitásválság okai, amelye­ket az újra erősödő migráció hoz felszínre - mondta Dö­mötör Csaba, a Miniszterel­nöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című mű­sorában. Az államtitkár el­mondta, azt szeretnék elérni, hogy Európa képes legyen megvédeni magát a migrációs válságban és megerősíteni a gazdaságát. Dömötör Csaba szerint mintha az ellenzék meg­próbálta volna kisajátítani a környezetvédelem ügyét. „A kormány már évek óta a cse­lekvés útját járja: évtizedek óta nem látott fásítási prog­ram indult, a kormány több százezer lakás energia-kor­szerűsítéséhez nyújtott segít­séget, és támogatást biztosí­tott többek között elektromos autók beszerzéséhez is” - hangsúlyozta. Hozzátette, rövidesen elkészül egy újabb kormányzati akcióterv is, amely tartalmazza, hogy 2022-től csak elektromos jár­műveket lehet beszerezni a városi tömegközlekedés te­rületén, és felszámolnák az illegális hulladéklerakókat is. Kiemelte, hogy Magyar­­ország azon 21 ország közé tartozik, amely úgy növel­te gazdaságát, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibo­­csátása. A cél, hogy 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, később pedig szeretnék elér­ni a klímasemlegességet is, de ehhez még meg kell vívni egy nagy vitát. A vita lénye­ge, hogy ki állja végső soron a számlát: a magyar kormány szerint a legnagyobb szen­nyezőknek kellene, a balolda­li vélekedés alapján viszont szétterítenék a terheket, ma Dömötör: A kormány évek óta a cselekvés útját járja fotó: mti

Next