GEONÓMIA ÉS BÁNYÁSZAT - A MTA FÖLD- ÉS BÁNYÁSZATI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 5. KÖTET (1972)
5. kötet / 1-2. sz. - ÉRTEKEZÉSEK, HELYZETKÉPEK, ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSEK - BALLA Z.: Az orogenezis különböző típusairól
ÉRTEKEZÉSEK, HELYZETKÉPEK, ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSEK AZ OROGENEZIS KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAIRÓL BALLA ZOLTÁN A modern geotermika egyik legvitatottabb kérdése az orogenezis problémája. Már maga a szakkifejezés értelme is éles viták tárgya, világos és egyértelmű etimológiai tartalma ellenére. HALL J. [5] zseniális felismerése — hogy a hegyláncok korábbi nagy mélységű üledékgyűjtőkből keletkeznek — DANA J. D. [4] és HAUG E. [6] munkái nyomán általánosan elfogadottá vált századunk elején, s ma a geológusok jelentős részének felfogásában (különösen Európában) a hegységképződés szoros kapcsolatban van az azt közvetlenül megelőző geoszinklinális fejlődéssel, és teljes egészében annak következménye. A mai hegységek nem kis részének (pl. az egész Tien-San — Bajkáli övezet, Kelet-Afrika stb.) földtani felépítése azonban arról tanúskodik, hogy a hegységképződést nem geoszinklinális, hanem ún. kratogén fejlődés előzte meg, amelynek hossza a legkülönbözőbb, akár 1 milliárd évet is megközelítő lehet. E hegységek morfológiai jellegzetességei nem különböznek pl. az Alpokéitól, vagyis keletkezésükre az „orogenezis" (hegységképződés) kifejezés teljes mértékben ráillik. E tapasztalati tényt a geotektonikai hipotézisek hosszú időn át elkerülték, vagy csak futólag, mint kivételt említették. Az általános felfogásokat nem is befolyásolta, mert a tektonikusok egy része (STILLE H. [8], MURÁTOV M. V. [46] stb.) ezt is a geoszinklinális fejlődéssel kapcsolja össze. A jelenlegi kontinenseken a hegyvidékek alapterülete többszöröse az alpi és pacifikus kainozó és gyűrt területekének. Ez arra mutat, hogy a hegységképződés távolról sem állítható mindig olyan szoros genetikai kapcsolatba a geoszinklinális fejlődéssel, mint azt a klasszikus koncepció feltételezi (ti. hogy a hegyláncok az üledékgyűjtők helyén jönnek létre gyűrődéssel). Ennek alapján egyes kutatók szerint a hegységképződés teljesen független a geoszinklinális fejlődéstől, amelyet időben ugyan felválthat, ám ez nem törvényszerű [81]. E szélsőséges felfogástól eltekintve a geológusok többsége jelenleg ilyen vagy olyan formában az orogenezis két alapvető formáját különíti el, amelyet különbözőképpen neveznek, pl. STILLE H. [8] alpinotip és germanotip tektonikának, HERÁSZKOV N. P. [75] epigeoszinklinális és metaplatform fejlődés- MTA X. Osztályának Közleményei 5/1 -2. 1972