Falvak Dolgozó Népe, 1957 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1957-01-08 / 1. (505.) szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) 1960-ig a kukoricával bevetett területet 4 millió hektárra, a búzával bevetett területet pedig, beleértve a rozsot is ,mintegy 3.500.000 hektárra kell kiterjeszteni. A plenáris ülés azonban felhívja a figyelmet arra, hogy országunk adottságai mellett a mezőgazdasági termelés fokozásának legtöbb eszköze a hektárhozam és a munkatermelékenység növelése. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazására, a műtrágya és a természetes trágya szélesebb körű felhasználására, a hibrid-kukorica vetőmag és a nagy terméshozamú búza és más vetőmagok használatának kiterjesztésére. 3. A második ötéves terv éveiben igen nagy mértékben megnő a mezőgazdaság szocialista szektorának jelentősége a mezőgazdasági árutermelés növelésében és az állami központi alap létrehozásában Legnagyobb részben a szocialista szektornak kell biztosítania a központi alap számára fokozott mennyiségben szükséges gabonát és más mezőgazdasági termékeket. Az állami gazdaságoknak a következő években nagy gabonatermelő üzemekké kell válniuk, úgyhogy 1960-ban legalább 1 millió tonna gabonát adjanak az állami központi alap számára. Az állami gazdaságok területének a következő években érezhetően gyarapodniuk kell, olyannyira, hogy 1960-ban legalább 1 millió hektár szántóföldre terjedjenek ki. A búzával és rozzsal bevetett területüknek el kell érnie a 350.000 hektárt, a kukoricával bevetett területüket pedig évről évre ki kell terjeszteni, úgy, hogy elérje a 400.000 hektárt. Az állami gazdaságokat el kell látni a búza és kukorica termelés komplex gépesítéséhez szükséges gépekkel. Elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű műtrágyát, valamint állati és növényi kártevők elleni irtóanyagot kell juttatni nekik. Az összes munkaigényes mezőgazdasági munkák gépesítése, a munka jobb megszervezése és a szakkáderek helyesebb elosztása révén, a gépészek szaktudásának tökéletesítése, valamint a számukra előnyösebb ösztönzési rendszer révén az állami gazdaságok jövedelmező egységekké válhatnak és kell hogy váljanak, amelyek a legmagasabb hektárhozamot érik el, főként a búza- és kukoricatermelésben. 4. Figyelembe véve a gép- és traktorállomások jelentőségét a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésében és a mezőgazdasági termelés növelésében, intézkedéseket kell tenni a GTA-k munkájának megjavítására. Biztosítani kell, azt, hogy idejében és jó körülmények között végezzék el a javításokat, megjavítsák a GTA-k által végrehajtott munkák minőségét, célszerűen használják fel a traktorokat és gépeket, s csökkentsék a munkálatok önköltségét. 5. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kollektív gazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági társulások gazdasági-szervezeti megerősítésére. E gazdaságokat új tagokkal kell kibővíteni, újabb szövetkezeti egységeket kell létesíteni és sokoldalúan fejleszteni kell ezeket, (szarvasmarha, sertés, baromfitenyésztő telepekkel, tejgazdasággal, zöldséges kertekkel, méhészettel), a mezőgazdasági árutermelés növelése, a szövetkezeti egységek jövedelmének és a tagok jólétének fokozása céljából. 6. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat továbbra is támogatni kell abban, hogy nagyobb hektárhozamot érjenek el. Egyszersmind állandó felvilágosító és meggyőző munkát kell végezni soraikban, konkrét tényekkel kell megmutatni nekik, hogy azok a parasztok, akik rátértek a szövetkezés útjára, sokkal több előnyben részesülnek mezőgazdasági terményfeleslegük eladásából, mert a nagy területen végzett közös munka megteremti a bőséges termés és a nagyobb menynyiségű eladható terményfelesleg létrejöttének kedvező előfeltételeit. E feladatok teljesítésére mozgósítani kell az ipar, a mezőgazdaság és a többi termelőág összes olyan erőit, amelyek előmozdíthatják a mezőgazdaság fejlesztését és a mezőgazdasági árutermelés növekedését. 7. Az RMP KV plenáris ülésének az a véleménye, hogy az 1957 évi terv jóváhagyásával egyidejűleg meg kell javítani a gazdaság tervszerűsítési és vezetési módszereit. Ennek érdekében csökkenteni kell a központilag tervszerűsített mutatószámokat, a minisztériumok rendelkezésére álló számos terméket pedig a vállalatok hatáskörébe kell átadni; megfelelő intézkedéseket kell tenni a vállalatok és munkatelepek technikai készleteinek és tartalékainak a növelésére a vállalatok rendszeres nyersanyag- és segédanyagellátása, az ütemes termelés biztosítása érdekében. A munkaerők toborzását és szakmai nevelését a vállalatok hatáskörébe kell utalni. A közép- és felsőfokú káderek nevelésében, számuk és szakmájuk megállapításában a szocialista vállalatokat illeti a döntő szó, tényleges szükségleteiknek megfelelően. 1957-től kezdve a vállalati alapot a vállalatvezetőségek használják fel lakásépítésre, társadalmikulturális munkálatokra, jutalmazásra stb. Az állami iparvállalatok terven felüli tisztajövedelmének legnagyobb részét a vállalat és a helyi néptanács használja fel, hogy a vállalatok az eddiginél nagyobb mértékben legyenek érdekeltek a termelés fokozásában, a tervfeladatok teljesítésében és túlteljesítésében. III. 1. Az RMP KV plenáris ülése megállapítja, hogy az 1956. évi állami költségvetés fedezte a népgazdaság és a társadalmi-kulturális akciók pénzellátásához szükséges kiadásokat és fölösleggel zárult, továbbá, hogy az 1957. évi költségvetésitervezet előirányozza a tervben foglalt feladatok teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközöket. Az állami költségvetés előirányozza a bérezési rendszer megjavításához szükséges pénzeszközöket a családi pótlék kifizetéséhez, a kis nyugdíjak 1956- ban bevezetett növeléséhez és a társadalmi-kulturális előirányzatok növeléséhez szükséges többlet fedezésére szolgáló pénzalapokat. Jelentős összegeket irányoz elő a költségvetés azzal a célzattal, hogy a kollektív gazdaságokat, a társulásokat és az egyénileg gazdálkodó parasztokat nagyobb mértékben érdekeltté tegyék a mezőgazdasági árutermelés növelésében a kötelező kvótarendszer megszüntetésének és a szerződéskötési és felvásárlási rendszer kiszélesítésének feltételei mellett. . .. . A plenáris ülés szükségesnek tartja a pénzügyi és bankszervek tevékenységének megjavítását több kezdeményezési lehetőség biztosításával a gazdasági és társadalmi-kulturális alapegységek számára ki kell bővíteni a vállalatvezetők hatáskörét a pénzügyi kérdésekben azáltal, hogy nagyobb jogokat kapnak és felhasználhatják a vállalat saját eszközeit. A vállalat vezetőségének jogában kell álljon jóváhagyni a pénzügyi tervet és az eddiginél nagyobb mértékben eszközölni készpénz fizetéseket a termelési szükségletek fedezésére. Meg kell javítani az igazgatói alap helyébe lépő vállalati alap létrejöttének és felhasználásának feltételeit, hogy kiküszöböljük a merevséget az említett alap létrehozása és felhasználása tekintetében , hogy nagyobb mértékben érdekeltté tegyük az alkalmazottakat a vállalatok eredményes működésében és a tervfeladatok teljesítésében. A béralappal való gazdálkodást nagyobb mértékben kell a vállalatok közvetlen elbírálására bízni. A minisztériumok által megadott tervek csupán a tervszerű termelés végrehajtása céljából a vállalatok rendelkezésére bocsájtott teljes béralapot valamint a munkások fizetési alapját tüntessék fel. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell a béralap gazdaságos felhasználását. Ennek érdekében meg kell erősíteni a gazdasági vezető káderek személyes felelősségét azért, hogy a béralap felhasználásában betartsák a fegyelmet. A pénzügyminisztériumnak, a bankoknak és egész apparátusuknak kötelessége fokozott figyelmet fordítani a termelési kérdésekre, a vállalatok belső tartalékainak feltárására és mozgósítására, kötelességük megerősíteni a gazdaság lej-ellenőrzését, véget vetni az anyag- és pénzalapok tékozlásának idejében észrevenni és kiküszöbölni a fogyatékosságokat és visszaéléseket, gondoskodni az adók és más állami jövedelmek idejében való behajtásáról. 2. Az RMP KV plenáris ülése szükségesnek tartja egy szigorú takarékossági rendszer bevezetését; az összes állami és gazdasági szerveknek kötelességük állhatatosan küzdeni a nyersanyaggal, üzemanyaggal, villamosenergiával és más anyagokkal való takarékoskodásért és azért, hogy több gazdálkodási érzék nyilvánuljon meg a gazdasági és adminisztratív tevékenység vezetésében. 3. A pénzügyminisztériumnak olyan intézkedéseket kell tennie, amelyeknek révén a városok, rajonok és községek költségvetései nagyobb jelentőségre tesznek szert. E célból a helyi vállalatok jövedelmének jelentős része átmegy azoknak a néptanácsoknak a költségvetésébe, amelyeknek területén ezek az egységek működnek. A lakásépítésre szánt állami alapokat főleg a tartományi néptanácsok között kell felosztani, amelyek bevonhatják a lakásépítkezési akciókba az ebben érdekelt dolgozók saját alapjait is. A helyi ipar, a községi vállalatok és a közszolgáltatási vállalatok fejlesztése érdekében az Állami Bank az 1957 év folyamán növelni fogja a fenti vállalatoknak juttatott hiteleket. A néptanácsok végrehajtóbizottságai és a társadalmi-kulturális intézmények az eddiginél nagyobb lehetőségeket kapnak arra, hogy készpénzzel fizethessék folyó kiadásaikat. A városok, rajonok és községek termelési erőforrásainak megerősítése érdekében a néptanácsok vegyék saját kezelésükbe a malmokat, ványolókat, fűrészmalmokat és más gazdasági egységeket. Ez biztosítja az illető vállalatok konferétebb vezetését és gyarapítja a városok és a rajonok jövedelemforrásait. A termelő minisztériumoknak és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak gondoskodnak kell arról, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem ütemesen és kellő időben el legyen látva a lakosság által igényelt árucikkekkel, s hogy az árucikkeket az eddiginél jobban osszák el az állami és szövetkezeti kereskedelem egységei között. Megfelelő gazdasági intézkedéseket kell hozni a szervezetlen piacon mutatkozó árcsökkenési irányzat felkarolására és az üzérkedési kísérletek leküzdésére. Gondoskodni kell arról, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem fokozott mértékben elégítse ki a lakosság szükségleteit, meg kell találni a legjobb módszereket a forgalmi költségek csökkentésére, az árucikkek romlásának minél hatékonyabb kiküszöbölésére. Meg kell erősíteni a társadalmi ellenőrzést, hogy véget vethessünk a lopásoknak és sikkasztásoknak és leszoktassunk egyes kereskedelmi dolgozókat a hanyagságról és inkorrektségről. Szigorú intézkedéseket kell foganatosítani azokkal szemben, akik megdézsmálják a közösség vagyonát. 5. A dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló általános intézkedések között különösen fontos az, hogy a kisipari termelőszövetkezetek mind nagyobb mennyiségben és olcsón állítsák elő azt a sokféle árucikket, amelyre a lakosságnak szüksége van és az eddiginél nagyobb mértékben teljesítsék a lakosság által igényelt szolgáltatásokat. Fel kell számolni a kisipari szövetkezetek munkájában jelentkező bürokratizmust és kedvező körülményeket kell teremteni a szövetkezeti egységek kezdeményező készségének és öntevékenységének kifejlesztésére. A kisipari termelőszövetkezetek értékes eredményeket érhetnek el azáltal, hogy gazdag választékban minél többféle közfogyasztási cikket hoznak forgalomba. Szakadatlan erőfeszítéseket kell tenniük az önköltség csökkentésére és az üzérkedési kísérletek leküzdésére. A kisipari termelőszövetkezeteknek hitellel és nyersanyaggal, valamint ipari hulladékanyagokkal való ellátás formájában kell segítséget nyújtani. A néptanácsoknak, minthogy közvetlenül érdekelve vannak a kisipari termelőszövetkezetek fejlesztésében, állandóan segíteniök és támogatniuk kell ezeket az egységeket. Megfelelő munkalehetőségeket kell, teremteni a nem szövetkezett kisiparosok számára is, módot kell nyújtani nekik arra, hogy kivegyék részüket a fogyasztási cikkek termeléséből és a lakosság által igényelt szolgáltatások elvégzéséből IV. A plenáris ülés határozatainak valóra váltása érdekében az egész pártnak komoly erőfeszítéseket kell tennie a politikai-szervezési tömegmunka megjavítása és a tömegek alkotó kezdeményezésének serkentése érdekében. A tartományi, rajoni és városi szervezetek, széles pártaktivájuk segítségével javítsák meg a gazdasági vezető münket küldjék a párttagokat a termelés döntő fontosságú helyeire. A pártszervezetek irányítsák és támogassák a szakszervezeti bizottságokat, hogy minél nagyobb mértékben bevonják a dolgozók tömegeit a termelési terv megvitatásába, a terv véglegesítésekor pedig vegyék figyelembe a munkások, mérnökök és technikusok értékes javaslatait és észrevételeit. A vállalati pártszervezeteknek gondoskodniuk kell a bérezési rendszer és a normázás megjavítását célzó intézkedések megvitatásának és kipróbálásának jó megszervezéséről. Ennek az akciónak a szocialista verseny lendületének fokozását, az élmunkások tapasztalatainak nagyobb mérvű elterjesztését, és a termelési tervben foglalt összes feladatok sikeres teljesítését kell eredményeznie. 2. A pártszervezeteknek szem előtt kell tartaniuk azt a lenini tanítást, amely szerint egy olyan alap nélkül, mint amilyenek a szakszervezetek, nem valósítható meg a proletárdiktatúra, nem teljesíthetők az állam funkciói Ezért nagyobb szerepet kell biztosítaniuk a szakszervezeteknek a szocialista gazdaság építésében, a vállalatok termelő tevékenységével, a pénzalapok felhasználásával, a bérezéssel és a társadalmi-kulturális szükségletek kielégítésével kapcsolatos kérdések megoldásában A pártszerveknek és pártszervezeteknek támogatniuk kell a szakszervezeti bizottságokat abban, hogy jobban előkészítsék és eredményesebben felhasználják a termelési értekezleteket és más , hasonló tevékenységi formákat annak érdekében, hogy a munkások technikusok és mérnökök aktív részvételével feltárhassák és kiküszöbölhessék a vállalatok gazdasági és adminisztratív tevékenységében mutatkozó hiányosságokat, s hogy megvizsgálhassák és gyakorlatilag alkalmazhassák azokat a helyesnek talált javaslatokat, amelyeket a munkások, technikusok és mérnökök az értekezlet elé terjesztenek. A szakszervezeteknek össze kell kapcsolniuk ezeket a feladatokat azzal az állandó jellegű tömeg,mozgósító tevékenységgel, amely a tervfeladatok teljesítését és a dolgozók kommunista nevelését tartja szem előtt 3. A pártszervek és szervezetek kötelesek mielőbb felszámolni az ifjúsági munka terén mutatkozó hiányosságaikat. Biztosítaniuk kell az IMSZ-szervezetek politikai-ideológiai vezetését és e szervezetek állandó támogatását, gonddal és szeretettel kell foglalkozzok az ifjúság életével és sajátos kérdéseivel, az ifjúság nevelésével, és oktatásával, fokozniok kell az IMSZ-szervezetek szerepét abban, hogy jobban bekapcsolok a városi és falusi ifjakat az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére és az életszínvonal emelésére irányuló erőfeszítésekbe. A kvótarendszer megszüntetése folytán, fokozottabban kell mozgósítani a pártszerveket és a falusi pártszervezeteket, fokozni kell felelősségérzetüket az állam központi alapja számára szükséges mezőgazdasági és élelmiszer-termékeknek szerződéskötések és felvásárlások útján történő biztosítására. A fogyasztási szövetkezetek tevékenységének gyökeres megjavulása legfőképpen a pártszervek és szervezetek tevékenységétől függ. A fogyasztási szövetkezetek csak akkor teljesíthetik sikeresen a mezőgazdasági termékek értékesítése és a falvaknak iparcikkekkel történő ellátása terén rájuk háruló nagy feladatukat, ha egész tevékenységükben a szövetkezeti tagságra támaszkodnak, ha a tagság tevékenyen részt vesz a szövetkezeti munkában, ha tiszteletben tartják és fejlesztik a szövetkezeti demokráciát és lehetővé teszik a szövetkezeti tagság széles tömegeinek, hogy ellenőrizzék a szövetkezeti egységek tevékenységét. A falusi pártszervezetek központi feladata, hogy politikai munkájukat a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére és megszilárdítására irányítsák — a mezőgazdasági termelés további fokozása érdekében. Minél szélesebb körben kell terjeszteni azoknak a pártszervezeteknek a tapasztalatait, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el abban, hogy a szabad elhatározás elvének szigorú tiszteletben tartásával szövetkezetbe tömörítsék a kis- és középgazdaságokkal rendelkező parasztokat, továbbá azoknak a pártszervezeteknek a tapasztalatait, amelyek jó eredményeket értek el a kollektív gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és társulások gazdasági-szervezeti megerősítésében. , Tekintettel arra, hogy nagy és fontos feladatok hárulnak az állami gazdaságokra és a GTA-kra a mezőgazdasági termelés fokozásában és a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítésében, az összes tartományi és rajoni pártbizottságoknak olyan konkrét intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyek elősegítik ezekben az egységekben a párt, a szakszervezet és az IMSZ munkájának megjavítását Az állami gazdaságokra háruló feladatok teljesítése érdekében az RMP tartományi bizottságainak a legrövidebb időn belül tehetséges kombattiv jó politikai felkészültséggel, szervezési és gazdálkodási tehetséggel rendelkező aktivistákat kell kijelölniök a pártmunka vezetésére az állami gazdaságokban. 5. Pártunk egyik legfontosabb feladata jelenleg — mind a jóváhagyott intézkedésekkel kapcsolatban, mind a népi demokratikus rendszer megszilárdítására és a szocialista demokrácia fejlesztésére irányuló általános törekvéseinkkel kapcsolatban — megjavítani a néptanácsok tevékenységét A néptanácsok hatáskörének és gazdasági lehetőségeinek kibővítését célzóintézkedések nyomán fejlődnie kell a néptanácsok kezdeményező készségének és felelősségtudatának ,a néptanácsok jobban ki kell hogy használják a helyi lehetőségeket a tartomány, város, vagy község gazdasági fejlesztésére, a dolgozók ellátására. A plenáris ülés megállapítja, hogy ki kell szélesíteni a néptanácsok ülésszakainak problémákér®’ a néptanácsoknak alaposabban kell ellenőrizniök a végrehajtó bizottságok és apparátusuk tevékenységét. Széleskörben be kell vonni az állandó bizottságokat és a képviselőket, hogy ellenőrizzék a néptanácsok különböző osztályainak tevékenységét, hogy részt vegyenek a gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű határozatok és intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában. A néptanácsok végrehajtó bizottságainak tiszteletben kell tartaniok a kollektív munka és a kollektív felelősség elvét, amely egyszersmind magában foglalja a végrehajtó bizottság minden egyes tagjára háruló feladat és egyéni felelősség pontos megállapítását. 6. A nagy nemzetgyűlési választási kampány során a pártszervezetek népünknek a párt vezetésével elért eredményeit taglalva s nyíltan rámutatva a leküzdendő nehézségekre, a nehézségek elhárítására, újabb sikerek elérésére kell mozgósítaniok a dolgozókat a gazdasági és kulturális építésben, az életszínvonal emelésében. A választási kampány során a pártszervezeteknek és a tömegszervezeteknek részletesen ismertetniök kell a dolgozó tömegekkel a párt és a kormány bel- és külpolitikáját — a béke és hazánk nemzeti érdekei megvédésének, a szocialista országok egysége további erősítésének, a világ összes népeivel való békés kapcsolatok fejlesztésének politikáját. A plenáris ülés azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a nagy nemzetgyűlési választások alkalmából ismét megnyilvánul népünk egysége, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének rendíthetetlen szilárdsága, a román nép és az együttlakó nemzetiségek testvérisége. Az RMP KV plenáris ülése nagyjelentőségűnek tekinti a Nagy Nemzetgyűlés törvényhozó tevékenységének megjavítását, bel- és külpolitikánk alapvető kérdéseinek megvitatását a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakain, a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságai szerepének megerősítését a törvények kidolgozásában, a különböző gazdasági minisztériumok vezetőinek rendszeres beszámolóját a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakain és azt, hogy a képviselők interpellációkat intézhessenek hozzájuk. A plenáris ülés meg van győződve arról, hogy a dolgozók bizalommal és örömmel fogadják határozatait, hogy ezek a határozatok újabb alkotó lendületre ösztönzik majd a gyárak, üzemek, bányák, munkatelepek, GTA-k, állami gazdaságok munkásait, a kollektív gazdaságok, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági társulások és egyéni gazdaságok parasztjait, a tudományos, tanügyi és művészeti intézményekben tevékenykedő kulturális dolgozókat, hogy a nép életkörülményeinek megjavítása érdekében szüntelenül gyarapítsák hazánk anyagi és kulturális javait. A gyárakban és üzemekben dolgozó munkások, élükön a kommunistákkal, arra fognak törekedni, hogy szüntelenül növeljék a termelést és a munka termelékenységét, csökkentsék az önköltséget, mind több, jobb, és olcsóbb árut termeljenek. Dolgozó parasztságunk arra a segítségre támaszkodva, amelyet a népi demokratikus állam és hűséges szövetségese, a munkásosztály nyújt számára, több búzát, kukoricát, húst, tejet, gyapjút, zöldségfélét fog termelni a lakosság és a szocialista ipar ellátására, támogatja az államot a központi alap ellátásában azáltal, hogy termésfeleslegét mind a saját maga, mind az állam számára előnyös feltételek mellett az államnak adja el.A jelen plenáris ülés határozatai még jobban megszilárdítják a dolgozók egységét a párt és a kormány körül, megerősítik eltökéltségüket, hogy megvédik és tovább fejlesztik az egész nép számára oly drága forradalmi vívmányokat, leleplezik és szétzúzzák a népi demokratikus rendszer belső és külső ellenségeinek minden cselszövését. A plenáris ülés annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a pártszervezetek méltóknak mutatkoznak a jelen plenáris ülés határozataiból eredő felelősségteljes feladatokhoz; hogy valamennyi párttag, valamennyi városi és falusi dolgozó mindenben helyesli a plenáris ülés határozatait s ezeket a határozatokat a párt politikai irányvonalának helyességéről tanúskodó újabb megnyilvánulásnak tekinti, hiszen ez az irányvonal országunk gazdasági-társadalmi fejlődésének létszükségleteit, a munkásosztály és az egész román nép érdekeit szolgálja, s biztosítja a szocialista építés sikerét , a Román Népköztársaságban. A Román Munkáspárt Köponti Vezetősége 1956 december 27-29-i plenáris ülésének HATÁROZATA FALVAK DOLGOZÓ NÉPE 1957. Január 8. kwTI parasztságunk örömmel fogadta az RMP KV határozatát Jó hírt mondott az elnök Hét óra ha elmúlhatott, de már tömve volt az uzoni bálterem. Nótázás még nem hallatszott, mert nem kezdték a bort mérni, se tánc, mivel a rezesbanda nem foglalta el helyét a dobogón. Úgy tűnt, egyhamar nem is mehet oda, hiszen Váncsa István lépett helyettük az , emelvényre. Abból pedig, ha akelme olyan helyre lép, nem lehet egyéb, mint beszéd, politikai beszámoló. — Az lesi! itt most is, nicsak, már teregeti szét az újságot — jegyezte meg valaki. De az elnök nem tágított Szóhoz is jutott hamarosan. — Elvtársak! • Tisztelt mulatnivágyó közönség! — dörögte — A Román Munkáspárt Központi Vezetősége a napokban plenáris ülést tartott, amelyen határozatot hozott egy sereg, bennünket falusi dolgozókat érintő kérdésben is- Gheorghiu Dej elvtárs tartott ezen az ülésen egy nagy beszédet, azt szeretném én most az újságon keresztül ismertetni! S beszélt, jobban mondva kiabált úgy jó negyedórányit, de a terem másik végében, ahova a suhancok húzódtak, nem lehetett abból egy szót se megérteni. Egyszerre aztán mintha forgószél támadt volna még nagyobb lett a zaj, de amiatt, hogy mindenki a szomszédját csendesítette: — Pszt 1 — Csitt 1 — Ha te, mit mondott ? — Hogy mondta ? — Nem hallod, megszűnik a kötelező beszolgáltatás 1 — Csend legyen, az istenit neki, ha mondom ! — hallatszott onnan hátulról is egy erélyes hang. — Ki szüntette meg?— A párt? — Az hát. .. Csend lett aztán, olyan csend, hogy ha történetesen nem szilveszter estéje van, hanem augusztus, bizonyára a légyek zümmögését is hallani lehetett volna. Hallgatott az előadó elnök is, hogy annál feszültebben figyeljék, ha majd újra megszólal. De teljesen fölösleges volt most ez a máskor bevált taktika- Többen biztatni kezdték, hogy mondja csak tovább. — Olvassad csak mégegyszer, Ist- Hogy írja ? Nem marad csak húskvóta meg a gyapjúkvóta ? (Volt aki az előbbi zaj miatt nem értette tisztán, volt aki értette, de nem akart hinni a fülének s újra akarta,hallani). Es Váncsa elnök olvasta mégegyszer a kérdezett részt s aztán még ki tudja hányadszor is. És beszélhetett már egy órahosszat anélkül, hogy valakinek is eszébe jutott volna a rezesbanda... ■.Aztán egyszer csak megkezdődött a bál. Olyan szilveszteri mulatságot csaplak, hogy tán soha még különbet. Még a suhancok is elfelejtettek verekedni, ami nagy szó ám ! ól. van. Érdemes az állammal szerződést kötni Nem is olyan régen a nyárádköszvényesi földművesek még húzódoztak a lentermeléstől. S ezen nem is lehet csodálkozni, mert a faluban nem volt hagyománya a lentermesztésnek, nem értettek hozzá. Amikor első ízben tervet kaptak a lenre, bizony nem kis fáradságba került a gyár megbízottjának és a néptanács vezetőségének, hogy teljesítsék a szerződéskötési tervet. Kezdetben nem is nagyon sikerült a lentermesztés. Elvetették a magot, de vagy igen sűrűn vetették, vagy igen gyéren s nem egyszer leülte a gyom, vagy megette a bolha. Volt év, amikor olyan silány termést takarítottak be, hogya termelőknek teljesen elment a lentől a kedvük Már azt mondogatták, hogy a köszvényesi föld nem termi meg a lent,, nem jó neki a talaj. De nemcsak az volt a baj, hogy nem ismerték a len agrotechnikáját, hanem sokan azt a téves felfogást vallották, hogy a lennek akármilyen föld jó. Így gyakran a legsilányabb, a legrosszabbul megművelt földbe került a lenmag. Közben a makkfalvi lengyár plakátokat, röplapokat adott ki, ismertette a lentermesztés módszereit. A köszvényesi gazdák kezdték megtanulni s betartani a lentermesztési szabályokat Megtanulták, hogy a len ősszel megszántott ,apróra megművelt porhanyó téldet kiván és hogy a lent jó korán elvetni, mert így kevesebb veszély fenyegeti a bolhák részéről. A gyomlálást sem hanyagolták el. Az agronómus tanácsai szerint alkalmazták a gyártól kapott műtrágyát s eredményesen küzdöttek a bolhaveszély ellen is. S az eredmény nem maradt el. Az elmúlt két évben már nem egy gazda jó lentermést takarított be, szép pénzt kapott érte. Kezdték belátni, hogy a szerződéses lentermesztés bizony kifizetődő. A tavaly már egyesek valósággal rekordtermést értek el. Szabó László dolgozó földműves például 25 új területről nyolc és fél mázsa első osztályú lent adott át, amiért 1700 lejt fizetett a gyár. Ez a termés 34 mázsás hektár átlagnak felel meg, majdnem kétszeresének a tervben megállapított hektárhozamnak. Keresztes Sándor még nagyobb termést takarított be: negyed hektárról , 12 mázsát. Igaz, egy része másodosztályú volt, de így is 2000 lej körüt kapott érte. Sok gazda dicsekedhet hasonló szép eredménnyel. Felsorolásuk talán nem is szükséges. Az elmondottak eléggé bizonyítják, hogy a szerződéses lentermesztés kifizetődő. Mondogatják is a köszvényesi dolgozók: érdemes az állammal szerződni. Az állam jól fizet, s ez olyan bevételi forrása minden gazdának, amelyre biztosan lehet számítani. Kollektivisták köszönete Még nem ütötte el a reggeli hetet az óra, mikor benyitottam a kézdivásárhelyi kollektív gazdaság irodájába. A nagy fehér csempekályhát hárman állták körül: a gazdaság kerekesmestere, a nappaliőr, meg egy süldő legény. Kissé meglepetten néztek rám, korai látogatóra, hisz még alig pitymalott, a villanyok is égtek még az utcán. Bemutatkozom. Hellyel kínálnak. A kerekesmester kezdi. — Ha az elvtárs Bukarestből jött, akkor bizonyosan valami jó hirt hozott számunkra: ■ ,.k —■ Azért’ jöttem, 4— mondom — hogy jó hirt vigyek, megszeretném írni, hogyan dolgoztak az elmúlt évben, milyen volt a részesedés Arról aztán lesz mit írnia az elvtársnak, mert jócskán kaptunk — világosit fel a nappaliőr. De a kerekesmester hajthatatlan. Tovább nyakaskodik azzal a jó hírrel, eladdig, míg meg nem kérdem, hogyhát melyek azok a bukaresti jó hírek. Csak ennyi kellett s máris magyarázza Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az RMP KV plenáris ülésén tett jelentésének lényegét, hogy hogyan lesz, mint lesz ezután, milyen nagyot könnyített a kormány, ismét a dolgozó parasztságon, mennyivel nagyobb lesz a tagok jövedelme, s így tovább, egész kis előadást tart. Közben megtelik az iroda emberekkel. Mindenkinek van hozzáfűznivalója e kedvenc témához, Csávási Károlynak, Kelemen Dénesnek, Kovács Istvánnak, Tamás Ferencnek és a többieknek. Megérkezik Erős Sándor könyvelő, utána nemsokára betoppan Turóczi Endre elnök is. Papírt, ceruzát vesznek elő, s nyomban ki is számolják, hogy a gabonakvóta eltörlésével az idén munkaegységenként legkevesebb két kilóval növekszik majd az osztalék. Nem is beszélve a húsról, tejről, krumpliról," ami szintén jelentős összeget tesz ki, összesen négy vagon terménynyel értékesíthetnek többet az idén azzal, hogy megszűnt a kötelező beadás. Kezdődik a munka, a kollektivisták szétszélednek ki-ki a maga dolga után- Távozóban valamennyien arra kérnek, tegyem be az újságba, hogy ők, kézdivásárhelyi kollektivisták nagyon köszönik a pártnak és a kormánynak, ezt a kedvezményt. R. SZABÓ KÁROLY Zsákodon is tudták *♦♦ úgy adódott, hogy Székely Lajossal, a marosvásárhelyi „Simó Géza" bútorgyár lakatosával vágtunk neki az útnak. Nem gyalogosan, mert Székely Lajosnak saját autója van. Ő és felesége boldog újévet mentek kívánni a falusi rokonoknak, ismerősöknek s nem utolsó sorban elbeszélgetni az újdonságról, a párt KV plenáris üléséről, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs beszédéről, s a bennefoglaltak jelentőségéről. Én azért tartottam velük, hogy osztozzam örömükben. Ilyenkor, újév másodinnapján ráérős a falusi ember. Ráérős is, meg egy kicsit fáradt is a szilveszteri mulatság után. Nem igen szoktak korán kelni. Ellátják az állatokat, s aztán még ledőlnek pihenni. De most valahogy másképpen történt. A nap még alig bújt elő a hegyek mögül, mikor áthaladtunk Ákosfalván meg Székelyvaján, s bizony az utca népes volt. A férfiak, legények csoportokba verődve beszélgettek. Székely Lajos mosolyogva meg is jegyezte: — Fogadjunk, hogy a kvóta megszüntetéséről beszélgetnek. Igaza volt ! Erről folyt a szó Nagykend utcáin is. Ugy látszik, hogy Szilveszter éjszakája, meg az ujesztendő első napja rövidnek bizonyult, hogy részletében megtárgyalják a párthatározattal kapcsolatos dolgokat. Fontos határozat ez, nem elég csak egyszer átolvasni. Majdnem minden csoport között volt egy-egy ember, akinek újság volt a kezében s ha valamit nem úgy masoraráztak ahogy van, kéznél volt az írás, s igazságot teremtett a vitatkozó felek között. — Vajon komáim. Zsákodon tudják-e már a jó hírt ? — kérdezte a mellettem ülő Székely Lajos. S a kis kocsi mintha csak igazolni akarta volna gazdája aggodalmát ide-oda táncolt a rossz, felvágott, megfagyott utón. A FALU POLITIKUSA Mintha csak megbeszéltük volna a találkozást. Amikor beértünk Zsákodra, ott termett mindjárt mögöttünk Konc József is. — Na, Jósika bácsi már itt is van ! Vele kibeszélgetheti magát kedvére. Ő biztosan végigjárta már az egész falut... De még mennyire hogy végigjárta. Nem volt miért aggódnia Székely Lajosnak. Zsákodon is elolvasta már szinte mindenki az örömteljes hírt tartalmazó jelentést. A komához, amint mondani szokás, éppen jókor érkeztünk. Disznóölés volt, s a jó kisüsti szilvapálinka ott romáltatta magát a hasas üvegben, az asztalon. A gazda, Buzogány Dénes , hamar meg is töltötte a poharakat, a komáik összeölelkeztek, s úgy kívántak egymásnak sok-sok jót az uj esztendőben. Konc Jóska bácsi miután megtudta, milyen szándékkal látogattad el Zsákodra, nem igen kérette magát a beszédre. — Én azt mondom elvtárs, hogy ennél jobb újévi ajándékot nem is kívánhattunk volna. Most már csak erő legyen, meg egészség, a többi az már menni fog. — Szemében huncut mosoly, csillan s rákacsint a városba költözött ismerősére. Igaz-e Laji komám? — S erre már koccintja is a poharat. — Mert tudja mi, parasztemberek, számítással végzünk mindent. Ha hasznát látjuk valaminek, akkor nem sajnáljuk a fáradságot. Márpedig ezután jóval több hasznunk lesz az évi munkából. S én biztos vagyok benne, ha nekünk hasznunk van, az állam se látja annak kárát. Székely Lajos csak ül s magymosolyogva hallgatja a régi, jó ismerősök, rokonok véleményét, számolgatását. Csak akkor szól közbe, amikor a komája arról tesz említést, hogy a húsbeadást is jó lenne megszüntetni. — Nyugodj csak meg, a párt tudja, hogy mit lehet és mit nem lehet csinálni ! Biztos lehetsz benne, hogy ha a húsellátás biztosítva lenne, akkor azt is megszüntetnék. Mi pedig szeretjük a húst, legalább, úgy mint ti. Egyébként a kötelező húsbeadás árát is felemelik. S ha már ide terelődött a szó, Konc József se állja meg, hogy ne toldjon hozzá valamit: — Lajosnak igaza van. Mert vegyük csak a mi falunkat: az utóbbi évben bizony megcsappant az állatállomány. Az idák már jóval kevesebbet tudtak felvásárolni mint tavaly. Én amondó vagyok, hogy ezis csak tőlünk függ. Annyi állatot kell tenyésztenünk, hogy a felvásárlás biztos legyen, s akkor majd beszélgethetünk a húskvóta megszüntetéséről is. Mert az ország nem csak Zsákodból áll Húst pedig mindenkinek enni kell. Már aki nem gyomorbajos — teszi hozzá tréfásan. Amíg mi beszélgettünk a gazdaszszonyok se tétlenkedtek. Megsült a sí disznóhús, na meg a kolbászhúsból is apró fasírozottakat gömbölyítettek. Így aztán néhány perc alatt meg volt vetve az ágya a jóízű, házitermésű bornak. Ürültek is az üvegek egymás után, mert alig telt el egy-két óra, s a hosszú terített asztalokat bizony körülülték az emberek. Koccintottunk Lajos koma egészségére, hogy még sokáig dolgozhasson a Simó Géza bútorgyárban, mert az új házasok száma egyre szajyorodik, s aztán kell a szép bútor. Koccintottunk az új esztendőre az új párthatározatra, s arra, hogy sok-sok búza meg kukorica teremjen az idén, hogy legyen mit eladni. KUKTA GYÖRGY A botfalusi cukorgyár munkáslakásai