Falu és Város, 1949. július-december (3. évfolyam, 13-24. szám)
1949-07-01 / 13. szám
2 A Terménybegyűjtés és osztályharc MDP vezette Magyar Függetlenségi Népfront választási győzelmének értékelése és a ránk váró feladatok megjelölése kapcsán Rákosi Mátyás különös nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a falusi osztályharcban továbbra is a szegényparasztságra kell támaszkodnunk, szorosabbra kell fűznünk szövetségünket a középparasztsággal és következetesen vinnünk kell a harcot a falu kizsákmányolói, a kulákok ellen. Ennek a lenini jelszónak kell érvényesülnie minden esetben, amikor a felmerülő kérdések a falu viszonylataira kihatással vannak, vagy lehetnek. Az osztályharc folyik és az államapparátusnak az a feladata, hogy ebben a harcban megbízható, szilárd szövetségese legyen a kizsákmányolók ellen küzdőknek. Az államapparátusnak és ezen belül a közigazgatásnak számára ebben a tekintetben számtalan lehetőség áll rendelkezésére. S a lehetőségek között igen jelentősek azok, amelyek a cséplési és terménybegyűjtési jogszabályok maradéktalan és kellően átpolitizált végrehajtásából nyílnak közigazgatásunk számára. Ezeknek a rendeleteknek meghozatalánál a kormányzat messzemenően figyelemmel volt azokra a követelményekre, amelyek révén a falu dolgozóinak osztályharca közelebb jut a végső győzelemhez. Ezt a célt a jogszabályok azzal szolgálják, hogy olyan terheket rónak a kulákságra, amelyek a szegény- és középparasztságot nem érintik és olyan kedvezményekben részesítik a dolgozó parasztságot az aratási-cséplési munkálatok és a terménybeadás kapcsán, amelyeket egyetlen kizsákmányoló sem kaphat meg. A kulák kifogyhatatlan az ötletekben, ha arról van szó, hogy, üssön egyet a szegényparasztságon. Pláne, ha egyidejűleg az egész dolgozó népnek kárt okozhat, így legújabb ötletük az volt, hogy nem alkalmaztak kellő számban arató munkásokat, így ezek elestek volna az aratási keresettől, a gabona viszont a késedelmes aratás miatt sok kárt szenvedett volna. Ezzel is kevesebb kenyér jut a munkásoknak és a többi dolgozóknak — gondolta a kulák. Ezt a taktikát azonban a kormányzat idejében felismerte s a 4121/1949. (136) számú rendelettel kötelezte a 25 kát. holdnál nagyobb, vagy 350 aranykorona kát. tiszta jövedelmet elérő birtokok tulajdonosait, hogy a munkavállaló szerződtetését a népi bizottság javaslata alapján a községi elöljáróság (polgármester) végzi el — persze a kulák költségére. A szabotálásnak más fajtája sem lehetséges többé. Ugyancsak emlegették a kulákok, hogy ha kell a beszolgáltatandó gabona, jöjjenek ki érte, ők be nem szállítják. Csakhogy ezt a számításukat is keresztülhúzta a kormányzat, mert a 200.000/1949. (138) számú pénzügyminiszteri rendelet szerint ilyen esetben az adóhivatal fog a terménybeszállítására fuvart felfogadni. Természetesena felmerült költségek a kulákot terhelik. Ez a teher azonban csak akkor hárul rájuk, ha megpróbálják szabotálni a terménybeszállítást. A a DÉFOSz útján legalább annyi mezőgazdasági munkást alkalmazzon, mint a múlt esztendőben. Ha pedig a kulák húzódna, úgy helyette mezőgazdaságfejlesztési hozzájárulást azonban még a „jó kuláknak” is meg kell fizetnie. A középes szegényparasztság azonban fejlesztési járulékot nem fizet. A 15 holdas vagy kisebb birtok után még akkor sem szabad ilyet kivetni, ha a jövedelme a 350 aranykoronát meghaladja. Sőt a 25 holdnál nagyobb birtok is mentes, ha nincs 150 korona kát. tiszta jövedelme. A kupec-kulák azonban nem mentesül. Ha 15 holdnál kisebb is a föld, kivetik rá a járulékot, amenynyiben az általános jövedelemadó alá eső jövedelme évi 5000 forintot meghalad. A mezőgazdaság fejlesztési járulék kivetése tárgyában kiadott 4113/1949. Korm. számú rendelet tehát nem engedi mentesülni a fizetés alól a kulákot, de ugyanakkor a szegény- és középparasztok, földműves szövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok által művelt földek után járulék kivetését megtiltja. Ha már a járuléknál tartunk, meg kell említenünk, hogy aki adógabonáját és beszolgáltatási gabonáját augusztus 13. vagy szeptember 3 előtt beadja, 5, illetve 2 forint jutalomban részesül métermázsánként. A mezőgazdasági fejlesztési hozzájárulás címén beadott gabona után azonban jutalom nem jár. A kulák nem részesülhet ebben a kedvezményben. (103.710/1949. 134/ K- H. sz. rend.) Nincs elegendő terünk ahhoz, hogy valamennyi rendeletet részletekbe menően ismertessünk, amelyek a termésbetakarítás, és beszolgáltatás sikeres lebonyolítását, s egyben a dolgozó parasztságunk kulákság elleni harcának támogatását célozzák. A közigazgatás dolgozóinak tudniok kell, hogy a rendelet önmagában csak holt betű, s abba nekik kell a végrehajtás során életet vinniük. Ki-ki a maga munkakörében gondoskodjon arról, hogy ez tényleg meg is történjék. PALO és VÁROS