Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)

1920-09-16 / 185. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. rn vö C 67<Sm QT»a • hétköznap 80 fillér, OZIClI­A CIL Cl • vasárnap 1 korona. Egri Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. — Keresztényszociális blokk alakul. Politikai körökben napok óta sokat beszélnek a keresz­tényszociális blokk alakulásáról, amelyben a köz­életnek azon alakjai tömörülnek, akik már régen harcoltak a keresztényszociális elvek megvalósí­tásáért s így a leghivatottabb­ak arra,­ hogy a keresztény irányzatú mozgalmak magvát alkos­sák. Ez a szorosabb kapcsolat a keresztényszo­ciális gondolatnak különösen gazdasági vonatko­zásokban való érvényesítését célozza. Pénzekért lesz ebben az ügyben az első értekezlet. Egysé­gesíteni fogják a ker. szoc. pártszervezeteket, szakszervezeteket és a társadalmi egyesületeket, aminek például a legény egyesületek és ifjúsági szervezetek.­­ Tél elején megtartják a megyei és községi választásokat is. A belügyminisztériumban a megyei és községi választásokról szóló javaslat előkészítési munkája már annyira előrehaladt, hogy csak az egyeztető revíziót kell megtartani. A javaslatot e hónap vége felé nyújtja be a belügyminiszter és várható, hogy körülbelül a tél elején megtartják a megyei törvényhatósá­gokat és községi képviselőtestületeket megala­kító választásokat. A közélelmezés legfontosabbja, Vass József közélelmezési miniszter kedden este a vármegyeház nagytermében megtartott ankét berekesztésénél körülbelül ezeket mondotta: „Mi odafennt minden lehetőt megteszünk a köz­élelmezés javítása érdekében. Fontos azonban az is, hogy a nép meg is érezhesse az üdvös intéz­kedések hatását. Azért, uraim, méltóztassatok minden erőtökkel azon munkálkodni, hogy az irányított élelem a lehető leggyorsabban oda jusson, ahol a legnagyobb szükség van reá. Hogy pedig ez megtörténhessék, finom szociális érsek­kel kell elsősorban a nép szükséget szenvedő részét megismerni és a hivatalos kötelességtelje­sítésbe az igazság szellemét­ is belevinni." Igen, ez a közélelmezési aktus legfontosabb része, ez a közélelmezés beteg elevenje, amelyre Vass József gyógyító kézzel tapintott. Igen, a közélelmezés adminisztrációjának ez a része, ahol az élelemről gondoskodó állam a néppel kerül közvetlen kapcsolatba, ahol a hivatalnak az élel­met osztó édesanya szerepét kell átvennie, — a legfontosabb és a legelevenebb, itt fáj a legjob­ban minden kicsi gondatlanság, minden kicsi túlzás és visszaélés a hivatalos hatalommal, itt, a közélelmezés intézésének végső ágánál fáj legjobban, ha a hivatalnokok minden szociális érzék nélkül való bürokraták. A közélelmezés eme érzékeny elevenjének az állam erőssége és a társadalom békéje érdekében is egészségesnek kell lennie és ha nem az, akkor a sebet, amelyet a nép ódiuma még elmérgesítene, meg kell gyó­gyítani. Vass József világosan megmutatja, hogyan kell a közélelmezést az állami élet áldásává tenni és határozottan megmondja, hogyan lehet a köz­élelmezési hivatal az igazság és a társadalmi béke ápolója, továbbá a város népének igazi élelmező édesanyja. Vass miniszter erős keze, éleslátása, hozzáértése és főképen szociális érzésű szive garancia arra, hogy odafönn jól kormá­nyoznak. Azonban, ami reánk, Esztergom sokat nélkülöző népére is a legfontosabb: „Uraim, ke­gyeskedjetek elevenséget és szociális érzést bele­vinni a hivatalos életbe, hogy az irányított éle­lem gyorsan és pontosan oda kerüljön, ahová való és ahol a legnagyobb szükség van rá­­" Vass József miniszter [Esztergomban. Közélelmezési ankét a vármegyeházán. Vass József közélelmezésügyi miniszter, aki most országos körúton van, hogy személyes tapasztalata alapján lelkiismeretesen tölthesse be nehéz hivatását, f. hó 14.-én, kedden este 7 óra­kor városunkba érkezett, hogy Esztergom város és megye közélelmezési viszonyait is közvetlenül megismerje. A minisztert a megye és a város fejei fogadták. A fogadás után Vass József miniszter el­nöklésével közélelmezési ankét kezdődött vármegyeház nagytermében, amelynek folyamán a a vármegyei és városi közélelmezés vezetői,, to­vábbá a vármegyei gazdasági felügyelő, az Áru­forgalmi rt., a szövetkezetek vezetősége és az ármegállapító bizottság számolt be a miniszter­nek a város és megye gazdasági és közélelme­zési állapotáról. A miniszter az értekezletet két részre osztotta. Az első részben tisztázták, hogy a megyének mennyi a terménye és mennyit szolgáltathat be az országos élelmezés számára. Megállapították,­ hogy a vármegye 70 vagon búzát és rozsot, továbbá 20 vagon árpát és 20 vagon tengerit képes beszolgáltatni az államnak a közélelmezés céljaira. Megjegyezte a miniszter, hogy ha az ország minden részéből beszolgálta­tott árpa és tengeri fedezni fogja az országos szükségletet, akkor az árpát és tengerit nem veszik zár alá. Az értekezlet második része a vármegye elláttatlanjaival foglalkozott. A miniszter azt az érdekes nyilatkozatot tette, hogy egy millióval több Csonka-Magyarország bejelentett ellátat­lanjainak száma, mint ahányan rendes körülmé­nyek között nagy Magyarország összes ellát­tatlanjai voltak. Pedig épen az elláttatlan lakos­ságot szakították el tőlünk, mert hiszen Csonka-Magyarország lakosai javarészt őstermelők, tehát ellátottak. A miniszter épen ezért a hatóságok lel­kére kötötte az elláttatlanok névsorának lelki­ismeretes felülvizsgálását. Végül szívesen fogadta a miniszter Jakus János felszólalását is a molnárok érdekében és ügyük jóindulatú kezelését megígérte; kiemelte azonban, hogy a haza — mint minden fiától — a molnároktól is kér bizonyos áldozatot. A fontos közélelmezési ankét 729 órakor ért véget. Vass József miniszter még aznap Budapestre utazott. HIREK. * Esztergom megye új főispánja. A hivatalos lap legutóbbi számából értesülünk, hogy a m. kir. kormány Esztergom vármegye főispánjává Czobor Imre tb. főszolgabírót nevezte ki. Az új főispán kinevezése különben Komárom város és megye meg nem szállott területére is szól. * Közigazgatási bizottsági ülés: Esztergom város közigazgatási bizottsága f. hó 14.-én, ked­den délelőtt gyűlést tartott a vármegyeházán. A gyűlésen a rendes tárgysorozatot tárgyalták le minden érdekesebb esemény nélkül. Az alis­pán havi beszámolójában a vármegye közigaz­gatását a múlt havi viszonyokhoz mérten válto­zatlannak jelentette be. Két fegyelmi ügy tart­hat különösebb érdeklődésre számot: Heinrichné Uthy Jolán és Tehothy Tekla dorogi állami óvónők ügye, akik ellen összeférhetetlenségből származó vétségek miatt megindították a fe­gyelmi eljárást. * Dr. Antóny Béla a budapesti alpolgármes­teri választásokban. A szerda délutáni közgyű­lés választja meg Budapest három új alpolgár­mesterét. Mint az „Új Nemzedék" írja, a demok­raták ebből az alkalomból támadásra készülnek a keresztény többség ellen, mert dr. Déri Feren­cet, a mostani első alpolgármestert a kijelölő választmány nem jelölte. A választás Rényi De­zsőre és Buzáth Jánosra vonatkozólag egyhangú lesz, csupán Falkusházy Lajosnak van ellenje­löltje, polgármesterünk, Dr. Antóny Béla sze­mélyében, aki mögött a keresztényszocialisták tábora tömörül. Egyes liberális lapoknak az a megjegyzése, hogy Antóny nem választható meg, mert nincs korengedélye, nem áll, mert Antóny ma is közigazgatási szolgálatban áll és korenge­délyre nincsen szüksége. A választás eredményét — sajnos — csak a késő délutáni órákban tud­hatjuk meg és így, bármily nagy is iránta az érdeklődés a városban, csak legközelebbi szá­munkban közölhetjük. * Városi közgyűlés, Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 15.-én délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Napirend: 1. Bartalos Vince és társai városi képviselők indít­ványa, hogy a kormányhoz felirat intéztessék sürgősen az iránt, hogy a főiskolákon a numerus clausus behozatala törvény alkotásával biztosit­tassák. 2. A községi szeszfőzde felállítása ügyé­ben p. n. bizottsági és tanácsi együttes javaslat. * Az EHE Sirály csónakja (Vaniss, Zsolt, Zsiga, Müller és Olsios korm.) vasárnap lerán­dult Budapestre. Dacára a szeles hideg időnek, 5 óra alatt tette meg a csónak a 72 kilométeres utat. Az árvíz folytán a csónakház megközelí­tése ez idő szerint igen körülményes, miért is az evezésben kényszerű szünet állott be. Csütörtö­kön este 9 órakor igazgatóválasztmányi ülés a Move kaszinóban, melyre a választmány tagjai lehetőleg teljes számban és pontosan megjelenni szíveskedjenek tekintettel a tárgyalás alá kerülő ügyek fontosságára. * Az ipartörvény revíziója. A kereskedelmi minisztériumban hetek óta folynak az előkészü­letek az ipartörvény revíziójáról, egyúttal a bér­munkások jogainak és kötelességeinek megálla­pításáról. Rubinek még az őszi ülésszak alatt a Ház asztalára teszi e két javaslatot. * Az Esztergomi Kath. Legényegylet szüreti mulatsága. Az Esztergomi Kath. Legényegylet régi szokásához hiven f. hó 19.-én (vasárnap) élvezetes és gazdag műsorú szüreti mulatságot rendez a Magyar Király kerti helyiségében. Az ünnepség szüreti felvonulással kezdődik és a műsort magyaros tánc követi. A mulatság tiszta jövedelmét az egyesület házalapja javára fordít­ják. Személyjegy 10 K, családjegy (3 személyre) 20 K. Jegyek előre válthatók a mulatság nap­ján d. u. 3 órától a Magyar Királyban. Az elő­adás kezdete este 7 órakor. * Nyugdijazás. Gyarmati József igazgató­tanítót Esztergom sz. kir. város szolgálatában eltöltött 41 éves buzgó tanitói működés után a vall. és közoktatásügyminiszter nyugdíjazta. Gyar­mati mint tanító még 1879­-ben került váro­sunkba, amidőn a tanitói állás az élettel való nehéz küzdelmet a mainál fokozottabb mérték­ben jelentette. Gyarmati, hogy népes családjának megélhetését biztosithassa, mint középiskolára képesített tornatanár, a helybeli reáliskolánál 24, a főgimnázium négy alsó osztályában 18 éven át működött. Az iskolákban ideális lelkülettel dol-

Next