Falusi Gazda, 1868. január-június (8. évfolyam 1. félév, 2-26. szám)
1868-06-30 / 26. szám
Nyolczadik évfolyam.•••■ 30.8*. à Pest, június 30-án 1808. Feijrï HÆrv'SLEîs, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden héten kedden, egy negyed-rétivén, a szükséges ábrákkal fölvilágosítva. Előfizetési föltételek: Egész évre.............................6 ft. — kr. Félévre.......................................3 „ — „ Negyedévre.............................1 „ 50 „ szerkeszti FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulajdonos HECKENAST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a „Falusi Gazda“ szerkesztőségéhez Üllői út u/83. sz. alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadóhivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik száma.) czímezve kéretnek beküldetni. Tisztelt olvasóinkhoz! Jelen számunkkal fejezzük be „Falusi Gazdánk“ nyolczadik évfolyamának első felét, — lapunk jövőre is ugyanazon ösvényen fog haladni, melyet ekkoráig következetesen szem előtt tartottunk ; mint ismeretterjesztő szakközlöny, minden a gazdászat körébe vágó, s avval szorosabb kapcsolatban álló ismeretek és gyakorlati tanácsok, honi szintúgy mint külföldi vívmányok ezentúl is helyt foglalnak rovataink között ; emellett különösben gondunk leszen arra, hogy a gazdaközönség kívánalmainak gyakorlatban is kifejezést adjunk. Tudományos kísérletek és elméletek csak úgy hoznak gyümölcsöt az élet mezején, ha folyóvá, kamatozóvá tétethetnek. Növényhonosítási, magtermelési és fajtenyésztési kísérleteink legyenek azok bármily tanulságosak, csak úgy fognak átszivárogni az életbe, csakis akkor karoltatnak fel átalánosan, ha a gazdának egyszersmind materiális előnyt is nyújtanak, addig míg ez nem történik, tudományos kísérleteink, minden a tenyésztés és termelés körül kifejtett buzgalmunk és fáradozásunk, nemes és tanulságos szenvedély lehet ugyan, de hogy prózailag fejezzük ki magunkat, miután haszont nem hajt a konyhára átalános elterjedésnek sem fog örvendeni. A gyakorlati gazdára, ki izzad, fáradoz, s az idő viszontagságaival az év minden szakában, de sőt napról napra is megküzdeni kénytelen, kinek a gazdászat életkérdés, mindezen vívmányok csak úgy lesznek becsesek, ha egyszersmind mód és alkalom kínálkozik, azokat saját érdekében minél előnyösebben fölhasználni ; s ez azon problémák egyike, melyet megfejteni jövőre különösben czélul tűztünk ki magunknak. Reméljük, hogy t. gazdaközönségünk ezen életbevágó kérdés megoldásánál minél nagyobb mérvben érdekelni fogja magát ; s e részben mindnyájunk érdekében működő közlönyünket jövőre is pártfogásába részelteti. A szerkesztőség. Álattenyésztés és gyógyászat. A méhcsuszam és a szülep eltávolítása. (Vége.) A méhcsuszam orvoslása, a méhnek tökéletes visszahelyezésében, visszatolásában rejlik. Ezen művelet tudományos nyelven repositiónak neveztetik. Mielőtt a repositióhoz fognánk, egyik fő teendőjévé válik a műtőnek, a kicsúszott méh szorgos vizsgálata, mert a méhet minden előkészület nélkül csak visszatolni, legtöbb esetben a lehetetlenségek közé tartozik. Nem azért, mintha a repositió nem volna végezhető, de mert ez a józan gondolkozásmóddal ellenkezik. A csuszamos méh, ha csak rövid ideig volt is a külvilágon, piszkossá, szalmássá stb. válik. A visszahelyzés tehát itt megkívánja a tisztogatást. A tisztítás ezen esetben langyos víz mosogatásból áll. Ezen eset a legjobbak közé tartozik. Vannak azonban csuszamok, és pedig a leggyakoriabbak ezek, midőn a kifordult méh magával hozza a még le nem vált szülepet, vagy legalább darabjait. Itt a szülep leválasztása kell, hogy a repositiót megelőzze. A szülep elroncsolt részeinek levonásánál figyelni kell, nehogy a méhbojtok, melyek az összekötést létesítik, leszakíttassanak, mert ezáltal nemcsak erősebb vérzések állanak be, de az anya termékeny-