Európai Idő, 1991 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1991-01-10 / 1-2. szám
A LAPSZEMLE România liberă A FSN-KORMÁNYZÁS MÉRLEGE AZ, AMIT NEM AKAR ELISMERNI 1) Európa és a világ előtt kompromitálódott Kelet-Európa legradikálisabb kommunistaellenes és antitotalitárius mozgalma. 2) Szabadlábra helyezték a ceauşiszta nómenklatúra tagjainak többségét, azokat, akik 43 évig emberirtást követtek el e szerencsétlen nép ellen. Ezek Románia bármelyik állampolgáránál magasabb nyugdíjban részesültek és ezzel kihívást intéztek az ország általános szegénysége és a jóérzés ellen. 3) Január 28—29-én, február 18— 19-én, március 15-én (Marosvásárhelyen), június 13—15-én bebizonyította, hogy nem tudja, nem képes vagy nem akarja demokratikus módon vezetni az országot. 4) Fél évvel a forradalom után Románia elnöke erőszakra uszított, dicsérte az erőszakot, félkatonai alakulatokat, valamint volt securitate-tisztek irányította és uszította bányászkülönítményeket vett igénybe. 5) Nem járt el hatékonyban az 1989 decemberében a lakosságra tüzet nyitók felkutatásában, elítélésében. 6) Erőszakos kampányt szervezett a politikai ellenfelek lejáratására ; ennek céljából súlyos rágalmaktól sem riadt vissza (vasgárdisták, fasiszták, külföldi ügynökök, hazaárulók) , a fiatalság elleni gyűlöletre uszított, de nem hagyta ki az értelmiségieket, főként az újságírókat, mindazokat, akik nem sorakoztak fel a Front mellé. 7) FSN_tömeggyűléssé degradálta a románok szent ünnepét, december elsejét, 1990. december 1-én, Gyulafehérváron. Azzal fenyegette az odaérkező,ket, hogy zavargások esetén tüzet nyit rájuk. 8) Azáltal, hogy megalakította a Legfelső Védelmi Tanácsot, világosan kifejezte diktatórikus hajlamait A hadsereg békeidőben is ránk lőhet. 9) Az összeütközésekkel, vagy emberi áldozatokkal járóeseményeket szándékosan torzították a hatalom szóvivői itthon és külföldön, dacára a közismert tényeknek, bizonyítékoknak. 10) Módszeresen követ el merényleteket a sajtószabadság elleni korlátozó gazdasági-adminisztratív intézkedések (nyomdai tér csökkentése, abszurd szintekig emelt papírárak, gazdasági indoklás nélkül megemelt nyomdai költségek, papírkiutalások megállapítása, majd ezek korlátozása, az államadminisztrációból kiszakadt újságok gáncsolása, az országos szintű sajtóterjesztés meg nem szervezése), egyes újságok nyilvános elítélése, illetve megfenyegetése, (ld. a f. év dec. 10-i România liberă-t.) 11) Anélkül, hogy megfelelő gazdasági és társadalmi következményekről készült, előzetes tanulmányokat készített volna, elégedetlenség-hullámot és sztrájkokat idézett elő a társadalmi védelem terén tapasztalt dilettantizmusra mutató árliberalizálás által. 12) Megtagadja annak a nyilvánvaló ténynek az elfogadását, hogy nem volt képes biztosítani választási kampánya során tett legfőbb ígéretét : az ország nyugalmát ; hogy a romániai elégedetlenség-hullám és a sztrájkok nem politikájának következményei, hogy a politikai-, a társadalmi-, a gazdasági élet destabilizálása szintén az ő műve, és hogy a TV ezt csak megállapítja, de nem keresi az okait. Ilyen körülmények között az ország nyugalma a személyi hiúságok fölött áll, sőt, a joggal vagy jog nélkül megtagadott érdemek fölött is. (Anton Unicu : Bilanţul guvernării F.S.N. — cel pe care nu vrea să-l recunoască / cel pe care vrea să-l recunoască România liberă, 1990. dec. 18., 299. sz Részletek.) TAVALY TEMESVÁRON Minthogy a kezdeményezőkre (a kirakatokat betörőkre — D. P. megj.) nem tüzeltek (lásd a szombati dec. 16. — D. P. megj.) esti, volt megyei pártbizottság székházát többször „megjelölő“ turista járást, melyre nem reagált sem a helyhatóság, sem az elsőtitkár, sem a milícia, sem a securitate), minthogy hideg, sötétség, dogma és egyéb hiányok lappangtak a lakosok többségének szívében és tudatában, néhány ezren — viszályt szító elemek hatására — kimentek az utcára. Az összeütközésig Radu Bălan, az akkori KDSZ titkár, akit Temesváron, de még Hunyad megyében is becsültek és értékeltek, párbeszédet próbált kezdeményezni az emberekkel, arra kérte tikét, ne tapossák el a várost, de felhívását — mert, szerintem, nem szerepelt a forgatókönyvben — nem vették figyelembe. A város körútjain megjelentek az éles töltény nélküli harckocsik. Néhány tüntető leblokálta azok hernyótalpait, arra kényszerítette a legénységet, hogy kimásszon, kint pedig dorongos-fejszés szelíd báránykák fogadták a harckocsizókat. Ki volt a kezdeményező ? Ki lőtt ? Miért perelik Radu Bălant, Filip Teodorescut, Radu Tinut, Traian Simát, Gheorghe Atudoroaiet és másokat, azokat, akik, ha visszaéltek volna a hatalmukkal, fegyvert használtak volna, ha nem ismerték volna a nép elfojtott fájdalmait, 17-én, de 20-án, 21-én vagy 22- én is mészárlás lett volna a dolog vége. (Teodor Bulza : Anul trecut la Timişoara. Azi, 1990. dec. 15., 210. sz. Részletek.) _ 1990 NEGATIV ELEME_ 233 _ JÚNIUS 13-15 229 AR 2m MEGALAKULT PMnsz n -a marosvasarne- Ly/MÁRCIUS! ESEMÉNYEK,... — 1990 KIADVÁNYA : 312 - ROMANIA MARE, -t.15 INKÁBB SZÜKSÉGE van : 215 — CSENDRE, 191 — POLITIKAI-GAZDASAGI STABILITÁSRA 74 __ ARURA, ... 30 -MAS VEZE TÉSRE, ... (Ancheta noastră, Totuşi iubirea, 1990. december 16-17. sz., Részletek) DOMOKOS ÖSSZEFLLJTÁSA A POLITICIANIZMUS Megjelent ugyanakkor a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége, a két világháború közötti időszakban működött régi pártok folytatója , mint teljesen személyes vélemény , azt hiszszük, hogy sem akkor, sem most ennek a kisebbségnek a pártjai nem járultak hozzá a román—magyar viszony javításához, a különböző bizalmatlanságok és érdességek felszámolásához (sőt) ; mi úgy véljük, hogy a magyarok szabadon fejezhetik ki nézeteiket, politikai meggyőződéseiket a hagyományos, vagy az újonnan létrejött pártokon belül. (Mihai Stratulat : Politicianismul. Tineretul liber, 1990. dec. 20. 305. sz., Részletek) FELMÉRÉSÜNK Közzétesszük szerkesztőink által 1990. december 18-ig Kolozs, Hunyad, Vaslui, Argeş, Hargita, Temes, Szilágy, Beszterce, Bákó, Prahova, Brassó, Bihar, Vilcea és Dîmboviţa megyékben készített felmérések eredményeit. 1) A felmérés 1990 őszéig felvett adatainak összesítése — A LEGROKONSZENVESEBB ROMÁN POLITIKAI SZEMÉLYISÉG: 1178 — ION ILIESCU, 995 — PETRE ROMAN, ... 375 — RADU CÂMPEANU, ... HI . ION RAŢIU, .. 4 — RADU CEONTEA , — VITATOTT ROMÁN POLITIKAI SZEMÉLYISÉGEK : 906 — RADU CÂMPEANU, 673 — PETRE ROMAN, 517 — ION ILIESCU, ... 41 — TŐKÉS LÁSZLÓ ... 2 — DOMOKOS GÉZA, ... — LEGROKONSZENVESEBB POLITIKAI PÁRT : ~ FSN’ 693 — LIBERÁLIS PÁRT, 320 — PUNR (Román Nemzeti Szövetségi Párt), 211 — PARASZTPÁRT . megkezdett felmérés ered-KULTURÁLIS 2) A jelenményei — 1990 ROMAN SZEMÉLYISÉGE : 130— ADRIAN PAUNESCU 35 — EUGEN BARBU, 27 — CORNELIU VADIM TUDOR. . . — 1990 ESEMÉNYE : 314 — DECEMBER 1„ MINT NEMZETI ÜNNEP, ... MINDEN MAGYAR ZSEBÉBEN " LAPUL EGY KOTEL» Radu Ceontea, a Vatra Românească Szövetség elnöke interjúja a fővárosi Bucureşti szállóbeli szobájában. Radu Ceontea : Gyulafehérváron joggal hurrogták le az ellenzéki pártokat, december elsején a programjaikban lévő hibákért lakoltak meg- Én mint a Vatra Românească Szövetség elnöke, független vagyok a Fronttal szemben, sőt, úgy vélem, hogy Erdélyben a Front volt a fő ellenfelünk és nem az RMDSZ. A Vatra a pártok felett áll, de tagjai a különböző pártok tagjai is, szövetségünkben a Front-tagok képezik a többséget, tehát érthető a pro-Front irányzat A Vatrát a Front dominálja. Sőt, a választási kampány alatt hamis, a nevünkben nyomtatott röpcék arra szólították fel választóinkat, hogy a Frontra szavazzanak. Másrészt a Vatrát ortodox vallásúak dominálják, hiszen ez Románia domináns felekezete. A Vatra nem a Front, hanem a román nemzet „lándzsahegye“ — egy nacionalista szervezet. Ioan Coja úr a Vatra részéről beszélt, anélkül, hogy konzultált volna velem. Amit állított, az botrányos , összehasonlította a Vatrát egy olyan könnyű vérű nővel, aki azzal a férfival fekszik le, akinek pénze van, vagy aki férfiasabb. Coja úr esetét vezetésünk kivizsgálja. A magyarok akarták Erdélyt, most is akarják és kizárólag a Vatra Româneascának köszönhetően, nem sikerült ez nekik. Apám arra tanított, hogy ne bízzak meg a magyarokban. Azt állította : „minden magyar zsebében lapul egy kötél". Az a kötél, amellyel a románokat akarják megfojtani. Egész életemben nem bíztam meg a magyarokban. Korrekt viszonyban voltam velük. Megtanultam a nyelvüket, egy szörnyen nehéz nyelvet. Csehszlovákia 1968-as inváziója után, abbéli félelmemben, hogy a magyarok elfoglalják Erdélyt, a Regátba (Ó-Románia — D. P. megj.) menekültem. Csak 1977-ben tértem vissza szülőföldemre. Amint láthatja, egyedül eszem ebben a szobában, hideg ételt, egy meleg teával, nincs bátorságom a Bucureşti szálló vendéglőjében enni, hiszen nem lehetek biztos abban, hogy a magyarok valójában nem akarnak-e megmérgezni. Felhajtok egy Pepsi-Colát és aztán feldobhatom a talpam. Kétszobás marosvásárhelyi lakásomat állandóan őrzi két rendőr, mert nem szeretném, ha a feleségemet és a leányomat megerőszakolnák és meggyilkolnák. De ha bajom történik, tudja meg, hogy embereim kegyetlenül bosszút állnak értem. A kivizsgáló bizottság (a jún. 13 —15-i eseményeket kivizsgáló bizottság D. P. megj.) felfedezte, hogy a legnagyobb károkat, úgy tűnik, egy magyar bányászcsoport okozta. Bizonyíték erre, hogy az RMDSZ fényűző székházát (egy elnöki rezidencia a Primăverii körzetében), egy 17 szobás, mellékhelyiséges székhelyet a bányászok nem támadták meg, mint ahol Ez a Parasztpárt, liberális- és az UMRL (Szabad Románok Világszövet- Dp. megj.) székházaival történt. Sőt, az RMDSZ-székháznak még cégére sincs. Világos, nem 7 (Domokos Géza) egy tehetségtelen (incapabil) faríaTM I” ÚgyiS, ,igen veszélyesnek tartom. Az amerikai típusú jogállam kéTf /ff01" A, rend°rségnek durván sé váhifc »ff akkor, ha ez szükségessé válik’ akár pisztollyal a kezében ha fescu ■ Valena$-Adina Anghe nar n f fi 5 TMgur Poartă în buzunar o fiinghie. Baricada, 1990 dec 25 51. sz. Részletek) A DOMINÓ ELVEI ? Radu Portocală : Egy olyan erőszakos, megtorló gépezettel rendelkező rendszer, mint amilyen a Ceauşescu volt lehetetlenné tette, hogy egy utcai megmozdulás megdöntse a hatalmat. Különben Temesváron — egy 16 óra hossznyit rögzített kalózfelvétel, a Temesvár és Bukarest között lefolyt kommunikáció alapján állítható, hogy — az a tüntetés, amelynek célja Tőkés lelkipásztor védelme volt — manipuláció eredménye volt. Bukarestben a forradalom egy háromhektáros körzetben zajlott le ; december 21—22-én, azaz a döntő pillanatban az utcán csak 2 300 személy tartózkodott. Elképzelhetetlen, hogy ezek az emberek, akiknek nem volt sem vezérük, sem szervezetük, képesek voltak megdönteni Ceauşescut. Máskor ezt a tüntetést fél óra alatt szétverték volna. Azt hiszem, hogy — nyugati kémhálózatának köszönhetően — Ceauşescu az utolsó percig hasznos volt a SZU számára. Ceauşescu bukása hitelt adott a forgatókönyvnek. Csalódtak azok, akik azt hitték, Románia kitűnő piaccá válik majd. Termelékenysége igen alacsony — 66 %- kal esett a termelés egyetlen év alatt; ez igen rossz benyomást keltett. Az országnak adósságai vannak. Az ország évharmadonként 1,5 milliárdos deficitet kénytelen elkönyvelni. Roman Párizsból másfél milliárd frankkal tért haza. Csak három Airbust volt képes felvásárolni ! Miközben hiánycikk a villanyégő, nemsokára a kenyér ... Ami a politikai távlatokat illeti , ugyanaz a borús kilátás. Az ellenzék nem létezik. Néhány héttel ezelőtt reménykeltő volt egy, számtalan irányzatot csoportosító Polgári Fórum (Alianţa Civică — D. P. megj.) megalakulása. De a személyi versengések megbuktatták a tervet. Ki az a román politikus, aki megkockáztatná kijelenteni a románoknak: itt az ideje annak, hogy befejezzük ezt a nem létező forradalmat és fogjunk hozzá dolgozni ? Iliescut kissé félreállították a hatalomtól Látszólag Roman az, aki előnyös helyzetben van; májusi nyilatkozataiban nagyobb hangsúly esik a Securitate, mint Iliescu szerepére. Ebből arra lehet következtetni, hogy Iliescu félreállítását készítik elő Ez az ember eljátszotta a szerepét. A megfigyelők kiemelték Brucan egyik augusztusi kijelentését : „ismert dolog, hogy ki viseli a felelősséget Európától való elszigeteltségünkért" (a bukaresti júniusi bányászbejövetelről van szó — D. P. megj.). Miután (Brucan) hozzátette : ,,ha az Európa Tanács megfigyelői státuszának megszerzéséről folyó tárgyalások megszakadnak, a bűnös személy fejének hullnia kell". (Brucan) kijelentésének durvasága arra mutat, hogy ez a semmi (Brucani már semmit sem jelent — D. P. megj.) valamit jelent... Manapság kétséget kizáró tény, hogy Ceauşescut valaki rávette, szervezze meg a sorsszerű december 21-i tömeggyűlést. Most az a kérdés, vajon, Iliescut nem azért késztették arra, hogy hívja be a bányászokat, és ezáltal elveszítse hitelét a nemzeti és a nemzetközi közvélemény előtt ? (Principiul dominoului ! ? — interviu acordat de Radu Portocală ziarului La Libre Belgique, nr. 317, din 13. noiembrie 1990. Libertatea, 1990. dec. 17—18., 304. sz. Részletek) ZSELJO ZSELEV : „NÁLUNK, BULGÁRIÁBAN NEM léteznek kisebbségek” Zseljo Zselev, Bulgária elnöke : Nem ismerjük el a kisebbségeket. Bulgáriában etnikai közösségek léteznek. Visszakapták nevüket, joguk van gyakorolni vallásukat, szokásaikat, hagyományaikat, heti 3—4 órát, fakultatív módon, anyanyelvükön tanulhatnak. De az államnyelv a bolgár, ezt minden bolgár állampolgárnak kell ismernie.“ (Jelio Jelev : Noi, în Bulgaria nu avem minorităţi — spicuiri dintr-un interviu. Libertatea, 1990. dec. 18—19., 305. sz. Részletek)