Falvak Dolgozó Népe, 1953 (9. évfolyam, 25-51. szám)
1953-06-23 / 25. szám
7 Három éve gazdálkodunk közösen A szakadát, „Dózsa György" kollektív gazdaság tagjai ünnepre készülnek. 1953 június 25-én lesz a gazdaság megalakulásának harmadik évfordulója. Ezt a napot akarják megünnepelni. Az ünnepi előkészületből mindenki kiveszi a részét. A gazdaság tagjai amellett, hogy a mezőn az eddiginél is nagyobb odaadással és körültekintéssel végzik munkájukat, este, mikor a mezőről hazajönnek, hozzálátnak a falu szépítéséhez. Külsőleg is ki akarják mutatni, milyen nagy ünnep nekik boldog és bőséges életük kezdetének harmadik évfordulója. Sokan a kapuk elejét takarítják. A nők vörös és nemzetiszínű zászlókat varrnak. Egy csoport a kollektíva, a másik a néptanács székházát díszíti. Nagy a sürgés-forgás a gazdaság építőcsoportjának tagjai között is. Új istállót építenek, terv szerint csak később, össz felé kellett volna befejezni, de minden erejüket latba vetik, minden lehetőt elkövetnek, hogy az évforduló napjára befejezzék az építést. Az ünnepre való készülődés közepette a gazdaság tagjai visszagondolnak múltbeli nyomorúságos életükre. Calin Gheorghe, a gazdaság megalakulása előtt kuláknál szolgált. Ismerjük az ilyen ember életét, robot hajnaltól éjfélig. Koszt, hogy éhen ne haljon. Fizetés, hogy éppen meztelenül ne járjon. Az istállóban is elaludhat, mert semmivel sincs több becsülete a gazda előtt, mint az állatnak. De toporzékoltak is a „hájasok", amikor Calin Gheorghe és a többi szegény dolgozó földműves megkezdte a kollektív gazdaság szervezését. Kigyót-békát reá mondtak a kollektívára. Hogy mit értenek hozzá a „rongyosok", nem látják milyen dimbes-dombos a határ, felborul ott a traktor, s aztán mihez kezdenek ? A magyaroknak azt próbálták bebeszélni, hogyha beállnak a kollektívába a románokkal, azok majd mindennek a javát veszik el és ugyanezt próbálták magyarázni a románoknak is. De hiába volt minden mesterkedésük, a kommunisták és a falu öntudatosabb dolgozói nem hallgattak a kizsákmányolókra, hanem bátran és kitartóan folytatták a küzdelmet a közös gazdaság megszervezésére. Az agitátorok házról-házra járva magyarázták a dolgozó földműveseknek a kollektív gazdaság felsőbbrendűségét, a traktorral való szántás jelentőségét és a gépekkel való munka jövedelmezőségét. Naponta jelentek meg a község faliújságján a román és magyar nyelven írt újságcikkek, a kerítéseken a jelszavak, amelyek leleplezték a kulákokat. 1950 június 25-én felavatták a kollektív gazdaságot. A kulákok új támadáshoz kezdtek. Szász Demeter és Rieman Toma befurakodtak a gazdaságba, hogy belülről bomlasszák a rendet és az egységet. Kezdetben sikerült is zűrzavart okozniuk, mivel a gazdaság tagjai még tapasztalatlanok voltak. De nem tartott sokáig a dicsőségük. Már az első télen a pártalapszervezet segítségével hatalmas nevelőmunkát fejtett ki a gazdaság vezetősége. Politikai tanulóköröket szerveztek, ahol aztán sokat tanultak a kollektivisták. Megtanulták, hogy a jó gazdának vélt kulákok kihasználták az éberség hiányt és ezáltal sok kárt okoztak a gazdaságnak. Ezután nem sokat gondolkoztak a tagok : közgyűlést hívtak össze leleplezték és kizárták a gazdaságból a kulákokat. A gazdaság tagjai nem feledkeztek meg az új tagok beszervezéséről sem. S mivel a gazdaság szép eredményket ért el, a még egyénileg gazdálkodókban egyre nagyobb bizalmat keltett a kollektíva. Mind többen kérték felvételüket, úgy, hogy 174-ről rövidesen 230-ra emelkedett a családok száma. A gazdaság állandó erősödése s az újabb eredmények állandóan fokozták a tagok munkakedvét, a becsületesen és jól végzett munkának meg is volt az eredménye. Az 1952-es terményosztás élő példája volt annak, hogy a kollektív gazdaság az egyedüli helyes út a bőséges és boldog élet felé. Voltak például olyanok, mint Gergely János, aki családjával 660 munkanapegységet teljesített és részesedésként 80 mázsa gabonát vitt haza. Azonkívül 3000 kiló szénát és 2000 lejt. Vagy Calin Toma, aki 520 munkanapegy-séget teljesített és 6700 kiló terményt, 2500 kiló szénát és 1500 lejt kapott. Sorolhatnánk itt még nagyon sokat, akik becsületes munkájukért megkapták a méltó részesedést. Tamás Erzsébet varr. Vörös zászlót készit az ünnepélyre. Varr és a kollektiv gazdaságra gondol. Boldog mosoly ül ki az arcára. — Gazdagszik a mi kollektívánk s gazdagszunk mi is külön-külön. Biztosan az elnök is erről fog beszélni, a 42 tehénről, a 40 lóról, a 38 ökörről, a 450 juhról, a 60 disznóról, a sok tyúkról, házinyúlról és még arról a sok mindenről, amit gazdaságunk a három év alatt szerzett. Beszélni fog a mi nagy családunk boldog életéről és arról a biztos jövőről, amely előttünk áll. « BALÓ GYULA ] FALVAK DOLGOZÓ NÉPE 1653. június 23., kedd Levelezőénk jelentik a növényápolást munkálatokról A Magyar Autonóm Tartományban lévő pápai kollektivisták versenyezve végzik a növényápolást. A szocialista verseny eredményeként június első felében 23 hektár területen elvégezték a burgonya egyszeri kapálását. A jarovizált vetésű burgonyát pedig már kétszer kapálták meg. A kukoricánál, cukorrépánál és az egyéb növényeknél is már elvégeztél az első kapálást. A növényápolási munkálatoknál kitűnt Császár Imre IMSZ-tag, aki napi normáját rendszeresen 100—150 százalékkal túlszárnyalja. De jó munkát végeznek az idősebb kollektivisták is, mint például Bende Lajos, Fazekas Ferenc és a többiek. A csoportok közötti versenyben Sütő Mihályné csoportja halad az élen, de jó munkát végeznek ez egyes és hármas csoportok is Karabély Jánosné és Lázár Lajosné csoportfelelősökkel az élen. (Lengyel Károly) ★ Csekefalván már közel száz százalékban elvégezték az első kanálást. Több helyen megkezdték a második kapálást is. Az őszi búza most virágzik, a rozs már elvirágzott. Megkezdték az aratási előkészületeket is A növények gyönyörűen fejlődnek, az udvarhelyrajoni csekefalvi dolgozó parasztoknak minden bizonnyal jó termésük lesz. (MIKLÓS JÁNOSNÉ). ★ A régenrajoni görgényszentimrei mezőgazdasági társulás tagjai eddig 96 százalékban végezték el a növények kapálását. Többek között megkapáltak 13 hektár kukoricát, 31 hektáron pedig elvégezték a kalászosok gyomlálását. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó földművesek sem akarnak lemaradni a munkálatokkal. Bizonyítják ezt az elért eredmények, így például megkapáltak 35 hektár krumplit, 5 hektár napraforgót, ezenkívül140 hektáron elvégezték a kalászosok gyomlálását is. (Kiss Péter). Az aradrajoni Szentleányfalváról írta Veréb Mihály levelezőnk , hogy a kollektivisták a kukorica, borsó, bab és az egyéb kerti vetemények egyszeri kapálását elvégezték. Kedves elvtársak, nálunk a kollektív gazdaságban már elvégeztük a cukor- és takarmányrépa másodszori kapálását — számol be P. Kiss László, deltas kollektivista levelezőnk. — Levágtunk 15 hektár lucernát, most ennek forgatását, szárítását, betakarítását végezzük. Elvégzése után hozzá fogunk a kukorica és napraforgó másodszori kapáláshoz A nagyvárad tartományi Szentimre holloktivistei és egyénileg gazdálkodó dolgozó földművesei a kedvező időjárás felhasználásával idejében elvégezték a növényápolási munkákat. A napraforgót, krumplit, répát, szőlőt, sőt a kukorica nagy részét is megkapalták — jelenti K. Kovács Ferenc levelezőnk. — Kihasználták az esős időt is, dohányt palántáltak és szőlőt kötöztek. A szőlőhegyen naponta mázsaszámra szedik a cseresznyét. Már több mint ezer mázsával adtak el a szövetkezetnek. Az aratási előkészületeket sem hanyagolják el. Az agitációs csoport élén Vasgyuró András politikai felelős áll. ★ Ismerjük meg az új munka-alapszabályzatot ! A munka szervezése és javadalmazása a kollektív gazdaságban „A kollektív gazdaságban minden munkát a kollektív gazdaság tagjai személyesen végeznek, a közgyűlésen jóváhagyott belső rendszabályzat szerint. Bizonyos mezőgazdasági munkák elvégzésére a gazdaságon kívülről csak szakembereket, például agronómusokat, vagy más technikusokat lehet alkalmazni. Idénymunkások kivételes esetben alklamazhatók, amikor a kollektív gazdaság tagjai teljes munkaerejük latbavetésével sem tudják saját erejükből elvégezni a sürgős munkákat. Átmeneti időre az építkezéshez szakmunkások is alkalmazhatók". —ra a kollektív gazdaság minta-alapszabályzata. A kollektív gazdaságok felvirágzásának, a kollektivisták bőséges életének, jómódjának legfőbb biztosítéka a tagok szorgalmas munkája. Pártunk szeretetteljes gondoskodással veszi körül a kollektív gazdaságokat, figyelemmel kíséri minden lépésüket. Állandó útmutatással, irányítással vezeti őket a leghelyesebb útán. Népi demokratikus államunk kölcsönt bocsájt a rendelkezésükre, szakembereket, gépeketküld segítségükre? válogatott vez.citnagvakkal, kiváló fajtájú tenyészállatokkal járul hozzá terméshozamuk növeléséhez, állattenyésztésük fejlődéséhez. Mindez elengedhetetlenül szükséges a kollektív gazdaságok megszilárdulásához, gyarapodásához. De ez a gondoskodás, támogatás csak akkor vezet sikerre, ha a tagok szorgalmasan, öntudatosan dolgoznak közös gazdaságuk fejlesztéséért, saját jólétük alapjainak a megvetéséért. Ha ők jól dolgoznak, jó termést aratnak, ha nem végzik el pontosan a munkájukat, földjeik gyenge termést hoznak. Mindezek figyelembevételével a mintaalapszabályzat előírja, hogyan kell a kollektívában a munkát megszervezni, hogy az sikerre vezessen. A kollektívában a munkaszervezés alapvető formája a termelőbrigád. „A vezetőtanács, — írja a mintaalapszabályzat 25. szakasza, a gazdaság tagjaiból állandó jellegű termelőbrigádokat: mezei, állattenyésztő-, szőlőtermesztő-, konyhakertészeti és más brigádokat szervez." Minden mezei brigádnak a vetésforgó minden egyes termelvényéből, táblájából átadják a reáeső földparcellát. A vetésforgó egész ideje alatt a brigád ugyanazt a földet műveli, ugyanott gondozza az egymásután következő növényeket. A brigád megkapja a föld megműveléséhez, vagy az állatok, kertek gondozásához szükséges felszereléseket, igásállatokat, épületeket. A brigád munkáját a brigádos vezeti. Ő osztja ki a munkát a tagok között s arra kell törekednie, hogy mindenkit a legmegfelelőbb munkára osszon be, hogy felkészültségének, tapasztalatainak, testi erejének megfelelően a legeredményesebb munkát végezze. A kollektív gazdaságban a munkát akkordrendszer szerint végzik. Mit jelent ez a rendszer ? A földművelésügyi minisztérium mindennemű munkára olyan normát állapít meg, amelyet minden becsületesen dolgozó kollektivista teljesíthet, így például egy hektár föld felszántására, egy hektár kukorica megkapálására, egy hektár kender kinyüvésére, egy liter, tej kifejésére mind-mind normát állapítnak meg. Ezeket a normákat a kollektív gazdaság közgyűlése a helyi talajviszonyoknak, munkakörülményeknek megfelelően kisebbnagyobb módosításokkal vagy változatlanul jóváhagyja. A különböző munkálatokat, aszerint, hogy milyen szakképzettséget, tapasztalatot, testi erőkifejtést kívonnak, munka kategóriákba, munkaosztályokba csoportosítják. A teljesített munkanormákat átszámítják munkanapegységekre, aszerint, hogy az elvégzett munka milyen kategóriába tartozik. A gyomlálás például közepesen nehéz munka, ezért a harmadik csoportba tartozik. A gyomlálás napi normája 3,5 ár. Három és fél ár gyomlálása egy és egynegyed (1,25) munkanapnak felel meg. Ha azonban a kollektivista szorgalmasan dolgozott és 4 árt gyomlált meg egy nap alatt, akkor, már 1,42, tehát majdnem másfél munkanapot ír be a brigádos a munkakönyvébe. A termés betakarítása után, miután beadták a kvótát és kifizették a munkálatokért a gépállomást, a kollektív gazdaságban megállapítják, hogy a gazdaság terméséből mennyi jut egy-egy munkanapegységre. A kollektíva tagjai azután a teljesített munkanapegységeik arányában, megkapják a közös termésből az őket megillető részt. Ha a brigád a reábízott földeken lelkiismeretes munkával nagyobb termést ér el, mint a kollektíva tervben megállapított termésátlaga, — vagy adott esetben, mint a kollektíva termésátlaga az illető terménynél — a közgyűlés a jövedelem elosztásakor a brigád összes tagjainak munkanapegységtöbbletet adhat. A brigádoknak annyi százalék munkanapegységtöbblet adható, ahány százalékkal túlhaladták a tervelőirányzatot. Ha a termelőbrigád a reábízott földeken, rossz munka következtében a terv-előirányzatnál gyengébb termést ért el, a közgyűlés az összes brigádtagok — köztük a brigádos — munkanapegységeiből tíz százalékig terjedhető levonást rendelhet el. A kollektív gazdaság tagjai az év folyamán pénzbeli előleget vehetnek fel, mégpedig a végzett munkájukért járó összegnek legfeljebb 50 százalékát. A cséplés idején, miután a kollektíva teljesítette az állam iránti kötelességét, kifizette a gépállomást és félretette az alapszabályzatban előírt tartalékokat, a tagoknak járó terménymennyiség 40 százaléka kiosztható nyári előlegként. A fennmaradó menynyiséget év végén osztják el. A kollektív gazdaság a dolgozó földművesek közös nagygazdasága. A kollektívában dolgozóknak módjában áll, hogy munkájukat nagyüzemi módon, a kisgazdaságnál sokkal jobban szervezzék meg a gépekkel, a tudomány útmutatása szerint gazdálkodva egyre gazdagabb, termést érjenek el és bőséges életet biztosítsanak maguknak. A jövedelem elosztásánál pedig következetesen érvényesül itt a szocialista javadalmazás elve : végzett munkájának mennyisége és minősége szerint részesül minden tag a közös gazdaság jövedelméből. „Májusi eső aranyat ér" — tartja a közmondás, az idén azonban egyes helyeken kissé sok hullott ebből az aranyból, így történt ez a sepsirajoni Gidófalván is. Elszaporodott a gyom a földeken, s az esők miatt nehezen haladt a kapálás. Most azonban, hogy kevesebb az eső, szorgalmasan dolgoznak a kollektivisták. A mult hét keddjén is kora reggel kivonultak a mezőre. Szép, derűs napra virradtak. Enyhe szél fújt a havasok felől s eloszlatta a hajnali párát. A koranyári nap az egész háromszéki medencét beragyogta. Fényétől a környező hegyek komor fenyvesei is üde zöld színt öltöttek, a síkság harmatosan hullámzó búzatáblái pedig ezüstösen csillogtak A gabonavetések közt azonban rikító sárga foltok éktelenkedtek, hivalkodóan szúrtak szemet. A repce erősen elszaporodott a kapásnövények között. — Nyakát kell szegni, különben ő fojtja meg a répát — mondották a kollektivisták s aztán több szó nem esett. Csak a kapák csengése, a porongó föld omlása hallatszott. Keményen dolgoztak. A kapával egymagával nem tudták elvégezni a munkát, állandóan le kellett hajolniok, kézzel kellett körülgyomlálniok a töveket. — Nehezen fogjuk teljesíteni a normát — szólalt meg az egyik. — No-no, az nemcsak a repcétől függ Elsősorban tőlünk, — válaszolták mások. A brigádos nem szólt bele, csak lopva pillantott a már megkapált részre. Sokat számította már ki a teljesítmény, úgy szemre is fel tudja mérni, kevés eltéréssel. " „Nincs itt hiba", vélte most is. Közben a sárga repce-sorok egyre fogytak s a kapások mögött jókora szürkés-fekete föld maradt a kiegyelt répa ritkás soraival. Már dél felé jártak, mikor a brigádos végre megszólalt. — Nem lesz itt baj a normával. A napnak csak fele telt el, de a normának kétharmadát teljesítettük. A brigádos szavai lehesedéssel töltötték el az embereket s ebéd után fokozott lendülettel dolgoztak. Kisebbnagyobb csoportok alakultak ki. Itt néhány leány serénykedik előre, amott a szélen az asszonyok a legügyesebbek. Kicsit hangosak ugyan, de a kezük is jár. A nap már hanyatlóban van, bíborral vonja be a Köröspatak fölötti erdőt s bágyadt, vöröslő sugarakat vet a kapásokra is. Nemsokára feltűnik egy szekér az utón, majd befordul a táblába. — Gyerünk haza! — ugrik le a kocsis. — Nono, még várhatsz, — intik le az asszonyok s tovább kapádnak. — Addig takarja fel a repcét, — nevetnek rá a lányok. Mire befejezték a munkát, a brigádos is befejezte számításait. — Mit gondolsz mennyit teljesítettünk? — fordul ahoz, aki reggel még aggodalmaskodott. Erre mindnyájan körülvették ,a brigádos pedig magyarázni kezdett. A norma fejenként négy ár, ami egyenlő egy és egynegyed munkanappal. Most azonban minden ember 7 árt kapált meg, ez pedig azt jelenti, hogy a mai napon több mint két munkanapot, pontosabban 2,18 munkanapot teljesítettünk. Szép teljesítmény ez elvtársak, most már nyugodtan mehetünk haza. A kollektivisták vidáman ugrottak a szekérre s rövidesen eltűntek az esti homályban. Hogy azonban a feledés homályában el ne tűnjenek, leírjuk ide nevüket, hadd olvassanak róluk más vidéken is, mert hősök ők, a mindennapi munka hősei. A munkában részt vett: ifjú Téglás Ferencné, Szőcs Emma, Albert Ferencné, Ugri Mihályné Pulugor Sándorné, Berde Lajosné, Fazekas Zsófi, Szabó Erzsébet, Szőcs Irén, Vass Mária, Czófa Júlia s az öreg Vass Gézáné, aki ugyan túl van már a hatvanon, de versenyt dolgozott a fiatalokkal. (H. G.)