Falusi Gazda, 1866. július-december (6. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)
1866-11-21 / 21. szám
Hatodik évfolyam. 21. SZ. Pest, novemb. 21-én 1860. FOXIDBÆX V KÎT KERTIPAR ÉS GAZDASÁG HETI KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMÜKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden szerdán nagy negyedrét idén a szükséges ábrákkal felvilágositva. Előfizetési feltételek: Egész évre...................................................4 ft. Félévre........................................ . 2 ft. Negyedévre...................................1 ft. szerkeszti Dr. FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulajdonos HECKENAST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a szerkesztőséghez, üllői ut n/s3. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik száma.) czimezve kéretnek beküldetni. Gazdászati növényisme. (Dr. Farkas Mihálytól.) Csucsorfélék természetes családja. (Solanaceae.) (Folytatás:) II. Páponya, lat. Physalis, ném. Judenkirsche, Schlutte, fajai közül hazánkban csak a piros páponya (ÿsalis Alkekengi) terem vadon; utak, garatok, erdők és erdőirtásokban nem ritka. Szára egy egész másfél láb magas sünemű (kórós); levelei tojásdadok vagy sziv alakúak, hegyes végűek, a száron legtöbbnyire párosan állanak; mocskos fehér, meglehetős nagy virágai a levéltöveken, rövid kocsányokon, június- és júliusban jelenkeznek; cseresnyealaku és nagyságú piros bogyói (zsidó cseresnyék) karmazsinpiros, felfújt hólyagos kehelyben ősszel érnek. A Kúszó gyökere tartós; az egész növény molyhos tapintatú. Savanykás izü bogyói nyersen vagy eczetbe rakva élvezhetők ; különben pedig vizellethajtó és fájdalomenyhítő tulajdonsággal bírnak; tejben főve, a köznép húgyhólyag és vesebajaiban, szintúgy a vízkórságban is mint háziszert használja; levelei pedig a bőrgyuladást enyhítik. Egy másik fajának a molyhos paponyának (Physalis pubescens v.edulis) bogyóit Keletindiában csemege gyanánt élvezik; ezen egynyári növény nálunk is meghonosult, s kertekben tenyészik. Bogyói sárgák, ízletesek; magból könnyen szaporitható, melyet ugyanazon módon, mint a paradicsom vagy tojás csucsor magját, márczius végével melegágyba kell vetni, májusban a rászákat egy lábnyi távol egymástól jó porhanyós földbe átplántáljuk s fentebbiekhez hasonló gondozásban részesítjük. A csucsorfélék természetes családjába tartozik továbbá: III. a nadragulya (Atropa), ezen mérges tulajdonságairól annyira elhirhedt növénynek két faja tenyészik hazánkban: 1) a maszlagos nadragulya, lat. Atropa Belladonna, ném. Tollkirsche, tájankint farkas-cseresnyének vagy mérges cseresnyének is nevezik. Szára 3— 6 lábnyira felnő, vastag, kórós, elágazó; levelei tojásdad lándzsaformák, rövid nyelűek és ép élűek, egyenkint vagy párosával állanak; harangforma sötétbíbor virágai júniustól augusztusig a levéltöveken egyenkint jelenkeznek ; nagy, cseresnyeforma fekete bogyói ősz elejével érnek ; vastag, fás, székes gyökere évelő. Erdőkben gyakori. Az egész növény, különösen pedig bogyói igen hathatós anyagot (Atropin Belladonin) tartalmaznak, mely nagyobb adagban veszélyes méreg, kisebb adagokban vagy felhigítva, egyike a leghathatósabb orvosi szereknek. Sötét-piros csábító bogyóinak élvezete gyermekeknél már számtalan mérgezési eseteket idézett elő, melyek gyors ellenszerek alkalmazása nélkül, fájdalom, legtöbb esetben halállal végződnek, ezért, kivált (Maszlagos nadragulya.)