Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Ág Tibor: Kodály Zoltán 70-éves
jut, hogy a fejlődés egyáltalán nem lehetséges, nézetei a világról egyre pesszimistábbá válnak. Végül is két irányzat válik uralkodóvá, az egyik nyíltan bevallja pesszimizmusát,mindenben a rosszat, a pusztulásra ítéltet látja: ebből született még a talaját vesztett zeneszerzők pesszimista, gerinctelen, bizonytalanságot kifejező visszataiszító zenéje. A másik csoportja a zeneszerzőknek az előkelesködő, szalonok és sokszor a bárokiás korzók arany ifjainak magataiítását biti magára. Egymásután alakulnak és tűnnek el a legkülönfélébb izmusok. A zeneszerzők egy része teljesem elszakadt a világtól, elszakadt a társadalomtól. (Pl. Sztravinszkij, Schönberg.) Egy része pedig eladta magát a kapitalistáknak.Sláger és reklám dalok szerzésével szolgálta a tömegek butítását. A zeneművészet és vele együtt a többi művészet is hanyatlásnak indult. Azonban a kapitalizmus megteremtette sírásóját, a proletariátust. Kialakul a harci sorokba fejlődő dolgozók öntudata. Felismerik a fejlődés, a haladás útjait és ezzel párhuzamosan kialakítják ideológiájukat, azt a fegyvert, amellyel a pusztuló helyébe újat, fejlődőképesen tudnak teremteni. Ahogy nő a tömegek hangja a politikában, úgy nő azoknak a művészeknek a hangja is, akiik belőlük származnak, vagy elszakltfharcatlanul melléjük állottak. Nem kétséges, hogy Kodály ama nagy felismerése, amely megkülönböztethetővé tette művészetét nyugati kortársaitól, hogy a nép hangját kell diadalra juttatni a zenében, politikai társadalmi indítékból született meg: a félgyarmati magyar sors, a HinŐsburg-árallam gyűlöletéből, a szabadság és a népi erők szeretetéből. Kodály Zoltán 1882 december 16-án született Kecskeméten.. Galántán járt elemibe, itt találkozott először azokkal a játékokkal,, melyek dallamaiból később világhíres gyermekkórusokat alkot. Apja állomásfőnök volt Kecskeméten, Galán, után., majd Nagyszombatban egészen a monarchia összeroppanásáig. Szülei zenekedvelők voltak s ez már fiatal gyermekkorában éleszti alkotó kedvét. Legszívesebben cselédek, cigányok, földművesek dáliáit lesi el és azokat dalolgatja. Nagyszombatban jár gimnáziumba, ahol 15 éves korában adják elő nyilvánosan első zenekari művét. 1900-ban Pesten folytatja tanulmányait a Tudomány Egyetem Bölcsészeti karán, de egyúttal zeneszerzést is tanul a Zeneakadémián, 1907 óta a Zeneakadémia tanára, Budapesten. Műveivel 1910-ben lépett a nyilvánosság elé. Az első világháború óta művei külföldön is egyre ismertebbé váltak. 1906 táján fordul a fiatal Kodály Zoltán figyelme a parasztság dalai felé. A politikai és társadalmi helyzet, a szabadság és a nép szeretete vezette Kodályt a népdal, a parasztság zenéjének felkutatására. Ez a közös cél tette elszakíthatatlanná Kodálynak és Bartóknak. Kentes életünk két hatalmas egyéniségének szoros barátságát. A régi magyar népdalok felfedezése nemcsak művészi, hanem tudományos tettes volt. Amióta Volkár Béla 1896-ban megkezdte a fonográffal való népdal gyűjtését, ezen a téren új, eddiginél gondosabb tudományos módszeres eljárás vált szükségessé. Kodály és Bartók kidolgozták a kutatás tudományos módszerét. Kodály műve »A magyar népzene« (1937, 1943), Bartók: »Népzenék« és »A szomszéd népek zenéje« (1934.) tudományos gazdagság és alaposság szempontjából az európai zeneirodalom első sorában állnak. A népdalgyűjtés zenetörténeti jelentősége nem választható el az ügy politikai jelentőségétől. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar uralkodó osztály nemcsak, hogy nem támogatta a népzene kutatását, hanem ellenségesen, szembefordult minden ilyen törekvései. A Bobhy-rendszer is ellenségesen nézte az ilyen irányú működést. Kodály, miképpen Bartók is, kitartott a nép ügye mellett. Kodály Bartókkal s még néhány követőjével egész Magyarországot bejárta. De nemcsak a magyar nép dalait kutatták, hanem felkutatták a szomszéd népek, szlovákok, románok, délszláv népek dalait is. Mintha tudatosan vallották volna Zsdanov elvtársinak azt a megállapítását, hogy »igazi nemzeti-népi művészetet csak más népek művészetének megbecsülése révén lehet létrehozni, és hogy csak az becsüli igazán, a népek kultúráját, aki saját népének nemzeti kultúráját nagyon becsüli. Bartók és Kodály több mint 20.000 népdalt gyűjtöttek össze, amely kincsestársak első kötete ez évben jelent meg a