Falusi Gazda, 1866. január-június (6. évfolyam 1. félév, 1-26. szám)

1866-05-23 / 21. szám

Hatodik évfolyam. 21. sz Pest, május 23-án 1866. FÖLDMIVELÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG HETI KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden szerdán nagy negyedrét­ben a szükséges ábrákkal felvilágositva. Előfizetési feltételek: Egész évre...............................................4 ft. Félévre....................................................2 ft. Negyedévre..........................................1 ft. I. Kiapadhatlan azon kincsforrás, melyet a nagy mindenség alkotója remek­művében a természetben rejtett, s megszámlálhatlanok azon elvek, melyeket az ész és szorgalom abból kiaknázni képes! Nem a világ­hódító harczosok, sem pedig a felebaráti szent kötel­meket lábbal taposó zsarnokok, hanem ipar és mű­velődés igénytelen munkásainak verejtéke volt ál­dást hozó az emberi társadalomra, nem a rombolás, nem a pusztítás, hanem az alkotás és teremtés teszi lehetségessé elérnünk azon végezést, mely felé haladunk, melyet elérnünk az örök gondviselés eleinkbe tűzött! Minden porszem, ha még oly csekély­nek látszik is, mely az emberi társadalom nagy épü­letének alapját szilárdítja, mindegyik munkás, ki a közös műhöz csak egy porszemmel járul is, megfelel hivatásának, mert teremtett, életet adott, ezáltal pedig lehetővé tette a társadalom együttlétét s biztosította jövőjét. Az emberiség ős­korában vajmi csekélyek lehet­tek azon eszközök, melyek egyes családok szintúgy mint egész néptörzsek anyagi jólétét és evvel párhu­zamban szellemi művelődését előmozdították. Ázsia nomád vándornépei, az amerikai vadrengetegekben barangoló indiánusok társadalmi életmódja még mai nap is példaként visszatükrözik azon kort, melyben ezred­évek előtt jelenleg már a műveltség és tökély legmagasabb polczára vergődött nemzetek állottak. Ismeret hiányában az állatias ösztönök uralma alatt, csupán az élet fönntartására irányozzák minden cse­­lekvényeik, a szükség parancsoló szava az egyedüli inger, mely a puszta vadon fiait a természet önként nyújtotta adományait fölkeresni készteti. Felebaráti szeretet, közjólét előmozditására törekvő nemesebb szellem nem szentesíti az együttlét kötelmeit, m­inde­­nik magának él, s ha a mostoha idők az életet nehezí­tik, egyik törzs a másikra tör s űzi el tanyájáról, vagy Spinozzaként „a nagyobb hal fölfalja a kicsinyt“ az erő az egyedüli törvény, mely határt szab a féktelen indulatok kitöréseinek. A természet magasztos működéseiben, az elemek hatalmas befolyásában, csak romboló és vészthozó tényezőket retteg a sivatag lakója, s ez oka, hogy az elemek mindmegannyi szörnyek, jó és rosz szellemek istenítve a balhiedelem és babona oltárára emeltet­tek; ezredévek folytak le, mig egyes gondolkozó s magasbra törekvő szellemnek sikerült más irányt adni s törzsrokonait állandó lakhelyekre, vagy pedig földmivelésre, állattenyésztésre szoktatni; s az ős történelem hitvegéiben szóbeli hagyományként fönn­tartotta ezen társadalom alapitóinak emlékét s szelle­müket istenítve, nevöket ájtatossággal emlité az utó­nemzedék! Az első gabnaszem, mely tápszaporitására vette­tett a földbe, volt egyszersmind alphája az emberi­ társadalom lehetőségének s művelődésének; az eddi­­gelé vészt hozó és romboló elemekben a nagy ter­mészet jótékony tényezőit kezdé fölismerni az ébre­dező szellem. A gabnatermelés okvetlenül állandó lakhelyekre szoríttotta a puszta fiait, a nyers­anyagok átalakítása műeszközök alkalmazását tette szükségessé; az uratlan föld gazdákra akadt, s evvel az enyém és tiéd fogalma vagyis a tulajdon jön megalapítva, melynek megőrzé­sére, az önkény és szenvedélyek kitöréseit fékező tör­vények hozattak, az együttlét által közös czél, az egy czél felé törekvés által pedig kölcsönös gyámolitás, a felebaráti szeretet szent kötelmei szövődtek, a társa­dalom tétele nem a bizonytalan természet adományai­ban, hanem az ész, szorgalom teremtette gyümölcsében találta biztosítékát! De nemcsak az anyagi és szellemi művelődés, hanem a népesedés is a földiparnak köszöni gyarapo­dását, nem messze a példa s ismét csak a vad india- szerkeszti Dr. FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulajdonos HECKENAST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő köz­lemények és levelezések a szerkesztőség­hez, üllői­ út u/8s. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egye­­tem-utcza 4-ik szám­a.) czimezve kéretnek beküldetni. Földipar befolyása a polgári társadalomra.

Next