Falusi Gazda, 1866. július-december (6. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)

1866-11-21 / 21. szám

Hatodik évfolyam. 21. SZ. Pest, n­ovemb. 21-én 1860. FOXIDBÆX V KÎT KERTIPAR ÉS GAZDASÁG HETI KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMÜKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden szerdán nagy negyedrét idén a szükséges ábrákkal felvilágositva. Előfizetési feltételek: Egész évre...................................................4 ft. Félévre........................................ . 2 ft. Negyedévre...................................1 ft. szerkeszti Dr. FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulaj­donos HECKENAST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő köz­lemények és levelezések a szerkesztőség­hez, üllői­ ut n/s3. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egye­­tem-utcza 4-ik szám­a.) czimezve kéretnek beküldetni. Gazdászati növényisme. (Dr. Farkas Mihálytól.) Csucsorfélék természetes családja. (Solanaceae.) (Folytatás:) II. Páponya, lat. Physalis, ném. Judenkirsche, Schlutte, fajai közül hazánkban csak a piros páponya (­ÿsalis Alkekengi) terem­ vadon; utak, garatok, er­dők és erdőirtásokban nem ritka. Szára egy egész másfél láb ma­gas sünemű (kórós); levelei tojás­­dadok vagy sziv alakúak, hegyes vé­gűek, a száron legtöbbnyire párosan állanak; mocskos fehér, meglehetős nagy virágai a levéltöveken, rövid kocsányokon, június- és júliusban jelenkeznek; cseresnyealaku és nagyságú piros bogyói (zsidó cse­resnyék) karmazsinpiros, felfújt hó­lyagos kehelyben ős­szel érnek. A Kúszó gyökere tartós; az egész nö­vény molyhos tapintatú. Savanykás izü bogyói nyersen vagy eczetbe rakva élvezhetők ; kü­lönben pedig vizellethajtó és fájda­­lomenyhítő tulajdonsággal bírnak; tejben főve, a köznép húgyhólyag és vesebajaiban, szintúgy a vízkór­­ságban is mint háziszert használja; levelei pedig a bőrgyuladást enyhítik. Egy másik fajának a molyhos paponyának (Phy­salis pubescens v.­edulis) bogyóit Keletindiában cse­­mege gyanánt élvezik; ezen egynyári növény nálunk is meghonosult, s kertekben tenyészik. Bogyói sár­gák, ízletesek; magból könnyen szaporitható, melyet ugyanazon módon, mint a paradicsom vagy tojás­ csu­csor magját, márczius végével melegágyba kell vetni, májusban a rászákat egy lábnyi távol egymástól jó porhanyós földbe átplántáljuk s fentebbiekhez ha­sonló gondozásban részesítjük. A csucsorfélék természetes családjába tartozik továbbá: III. a nadragulya (Atropa), ezen mérges tulaj­donságairól annyira elhirhedt nö­vénynek két faja tenyészik hazánk­ban: 1) a maszlagos nadragulya, lat. Atropa Belladonna, ném. Tollkir­sche, tájankint farkas-cseresnyének vagy mérges cseresnyének is ne­vezik. Szára 3— 6 lábnyira felnő, vas­tag, kórós, elágazó; levelei tojásdad lándzsaformák, rövid nyelűek és ép élűek, egyenkint vagy párosával ál­lanak; harangforma sötétbíbor virá­gai júniustól augusztusig a levél­töveken egyenkint jelenkeznek ; nagy, cseresnyeforma fekete bogyói ősz elejével érnek ; vastag, fás, szé­­kes gyökere évelő. Erdőkben gya­kori. Az egész növény, különösen pe­dig bogyói igen hathatós anyagot (Atropin Belladonin) tartalmaznak, mely nagyobb adagban veszélyes méreg, kisebb adagokban vagy felhigítva, egyike a leghathatósabb orvosi szereknek. Sötét-piros csábító bogyóinak élvezete gyerme­keknél már számtalan mérgezési eseteket idézett elő, melyek gyors ellenszerek alkalmazása nélkül, fájda­lom, legtöbb esetben halállal végződnek, ezért, kivált (Maszlagos nadragulya.)

Next