Falvak Dolgozó Népe, 1957 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1957-01-08 / 1. (505.) szám

A Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1956 december 27-29-i plenáris ülésének HATÁROZATA A Román Munkáspárt Központi Vezetősége, 1956 december 27-29-i plenáris ülésén a népgazdaság fejlesztésének és az életszínvonal emelésének kér­déseivel foglalkozva, megállapította, hogy a dol­gozók, élükön a munkásosztállyal, a 11. pártkon­gresszus óta eltelt időszakban jelentős eredménye­ket értek el az ipar, a mezőgazdaság, a szocialista kereskedelem és a szállítás fejlesztése terén. Az ipari termelés 1955-höz viszonyítva 1956-ban több mint 10 százalékkal növekedett. A munka ter­melékenységének jelentős emelkedése és a terme­lési és forgalmi költségek csökkentése nyomán összesen 1,8 milliárd lejt takarítottunk meg. Jelentős új termelő egységeket helyeztünk üzembe s ezzel növeltük az ipar és a szállítás tel­jesítőképességét. Számos lakóházat és társadalmi­kulturális létesítményt adtunk át rendeltetésének. 1956-ban a búza-, a kukorica- és az olajosnö­­vénytermés elégtelen volt; jobb terméseredménye­ket értünk el burgonyából, cukorrépából és textil­­növényekből. Növekedett a hústermelés és más ál­lati termékek termelése s ennek folytán a lakosság jobban el volt látva ezekkel a termékekkel. Belső lehetőségeink és a Szovjetunió testvéri támogatása révén a lakosság kenyérellátása és más élelmiszer­­szükségletének kielégítése biztosítva van. Az elért eredmények nyomán fokozatosan emel­kedett a dolgozók életszínvonala. Több munkás­kategória, továbbá az építő- és szállítóipari mér­nökök, technikusok és tisztviselők bérezése meg­javult, a fizetésminimum emelkedett, bevezettük a családi pótlékot, megjavítottuk az alacsony nyug­díjakat, emeltük a tantestület és a hadsereg ká­dereinek fizetését. Minderre 1956 év folyamán 900 millió lej pótalapot fordítottunk. Növeltük az egye­temi hallgatók ösztöndíját és az egyetemi hallga­tók étkezdéjéhez való hozzájárulást. A múlt év­hez viszonyítva több, mint félmilliárd lejjel növel­tük a társadalmi-kulturális célokra fordított kiadá­sok összegét. Növekedett a közfogyasztás, a szocia­lista kereskedelem által forgalomba hozott árucik­kek eladása több mint 2 és fél milliárd lejjel meg­haladta az 1955. évi színvonalat.­­Az állam és a munkásosztály anyagi és műszaki segítsége folytán évről évre emelkedett a paraszt­ság jövedelme és életszínvonala, más szóval: a pa­rasztság anyagi helyzetében további javulás állt be. Az állam kedvező feltételek alapján jelentős hiteleket nyújtott a parasztságnak. Növeltük a gép- és traktorállomások számát és jobban elláttuk őket mezőgazdasági gépekkel és szerszámokkal Nőtt a falusi szövetkezetek útján forgalomba hozott ipar­cikkek mennyisége. A dolgozó parasztság fogyasz­tása nagymértékben megnőtt. Akárcsak az első ötéves terv folyamán, sok új ház épült falvainkon. A népgazdaság terén elért eredmények alapján az RMP KV plenáris ülése elhatározta, hogy az ezután következő időszakban rendületlenül foly­tatja politikáját: az ország szocialista iparosítását, a szocialista építés és a bővített szocialista újra­termelés alapjának, a nehéziparnak fejlesztését s emellett nagy figyelmet fordít a mezőgazdaság és a fogyasztási cikkeket termelő ipar rendszeres és erőteljes fejlesztésére, arra, hogy az eddiginél­ na­gyobb mértékben ezekbe a termelési ágakba össz­pontosítsuk az anyagi és pénzügyi eszközöket. A szocialista gazdaság hatalmas világrendszere, a Szovjetunióval, a népi Kínával és a többi szo­cialista országgal való testvéri gazdasági együtt­működésünk lehetővé teszi számunkra, hogy első­sorban azokat az iparágakat fejlesszük, amelyek­nek tekintetében kedvező feltételekkel és nyers­anyagforrásokkal rendelkezünk. A plenáris ülés elfogadta a Minisztertanácsnak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a bé­rezési és normázá­si rendszer megjavítására vonat­kozó javaslatait. E javítások nyomán 1957-ben emelkedni fog az alkalmazottak keresete. A mezőgazdasági termelés ösztönzése és a la­kosságnak mezőgazdasági eredetű élelmicikkekkel való­­jobb ellátása érdekében a plenáris ülés szük­ségesn­ek tartja a kötelező búza-, kukorica-, rozs-, napraforgó-, burgonya-, tej- és szénakvóták rend­szerének megszüntetését, s a­­ szerződéskötési és felvásárlási rendszer fejlesztését. A­­ plenáris ülés a demokratikus centralizmus elvét­­követve az állami és gazdasági életben szük­ségesnek tartja megfelelő intézkedések foganatosí­tását, a túlzott centralizmus kiküszöbölésére , a terme­lés tervezésének megjavítását és egyszerűsíté­­sét, a néptanácsi és szocialista vállalati vezetősé­gek jogainak és hatáskörének kibővítését, a dolgo­zó tömegek alkotó kezdeményezésének ösztönzését. A demokratikus centralizmus elve csak akkor érvényesülhet, ha az alárendelt szerveknek a fölöt­­tes szervek által történő szilárdkezű vezetése és a központi utasítások kötelező végrehajtása egybe­fonódik a helyi kérdések önálló megoldásával. Ah­hoz, hogy ez az elv helyesen érvényesüljön az ál­lami tevékenységben, mentesíteni kell a miniszter­­tanácsot sok olyan problémától, amely megnehe­zíti munkáját s egyidejűleg ki kell bővíteni a mi­nisztériumok és főigazgatóságok hatáskörét. Küzdeni kell minden olyan hajlandóság ellen, amely az adminisztratív apparátus felduzzasztásá­ra, a nyilvántartási és statisztikai kimutatásgyár­tás fokozására irányul. Küzdenünk kell a bürokra­tizmus ellen, mégpedig konkrét megnyilatkozási formái ellen, s ebből a célból minél több munkást és parasztot kell bevonni a gazdasági vezetésbe és az államügyek vezetésébe. A szocialista állami vállalatok (gyárak, bá­­nyák, üzemek, állami gazdaságok, gép- és traktor­­állomások és mások) vezetőségeinek szélesebb le­hetőségeket és jogokat kell biztosítani a gazda­sági tervek összeállításában és a vállalati jöve­delmek egy részének felhasználásában. A helyi jelentőségű vállalatok (közfogyasztási cikkeket gyártó, építési és szolgáltatási vállalatok) a néptanácsok­­ hatáskörébe mennek át. A néptaná­csok hagyják jóvá munkaterveiket, irányítják és ellenőrzik tevékenységüket és a helyi szervek oszt­ják szét e vállalatok termékeit. Mindez elősegíti a vállalatok­­fejlődését, a termelés növekedését, a termelési költségek csökkentését és a lakosság szükségletének tökéletesebb kielégítését. A fentiek végrehajtása érdekében a Román Munkáspárt tsökszönti Vezetőségének plenáris ülése negatív módon befolyásolja a munkások érdekelt­ségét a munkatermelékenység és ennek révén termelés növelésében, szakmai tudásuk gyarapítá­sában. A népgazdaság különböző ágaiban megállapí­tott díjszabás szerinti fizetések különbözősége nem veszik mindig figyelembe a gazdasági jelen­tőséget és a sajátos munkakörülményeket. A munkanormákat legnagyobbrészt nem tudo­mányos módszerekkel állapítják meg. Ezek a nor­mák nem veszik figyelembe minden egyes vállalt konkrét adottságait és lehetőségeit, s ennek foly­tán ösztönző hatásuk teljességgel elégtelen. A jutalmazási rendszer és az alkalmazott­ ösztönzésének és anyagi érdekeltetésének egyéb formái nem kapcsolódnak eléggé a vállalatok mű­szaki-gazdasági eredményeihez, nehézkesek és bo­nyolultak. A bérezési rendszer megjavításának eredmé­nyeképpen a díjszabás szerinti fizetés a munka keresetének legfontosabb része, jövedelmének biz­tos, állandó alapja kell hogy legyen. A díjszabó szerinti fizetés méltányos jövedelemkülönbsége kell hogy biztosítson a munkások szakképzettségé­nek, a különböző gazdasági ágak sajátságos mun­kakörülményeinek megfelelően és a munka terme­lékenységének szüntelen fokozására kell hogy ösz­tönözze a munkásokat. A díjszabás szerinti fizetés megjavításával egy­idejűleg jobb munkanormázást kell bevezetni, fi­gyelembe véve minden egyes vállalat gazdasági , műszaki sajátosságait. A jutalmazás kritériumainak egyszerűbbeknél kell lenniök és szorosabban kell kapcsolódniok a vállalatok műszaki-gazdasági eredményeihez, ösz­tönözniök kell a terven felüli nyereségek megva­lósítását, az önköltség fokozottabb csökkentését, a munkatermelékenység emelkedését, a munkaerővé és anyaggal való takarékoskodást, a minőség meg­javítását és a fejlett technológia bevezetését. A jutalmazási rendszer megjavításával kapcsolatban ki kell bővíteni a vállalati igazgatók jogát ahhoz hogy az üzemi bizottsággal tanácskozva az elér eredményeknek megfelelően jutalmazza a vállalt munkásait, technikusait, mérnökeit és tisztviselőit A fenti intézkedések alapján biztosítani kell az átlagkereset nettó 15 százalékos átlagos növekedé­sét a jelenlegi átlagfizetéshez képest, a népgazda­ság különböző ágazataiban 13 és 25 százalék kö­zött váltakozva, az illető népgazdasági ágazatai konkrét feltételei szerint, úgy hogy az átlagjöve­delem növekedése fokozottabb legyen a kisfizetésű munkáskategóriáknál. Azok a pótalapok, amelyeket az alkalmazottai a bérezési rendszer megjavítása, a családi pótlés és a kis nyugdíjak növelése folytán kapnak, 1997 ben 2,5 milliárd lejt fognak kitenni. A Központi Vezetőség plenáris ülése azt ja­vasolja, hogy a fizetési és normamegállapítás rendszer megjavítá­sára vonatkozó tervezetet 195­­ első felében egyes vállalatokban kísérletezzék ki alkalmazására pedig fokozatosan kerüljön sor az év második felében. A kísérleti időszakban a gazdasági minisztériu­moknak és a vállalati vezetőségeknek szorosan együttműködve a szakszervezeti és állami szervek­­kel közösen meg kell szervezniük a legtöbb­ válla­latok munkásainak, technikusainak és mérnökeinél széleskörű konzultálását, hogy megtalálják a leg­megfelelőbb megoldásokat a dolgozók érdekelteté­­sére a termelés műszaki-gazdasági színvonalának további emelésében. A fizetési rendszer kikísérletezésének és a vál­lalati dolgozók konzultálásának időszakában a párt­­szervezeteknek és a szakszervezeteknek arra kell mozgósítaniuk a dolgozók széles tömegeit, hogy a javasolt intézkedések véglegesítése érdekében kon­krét indítványokkal jöjjenek a párt és a kormány segítségére. ...................... Ezzel egyidejűleg a KV plenáris ülése ismétel­ten felhívja a figyelmet arra, hogy az életszínvo­nal emelése csak a termelés és a m­unkatermelé­­kenység növelésével, az önköltség csökkenésével, szigorú takarékossági rendszer alkalmazásával, a vállalatok összes belső tartalékainak értékesítésé­vel valósítható meg­­. A mezőgazdasági termelés növelésének az ed­diginél nagyobb mértékben való ösztönzése cél­jából — minthogy a mezőgazdasági termelés nö­velése az életszínvonal emelésének és a lakosság ellátásának alapvető feltétele — az RMP KV ple­náris ülése szükségesnek tartja — a mezőgazda­­sági termékek legnagyobb részénél— a központi alap kötelező kvóták útján való ellátásának meg­szüntetését és a szerződések és felvásárlások rend­szerével való helyettesítését. Ezért 1957 január 1-től kezdve a földművelt gaz­daságok összes kategóriái számára megszűnnek a kötelező kvóták az alábbi termékekből: búza, rozs, kukorica, napraforgó, más szemes termények, burgonya, széna, tehén- és juhtej. A plenáris ülés hangsúlyozza, hogy a kötelező kvóta­rendszer alkalmazásának egész időtartama alatt a parasztság döntő többsége becsülettel, ha­zafias szellemben teljesítette az állam iránti kö­telezettségeit. Ezáltal jelentős mértékben hozzá­járult a munkásosztály és a dolgozó­i parasztság szövetségének megszilárdításához, az összes dol­gozók közös ügyéhez , a népi demokratikus rend­szer megerősítéséhez és a szocializmus felépítésé­hez a Román Népköztársaságban­ A plenáris ülés véleménye szerint a szerződések és felvásárlások rendszerének kiterjesztése széle­sebb alapokra fekteti a parasztgazdaságok anyagi érdekeltetését a mezőgazdasági termelés és a me­zőgazdasági termelékenység , növelésében. .. .V'' A szocialista-szövetkezeti szektor, valamint a kisgazdasággal rendelkező dolgozó parasztok tá­mogatása végett. 1957 január 1 -től kezdve mente­sülnek a kötelező hús-kvóták alól a kollektív gaz­daságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állattenyésztő társulások, azok a dolgoz­ó pa­­­rasztok, akiknek 1 hektárnál kisebb a mezőgaz­dasági területük, és akiknek nem az állattenyésztés és az állattartás kereskedelm­ij. hasznosítása,a f^. jo* védelmi források. A többi a k­gaz.daságikő{^|z!^||»u.s­. kvótái továbbra is fennmaradnak. A szerződéskö­tések kiterjesztése érdekében csökkenteni kell azok­nak a gazdaságoknak a húskvótáját, amelyek állat­­tenyésztési és hizlalási szerződéseket kötnek az ál­lammal. A gyapjúbeszolgáltatás továbbra is a je­lenlegi kvóták és árak alapján történik. A szer­ződéskötések ösztönzésére, valamint a mezőgazda­­sági termelők egész gyapjútermelésének szerződés­­kötések útján történő, előnyösebb értékesítése ér­dekében, mentesülnek a kvóták alól az állammal szerződést kötő szocialista mezőgazdasági egysé­­gek és parasztgazdaságok, mégpedig a szerződés­ben lekötött mennyiségek arányában- A hús- és gyapjúkvóták fenntartása átmeneti jellegű s csak addig tart, ameddig a központi alap szükségletei­nek szerződések útján való biztosítása arányában ezeknél a termékeknél is rátérhetünk a kvóta meg­szüntetésére. Ennek első fázisaként a húskvóták árát meg kell javítani­ Azok a mezőgazdasági termelők, akik 1956. évi kötelezettségeikből termény-, hús-, tej- és gyapjú, kvótával hátralékban vannak, kötelesek ezeket a hátralékaikat teljes egészükben, az 1956. évi kvó­ta­árakon beszolgáltatni. A mezőgazdasági termékek központi állami alap­jának létesítésével a jövőben az ezzel megbízott kereskedelmi szervek és szövetkezetek foglalkoz­nak; rájuk hárul az a nagyfontosságú feladat, hogy biztosítsák a városi lakosság és az ipar el­­látását megfelelő mennyiségű mezőgazdasági ter­mékkel, illetve nyersanyaggal, méltányos áron, közös megegyezés alapján vásárolva fel a parasz­toktól mezőgazdasági termékfölöslegeiket. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó szerző­déskötési és felvásárlási tervek teljesítéséért a leg­főbb felelősség a néptanácsok végrehajtó bizottsá­gaira hárul. A város és a falu közötti árucsere fejlődése meg­követeli a fogyasztási szövetkezetek tevékenységé­nek gyökeres megjavítását, megköveteli azt, hogy a fogyasztási szövetkezetek döntő fordulatot te­gyenek a paraszti termékek értékesítése terén. Meg kell javítani a szövetkezetek iparcikkekkel történő ellátását; ez erősíteni fogja a fogyasztási szövetkezeteknek és a hivatalos állami szerveknek a paraszttömegekkel való kereskedelmi kapcsolatait és ösztönzőleg fog hatni a felvásárlásokra és szer­ződéskötésekre. A plenáris ülés figyelmébe ajánlja a pártszer­veknek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak, legyen gondjuk rá, hogy semmiféle adminisztratív jellegű akadály ne gátolja a termelőket termékeik eladásában. Ezzel egyidejűleg a pártszerveknek mozgósítaniuk kell a dolgozó parasztságot, legye­nek résen a kulákság és egyéb kapitalista elemek spekulációs szándékaival szemben, legyenek résen a gabonának viszonteladási célokból történő fel­­vásárlási kísérleteivel szemben. Magánszemélyek­nek tilos viszonteladás céljából gabonát vásárolni. Magának a parasztságnak kell szembeszállnia és leküzdenie a mezőgazdasági termékekkel való üzér­kedést, mert ez árt a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság közti árucsere fejlődésének. Több társadalmi-gazdasági szektor létezésének körülményei között az árucsere terén különféle tár­sadalmi osztályok és kategóriák érdekei fonódnak egybe és ütköznek össze a népgazdaságban, ilyen körülmények között a párt politikája biztosít­,­ a kuták, kapitalista elemek korlátozását , a műn-, kásosztály és a dolgozó parasztság érdekeinek egy­behangolását. A kötelező kvóta­rendszernek felvásárlással és szerződéskötésekkel történő helyettesítése s az erre­­vonatkozó intézkedések meg fogják szilárdítani a munkás-paraszt szövetséget és tovább erősítik a népi demokratikus rendszert­ II.­ ­A plenáris ülés úgy véli, hogy az 1957. évi ál­lami tervjavaslat megfelel a Román Népköztársa­ság gazdasági és kulturális fejlesztése követelmé­nyeinek. A második ötéves terv első évének tapasztalatai alapján az RMP KV plenáris ülése úgy véli, hogy bizonyos mértékben csökkenteni kell a második öt­éves tervben előírt beruházásokat és hosszabb időre felosztott részletekben kell megvalósítani az RMP II. kongresszusának a második ötéves tervre vonat­­kozó irányelveiben előírt egyes célkitűzéseket; meg kell javítani a népgazdaság különböző ágai közötti arányt, a felhalmozási alap és a lakosság fogyasz­tási alapja közötti arányt, növelve a nemzeti jö­vedelemnek azt a részét, amely a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségletei kielégítésére szolgál. Az RMP II. kongresszusának a második ötéves tervre vonatkozó irányelvei megfelelő kiigazításait a KV valamennyi pártszervezet elé bocsátja jóvá­hagyásra.­­ A szocialista felhalmozás a bővített szocialista újratermelés forrása, minthogy lényege a társada­lom tiszta jövedelme egy részének felhasználása a termelés továbbfejlesztésére, tartalékok megterem­té­sére s a társadalmi-kulturális alapok növelésére. Az állami tervnek elő kell irányoznia a bővített szo­cialista újratermeléshez szükséges eszközök fel­halmozását. Az 1957 évi beruházásoknak, biztosít­­va a nehézipar elsődlegességét — a gazdasági erő­forrásoknak és lehetőségeknek megfelelően — ugyanakkor biztosítaniuk kell a mezőgazdasági, a könnyű, és élelmiszeripari termelés rendszeres és fokozottabb növelését. A mezőgazdasági termelés műszaki-anyagi alap­jának fejlesztése érdekében háromszorosára kell növelni a mezőgazdasági gépek termelését 1956-hoz viszonyítva , több pénzalapot juttatnak majd a me­­zőgazdaság gépesítésére, a lecsapolási és talajjaví­­tási munkálatokra, érezhetően növelik majd a mű­trágya-termelést. A városi és falusi lakosság jobb ellátása érde­kében a szocialista kereskedelem mintegy 4 milli­árd lejjel fogja növelni eladási forgalmát 1956-hoz viszonyítva. A központi és helyi, alapból 1 milliárd lejt meghaladó összeget fordítanak lakásépítésre és a lakások tatarozására. Külkereskedelmi mérlegünk kiegyensúlyozott­ A plenáris ülés ezért szükségesnek tartja hogy ser­kentsék termelési tervük teljesítésére és­ túlteljesí­­tésére az exportárukat termelő vállalatokat a kül­kereskedelmi mérleg további megszilárdítása éri kérb­en­.. f’-‹. . / y y : !‹ .A termelés­ fejlesztését és a' munkater­m­elékes­ség növelését elsősorban a meglévő felszerelés és termelői felületek jobb kiaknázásával, a vállalatok korszerűsítésével és új technikával való ellátásával, a fejlett technológia bevezetésével és a meglévő te­rület ésszerű felhasználásával kell elérni A pártszervezetekre, a szakszervezetekre, az ipari minisztériumok és iparvállalatok vezetőire, a •^“""ásókra,, technikusokra ,és. mérnökökre az­­a ^ ^felárfeladat .J­árat*t,ogy a termelő felületek , ttWóök'kihasználásával szervezzék meg a mun­kát, hogy az összes szerszámgépek, felszerelések és ipari gépcsoportok a legmagasabb mutatószámokkal dolgozzanak, hogy növeljék a termelést csökkent­sék az önköltséget a minden vállalatnál meglevő belső tartalékok felhasználásával­ 2. A plenáris ülés a párt, a népi demokratikus állam és a dolgozók központi gazdasági feladatának tartja azt, hogy megszüntessék a mezőgazdaságnak az ipar fejlődésével szemben, továbbá a gazdasági szükségletek és a lakosság fogyasztásának növeke­­désével szemben észlelt elmaradását.­­A mezőgazdasági termelés valamennyi ága,­­ főként pedig az állattenyésztés fellendítésének döntő előfeltétele a fő gabonafélék , a kukorica és a búza termelésének növelése. (Folytatás a 2. oldalon.) ELHATÁROZZA i­ ­. I. Meg kell javítani a jelenlegi bérezési rend­szert, a díjszabási hálózatok felülvizsgálása, a munkások díjszabás szerinti fizetésének emelése és jobb munkanormázás révén. 1956 folyamán a II. kongresszus útmutatásai alapján tanulmányozták az összes munkáskategó­riák keresetének növelési lehetőségeit, a jelenlegi bérezési rendszer megjavítása útján. Jelenleg a díjszabás szerinti fizetés színvonala nem döntő eleme a munkások keresetének, és ez / !/ Világ proletárjai egyesüljetekI IMMOMMum XIII. ÉVFOLYAM 1. (505)szám * MEGJELENIK HETENKÉNT ARA 25 BANI * 1957. Január 8. kedd Választásra készül az ország Három nemzetiségű jelöltje A Kőrös rajoni Szentannán, ebben a 12.000 lakosú nagyközségben került sor Nagyvárad tartomány 16. válasz­tókerülete jelölőgyűlésére. A helyi kol­lektív igazdaság nagytermében gyűl­tek össze a környező községek — Si­­mánd, , Szapárliget, Fazekasvarsánd, stb. -a"küldöttei. Amikor a javaslatok­ra került a sor, Májer Antal a helyi néptanács titkára kért szót: — Mivel a legérdemesebb embert kell jelölnünk, én Goi­a Gheorghe­­elvtársat, a szentannai kollektíva el­nökét ajánlom képviselőnknek... A javaslatot viharos helyeslő taps fogadta. Ezután sorban kértek szót a helybeli és szomszédos falvak dolgo­zói. így­ Tautan Gheorghe kollektivista, Anton Veronica traktoros, Stoica Ni­colae tanító, Ruck József, Dobronka Miklós a helybeli GTA igazgatója, Binder Mihály, Vezér Antal s mások. A felszólalások tükrözték­ azt a sok változást, ami a népi hatalom éveiben, s különösen­ az iftóbbi infikbért röpítéki Szentannán. Így például a községben működik három nyelvép. 6 iskola, járó óvoda, van egy 7000 kötetes körtyvtár,a két kultúrotthon, rádiósítási hálózat, több mint 1300 előfizetővel, községi fürdő, mozi, s az idén adtak át hasz­nálatba egy 90 ágyas kórházat. . Emellett Szentannán van egy jól felszerelt gépállomás, egy traktoros iskola és nem utolsó sorban 3 társu­lás s egy 560 családot magába foglaló milliomos kollektív gazdaság. • Ennek megalakításánál jelentős munkát végzett Gom­a elvtárs — hangsúlyozta Tautan Gheorghe az egyik felszólaló. Mikor pedig 1950-ben megalakult ő lett az elnöke ,s azóta is szüntelenül az. Hogy jó rátermett vezető, azt bizo­nyítja a sokoldalú gazdálkodást foly­tató „Új élet” kollektíva országos hírneve, bizonyítják a terméseredmé­nyek s az idei másfélmilliós készpénz­jövedelem is. A szeretet és bizalom szavai, me­lyek ezen a gyűlésen elhangzottak, jólestek, de nem tévesztették meg Gom­a elvtársat. Amikor ő is szóhoz jutott ezeket mondotta: — A kollektív gazdaság által elért eredményekből csak kis rész illet en­gem, a döntő rész a tagságé, a párt által vezetett tagságé... Majd ígéretet tett, hogy megválasz­tása esetén igyekszik megfelelni a bi­zalomnak, amellyel Szentanna és a környék román, magyar és német al­­kú dolgozói kitüntették. Még odaa­dóbban fog küzdeni a dolgozó népért, a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sáért, az egymás mellett élő nemzes­­iségek örök barátságáért. SZ. J­ Bács Miklós és Sipos György a a sztálinvárosi Vasesztergoművek dol­gozói agitációs körúton- képünkön,­Babos Sándor lakásán vannak, a 75 esztendős Babos néninek beszélnek­ a választások jelentőségéről. A népi hatalom megvalósításaiból Körséta egy választókerületben PUSZTAU­JL­AKRA TELEGDEN ebben a fejlődő nagy­községben, látom a csinos vasútállomást, ismerősként üdvöz­löd. Kimegyünk az út­ra, s tedjd lassan­­el­­ereszkedünk a­ domb­ról a községbe. Hogy mik ezek , az épületek, színek, emitt jobboldalt? Ki­találtad, persze, hogy gépállomás. I­­dén lesz hét esztendeje, hogy me, Telegden az első olaj foltos fia, legény. Ma már otthonosan mozognak a fiúk nemcsak itt, de jó 30-40 kilomé­teres körzetben is. Csupán traktorból több mint harminc darabjuk van .. . De haladjunk tovább. Közben beve­zetlek egy kicsit az uj Telegd új éle­tébe. Iparosodik a régi falu. Bizony. A kezdetlegesen felszerelt régi telegdi bútorgyárról még sosem hallottál? Az államosítás után egészen újjá szüle­tett. Új villanygépeket, szakembereket kapott, kibővült, terjeszkedik. Három­szor annyit termel, mint 1948 előtt, s már közel 200 munkáskezet foglal­koztat. Nagyobb termelőképességgel dolgozik a pár esztendeje épített lá­­dakészitő gyár is. Tavaly a ,,Vörös Hajnal" szövetkezet bővítette terme­lő osztályait a szőnyegkészitő műhely­­lyel. Ez a termelő részleg 60 munkás­nővel dolgozik. Figyeld csak meg itt a dombhajlatban ezeket a cserepes tég­laházakat is. Jórészt a gépállomás dolgozói húzták fel­ állami se­gítséggel. Gyökeret vertek itt a fiatal gépészek. Ilyen ház­­ban boldogság is fészket rakni... Kissé szokatlan dologra kérlek, kedves olvasó: fogd meg a kezem, engedd vezesselek el hazánk egyik, választókerületébe. Mondjuk az Elpsd rajoni ,7-es. szá­mjj .választó­kerületbe. Nézzünk szpj-j­el egy-két helyen, mit is adott az elmúlt év­tized az ország e sarkának. Indul­junk. Első állomásként talán száll­junk meg Legalább 16 ilyen új munkásházról tudok. De építkeznek a földművesek is. A néptanácsnál mintegy 70-80 há­­zat emlegetnek, ami az utóbbi évek­ben épült... íme, megérkeztünk a központba. Amott a sarkon a néptanács emeletes szék­háza. Erről jut eszembe, hogy de­cember utolsó napjaiban új m­ozihe­­­lyiséget avattak a telegdiek. Szebb, nagyobb, kényelmesebb a réginél. Es­tefelé mi is beülhetünk egy elő­adásra. No, lám­ csak kedves kísérőm. Te­­legddel már többé kevésbé meg is is­mertettelek. Bár nem beszéltem még neked a 1­6 tagot számláló mezőgaz­­dasági társulásról, s a több száz dol­gozó földművest" egyesítő Hitel- és takarékszövetkezetről. érem volna, sza­bad átsiklani az utóbbi években léte­sített egészségház és szülőotthon, a közel 7000 kötetes könyvtár, a lebeto­nozott piactér, a hétosztályos magyar­ és román iskola létesítése felett sem. Ha azonban beleegyezel, most mé­ gr, is elvezetlek egy másik közeli helyi­ségbe Itt a régenjárt lá­togatónak ugyancsak van mit számbaven­­nie. Nézzük: villany­­oszlopok, rádiózene, kultúrotthon hat he­lyiséggel, filmvetítő­­géppel, könyvtárral. Hogy minderre a felszabadulás előtti időkben az újlaki­ak még csak gondolni sem mertek? Hogyan is gondolhattak volna, ami­­kor itt, s a környező falvakban egya­ránt, maga a gondolat is legsöté­tebb zárkában sínylődött. Aggasztó volt az írástudatlanság. Jelképes az új néptanácsi székház is, ahol most az új vezetők a dolgo­­zókkal együtt és a dolgozókért gaz­dálkodnak. Együtt karöltve mozdít­ják elő a falu fejlődését. Nézd, látod ezt az utcasort ? Lépten-nyomon kivi­­rulnak a házsorok közül az újonnan épített formás családi házak. Hogyis ne, hiszen az elmúlt tucatnyi év alatt ebben az egyetlen községben másfél­­száz új házat építettek ! Ilyen építő­­kedvet (s főleg lehetőséget) a letűnt rendszerben évtizedek hosszú során sem tapasztalhattunk ! A pusztaújlaki dolgozók egy része 1954 óta mezőgazdasági társulásba tömörült. Eredményeik felette áll­nak az egyéni gaz­dálkodókénak. Arra kell ez buzdítsa őket, hogy határozott lépéssel tovább menjenek a szövetke­zeti gazdálkodás fejlettebb, még ered­­ményesebb formái felé, így tettek például következő álló-, más helyünk, IZSÓPALL AGA község dolgozó föld­művesei, akiknek egy része 150 hektáros parcellán kollektívben dolgozik. A közös gazdaság máris egy sor építkezéssel (új istálló 40 állat részére, juhakol, stb.) mezőgazdasági gépek vásárlásával és az osztásra kerülő jövedelmek állan­dó növelésével bizonyítja fejlődését. Ebben a községben is sok új vonást fedezhetünk fel. Például 1944 előtt egy beteg embert hosszú kilométere­ken kellett szekéren rázatni, míg or­­vos kezébe futhatott. Ma helyben, megfelelő kezelőszemélyzettel és fel­szereléssel ellátott egészségház mű­ködik. Ez azt jelenti, hogy számtalan gyermek, felnőtt már betegsége leg­elején sikeresebben kezeltetheti ma­gát. Izsópallagán, ahol a múltban a nagy többség írástudatlan volt a népi hatalom évei alatt a lakosság 95 szá­zaléka megtanulta a betűvetést. A kulturigény nőttével pedig a nép­ta­nácsnak gondja volt berendezni egy rádióval is felszerelt kulturotthont. Kedves olvasóm kör, sétánk végére értünk. Pedig még hátra Vol­na Esküllő, Vércso­rog, Kövesd, Mező­­telki, Alsólugas, köz­ségek. Vércsorogon ugyancsak az utóbbi években — például új egészségházat, szülőott­hont, kulturotthont —emeltek, a hiozzá­­tartozó Szurduk-tanyán 4 osztályos iskolát. Esküllön mintegy 120 családi ház épült, villamosították a községet s a felében elvégezték a csatornázást is. S így tovább. Ebben a választókerületben a ma­gyar és román dolgozók újra jelölték a­ Nagy Nemzetgyűlésbe régi képvise­­lőjüket, Bányai László elvtársat az oktatásügyi miniszter helyettesét, a román-magyar barátság és testvéri együttélés régi kipróbált harcosát. (i—s—­­ egjelent aktoros. HONPOLGÁROK ! Ellenőrizzétek, szerepeltek-e a választói névjegyzéken? A nagy nemzetgyűlési választásokról szóló törvény értelmé­ben a választások előtt 30 nappal el kell készíteni a választói név­jegyzékeket és azokat ki kell függeszteni, hogy a választók ellen­őrizhessék, hogy szerepelnek-e új névjegyzékeken. A választási törvény rendelkezésének megfelelően ország­szerte befejeződött a választói ,névjegyzékek összeállítása. A beér­kezett jelentések szerint, a választói névjegyzékeken több mint 10 millió 800 ezer választó szerepel. Január 4-én mindenütt kifüggesz­tették a választói névjegyzékeket, és a választók hatalmas tömegei ellenőrzik, hogy szerepelnek-e a­­névjegyzékeken. Minden szavazati joggal­­rendelkező állampolgárnak hazafias kötelessége ellenőrizni a kifüggesztett választói névjegyzékeken, hogy szerepel-e a neve, és amennyiben tévedésből kifolyólag ki­maradt volna, úgy haladéktalanul kérje felvételét. Választók! Ellenőrizzétek’­ a választói névjegyzékeket. Haza­fias kötelességeteknek tesztek etzel eleget. Ami nem hangzott el a jelölőgyűlésen A székelyudvarhelyi 15. számú választóke­rületben Kozseni And­rás rajoni néptanácsi elnököt jelölték nagy­­nemzetgyűlési képvise­lőnek. A jelöltséget támogató felszólalók sok mindent elmondtak Kozseni elvtársról. Többek között azt is, hogy milyen fáradha­tatlanul segít a GTA valamint a szövetkeze­ti szövetség munkás­ságát, azt, hogy mi­lyen személyes érde­mi mei vannak az orosz­­fő­­­hegyi, a kecsetkisfalu­­­­­­si s más falusi építke­zések létrehozásában .. A napokban egysse­­,14 rv kézírásos levelet ho­­■ rett a posta szerkesz­tőségünkbe. Sándor ■dlstván bodgyai lakos­­'Jól Egy kis, de igen jellemző esetet ir le 'Kozseni András képvi­selőjelöltről. Alább közöljük a levelet. Úgy hisszük minden roelijegyzés felesleges hozzá ... Az újságból értesül­tem, hogy Kozseni Andrást rajonunk néptanácsi elnökét Ud­­varhelyen nagy nem­­zetgyűlési képviselő­nek jelölték. Sajnos nem voltam jelen az említett jelölőgyűlé­­sen, de szükségét ér­zem, hogy ezúton mondjam el azt, amit ott feltétlenül elmon­dottam volna... A tavaly ősszel tör­tént. Mint kőműves dolgozó a rajoni nép­tanács épületében a központi fűtéshez szük­séges tüzelőkazán be­falazását végeztem másik négy társammal. Borbáth mérnökkel és Lőrincz Béla ad­ m­i-­ nisztrátorral megegyez­tünk, hogy munkánk végeztével rögtön meg­kapjuk a fizetséget. Mi történt azonban?­ Amíg el nem készül­tünk folyton az orrunk előtt álltak és sürget­­tek. Amikor meglet­tünk a munkával, je­lentkeztünk­ a pén­zért — nincsenek se­hol. Történetesen ki­szálláson voltak falun. Másnap sem találtam őket. Este felkerestem Lőrincz elvtársat a lakásán. v­­eh­or­­főtt, szemtelennel, neveten amiért “zavarom". Nem tágítottam s a végén megegyeztünk: kérjem el másnap Borbáth mérnöktől a fizetési listát s ő majd annak alapján kiveszi a bankból a pénzünket- Igen de milyen a lé­lektelen elintézés? Reggel a mérnök kije­lentette, hogy aznap ismét nem lesz pénz mert nincs kitöltve a ,,Stat", vagyis a fize­tési lista. Lőrincz elv­­társat pedig megint nem­ lehetett megtalál­ni, hogy legalább ki­panaszoljam magam. S ekkor találkoztam Kozseni elvtárssal. Mondom mi a nagy baj. Mondják irgalma­t­­lanul a társaim is. Rögtön megértett ben­nünket. Hiszen jóma­ga szintén munkásom­­... bér, kőműves volt „civilben". Találkoz­tunk mi régen gyak­ran, néha még éjjel is. Azt mondja nekünk: -- Egy órán belül ki­fizetik magukat! Az­tán „stat" ide „stat" oda, nem tudom hogy miként, de két óra alatt előkerült a pén­zünk ! Hát ilyen ember a mi képviselőjelöltünk Közserii András élv­­ára** A$gértek*gy siló­ból a kis munkásember jóságos követelését­­ azonnal elintézi- Én addig is hallottam már róla sok jót, amig nem volt a rajoni nép­tanács elnöke. Ilyen vezetőkre van szüksé­günk. SÁNDOR ISTVÁN, Hodgya Udvarhely rajon

Next